Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-09 / 211. szám

Honvédelmi továbbképzés Tegnap fejeződött be Baján a KISZ-vezetőképzőtáborban a Magyar Honvédelmi Sportszö­vetség alapszervezeti elnökei­nek négynapos továbbképző tanfolyama. A tanfolyamon me­gyénk községeiből és városaiból több mint 60 MHS-alapszerve- zeti elnök vett részt. Előadáso­kat hallottak a honvédelmi tö­megmunkáról, a tömegszerveze­tekkel és a helyi vezetőszer­vekkel való együttműködésről, s áttanulmányozták a munká­jukra vonatkozó párt- és állami határozatokat, amelyek alapján részletesen megbeszélték a ve­zetés és a tervezés módszereit. A hallgatók az előadások után élénk vitákban cserélték ki tapasztalataikat. Az MHS megyei elnöksége az alapszervi elnökök jelenlétében tartotta meg pénteken intézőbi­zottsági ülését, amelyen meg­beszélték az MHS helyi veze­tőivel a jövő évi tervfeladatokat. Az értekezleten részt vett Kása Ferenc alezredes, a megyei Honvéd Kiegészítő parancsno­ka és a munkásőrség megyei parancsnoksága részéről Szeke­res Mihály elvtárs. Meglátogatta a tanfolyam résztvevőit Úszta Gyula altá­bornagy, honvédelmi miniszter- helyettes, az MHS országos el­nöke is. Egy navot töltött az alapszervezeti elnökök között, elbeszélgetett velük munkájuk­ról és dicsérőn nyilatkozott az MHS Bács-Kiskun megyei ered­ményeiről. SMOOOOOOOOOOOOOOOOGOOOOOOOOŰOOOOOOOOOOOOc PETŐFI NfiPB X Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19; 25-18. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 17a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: A helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-85. Minden kezdet nehéz.» Elkészülnek-e határidőre az első kecskeméti KISZ-lakások ? Amikor július közepén a kecskeméti KlSZ-lakásépítők- höz látogattunk, szép eredmé­nyek, jó kedvnek, bizakodó hangulatnak voltunk szemta­núi. A látogatás nyomán szü­letett riportunkban többek kö­zött ezt írtuk akkor: „Szénási László építésvezető elárulja: a tervezett november 30-a he­lyett már november 7-én átad­ják tulajdonosaiknak a negy­ven házat.. Erre hivatkozva kopogtatott szerkesztőségünkbe a napokban néhány érdekelt fél. — Valami baj lehet, az épít­kezés körül rossz hírek járják. Azt beszélik, nem készül el no­vember 30-ra sem. Jó lenne, ha foglalkoznának vele, mi is a baj tulajdonképpen, lehet-e még segíteni? A vállalkozás eléggé újszerű még. A bajai fiatalok túl van­nak már az úttörésen, megfi­zették a „tandíjat”, s ma már könnyebben boldogulnak a folytatással. Kecskeméten vi­szont az épülő negyven lakás az első próbálkozás. A lelkes tevékenységben úgy látszik, itt is akadnak zökkenők. Nézzük, mi a hiba, hátha hasznára vá­lik a tanulság az újabb vállal­kozóknak. Hallgassuk meg tehát, mit mondanak az illetékesek. Valter Boldizsár „tiszteletbe­li fiatal” és egyúttal intézőbi­zottsági tag így kezdi: — Amilyen simán indult a Napközben Takarékosabban dolog, olyan kátyúba jutottunk most. Két-három hete kiderült, hogy rossz a költségvetésünk. Rosszul ütemeztük a különböző anyagbeszerzést, olyanra is köl­töttünk pénzt, amire még nem volt szükség, most meg arra nem kapunk, ami valóban sür­gős volna. Azt meg hiába mondjuk, hogy jelentkezik az építkezésnél megtakarítás, kal­kulálják be azt fedezetnek... Bányai Endre, a Nemzeti Bank csoportvezetője és az építkezés ellenőrző bizottságá­nak elnöke ezeket mondja: — Hiába van meg a jó szán­dék, a lelkesedés, alapvető probléma: az intézőbizottság gyakorlatlansága. A megbízott műszaki szakember nem műkö­dött össze a bizottsággal, nem irányította az egész vállalko­zást Csak néhány bizonyíték erre: Az anyagigénylésben nem volt kimutatva, mikorra mi szükséges, nem érkeztek idő­ben a födémtartozékok, csere­pek. Ott állnak az épületek te­tő nélkül. Mindezekre bizony a mérnöknek kellett volna ügyelnie. Pedig hát nem társa­dalmi munkában vállalta ezt a feladatot, hanem 12 ezer fo­rintért — Megítélése szerint van va­lamilyen megoldás az építkezés határidőre való befejezésére? — Ügy hiszem, van. A mű­szaki ^irányítót leváltották, s a teendőkkel Szabó Pál mérnököt bízták meg, aki igen gondosan és serényen fogott- munkához. Ha a lehetőségeken belül a tő­le telhető legtöbbet segítene a TÜZÉP és minden szállító vál­lalat ha... de beszéljenek ta­lán az OTP-vel is. A több mint négymilliós beruházás legna­gyobb hányadát az finanszíroz­za. Menjünk hát az OTP-hez. Hallgassuk meg, mit mond Ples- kó Imre hitelügyi előadó. — Az első hiba a szükséges okmányok (építési engedély, költségvetés stb.) beszerzésénél mutatkozott. Csak több hetes késéssel nyújtották be. Addig nem siettek vele, amíg saját pénzükből tartott. A megbízott mérnök feladata lett volna ezekben aktívan közreműködni, de nálunk is csak egyszer járt. Aztán megkezdtük folyósítani a kölcsönt. Ekkor derült ki, hogy pontatlan a költségvetés, hiány­zik az anyagszállítás, beszerzés ütemterve... Haladt az építkezés, s vele együtt jelentkeztek az újabb zökkenők. A legutóbbi baj mostanában történt, amikor mészből 500 mázsával többet szállítottak el a TÜZÉP-től hi­telben, mint amennyit az épít­kezés mostani készültségi foka indokolt volna. OTP-nél nincs erre fedezet biztosítva. Koráb­ban hasonló hibák (a költség- vetésben feltüntetettnél drá­gább anyagbeszerzés) miatt a takarékpénztár kérte, mutassák ki hiteltérdemlően, hogy az építkezésnél milyen anyagmeg­takarítások jelentkeznek. Azt betudják fedezetnek. De az in­téző bizottság nem jelentkezett ilyen kimutatással. Fedezet nél­kül viszont az OTP nem folyó­sít hitelt. A TÜZÉP-nél tartoz­nak és érthető, hogy amíg nem rendezik ezeket az anyagi gon­dokat, a TÜZÉP elzárkózik az újabb anyagszállítástól. Os»xegesvet sok ilyen ta­pasztalatlanságból és a kellő irányítás, segítség, ellenőrzés hiányából adódó hiba, mulasz­tás jelentkezett az építkezés­nél akadályként. Ezzel azonban nincs még minden veszve. Az új megbízott mérnök nagyon lelkiismeretesen fogott hozzá az állapot átvizsgálásához, hozzá­értéssel intézkedik. A fogyaté­kosságokat rendbeszedik. A vállalkozás sikeréért az eddi­gieknél is hatékonyabban ipar­kodik közreműködni maga a városi KISZ-bizottság is. S mi­vel a jóindulat, a segítő szán­dék nem hiányzik az építkezés­ben valamilyen módon közre­működő egyéb szervekből, vál­lalatokból sem, van rá remény, hogy az ifjú építők sikerrel ki- evickélnek az utóbbi napokban oly sokat emlegetett kátyúból, s decemberben mégis kezdőd­het a költözködés. P. I. Jegyzettömbből Pech Láttam két feliratot Kecske« méten. Az egyiken ez állt: „Vi­gyázz harapós kutya!” _ Míg a másikon: „Vigyázz autó!” Sze­gény harapós kutya és szegény autó! Valami otromba, sanda veszély kóvályog körülöttük, s ők nem is sejtik, nem értesül­hetnek róla, hiába figyelmez­tette őket idejekorán esy ism e- retlen jóbarát: a táblát nem tudják elolvasni. Lyuk a rostán Az Izsáki péküzemben lyukas a rosta: szinte mindig találni kisebb-nagyobb „illegális tolda­lékot” a kenyérben. Nemrég egv egész egeret sütöttek bele, s mikor a szerencsés megtaláló reklamált, a pék így fogadta: — Három forintért nem le­het benne elefánt! Igaza van. Különben is. az elefánttól csak a mennyisége lenne nagyobb, a kisegértől vi­szont még a minősége sem lett jobb... K. B„ KÉP SZÖVEG NÉLKÜL ELŐFORDUL — Érdekes! A meteorológia esőt mondott és tényleg esik.« ISMERED-E A VÁROSODAT! 5Ä Ä'S,“““ ÜSS Ä »U ÄfXJKffi. övez.eK’Perczel gen Lengyel bácsi zöldségese virult, S “ ember> hogy ltt nem * olyan ré­összeggel alakították át az amúgyis megfelelő óra- és ék­szerboltot, másutt — pl. Kis­kunfélegyházán előbb az ipar­cikk-üzleteket hozták rendbe, s a központi élelmiszerüzlet kor­szerűtlen, nem felel meg a kö­vetelményeknek. Baj van a sor­renddel, néha tárcákon belüli „költekezés” akadályozza a má­sutt sürgősebbnek mutatkozó fejlesztést. De ez csak az egyik hiba. Meg ennél is szembetű­nőbb a tényleges pazarlás, cél­szerűtlen építkezés. Pl. amikor előbb tataroznak egy házat — például a kecskeméti Rákóczi úton — s aztán határozzák el, hopv emeletet húznak rá. Vagy ami még rosszabb: nagy össze­geket költenek egy bérház ha­talmas tetőzetének rendbeho­zására, a lépcsőház festésére stb., majd kiderül, hogy a ház megérett a teljes renoválásra, Mi ez ha nem pazarlás, éssze­rűtlen gazdálkodás a nép va­gyonával, értékeivel. A mi zsebünkből folynak el ilvmódon a forintok — mond­ják ma már egyre többen és többen, s nem érzik közömbös­nek magukat — mint talán ko­rábban érezték — a közvagyon pazarlása vagy éppen elherdá­lása láttán. Ébredő és egyre fokozódó felelősségérzettel szemlélik a szocializmus építését a dolgozó emberek ezrei és százezrei, mert tudják: nekik, az ő javukra épül ez az ország. S ha takaré­kosabban élünk, az nemcsak elméletileg, nemcsak szavak­ban, de ténylegesen is előrelé­pést jelent számunkra, életszín­vonalban. kultúrában, mvőnk megalapozásában. X. P. A „takarékosabban6 jelszó nem újkeletű életünk­ben. A szocializmus építése so rán voltak időszakok, amikoi ennek jegyében születtek kü­lönböző átfogó intézkedések rendeletek és utasítások, s meg­győződéssel hirdettük, hogy ezen múlik további előrehala­dásunk sikere. Sajnos, tzéktt £ jószándékú igyekezetünket nerr egyszer sodorták el ezzel épper ellentétes irányban ható ténye zők, a takarékosságnak ellent­mondó tendenciák a népgazda­ság különböző ágazataiban, me­zőgazdaságban, iparban és £ közéletben egyaránt. Napjainkban, amikor az égés: társadalmunk gondolatvilágál egyre inkább a szocializmus felépítésének nagyszerű, és kö­zelien is érzékelhető valósága tennivalói hatják át, amikor £ kongresszusi tézisek szinte er- jesztően alakítják a közvéle­ményt, valahogy egészen más­ként merül fel a takarékosság fogalma is. Míg korábban in­kább hivatalos tényezőként tar­tottuk számon, s kissé távoli­nak tűnt a haszna, értelme manapság — minden fórumon lépten-nyomon tapasztalhatjuk ■— egészen „emberközelbe” ke­rült ez a szó is: takarékosság Ax egyik értekezleten, aho' a téziseket vitatták a dolgozók ilyen kérdések hangzottak el — Mi az oka, hogy igen nagy összegeket költünk különböze boltok átszervezésére, néha lu­xus-kivitelű üzletecskék létre­hozására, ugyanakkor a mun­káskerületekben még mindig lassan halad a legalapvetőbb cikkek forgalomba hozatala? Kiskunhalason né'dául nemré­giben kétszázezer forint körüli

Next

/
Oldalképek
Tartalom