Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-15 / 216. szám

Sok még a tennivaló Nemcsak a külsőségek jelentik a kulturált vendéglátást A LÓTUSZOK MAGYARORSZÄGI HAZÄJÄBAS A Szegedi Tudományegyetem füvészkertje a lótuszok ma­gyarországi hazája. Itt van az indiai lótuszok legdúsabb közép­európai előfordulási helye és most — hazánkban első ízben —• itt hozott virágot a Közép-Amerikában honos sárga lótusz. A virágok teljes pompában nyílnak. Tóth István kertész unokája* Irénke a virágok között. Társadalmi összefogással új fürdő épül Császártöltésen Igen fontos hivatást tölt be vagy legalábbis kellene, hogy betöltsön — a vendéglátóipar. A nap minden órájában, percé­ben kapcsolatba kerül a lakos­sággal, tehát egyike a legfonto­sabb szolgáltató vállalatoknak. Az emberek pedig — ha már vendéglátóiparról van szó — ott érzik jól magukat, ahol előzé­kenyen, kulturáltan elégítik ki igényeiket. Két fő tényező ját­szik közre abban, hogyan érzi magát a vendég, ha beül egy cukrászdába, étterembe, vagy éppen zenés mulatóhelyre. Az egyik az, hogy milyen a kör­nyezet, a másik: milyen a ki­szolgálás. Négy és fél millió forint korszerűsítésre A Bács-Kiskun megyei Ven­déglátóipari Vállalat esetében, ha a fentieket vizsgáljuk, figye­lembe kell venni azt a tényt, ami rányomta eddigi fejlődé­sére is bélyegét, hogy a vállalat két éve tömörítette magába az addig önállóan működő városi vendéglátóipari vállalatokat. Az áj megyei vállalat nagy gondo­kat örökölt, hiszen a vendéglátó üzemek eléggé elhanyagolt álla­potban voltak s azok felújítá­sát, korszerűsítését csak egy na­gyobb anyagi erővel rendelkező szerv hajthatta végre. E téren szép eredményeket 'árt el a megyei vendéglátóipari vállalat. Csupán ebben az év­ben mintegy négy és fél milliós felújítási és tatarozási kerettel — 170 üzemegység közül — szá­zat hozatott rendbe, modern gé­pekkel, korszerű berendezéssel, bútorzattal látta el azokat. Ed­dig nagyobb összegeket költöt­tek a szelídi-tói szálloda és ét­terem felszerelésére, Baján a gyorsbüfé berendezésére, a bel­városi cukrászda átalakítására, Kiskunhalason a Nefelejcs Cuk­rászda korszerűsítésére, Kecs­keméten a sörkert létrehozá­sára, a Szegedi úti italboltra, a Bem utcai cukrászda áthelye­zésére, korszerű kerthelyiséggé alakítására stb. Mindez azt bi­zonyítja, hogy a vállalat igye­kezett a vendégek részére szép­pé, modernné, otthonossá tenni üzemegységeit. A vendégek megbecsülése Ám ha a másik oldalról figyeljük a vendéglátóipar te­vékenységét — hogy mit és ho­gyan kap meg a vendég —, már nem tárul elénk ilyen kép. Még Kiskunfélegyházán is — ahol a lakosság joggal büszke a kor­szerű Mackó-büfére, a szép ét­teremre és a cukrászdára — ki­fogásolják, hogy amint egy kis­sé nagyobb a forgalom, már nem megfelelő a pincérek egy részének a magatartása és ide- gesitően lassú a kiszolgálás. Kis­kunhalas az egyetlen olyan hely, ahol különösebb kifogás nem merül fel a kiszolgálással kapcsolatban, a többi város vendéglátóipari egységeiről már egyáltalán nem mondható el ugyanez. Ezek a panaszok annyira köz­ismertek. hogy példák felsoro­lását szükségtelennek tartjuk, inkább a vendéglátóipar veze­tőinek figyelmébe ajánljuk a helyzet orvoslását. Tudjuk, nem könnyű feladat, hiszen ahol az emberek igényeinek nagy tö­megben jelentkező és gyors ki­elégítéséről van szó, ott jelen­tős számú, megfelelő művelt­séggel és szákSképzettséggel ren­delkező alkalmazottra van szük­ség. A vendéglátóipar kiskun- halasi dolgozóinak előzékeny­sége, gyors, pontos munkája, a vendégek iránti megbecsülése — hogy ők vannak a vendégekért és nem azok őértük — bizo­nyítja: meg lehet teremteni ha­sonló légkört a többi négy vá­rosban is. A nyereség a fő ? Nézzük azonban azokat a hi­bákat is, amelyeket ugyan a vendég közvetlenül nem vesz észre, mégis az ő rovására megy. Baján a városi tanács vezetői elmondták, hogy a nyári strand­idényben a vendéglátóipar nem gondoskodott megfelelően a für- dőzők üdítő italokkal való el­látásáról. Márpedig még az év elején megállapodtak gyorsbüfék felállítására vonatkozóan. — Ugyanakkor a meglevő vendég­látó egységek — talán üzleti szempontból — szénsavas üdítő italokat alig tartottak, annál több rövidital volt kapható ná­luk. Vasárnap délelőtt az egész városban nem lehetett kimért sörhöz jutni, mert csak a cuk­rászda és a gyorsbüfé tartott nyitva. (Legalábbis az Arany­ponty vendéglő tatarozása ide­jén.) Sok kívánnivalót hagy maga után a Rákóczi úti ital­bolt tisztasága és még lehetne sorolni a bajai panaszokat. Ugyancsak a bevételi terv minden áron való teljesítését tartották szem előtt Kalocsán. Erre utalnak a Kalocsai Városi Tanácsnál hallott esetek. Az egészségügyi osztályon többek között az alábbiakat mondták el nekünk. Egészségügyi követelmények A cukrászdában a felszolgáló figyelmeztette egyik ismerősét, hogy ne vegyen a fagylaltból, mert romlott. Ugyanakkor a többi vendégeket kiszolgálták a romlott áruból, ahelyett hogy az egészet kiöntötték volna. Igen sok, könnyen kiküszö­bölhető hibáról számoltak be a KÖJÁL-nál is, amelyek közül csak néhányat említünk meg. Kiskunhalason az éttermi és a cukrászdái hulladékot — a rósz-, szül értelmezett költségcsökken­tés érdekében — csak akkor szállítják el az udvarról, ha már egy kocsira való összegyű­lik. Sokszor napokon keresztül ott bűzlik a hulladék, tenyész­nek benne a legyek és a külön­böző férgek. Kiskunfélegyhá­TÉVEDÉS ne essék! Alábbi soraim nem valami súlyos visz- szaélésről szólnak. A jegyző­könyvek tartalma azonban min­den vállalatnak tanulságul szol­gál. Bizottsági vizsgálatok ta­pasztalatai ezek, melyek rögzí­tésére minden hónapban sor kerül a Bajai Villamosipari Gyárban. Igaz, hogy a sűrűn gépelt lapok számos hibáról vallanak, a termelés hiányos­ságait tárják fel, a bizottság ténykedése mégis a jó munkát dicséri. Ritka ugyanis az olyan eset, ami ismétlődően szerepel­ne a napirenden. — A takarékosság lehetősé­geinek keresése, a termelés gazdasági elemzése adta az öt­letet — mondja Vas István főmérnök —, hogy sokat segí­tene gondjainkon, ha a gyár ve­zetősége mellé kineveznénk egy selejtvizsgáló. hibaelemző bi­zottságot. AZ ÖTLETBŐL gyakorlat lett. A „selejtvallatók” pedig — ahogy a bizottság tagjait tré­zán a vendéglátóipar a légy­irtással kapcsolatos utasítást csak az Állami Közegészség- ügyi Felügyelőség többszöri — végül már igen erélyes — fel­szólítására hajtotta végre. Szinte általános hiba minden felé a fagylalttárolás egészség- ügyi szabályainak be nem tar­tása. A női felszolgálók jó része a higiéniai szempontból előírt hajlekötést kis szalagocskával intézi el, amely inkább a csi­nosítást, mint az egészségügyi előírások betartását szolgálja. Sok példát soroltak fel a Kö- JÁL-nál a konyhák tisztaságá­nak, az edények mosogatásá­nak, a hulladékok tárolásának elhanyagolásáról. Sok helyen hiányoznak még az alkalmazottak szociális léte­sítményei: öltöző, mosdó, egész­ségügyi felszerelések. Ezekről azonban most nem beszélünk részletesen, mivel jól ismerik a problémákat a vendéglátó vál­lalat vezetői is, s ahogy anyagi eszközeik engedik, igyekeznek megszüntetni a hiányosságokat A szemléleten kell változtatni Inkább azokra a hibákra igye­keztünk rámutatni, amelyek ki­javításához nem beruházásra, Jelentősebb anyagi eszközökre, hanem elsősorban a szemlélet- mód megváltoztatására, a foko­zott ellenőrzésre, s a vállalat dolgozóinak még nagyobb igye­kezetére van szükség. Ha ebben nem tudunk gyorsabban előre­lőni, hiába költjük a milliókat, hiába szépek az éttermek, cuk- i ászdák. büfék, a vendéglátás ettől még nem lesz — a szó igazi értelmében — kulturál­tabb. Márpedig a rohamosan nö­vekvő igények állandóan maga­sabb mércét állítanak e téren is a vendéglátók elé. Elsősorban raituk áll, hogy ezeket az igé­nyeket — a mostaninál jobban — ki is elégítsék. Nagy Ottó Tizenhatemeletes lakóházak épülnek Pécsett. Előzetes számí­tások szerint 1970-re a város la­kossága meghaladja a korábban tervezett 150 ezret, s ennek meg­felelően készült el Pécs lakó- házepítési programja is. Az ál­talános építési elvek a gazdasá­gosabb helykihasználás és egyéb városrendezési szempontok ér­dekében tizenhatemeletes bér­házak építését is tervezik. fásán elkeresztelték — tekin­télyre tettek szert a BVG-ben. Munkájuknak számottevő ré­sze van a minőség javulásá­ban, az exporthányad növe­kedésében, egyszóval a gyár eredményeiben. De beszéljenek a tények. Tíz millió forint — ennyi ma értékben a Bajai Villamos­ipari Gyár egyhavi termelése. Nem mindegy tehát, mennyi gyártási selejt esik erre az ösz- szegre. De az sem közömbös, hogy a hibás áru javítható-e, ismétlődik-e egyes cikkek leér­tékelése, hisz végső soron a közösség kára mindez. A jövedelmezőbb vállalati gazdálkodás érdekében ezért je­lentős a bizottság munkája, ki­vált az a módszer, ahogy a se­lejt születését vizsgálják. Köz­tudott* hogy egy iól szervezett Takaros, szorgalmas község Császártöltés. A régi falunak 650 háza volt, s az utóbbi öt évben ehhez háromszáz épült. És milyen házak: összkomfor­tosak, fürdőszobásak! Közülük vagy kétszáz a keceli út mellett sorakozik fel, ez a község „vil­lanegyede”. Jövőre már vízvezeték is lesz a faluban, mert a hidroglóbus elkészült, szeptemberben fejezik be a víz­mű gépházának építését. Ha vízvezeték van, megold­ható a fürdő is. és ez most a község vezetőinek legnagyobb gondja. Mert a községfejlesz­tési alapot egyelőre „elvitte” a vízmű. A fürdő „apostolát”, dr. Scheib] József községi orvost nem találtuk otthon, a tanács vb-elnökével éppen úton volt ebben az üevben. Később azon­ban mégis sikerült találkoznunk vele, s tőle tudtuk meg, hogy bár jelenleg nincs rá pénz, mintaszerű társadalmi ösz­szefogással mégis felépül a fürdő. Hát fürdőszoba, büfé lesz benne, előtte télen korcsolya­pályának is alkalmas gyermek- játszótér, majd később úszóme­dence is készül. Eddig társa­dalmi munkában Lenkehegyi Béla mérnök elkészítette az építés tervét, a kiskőrösi gépál­lomás elvállalta a terület dó­zerolását, a helyi ktsz az épü­let felépítését, az erdőgazdaság a faanyag előteremtésében segít, a téglát a község biztosítja a lebontásra váró téglagyár anyagából, üzemben is egész sor oka le­het egy-egy áru rossz minősé­gének. Egyszer az anyagban van a hiba, másszor a munká­ban. Előfordul, hogy mind a kettőben. Megesik, hogy a szerkesztő figyelmetlen. Van rá példa, hogy elhasznált a szer­szám, nem elég pontos a gép. Ha nem ellenőrzik, fellazulhat a technológiai fegyelem. De ok lehet a rosszul értelmezett ta­karékosság. sőt, ennek a for­dítottja is, amikor laza az anyaenorma, felületes az elszá­moltatás. van miből pótolni a selejtes árut, alkatrészt. HÚSZ HÓNAP alatt, amióta a bizottság működik, a BVG- ben is előfordultak ezek az okok. Akadt, ami ismétlődött is. A jegyzőkönyvek azonban tanúsítják, hogy a „selejtvalla­tók” nemcsak nyugtázták a a MÉSZÖV pedig 200 ezer fo­rinttal járul hozzá az építéshez, ha a helyi földművesszövetke­zet bérleménye lesz az itteni büfé. A megyei tanácstól is van ígéret: ha tető alá kerül az épület, akkor az ajtók, ab­lakok beszerelésének és a mo­zaiklapoknak költségét vállalják majd. És még egyet megjegyeztünk kintlétünk alkalmával: a für­dő felé vezető utca, amely egy­úttal a „villanegyedet” alkot­ja, kikövezésére is a követke­ző évben feltétlen gondolni kellene. Ahol ilyen szénen buzog az öntevékenység bővizű forrása, ott bizonvosan erre is találnak megoldást — s mindezt látva remélhető, hogy a szükséges támogatás sem marad el. —ts —r PETŐFI NEPB ' Maeyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Btzottsága és % meevel tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Telelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér -l. szára. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16 Szerkesztő ölzottság: 10-38. Belpolitikai rovat: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a Telelőn: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: a helyi postámvataloknál éá kézbesítőknél, ií* ’ hónanra 12 forint. öaes-Kjaicun megyei Nvomoa *• Kecskemét — r°lpfonr 11-85 hibákat, de okos javaslatokat tettek azok megszüntetésére. A vezetőség pedig a munka- és üzemszervezési intézkedések egész sorával valamennyit a takarékossági számlára írta. Ma már a huszadik jegyző­könyvet készít a BVG selejt- elemző bizottsága. Igaz, sok minden még nem megy úgy az üzemben, mint a vezetők sze­retnék. A hibák okainak meg­szüntetése azonban kedvezően tükröződik a kongresszusi ver­senyben. íme a mérleg: 1960- ban még a termelés költségei­nek 60,3 százalékát az an vág képezte. Tavaly már 5,4 száza­lékkal olcsóbban termelt a kol­lektíva. IDÉN MÉG hátra van erős négy hónap az évből. Jósolnom mégsem kell. Hat hónap ered­ménye is bizonyít: A tervezett­nél gyorsabb a termelékenység emelkedése, 42 százalékkal több az exportáru. Az anyaghányad pedig 58 százalékra csökkent. Sándor Géza A „SELEJTVALLATÓK”

Next

/
Oldalképek
Tartalom