Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-11 / 212. szám

19M, seepfomfcer fl, ie?T8 A szőlő, éa gyümőlealelepítéaek érdekében As eredmények serkentője Kétszeresére nfi megyénkben a tőzegtermelés Bács-Kiskun megye gazdasági ép/iőmunkájának előterében el­ső helyen szerepel szőlő- és gyü­mölcstermelésünk fokozása. Köz­tudott. hogy nagyüzemi szőlős­kertjeinket döntőrészt olyan te­rületen telepítjük. mely homok­részeken más növények gazda­ságos termesztése nem biztosít­ható. De a kommunizmus növé­nye. a szőlő is csak akkor hoz majd dús termést, ha a tőkék ágyát- nagy mennyiségű szerves­anyaggal „vetjük meg”. Viszont a megye ma még alacsony állat­létszáma, minimálisan sem biz­tosítja. ehhez az istállótrágyát. Mindenképpen indokolt tehát tőzegtermelésünk fokozása, hi­szen új szőlő- és gyümölcstele­peink létesítésénél elsősorban ez jön számításba. Igényi tizenötezer vagon lehetőségeink ismertek. Ke­cel—Császártöltés—Sükösd tő­zegkincse nagykiterjedésű. De kérdés, felkészült-e a Tőzegki- tsrmelő Vállalat a szövetkezetek igényeinek kielégítésére? — Jövő évi igényünk 12 ezer vagon tőzeg, talajjavításhoz pe­dig 3 ezer vagon lápföld — közli Bank Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának ve­zetője. — Sorrendben mindent meg­előz, hogy ennék a rendelésnek eleget tegyünk — mondja Brun­csák András, a megyei tanács ipari osztályának vezetője. — Már most folynak az előké­születek, hogy jövőre megkét­szerezzük a tőzegtermelést és a kiszállítást — nyilatkozik Sző- nyi Pál, a Tőzegkitermelő Vál­lalat. megbízott igazgatója. Az­tán részleteiben is megvitattuk, hogyan folyik ez a munka és a következő kép alakult ki bennünk. A felmérések megtörténtek. Ezek szerint a lehetőség és a va- ’óság csak részben fedik egymást. A. termelés ilyen nagymérvű nö­veléséhez a Keceli Tőzegbánya meglevő kapacitása már nem •deaendő. A megyei tanács vég­rehajtó bizottsága ezért segítsé­gért fordult a Könnyűipari Mi­nisztériumhoz és a Földművelés- ügyi Minisztériumhoz. Kérték, hogy a Válaszén tmiháiyi Tőzeg­bányánál feleslegessé vált szov- 'et tőzegtermelő gépsort ad iák át Bács-Kiskun megyének. Ígé­ret már van, reméljük, rövide­sen a gépek is megérkeznek. Isv két gépsorral folyhat majd a tő- megtermelés Kecelen. A szállítás gondjai A termelés mellett nagy prob- 1éma volt eddig a tőzegkincs szállítása. Arról már írtunk, a hányaterületről a vasúti átra- vóig vivő kisvasúti sínpálya fel­újítását, és korszerűsítését terv­be vették. Ez a 8 millió forintot igénylő munka már folyik. U gyancsak folyamatban van a belső szállítás gyorsítása érde­kében további három kismoz- dony és 100 darab csille beszer­zése, melyekre az önköltségcsök­kentő hitelt a beruházási bank megadta. Jelenleg napi 60 súlyvagon tő­zeg indul útnak a vállalat tele­peiről. Jövőre viszont a tervek szerint 85 súlyvagon lesz már a napi kiszállítás. Ez szükségessé teszi, hogy a szállítás zavartalan bonyolítása érdekében a jelen- !egi iparvágányt meghosszabbít, sák. A gyors és olcsó rakodás ugyanis azt igényli, hogy az át­rakó állomás egyszerre egész kis vonatszerelvényt, mintegy 30 va­sont fogadhasson. A MÁV ille­tékesei vei e tekintetben is ered­ményesek a tárgyalások. A pá­lyahosszabbítás pedig lehetővé teszi, hogy a következtő esz­tendőkben. évi 24 ezer vagon tőzeg- és lápföld kerüljön innen szövetkezeteinkbe, állami gazda­ságainkba. Kecel mellett azonban, Sü­kösdön is komoly szállítási prob­lémákat kell megoldani. Itt, kel­lő vasúti összekötettés hiányá­ban az AKÖV gépkocsiparkja végzi a szállítást. Jelenleg mint­egy 140 tonna a napi tőzegmeny­nyi ség. Jövő tavasszal viszont 250 tonna tőzegtrágyát kell to­vábbítani naponta. Mint érte­sültünk az AKÖV vezetői biz­tosították a végrehajtó bizottsá­got, hogy a gépkocsiparkot eh­hez méretezik, a szállításban rém lesz fennakadás. Hármas feladat Már az elmondottakból is lát­óik. milyen körültekintést igé­nyel. hogy Kecel és Sükösd tő- zepkincse időben eljusson maid nagyüzemi szőlő- és gyümölcs­telepítéseinkhez. A legnagyobb feladat azonban a Tőzegkiterme­lő Vállalat vezetőire vár. Elsősor­ban tőlük függ. mennyire kö­veti majd ezeket az intézkedése­ket a tőzegtermelésben a kor­szerűbb munka és üzemszerve­zés, a lehetőségek maximális ki­használása. A munka sajátossá­gánál fogva, ugyanis hármas fel­adatot kell megoldaniok: A tő­zeg termelésének, a több kilo­méteres belső szállításnak és az áru vagonba rakásának olyan precíz összehangolását, hogy a termelésben fennakadás ne tör­ténjen. Jóslásokba itt nem bocsátkoz­hatunk. Tény azonban, hogy a most folyó kongresszusi verseny jó iskola a felkészüléshez. A munkásokból nem hiányzik a szorgalom, de a vezetők is min­dennap dicséretesre vizsgáznak. A vállalat október 20-ra tel- 'esíti éves tervét. Ev végéig pe­dig 2 millió forint értékű tőze­get termelenek terven felül. Re­méljük, ez a lendület a jövő év­ben sem csökken. Pártunk VIII. kongresszusára a dunavecsei járás dolgozói is nagy lelkesedéssel, szorgos mun­kával, a szocialista munkaver­seny kibontakoztatásával ké­szülnek. A termelés növelésére, a hozamok gyarapítására egyre többen tesznek konkrét munka­felajánlást. Járási pártbizottságunk már az év elején foglalkozott a me­zőgazdaságban folyó munkaver­sennyel és azt javasolta a szö­vetkezeti gazdáknak, hogy an­nak megszervezésénél a helyi adottságokat, a munkaszervezés formáit vegyék figyelembe. Te­kintettel arra, hogy járásunk­ban a termelőszövetkezetek többségében a családi művelé­sen alapuló munkaszervezés van leginkább elterjedve, elsősorban az egyéni versenyt ajánlottuk a szövetkezeti tagoknak. A ver­senynek ez a módja megfelel a tagság anyagi érdekleltségének. A szövetkezeti gazdák ugyanis könnyen megértik, hogy a több­termelés saját személyes érde­kük is. A közgyűlések határo­zatainak megfelelően a tervek túlteljesítését premizálják és a hozamok növelése a jövedelem nagyobb mérvű gyarapodását jelenti.­A munkaverseny fő formájá­nak tehát nem a szövetkezetek közötti vetélkedést, hanem az egy termelőszövetkezeten belüli szorgos munkát, a szövetkezeti gazdák egymással való versen­gését tekintettük. Ez az állás­foglalás helyesnek bizonyult. Termelőszövetkezeteinkben igen sokan munkálkodtak a hozamok növelésén, az időszerű mező- gazdasági munkák határidőben történő jó minőségű elvégzésén. Példamutatóan vették ki ré­szüket a közös munkából a szö­vetkezeti fiatalok is. A tassi Pe­tőfi Tsz-ben 105 hold kukoricát műveltek, azt vállalva, hogy holdanként májusi morzsoltban számítva elérik a 30 mázás áit- lagtermésit. Említésire méltó a termelőszövetkezetekben dolgozó asszonyok szorgalma is. A du- naegyházi Haladás, az apostagi Duna és a tassi Petőfi Tsz asz- szonyainak példamutató munká­idért a járási párt-vb a közel­múltban írásban juttatta kifeje­zésre elismerését. Az említett három termelőszövetkezetben az asszonyok javaslatára a kedve­zőtlen időjárás okozta termés- kiesést másodvetésű uborkával, káposztával és más kertészeti növénnyel pótolták a szövetke­zeti gazdák. A kezdeményezé­seknek nagy része van abban, hogy járásunk az előirányzott 1000 hold másodvetési tervét kétszeresére teljesítette. A má­sodvetési és tarlóvetési tervek túlteliesítésében elsősorban az öntözőtelepekkel rendelkező szö­vetkezetek mutattak példát. A kongresszusi munkaverseny­be a termelőszövetkezetek állat­tenyésztési dolgozói is bekapcso­lódtak. Az ő felajánlásaiknak jelentős szerepe volt abban? hogy termelőszövetkezeteink egy része áruértékesítési tervé­nek mintegy felét már ebbea az évben állatértékesítésből, il­letve állati termékekkel telje­sítette. Külön említést érdeme! a szabadszállási Lenin Tsz gaz­dáinak kezdeményezése. A sza­badszállásiak indították a já­rásunkban azt a mozgalmat; amely célul tűzte ki, hogy min­den háztájiból legalább egy szerződött sertést adjanak el a szövetkezeti gazdák. Mindez hozzájárult, hogy a járás ser­tésszerződési előirányzatát már túlteljesítette. A szövetkezeti gazdák egyé­ni versenye mellett már a ter­melőszövetkezetekben is kezde­nek meghonosodni a szocialista munkaverseny magasabb formái. A Ruggyantaárugyár munká­sainak segítségével — az ipari szocialista brigádmozgalomhoz hasonlóan — járásunkban elő­ször a hartai Lenin Tsz gaz­dái szövegezték meg a szocia­lista brigád cím megszc-zésé- nek követelményeit. Az ő pél- dáiukat többen követték és na­gyobb termelőszövetkezeteink­ben ma már 24 brigád küzd a szocialista cím megszerzéséért. Fontos feltétele, serkentője a mezőgazdaságban is a munka­versenynek az eredmények nép­szerűsítése, tudatosítása. Járá­sunkban 10 termelőszövetkezet­ben jelenik meg minden hó­napban szövetkezeti híradó. Ezek az újságok fontos eszközei a munkaverseny tudatosításéi­nak. Több termelőszövetkezet­ben kezd elterjedni, rendszeres-' sé válni, hogy a versenyt ne-; gyedévenként is értékelik és a legiobb eredményt elérő szö­vetkezeti gazdákat, brigádokat ilyen alkalmakkor megdicsérik* esetleg meg is jutalmazzák. A kunadacsi termelőszövetkeze-; tekben különböző összejövetele­ken a televízió adásainak cso­portos megnézése alkalmával dicsérik meg a verseny legjobba iáit. Helyes kezdeményezés; hogy több termelőszövetkezet­ben versenytáblát létesítettek. Vannak azonban még közös gazdaságok, ahol nem értették meg a munkaverseny jelentősé­gét és kevés figyelmet fordí­tanak annak politikai nevelő munkával való támogatására* kibontakoztatására. Járási párt- bizottságunk igyekszik ezen á helyzeten változtatni és a párt- szervezetnek olyan útmutatást nyúitottunk. hogy katuliák fel és bátorítsák a dolgozók ver­senykezdeményezéseit. \ lövő­re vonatkozó elképzeléseinket ezekben a vartokban külön is meotárpvalivk a várt- és ctaz- dasáai vezetőkkel. Arra törek­szünk. hogy a szocialista mun­kaverseny égvéni és csonortos formái a szövetkezetek mp»«»r6- *’'+ésének egyik forrását ielent­cóT^ Tesch Rezső a dunavecsei iárási pártbizottság ‘-'‘■'---a Közös erővel Tavaly égett le a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat fürdő- és öltözőépületének tetőzete. Az újjáépítéshez szükséges összeget, hosszas huzavona után, az idén kapták meg a gyár vezetői. Nyomban hozzákezdtek a munkákhoz. Hogy mielőbb kész legyen, a munkások, műszakiak, adminisztratív dolgozók és a gyár vezetői vállalták, hogy társadalmi munkában segítik az épület határidő előtti elkészítését. Eddig a társadalmi munkában 80—90-en vettek részt. Az elvégzett munka értéke eléri az 50 ezer forintot. Kiszámították, hogy ezt a termelési értéket a gyár kőművesbrigádja egy hét alatt éri el. Egyébként a létesítmény 1 millió 200 ezer forint­jába kerül államunknak. Az előzőktől eltérően nem földszin­tes, hanem egyemeletes lesz. Átadását november közepére tervezik. Készül a beton. Sándor Géza Mit láttunk a kiállításon? Estére kész lesz az emeleti födém (Pásztor Zoltán felvételei.). A sza! k szent *mír főni kost elep valamennyi juha díjat nyert Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás istállói.oületei közötti térségen, szellős, fedett külön- ólban helyezték el az egyik t,leglátványosabb” állatot, egy 537 kilogramm súlyú hízott sertést. Észrevehetően megszok­ta már a népszerűséget, bá- múlóinak gyűrűjében egyáltalán nem érez lámpalázat; egyked­vűen, méltóságteljesen fekszik a csodálkozó, lelkendező meg­jegyzések közepette. A sertésistálló mellett talál­juk a juhok szállását. Az egyik ..utca” itt szinte kizárólag Bács- Kiskun megyéé. A kutricák előtt régi ismerősre bukkanunk; ifjú Lovas József, a Szalkszent- mártoni Állami Kostete© juhá­sza 24 juhot kísért fel a fővá­rosba, s ezek kivétel nélkül dí­jazásban részesültek; némelyik elismerő, vagy arany oklevelet, a sztavropoli merinóból és a merinó précoce-ból keresztezett kos pedig ezen felül még te­nyésztési díjat is kapott. Büsz­kén virít a táblán a sárga sza­lag, amely ezt a tényt bizo­nyítja. — Nagy öröm volt számunk­ra, amikor a kiállítás első nap­jaiban tudomást szereztünk a bíráló bizottság döntéséről — mondja a fiatal juhász. — Otthon tudnak-e már a "ikerről? — A lánytestvérem itt volt a látogatót kast, általa üaafa tem meg Szalkszerúmártonba, hogy nem vallottunk szégyent. Az egyre jobban fejlődő ma­gyar juhtenyésztésben is előkelő helyet foglalnak el a mi ne­veltjeink. Közeledik a dél, a látogató­kat udvariasan kitessékelik. Nemcsak itt, valamennyi istál­lóban szigorú rend van; így délben is felfrissítik az almot; locsolnak, etetnek. Ez is a ki­állítás mintaszerűségét dicséri; s az állattenyésztő látogatók! eleven és ösztönző képet kapnak arról, hogyan kell a jószágot szíwel-lélekkel gondozni, a higiéniai követelményeknek megfelelően tartat«, i ’* *****

Next

/
Oldalképek
Tartalom