Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-14 / 215. szám
V íz g- y fii t ó' kazán A Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyára programjában vízgyűjtő kazánok előállítása is szerepel. Ezeket a gyártmányokat a vegyiművekbe szállítják. Az első 16 darabból álló so-">zat rövidesen elhagyja a gyár területét Képünkön a 23 köbméteres vízgyűjtő befejező munkálatait végzi Seres Sándor lakatos. (Pásztor Zoltán felvétele.) Készülnek a szüretre megyénk gazdaságai KISKÖRÖSÖN, Akasztón és Apostagon már javában szüretelik az egyik legkorábban érő szőlőfajtát, az oportót. Két-há- rom , hét múlva megyeszerte is kezdetét veszi a szüret. Állami és 'szövetkezeti gazdaságaink hozzáláttak már a várható ter- 'més feldolgozásának és tárolásának az előkészítéséhez. A must tárolására összesen több mint 600 ezer hektoliter befogadóképességű hordókkal és nagyobb betontartálvokkal rendelkeznek. Megkezdték a szüreti eszközök — prések, hordók, kádak stb. — számbavételét és a javításra szoruló hibás gépek, edények rendbehozását. A SZÖVETKEZETEK túlnyomó részében már túl vannak ezen a munkán, a bognárok szorgosan javítják a pincékből előhozott hordókat, kádakat, vízzel „dagasztják” a dongák eresztékeit. A termelő- és szakszövetkezetek. valamint a szövetkezeti csoportok mintegy 50 ezer hold szőlőtermésének a feldolgozása részben saját satukkal, illetve nagyobb teljestményű sajtoló gépekkel és az Alföldi Állami Pincegazdaság telepeinek feldolgozó gépeivel történik. A PINCEGAZDASÄG kecskeméti központjában elmondották, hogy az év utolsó negyedében negyedmillió hektoliter must átvételére számítanak, beleértve a szerződésre lekötött borszőlőből nyerhető must mennyiségét is. Az átadásra kerülő szőlő folyamatos, zavartalan feldolgozására a pince- gazdaság az idén négy helyen — Kecskeméten, Csengődön. Kecelen és Bácsalmáson — új sajtoló üzemet létesített, amelyek a jövő hónap elejétől kezdve működnek. Ezekkel együtt a pincegazdaságnak tíz feldolgozója üzemel majd. K. A. Másodszor hasznosítják a melegágyakat A harmadik éve gazdálkodó tiszakécskei Űj Élet Termelő- szövetkezet 200 holdas kertészedében egyre erőteljesebben törekednek arra, hogy az év minden szakában termesszenek zöldségféléket. Az idén is már márciustól folyamatosan értékesítették retket, hagymát, majd paprikát, uborkát, paradicsomot — és december 10-ig történő átadásra 200 ezer darab zöldpaprika szállítására szerződtek s MÉK-keL E célból 4000 négyzetméter te "ülétén augusztusban elültették — másodszori hasznosításra — a melegágyakba a palántákat. Hűvös éjszakákon szalmatakaróval. a téleleji fagyok ellen pedig trágyaburokkal védik majd a százezer tövön termő kétszer- ennyi paprikát, amelynek darabjáért 1,60, összesen tehát 3?0 ezer forintot fizet a felvásárló vállalat. SZERETEM A SZAKMÁT... Budai István harminckét- éves, kétgyermekes családfő. Nyílt tekintetéből leplezetlenül sugárzik az öröm, s első dolga, megmutatni az élénkpiros tokban fénylő, féltve őrzött és nagyrabecsült Kiváló termelőszövetkezeti tag kitüntetést, amit az Alkotmányunk ünnepén kapott. — Szüleim tizenegy és fél holdon gazdálkodtak '■— sorolja élettörténetét. — Ez a nem is a legjobb minőségű föld tizenegy szájnak kellett, hogy kenyeret adjon: ennyien voltunk testvérek. Ezért napszámba jártam, majd kőműves segédmunkás lettem. Innen kerültem a katonasághoz, majd leszerelésem után a SERNEVÁL-nál lettem futókocsis. Az ellenforradalom, leverése után belévtem a kecskeméti Szabad Nép (a mostani Magyar- Szovjet Barátság) Tsz-be. Ekkor lettem tehenész. Juhász Sándor, a jelenlegi elnököm volt ott akkor az elnök. Jó sorom volt: ötven forintot ért egy munkaegység, s volt úgy, hogy 60—70 munkaegységet is teljesítettem havonta. Aztán kicserélődött a vezetőség, leromlott a gazdaság. I960-1'au íő'fem &t a Petőfibe. Bíztam az elnökben, tudtam, azon van, hogy mindenki boldoguljon. Nem is csalódtam, megvan a rendes keresetem és szeretem a munkám. A tizennégy jószág, amit gondozok, mind „személyes ismerősöm’’. A jó tehenész együttérez az állattal, azonnal észreveszi, ha beteg. Ilyenkor kel-fekszik a tehén, étvágytalan. Én már legtöbbször azt is meg tudom álla- vltani. hogy mi a betegsége, öreg gulyásoktól ellestem a fortélyokat, megtanultam, hogyan kell az eilest levezetni. Ritkán kerül sor arra, hogy az elléshez állatorvost kelljen hívni. Hét tehenet fejek yiost, napi tizennégy liter körül van a fejéit átlaguk, s ez a közepesnél jobb. Kati, Gyöngyös és Citrom a legjobb gyengefvas tehenek: ezek megadják a 22—23. litert is. A három tehenész közül én vagyok a rangidős, a másik kettő az idén került csak a gazdaságba, én tanítgatom nekik a szakmai fogásokat. Mert aki vállalt valamit, annak legyen ura! — ez az elvem. A keresetünket a megfelelő tejhozam és a gondozás eredményessége után kapjuk. Döntő a tejzsírtartalom: ez az általam fejt teheneknél 3,5 százalékon alul nemigen van. inkák* 3.8—4 százalék szokott lenni borjú leválasztása után — az elért súlytól függően — 6—10 munkaegységet írnak a javunkra. Pistike, a két fiú közül a nagyobbik, az asztalhoz lopózik. Kikerekedő szemmel nézegeti apuka csillogó érmét. — Neked is lesz majd ilyen! — biztatja az apja, s magához öleli a kislegényt. Pistike még csak a bársonytok puhaságának, a zománc mosolygó színeinek örül. Akarnunk, amely a kitüntetést adta, a szorgos igyekezetét, a szakmai tudást, az eredményeket jutalmazta: Budai István munkaszeretetét, lelkiismeretességét. tudásának állandó fejlesztését, azt, hogy tapasztalatait átadja ifjabb társainak. Ezekért az erényekért köszönt- iük mi is őt, a „Kiváló termelőszövetkezeti tag”-ot s kívánunk neki további jó eredményeket, előrehaladást munkáján ban. Jóba Tiber Üzemi munl* á«o!i a traktorokon Az őszi munkákat egyre több tsz-ben kettős műszakban végzik a gépek. Megyeszerte jelenleg mintegy 320 traktor dolgozik éjjel-nappal. A traktoroshiány miatt azonban több helyütt nem tudják megszervezni a kettős műszakot. A kalocsai járásban úgy oldották meg ezt a problémát, hogy felkérték a traktor- vezetéshez értő üzemi munkásokat: ideiglenesen, vegyenek részt a szántás-vetés munkájában. Ugyanakkor a tsz-ekben is „feil, kutatták” a gépkezelőket. így a szövetkezetekben 32 saját, s 40 gépállomása traktor dolgozik éjjel-nappal. „Egyetértek, de..*66 Két változat egy témára — sok tanulsággal Az üzemegység párttitkára a titkári értekezlet napirendjéről tájékoztatta az alapszerv vezetőségét: Bátrabban kell támaszkodni a becsületes pártonkívüliekre — sommázta a feladatokat, s a nagyobb nyomaték kedvéért hozzáfűzte: — A mi műhelyünkben is akad szép számmal tehetséges pártonkívüli munkás és mérnök, csak ki kell nyitni a szemünket, hogy meglássuk őket. A következő heti pártvezetőségi ülésen az üzemegység vezetője bejelentette, hogy az igazgatóság magasabb beosztásba helyezi, majd mindjárt megnyugtatta a pártvezetőséget: a munkában nem lesz fennakadás, mert eddigi helyettesét, a szakmai és politikai szempontból egyaránt vezetésre termett fiatal technikust javasolja részlegvezetőnek. A pártvezetőség tagjai jő! ismerték az ifjú szakember kitűnő képességeit, de mégsem értettek egyet a javaslattal Egyetlen ellenérvük volt csupán: nem párttag. S am'kor a gyáregységvezető az előző heti tájékoztatóra hivatkozott, a párt- titkár így fogalmazta meg a pártvezetőség ellenvetését: — A párt politikájával mi természetesen egyetértünk, de nem szabad mereven alkalmazni... Mindenütt a helyi 'viszonyokból kel! kiindulni. Én a magam részéről úgy látom, hogy nálunk specie) mégiscsak jobb volna egy párttag részleg- vezető, még ha műszakilag kevéssé képzett is. Majd belejön. * — Nekünk is befellegzett! — E meghökkentő szavakkal üdvözölt a minap rég látott barátom és harcostársam. Értetlenségem láttán igyekezett bővebben megmagyarázni, mire gondolt. — Hát a komcsiknak, bará- tocskám, a komcsiknak! Én a tanulást is abbahagytam már régen, mert látom, úgy sincs perspektívám. Az indulat-szülte. keserű szavak összevisszaságából csak lassan bontakozik ki a lényeg: Barátom másfél évtizede megbecsült oártmunkása egy vasas üzem pártszervezetének. 1956- ban bátran helytállt, 1958-ban technikumba iratkozott, s az üzemben kisebb műszaki beosztást kapott azzal az ígérettel, hogy tanulmányai eredményes befejezése után felelősségteljesebb feladattal bízzák meg. ís most — ahogy ő nondia — egyik napról a másikra visszahelyezték fizikai állományba, a neki kilátásba helyezett magasabb beosztást pedig egy politikailag megbízhatatlan, pártonkívüli kis „mémököcskére” bízták. — Hidd el — fejezte be mintegy mentegetőzve —, én őszintén egyetértek a párt politikájával, de mondd meg igaz kommunista hitedre: egyetér- tesz te azzal, hogy a párt a legjobb kádereit eldobja az olyan emberekért, akik 1956- ban hőbörögtek? • A két ellenkező előjelű epizódból azonos következtetésre jutott az üzem párttitkára és barátom: csak elvben értenek egyet a párt politikájával. A szavakban való lelkes helyeslés nem töltheti be azt az űrt, amelyet a végrehajtás, a gyakorlati tettek hiánya okoz. Elvben egyetérteni a párt politikájával és a gyakorlatban az ellenkezőjét tenni: Ismeretlen fogalom a marxista—leninista pártok történetében. Ennek ellenkezője a gyakoribb: az eltérő egyéni vélemény ellenére is végrehajtani, amit a párt politikája előír. Mi a magyarázata annak, hogy az őszinte elvi egyetértés sok helyütt eltérő gyakorlatot szül?, Legfőbb ok talán az, hogy még nem tudott minden párt- szervezetünk átállni az új vágányra, amelvet Kádár elvtárs a Hazafias Népfront plénumán úey jelölt meg. hogy „aki nincs ellenünk, az velünk van”. E tömören megfogalmazott mondatban összesűrítve lelhető fel mindaz, ami az újat jelenti pártunk politikájában. Némely pártszervezetünk azonban csak egyszerű szórendi cserét vél felfedezni e mondatban a párt korábbi jelszavához kénest. S most lássuk a másik példát. Bármennyire együttérzek is barátommal emberileg — igaz kommunista hitemre jelentem ki, hogy leváltásával egyetértek. Mert miről is van szó? Tény, hogy ő a legnehezebb napokban is szilárdan kitartott a párt mellett, s az a bizonyos kis „mémököcske” (abban az időben még csak technikus) nem látott tisztán 1956- ban. Abban az időszakban, amikor a munkáshatalom megvédése volt pártunk fő feladata, a legfontosabb mérce az emberek megítélésénél a politikai megbízhatóság volt. Barátom esetében további nagy pozitívumot jelentett, hogy beiratkozott a technikumba. S éppen ez az a pont, amelynél tévesen ítéli meg helyzetét: nem látja, hogy szakmai előléoésének alapja már évekkel ezelőtt nem a mozgalmi múltja, hanem tanulási készsége és kibontakozó műszaki képességei voltak. Előléptetése lényegében a leendő technikusnak előlegezett bizalom volt, s nyilván ezen a címen ígértek még magasabb beosztást is. Ö azonban, miután műszaki beosztásba került, kezdett megengedni helyzetével, abbahagyta a tanulást, míg az általa szidalmazott pártonkívüli műszaki értelmiségi megszerezte mérnöki dinlomáiát. elismert szakte- kintéllvé vált és politikailag is sokat fej'ődött. így történt, hogy barátom fölé nőtt. A szocializmus émftés-mek mai szakaszán az juthat feljebb a műszaki ranglétrán, aki jobban elsajátítja á technikát. Az csak barátomon múlik, hogy mikor jut ő Is tovább. Mert állítom. hogy neki is van persoek- tívája. csak pillanatnyi sértődöttségében ezt nem veszi észre. Az első példában a párt- szervezet jobb párttag szakember híján sem támogatta a kitűnően képzett, pártonkívüli szakember kinevezését. Valósággal becsukták a szemüket, hogy ne lássák meg a vezetésre termett, becsületes mérnököt. A másik példánál a párt- szervezet helyesen cselekedett, amikor támogatott egy tehetséges szakembert. _ Ezt a kérdést nem szabad úgy felfogni, mint párttagok és pártonkívüliek harcát. A rossz szakembert le kell váltani, ha párttag, ha pártonkívüli, és jó szakemberrel kell kicserélni, akár párttag az illető, akár nem. Mindkét eset végső következtetéseként levonhatjuk azt a tanulságot, hogy a párt politikájának végrehajtását nem szabályozzák a különböző munkahelyek sajátos viszonyai: mindenütt és mindenkor következetesen kell harcolni érvényesítéséért. Amilyen helytelen szem elől téveszteni a becsületes pártonkívüli dolgozókat, én pen olvan helytelen előnyhöz juttatni a szakismeretekkel nem rendelkező párttagokat. Ha élvtársam és vele eevütt több más. hasonló problémával küzdő elvtárs ezt megérti — és műszaki tanulmányokat folytat — megszűnnek jelenlegi gondjai. Az alapos szakmai tudás na- gacfokú politikai öntudattal oárosulva olyan hajtóerő, amely többszörösen megtermékenviti a mindennapi alkotó munkát. Valachi Anna
