Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-02 / 205. szám

«. oMfal HMS2. szeptember 2, vasárnap Testvérharc és neokolonializmus A „kellemetlen99 levélváltás Kémkedés vagy e!lenőrzé§ TOSTTÉRBARC és neokolonializmus veszé­lyének felhői tornyosul­nak a szabadságát hét és fél éves vérbullatás után kivívott Algériában. Erre; figyelmeztet megfontolt, mély felelősségtu­dattól áthatott szavakkal az Algériai Kommu­nista Párt nyilatkozata. A párt sajnálkozással állapította meg, hogy a fel parázsló válság követ­keztében ej kellett halasztani a választásokat. Elítéli a testvérharcot, a termékelten vitákat és az algíri utcákat véresre festő incidensek után felhívja az algériaikat: akadályozzák meg a test- vérgyilkos összetűzéseket, szenteljék minden ere­jüket a nép egység megteremtésére a neokolo­nializmus és szövetségesei eilen folytatandó küz­delemnek, a gazdasági helyzet javításának. Az a komoly felelősségtudat és mélységes ag­godalom. mely kicsendül az Algériai Kommu­nista Párt felhívásából, egyáltalán nem túlozza el a polgárháború és idegen katonai beavatkozás veszélyét. Ugyanis, amíg a francia demokratikus közvélemény növekvő aggodalommal figyeli az algériai helyzet alakulását, addig a szélsőjobb- oldali körök alig titkolt elégtétellel lesik azt és hevesen sürgetik az európai telepesek „fegyveres védelmét”. Hogy ez az óhaj nyitott kapukat dön­get a francia kormánynál, azt jelzi Peyrefitte francia tájékoztatásügyi államtitkárnak a kor­mány szerdai ülése után elhangzott kijelentése, mély hangsúlyozta, „A jelenlegi zűrzavaros hely­zetben lehetetlen Franciaország és Algéria között az együttműködés politikáját folytatni” és hoz­záfűzte: a francia kormány határozott utasításo­kat adott a francia katonai erők főparancsnoká­nak a francia állampolgárok védelmére vonat­kozóan. Ezek a „határozott utasítások” újabb véres összetűzésékre vezethetnék. Ennek vészt- jósló árnyékát előre vetette a marengói incidens, »mikor a francia hadsereg katonái és az algériai felszabadító hadsereg egyik egysége között ösz- ■zecsapás történt több halálos áldozattal. Az in­cidenst az idézte élő. hogy a felszabadító hadse­reg katonái meg akarták akadályozni egy euró­pai farmer elköltözését. Az Algériai KP felhívása, amikor óva int a testvérharctól, az erőszak alkalmazásától, utat mutat a kibontakozásra, a választások mielőbbi megtartására, a nép egységének megteremtésére, • az országot fenyegető neokolonializmus veszé­lyének leküzdésére. A MACMILLAN—ADENAUER levélváltás nyomán kirobbant angol—nyugatnémet viszály egyaránt leleplezte a nyugati táboron belüli mély ellentéteket és Adenauer tekintélyének hanyat­lását. A heves és kaotikus vita hangzavara után a nyugatnémet kancellárnak abból a mondatá­ból, hogy „Mi már a tavasszal készek voltunk létrehozni a politikai uniót, amikor Spaak és Lons úr váratlanul kijelentették, hogy nem haj­EGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN landók ebbe belemenni mindaddig, amíg Anglia nincs a Közös Piacban” ' ' ' — egyszerre fény de­rűit a heves mellébeszélésekkel tele „szövetséges! vita” igazi hátterére és valódi rugóira. Adenauer nyilvánvalóan attól tart, hogy Anglia, Hollandia és Belgium az esetleg hozzájuk csatlakozó Olasz­ország támogatásával olyan politikai uniót hoz­na létre, amelyben a vezetés többé nem állna szilárdan Bonn—Párizs kezében. Angliát tehát csak akkor hajiadók felvenni, amikor már nél­küle megteremtették az uniót és meghatározták annak politikai vonalvezetését — Adenauer és de Gaulle tetszése szerint. Mindaddig, amíg Ang­lia nem hajlandó tudomásul venni, hogy nem­csak jelentős gazdasági, hanem komoly politikai engedményeket is kell tennie hatalmi pozíciójá­nak rovására — Bonn és Párizs szívesebben lát­ja NATO-szövetségesét — a kerítésen kívül. Ez az álláspont viszont röntgenfénnyel világítja meg a NATO falán mutatkozó repedéseket A NUKLEÁRIS fegyverkísérletek betiltásáról folyó tárgyalások egy újabb nyugati manővert indítottak el. A részleges szerződéstervezet meg­kötését felajánló amerikai—angol javaslat nem bizonyult egyébnek üres propaganda fogásnál, amely az igazi atomleszerelést célzó szovjet ja­vaslatoknak makacsul ellenszegülő két nyugati nagyhatalommal szemben a világ népeinek egyre növekvő felháborodását akarta eloszlatni, azt szerette volna bizonyítani, hogy a nyugati hatal­mak keresik a megegyezés útját. De az újabb javaslat viszont nem vonatkozna a föld alatti robbantások kísérletének tilalmára. Kennedy el­nök pedig annak kijelentése mellett, hogy kész elfogadni 1963. január 1-ét a nukleáris fegyver- kísérletek megszüntetésének időpontjaként — to­vábbra is kitart a nyugati kémhálózatnak amy- nyira kedvező nemzetköri ellenőrzés álláspont­ja mellett és ezzel valójában útját állja a meg­egyezésnek. Ugyanakkor Genfben Kuznyecov külűgyminisz- ter-helyettes. a szovjet küldöttség vezetője hang­súlyozta: a Szovjetunió szükségesnek tartja, hogy haladéktalanul kössenek egyezményt, kivétel nél­kül minden nukleáris fegyverkísérlet betiltásá­ról. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kép­viselője azzal, hogy elutasította a szovjet javas­latot, leleplezte önmagát, hogy az Egyesült Álla­mok légköri atomrobbantásai után. most főid alatti kísérletsorozatra készül. A nemzetközi köz­vélemény által kínos helyzetbe került nyugati hatalmak propagandacélokat szolgáló mesterke­dései azonban nem tévesztenék meg senkit, mint ez az el nem kötelezett országok küldötteinek állásfoglalásából is kiderül. Az Egyesült Álla­mok és Anglia nem háríthatia el a felelősséget, amiért átlátszó mesterkedésekkel megakadályoz­za az atomcsend-egyezmény megkötését, az atom- fegyverkezési hajsza megszüntetését. Áz NDK főállaműgyésze kérte e bíróság elé állított terroristák szigorú megbüntetését BERLIN (ADN). Á Német Demokratikus Köztársaság leg­felső bíróságán a nyugati szer­vezeteknek dolgozó terroristák perében ismertették a szakér­tői jelentéseket. A jelentésekből kitűnik, hogy 1961. augusztus 13-tól 1962. július végéig nyugat-ber­lini terroristák 459 ízben tá­madták meg az NDK határbiz­tonsági berendezéseit, 236-szor emeltek fegyvert vagy lőttek az NDK határőreire és 493 eset­ben könnyfakasztó gázbombák­kal dobálták meg a határőrsé­get. A frontvárosból 200-szor törtek be erőszakosan az NDK területére és a Német Demok­ratikus Köztársaság kezelésé­ben levő magasvasút-vomala­Halálra zúzta a traktor a kerekei közölt játszó gyereket Tragikus szerencsétlenség tör­tént szombaton az alpári Búza­kalász Termelőszövetkezet egyik tanyáján. A kora reggeli órák­ban. míg az édesanya a ház körüli munkákkal volt elfog­lalva, a 15 hónapos Rózsa Ró- 7sika az udvarban álló traktor alá bújt. A munkába siető Sza­bó György traktoros nem vette észre a gép alatt játszó kislányt, s elindította a traktort, s az halálra gázolta a gyereket. Az ügyben a kivizsgálást még foly­tává m rendőrség. kon és országutakon 2746 di­verziós és szabotázscselekményt hajtottak végre. A szakértők rámutattak, a per során nyilvánvalóvá vált, hogy politikai, személyi, szer­vezeti és pénzbeli összefüggés van az NDK államhatárai el­len elkövetett támadások és a nyugatnémet kormány, vala­mint a nyugat-berlini szenátus Politikája között. E rendellenes helyzet fő oka. hogy Nyugat- Berlint megszállták a NATO- ban tömörült hatalmak. A szakértői jelentések ismer­tetése után Josef Streit, az NDK főállamügyésze szólalt fel. Kér­te, hogv a bíróság kém- és ter­rorcselekmények elkövetése mi­att életfogytiglanig tartó bör­tönbüntetéssel sújtsa Heinz Fink és Horst Sterzik vádlotta­kat. Ezenkívül kérte, hogy ter­rorcselekmények és emberke­reskedelem elkövetéséért Die­ter Geneelbachot 12 évi. Wolf- dieter Stemheimet 8 évi és Hertmut Stachowitzet 6 évi bör­tönbüntetéssel súitsák. A vád képviselőjének beszé­de után a védelem képviselői szólaltak fel. Elismerték, hogv a bizonyító eljáráskor felsora­koztatott ténvek cáfolhatatla­nok. de kérték a bíróságot, a büntetés kiszabásánál azt is ve- gve tekintetbe, hogv a vádlot­takat nyugat-berlini megbízóik lelkiismeretlenül kihasználták. Ha nem lenne front város, több vádlott ma becsületes dolgozó lenne, ha nem lennének kém- servezetek és nem lenne Rias, többen nem tértek volna le a becsület útjáról — mondották. A bíróság előreláthatóan szep­tember 3-án hoz ítéletet a per­ben. Magyar államférfiak üdvözlő táviratai a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Dobi István, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a Ma­gyar Forradalmi Munkás-Pa­raszt Kormány elnöke, üdvözlő táviratot küldött Ho Si Minh elvtársnak, a Vietnami Dolgo­zók Pártja Központi Bizottsága elnökének, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság elnökének és Pb am Van Dong cl v társnak, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság miniszterelnökének, a Vietnami Demokratikus Köztár­saság nemzeti ünnepe alkalmá­ból. Péter János külügyminiszter az évforduló alkalmából Ung Van Khiem külügyminiszternek küldött üdvözlő táviratot. A Francia Kommunista Párt nyilatkozata az algériai helyzetről A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága szombaton nyilatkozatot adott ki az algé­riai helyzetről. A francia és algériai népnek — hangoztatja a nyilatkozat — meg kell hiúsítania a degaulle- ista hatóságok és a neokolonia- listák elgondolásait, akik abban reménykednek, hogy Algéria belső nehézségei folytán, ilyen vagy olyan módon ismét birto­kukba vehetik azt, amiről az al­gériai hazafiak, a francia de­mokraták és a nemzetköri köz­vélemény együttes nyomására kénytelenek voltak lemondani, A Francia Kommunista Párt felszólítja a francia dolgozókat és demokratákat, akadályozzák meg, hogy a degaulleista hata­lom bevatkozzék Algéria bel- ügyeibe és Franciaországot új kalandba sodorja. „Elég volt hét év háború!“ Fokozódik az algériai nép tüntetése a fenyegető testvérháború ellen ALGÍR. (ADN, AFP, Reuter) Az algériai népnek a fenye­gető testvérháború ellen szerve­zett nagyszabású tüntetései péntek estére még nagyobb mé­reteket öltöttek. Újra és újra felhangzott a jelszó, amely a tömegek harci kiáltásává vált: „Elég volt hét év háború!” Az Algír körül fekvő falvak­ból hosszú teherautóoszlopok­ban több ezer algériai paraszt érkezett a fővárosba, hogv részt vegyen a tüntetéseken. Felira­tokat vittek magukkal, amelye­ken a következő szöveg volt ol­vasható: „Akadályozzátok meg a testvérháborút! A parasztok földet akarnak, nem ágyúkat!” Este 19 órakor nagygyűlés kezdődött Algírban, amelyet az algériai szakszervezetek hívtak össze. A nagygyűlés közel 30 000 részvevője határozatot fogadott el, amely felszólítja az ország vezetőit, állítsák helyre az egy­séget és vessék alá magukat az ország érdekeinek. A határozat követeli, hogv rendezzék mee mielőbb a választásokat, a vá­lasztások előkészületeiben vé­svén részt a munkásság is, az algériai forradalom valamennyi vezetője találkozzék tanácsko­zások céljából Algírban és mielőbb alakítsák meg a kor­NTtJGAT-BERLIN — CHARLIE AMERIKAI KATONAI ELLENŐRZŐ PONT A képen: Egy amerikai katonai jeep eláll ja három szovjet katonai gépkocsi útját Nyugat-Berlin felé. A szovjet gép­kocsik útban voltak az angol övezetben levő szovjet hősi emlékmű felé, őrségváltásra. mányt. A nagygyűlés részvevői határozatukban hangsúlyozták, hogy készek egy újabb általá­nos sztrájkra abban az esetben, ha összecsapásokra kerülne sor a nemzeti felszabadító hadse­reg egységei között. Az FLN Politikai Bizottság» közleményben hangsúlyozta, kö­telessége, hogy megvédje a központi hatalmat, amelyben a nemzet egysége és a nép szu- verénitása testesül meg. „A politikai bizottság csoport, amely egy egészet alkot, s nem egyik vagy másik vezető esz­köze. A politikai bizottság nem szándékszik lemondani fenyege­tések vagy zsarolás nyomására. Lemondása azt jelentené, hogy Algériában semmiféle központi hatalom sem tud kialakulni, az '»leériai állam illúzióvá válnék, s mi elárulnánk mártírjainkat, -kik életüket áldozták azért, hogy legyen algériai állam, — Tisztek egy maroknyi cso­portja a hatalom megkaparin- tásának őrült vágyától hajtva az országot polgárháborúba akarja sodorni, s úgy beszél­nek körzetük területéről, mint­ha az nem lenne az ország terüle­tének része. A népnek elege van diktatúrájukból és túlkapásaik­ból, elege van a zűrzavarból és az anarchiából” — hangzik a politikai bizottság közlemé­nye. Algírban péntek este az ut­cák üresek és elhagyatottak voltak, miután a 4-es számú vilaja felszólította a lakossá­got, hogy zárkózzék be a laká­sokba és üzletekbe. Szombaton korán reggel a vilaja főhadiszál­lásának egy tisztje hozzá inté­zett kérdésre válaszolva kije­lentette, hogy Bumedien des csapatai, amelyek a számú vilaja körzetének rán sorakoztak fel, még indultak meg Algír felé. A 4-es számú vilaja parancs­noksága bejelentette, hogy Szaut el Arab ezredes, a kettes számú kelet-algériai vilaja ve­zetője csatlakozott hozzájuk. Az AP magyarázata szerint a 2-es számú vilaja tízezer főnyi katonasága két részre szakadt, fele Szaut El Arab parancsnok­sága alatt van, a többi Sri Larbi ezredes mellett áll, aki Ben Bellát támogatja. Miközben az arab lakosság pénteken békét követelő tünte- féseket tartott Algírban, — je­lenti az AP — francia tankot vonultak be a városba. A fran­cia csapatokat riadókészültség­be helyezték az algériai francia állampolgárok „életének: 4m vagyonának védelmére?*;,v ezre­4-es hatá­nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom