Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-12 / 213. szám

A MAGVAK. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS — KISKUN MECYEI LAPJA Megröntgenezték a házat A Földmérő és Talajvizsgáló Intézet munkatársai „megrönt- cr.ezték” Budapesten a Damjanich utca 30. számú házat. Az épü­letet a század elején emelték, födémszerkezete salak-vasbeton. A nedvesség és a legoxidáció hatására ezek megsérültek. Most azt vizsgálják, hol van szüliség javításra. Eddig hasonló munka egy- egy háznál 30 ezer forintba került. Most a Varga-féle speciális ipari röntgenkészülékkel a költség néhány száz forintra csökkent. Az új módszerrel — magyar találmány —több száz budapesti bér­ház „diagnózisát” készítik majd el. Teljes szívvel Az értelmiség a kecskeméti járás mezőgazdaságának fejlesztéséért Az elmúlt évek politikai ese­ményei a kecskeméti járás ér­telmiségeire is nagy hatást tet­tek. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, községeink fejlő­dése, pártunk népfrontpoliti­kája közelebb hozta az értelmi­ségieket a munkásosztályhoz, a parasztsághoz, s ennek követ­keztében egyre több segítséget nyújt az MSZMP célkitűzései­nek megvalósításához. Egyre kevesebb azoknak a száma, akik csak saját anyagi érdekeiket nézik, s közömbösen szemlélik a nagy országépítő munkát. Mind többen igyekez­nek politikai műveltség elsajá­títására. Aktívan, egyetértéssel Az elmúlt pártoktatási évben például az orvosok 80 százalé­ka, a pedagógusok 53 százaléka •— mintegy 260 személy — vett részt magasabb fokú politikai oktatásban. Értelmiségünk több­sége tehát tanulmányozza a marxizmus—leninizmust, s tel­jes mértékben egyetért a párt politikai célkitűzéseivel. Az MSZMP VII. kongresszu­sának határozata leszögezte, hogy a munkásosztály az értel­miséggel szövetségi politikát folytat, s a szocializmus építé­sében az értelmiséget szövetsé­gesnek tekinti. A Központi Bi­zottság kongresszusi irányelvei­ben hangsúlyozza: „A szocializ­mus teljes felépítésének idősza­kában tovább növekszik az ér­telmiség szerepe a szocialista tervgazdálkodásban, a tudo­mány fejlesztésében és eredmé­nyeinek hasznosításában, a szo­cialista kultúra fejlesztésében.’’ Második ötéves tervünk sike­res végrehajtása nagy feladato­kat ró nárt-, állami és gazdasá­gi szegeinkre. Ebből a nagy munkából nem nélkülözhetjük értelmiségünket. Hetvenmillió forint Járásunkban például 1965-ig még négy kultúrházat, ugyan­ennyi egészségházat és orvosi rendelőt, 13 óvodát, négy böl­csődét kell építenünk, 11 köz­ségben fejlesztenünk a vízmű­hálózatot, több helyen törpevíz- művet építeni, bővíteni a vil­lanyhálózatot s folytatni a jár­daépítést. A községfejlesztési alapokból mintegy 70 millió fo­rintot fordítunk kulturális és kommunális célokra. Jelentős erőfeszítéseket kell tennünk a mezőgazdaság fej­lesztésére vonatkozó célkitűzé­seink megvalósítása érdekében. Nagyhozamú búzafajtákat 8000 holdon kívánunk termelni. Az állattenyésztésben kettős felada­tot kell megoldanunk: növelni az állatállományt s kialakítani a szakszerű állattenyésztést. Többek között a járásban 20 ezerrel növelni a sertés- s ezen belül mintegy 3000-rel a koca­létszámot. Tavaly nyáron 26 000 darab volt a tsz-ek baromfi törzsállománya. 1965-ig a törzs- állományt 100 000-re, az egész baromfiállományt hárommillió­ra kívánjuk növelni. Kiráiydinnve helyén ssőlőskert A tervidőszak alatt 6000 hol­don honosítjuk meg a zöldség- termelést, ebből két és félezer holdon öntözéses kertészkedést valósítunk meg. A ma még ki­rálydinnyét „termő” homokon virágzó növénykultúrát — sző­lőket, gyümölcsösöket és kerte­ket — teremt majd szorgalmas szövetkezeti parasztságunk. Ma már azonban az értelmiség sem mondja azt — mint egykor —, hogy a mezőgazdasági termelés „csupán” a parasztság ügye. Valóban, e nagy feladatokat csak a járás egész társadalmá­nak összefogásával valósíthattuk meg. Vannak értelmiségiek, akik közvetlen a termelés irá­nyításában dolgoznak, s vannak, akik ebben csak közvetve ve­hetnek részt. Feltétlenül fon­tos, hogy megteremtsük a kü­lönböző munkakörben dolgozó értelmiségiek kapcsolatát. Nemrég a Hazafias Népfront járási elnöksége tanácskozásra hívta össze a községekben élő értelmiségiek egy részét s meg­tárgyalta velük, miként segít­hetnék elő a járás második öt­éves tervének sikeres végrehaj­tását. Mindnyájunk ügye A tanácskozáson igen élénk vita fejlődött ki. Az orvosok a szocialista falu egészségügyével, a pedagógusok a mezőgazdasági szakemberkor "éssel, az agronó- musok a termelőszövetkezete­ken belül dolgozó és az egyéb területeken működő értelmisé­giek kapcsolatának kiépítésével foglalkoztak és a felszólalók sok, igen hasznos javaslatot tet­tek. A tanácskozáson jelen levők elhatározták, hogy valamennyi községben összehívják megbe­szélésre az értelmiségieket, s a község párt- és állami vezetői előtt megtárgyalják, mint segít­hetik a szocialista falu fejlődé­sét. Járásunk értelmisége meg­értette tehát, hogy termelőszö­vetkezetek jövedelmező nagy­üzemekké fejlesztése nem csu­pán a termelésben részt vevő parasztság ügye, hanem mind­nyájunké, az értelmiségé is. Dr. Havasi László a Hamvas Nénfront járási elnöke A RÖNTGENKÉSZÜLÉK VEZÉRLŐ MŰSZERE Vízvezetékkel gyarapodik Dunavecse Mintaszerűen szervezik a társadalmi munkát Felkészült az ©szí idényre a félegyházi járási Vöröskereszt ' Kistükör Vetőgépbol televízió Hol van már az az idő, ami- J kor a legszívesebben kifutott l volna a házból az agitátorok elől, hogy őt ugyan ne gyöz- i ködjék arról, milyen is az a ' közös. De mivel megmozdult ! az egész falu, vele mozdult J hát ő is. A mélykúti Kossuth 1 Tsz tagja lett Bundula Jó- ! zsef. í A minap pedig ezt mesélték S ! róla a tsz-irodában: — E héten, amikor négy­ezer forintot vett kézhez be- '< hozott szerszámai ez évi rész- p létéként, kijelentette: Nehezen ’ váltam meg annak idején a j vetőgépemtől. Most meg tele­> víziót veszek az árán, estén- ' ként szórakozhat az egész ! család ...” így bizony, most TV-t vesz­> nek Banduláék, mert szénen ! berendezett lakásuk, mosógé- * pük. magnójuk van már. A J közösben végzett becsületes j munka valóban a család jobb- [ létét, emberségesebb, kultu- i ráltabb életét szolgálja. AZ EGÉSZSÉGÜGYI propa­gandára vár az a feladat, hogy minél több ember felkészül­ten és felvilágosultan döntsön a mindennapi életben felmerü­lő, alapvető egészségügyi kér­désekben. Vöröskereszt-szerve­zeteink az idén is felkészültek, hogy az ősz és a tél folyamán sokan szerezhessék meg eze­ket az alapvető ismereteket. A kskunfélegyházi járási és vá­rosi Vöröskereszt titkársága — az igények előzetes felmérése után — szintén elkészítette őszi-téli oktatási programját. A JÁRÁSBAN az elkövetke­ző hónapokban 24 tanfolyam — 11 anyák iskolája, hét elsőse­gélynyújtó, öt házi betegápolási és egy üzemegészségügyi — in­dul, amelyre több mint 600 hallgatót várnak. Többek kö­zött a kiskunfélegyházi cigány­telepen — ahol hatvanas lét­számú vöröskereszt-szervezet működik — a házi betegápolás alapvető tudnivalóival ismer­kednek. A Bányászati Berende­zések Gyárában — ahol az el­múlt években már több alap­fokú tanfolyam, és egészség- ügyi, ismeretterjesztő előadás volt — az idén a magasabb színvonalú üzemegészségügyi tanfolyamot szervezik meg. a műanyagüzemben az elsőse­gélynyújtó tanfolyamra iratko­zott fel a legtöbb jelentkező. A főként nőket foglalkoztató toll- üzemben pedig az anyák isko­lája iránt nasv az érdeklődés. ÖRVENDETES, hoev a jövő hónanban megkezdődő tanfo­lyamok iránt egyre nagyobb az érdeklődés a járás falvaiban és termelőszövetkezeteiben is. Nem ritka az olyan község, mint Kiskunmajsa és Kunszállás, ahol két-három egészségügyi tanfolyam megindítását is kér­ték a helybeliek. Az évi egymillió forintos köz­ségfejlesztési alap bizony kevés­nek mutatkozik azokhoz a ter­vekhez, amelyeket Dunavecsén szeretnének megvalósítani. A legújabb nagy vállalkozás: a törpevízmű felépítése például kereken négymillió forintba ke­rül. És nemcsak erre kell a pénz. A járdaépítés, fásítás, par­kok létesítése is tekintélyes ösz- szegeket felemészt. Az e hónapban meginduló vízműépítés munkálataihoz nagy körültekintéssel szerevezték meg a társadalmi munkát. A község 17 tanácstagja a megfelelő kör­zetekben, 19 hivatala, vállalata és két termelőszövetkezete szám- bavette már a társadalmi mun­kára jelentkezőket. Mindany- nyian kis könyvecskével rendel­keznek, benne feltüntetve a Űj házsor születik Talfáji köz, ilyen jelentéktelen néven szerepelt eddig Kecskemét térké­pén ez az utcának alig nevezhető vá­rosszéli település, amely hovatovább gyönyörű, tágas út­vonallá fejlődik. — Látják, kérem — mondják a kör­nyékiek — ezen a részen tavaly még csalit borította a térséget, és nézzék meg most az itt épülő új házakat. Ez a város leg­egészségesebb ré­sze. Ha a régi em­berek okosabban gondolkoznak, ide építették volna Kecskemétet... Sebaj! Amit a ré­giek elmulasztot­tak, bepótolják az utódok. Bizonyság rá a szakemberek méricskélése. Foly­nak az újabb telek­kijelölések, készül a házhelyrendezési terv. vállalásuk, s ebbe vezetik majd be, hogy hány munkaórát dol­goztak le. Különösen szép eredményt ért el a pénzügyőrség, ahol Pin­tér László hat beosztottjával együtt 85 órát vállalt. Dunave­csén nagy a más helységbe munkába utazók száma, őket a szakszervezet, illetve a szak­maközi bizottság Fekete László titkár révén vonja be a mun­kába. A két helyi termelőszövetke­zet már eddig is szépen kivette a részét a munkából. Az Üj Élet Tsz 10 ezernél, a Virágzó Tsz pedig 23 ezernél több forint értékű munkát végzett el. — Legnagyobb gondunk most a vízvezeték kiépítése — mond­ja Czifra József, a községi ta­nács titkára. — A kutakat már a múlt évben megásattuk. Id'-n a. csőhálózat lefektetéséhez használjuk fel a lakosság által felajánlott munkaerőt. „Takarékos község” — ez áll a tanácsházán az egyik bekere­tezett oklevélben. S ennek ve­lejárója 10 ezer forint ju+aiom volt, amit szintén a vízmű épí­tésére fordítanak. A KlSZ-aa- talok fejenként 30 órai munka­felajánlással járulnak a célki­tűzéshez, s Régi Istvánná, a já­rási nőtanács titkárának vezeté­sével az asszonyok is kivesdk részüket a község nagyszabású társadalmi munkájából. —ts —r PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat.-■ elelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő oizottság: 10-53. Belpolitikai rovat: u-22. Kiadomvatai: Kecskemét, Szabadság tér l/a Tei erőn; 17-09. Terjeszti a Magyar Posta Kiöli zetnetO; a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. lőflzetési díj i hónapra 12 forint. Sacs Kiskac .negyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon; U-85.

Next

/
Oldalképek
Tartalom