Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-01 / 204. szám

19«? «• 1 crnwhat 3. oldat A kongresszusi irányelvek szegemében Együtt a p árt önki vüllekkel A tömegek közötti politikai felvilágosító munkában fontos helvet foglal el a dolgozókkal való szoros és közvetlen kap­csolat erősítése. Ennek érdeké­ben a legfontosabb politikai és gazdasági kérdéseket rendszere­sen megt an ácskozzuk üzemünk dolgozóival. így van ez most is, amikor a kongresszusi téziseket pártunk Központi Bizottsága az ország közvéleménye elé tárta. Alap­szervezetünk a párt határoza­tainak helyes feldolgozása alapján olyan politikát alakított ki. amely növelte a munkások, műszakiak alkotókedvét, szor­galmát. igyekezetét, pezsdítette a vetélkedést. Jelenleg a terme­lőmunkát végzők maid száz szá­zaléka . részt vesz a VIII. párt- kongresszus. tiszteletére indított szocialista munkaversenyben. Tizenegy brigád küzd a szo­cialista címért. Havonta a ter­melési tanácskozásokon 25—30 termelést gyorsító. olcsóbbító javaslat hangzik el. Az első félévben 74 újítást adtak be dolgozóink, mely­nek várható gazdasági ered­ménye 60 ezer forint. Az évi 1 millió 500 ezer forin­tos váltásunkból az első fél­évben 740 ezer forintot teljesí­tettünk. Ez azt jelenti, hogv ke- vesebh anvagot használtunk fel az előírtnál, csökkentettük a seleitet. növeltük az elsőosztá­lyú áruk arányát. Számtalanszor bebizonyoso­dott, hogy a legnehezebb fel­Nagyon szépen — 97 százalé­kos mértékben — megeredtek a szőlővesszők az alpári Búzaka­lász Termelőszövetkezet tízhol­das gyökereztető iskolájában. Pedig nem öntözték az ültet­vényt, viszont a talajnak állan­dó és nagy volt a víztartalma. Részint ez a siker az indíté­ka annak, hogy tavasszal 20 hol­don tervezik létrehozni a szőlő­adatokat is meg lehet oldani, ha a dolgozókhoz fordulunk segít­ségért. Velük együtt sikerült kialakítani azt az új technoló­giát, melynek eredményeképpen javult a zománc minősége. Ez sarkallt és sarkall arra bennünket, hogy a soron levő gazdasági és politikai felada­tainkat, a célhoz vezető mód­szereket nemcsak a párttagság­gal, hanem a pártonkívüliek sokaságával is megtanácskoz- zuk. A vélemények egyeztetése után jelöljük ki a tennivalókat. S hogy ez a módszer mennyire helyes, néhány példával bizo­nyítom: többek között jelentő­sen megnőtt a fegyelmezett munkások száma. Sokan részt vesznek az új embert formáló szocialista brigádmozgalomban, a különböző fórumokon pedig — termelési tanácskozás, szak- szervezeti taggyűlés stb. — egyre többen mondják el, mit akarnak tenni és mit fognak cselekedni a boldogabb holna­pért. A kialakult cselekvési egvség ♦ette lehetővé, hogy 1960-ban élüzemet avassunk, 1961-ben oedig elnyerjük a SZOT és a Minisztertanács vándorzászlaját. Célunk és feladatunk, hogy a nárt sorait új tagokkal, friss erők bevonásával növeljük. A jövőben is követjük azt a gya­korlatot, hogy a termelésben legjobb ered­ményt elérő dolgozókat, szo­'skolát. Ehhez két millió síma ••esszőt. kell megszédülök még az ősszel, a szüret után. A vesz- szők kijelölését most végzik. E munkával egyidejűleg meg kezdték 60 hold gyümölcsös őszi telepítésének az előkészüle­teit is: az új almás és ősziba­rackos alá mélyen forgatják a talajt. cialista brigádtagokat, ki­váló munkát végző műsza­kiakat vesszük fel a pártba. Ennek kapcsán említem meg azt, hogy egyetértek a Központi Bizottság kongresszusi irányel­veinek azon útmutatásával, mely szerint: „pártépítő munkánkat az a törekvés vezesse, hogy ne legyen olyan párttagunk, aki nem való a pártba, viszont so­kasodjék. százezrekkel, növeked­jék a politikánkat' értő és tá­mogató olyan pártonkívüü em­berek száma, akiket a párt tagjaiként becsülnénk és tisz­telnénk”. Legfontosabb feladatunknak most azt tartjuk, hogy az üzem dolgozóival részletesen meatanáeskoz- zuk a kongresszus irányel­veiből fakadó új tennivaló­kat és mindennapi munkánkban felhasználjuk annak értékes megállapításait. Záray Géza, a ZIM Kecskeméti Gyár­egységének párttitkára Ötletes megoldás A Kalocsa és Vidéke Vízgaz­dálkodási Társulat — amelynek többek között csaknem 40 ter­melőszövetkezet is tagja — év- ről-évre mind nagyobb terüle­tet öntöz. A fajszi Vörös Csil­lag és a kalocsai Iszkra Tsz- ben, valamint Dunapatajon, Ha­jóson, Császártöltésen, Rémen stb. tizennégy öntöző agregátja segítségével több mint 700 hold­ra juttatja el a vizet, részben a Dunavölgvi Főcsatornából, más­részt a különböző csatornákból, konolyákból. A császártöltési Űj Barázda és a rémi Dózsa Termelőszövet­kezetben a társulat nemrég he­lyezett üzembe egy-egy MA-200- as típusú agregátot, amelyek tel­jesítménye egyenként 2000—2500 liter percenként. Az Üj Barázda Tsz a Duna- völgyi Főcsatornából „kiemelt” vízzel karfiolt, borsfüvet, majo­ránnát és másodvetésű uborkát öntöz; a rémi közös gazdaság pedig a fűszerpaprikáját látja el mesterséges csapadékkal az úgynevezett kopolyából. A társulat az idén újabb 12 csőkutat fúratott a járásban; kettőt a kalocsai Iszkra. kettőt a dunapataji Petőfi, ugyancsak kettőt a géderlaki Arany Búza- kalász és a dunaszentbenedeki Üj Hajnal Tsz-ben, négyet pe­dig az uszódi legeltetési bizott­ság és a helyi Egyetértés Ter­melőszövetkezet részére. A csőkútak vízhozamának nö­velésére Tóth János, a társulat főgépésze és Szarvas Ferenc sze­relő a közelmúltban olyan meg­oldást dolgozott ki, amelynek alkalmazása lehetővé teszi a vízréteg fokozottabb kihasználá­sát. Korábban ugyanis a cső­kutas öntözésnek az volt az egyedüli ismert módja, hogy a szivattvú-agregát szívócsövét le­engedték a kútba, de mivel a szívócső belső átmérője kisebb volt a kúténál, percenként átla­gosan 600—700 liternél nem le­hetett több vizet nyerni. Most azonban a társulat feiszelepek- kel látja el a kutak föld feletti nyílásait, s ezáltal a percenkénti vízhozamot 50—60 százalékkal tudják fokozni, anélkül hogy ez üzemeltetés költsége növe­kedne. A járás csőkútai közül nyolc már a fentebb említett szelepes megoldással működ’k. Miskén néldául az Üj Élet Tsz csőkútai a szelepek alkalmazása előtt -'gvenként alig 500 liter vizet ad- ‘ak percenként; most viszont — a fejszelepek segítségével — már ennek több mint a kétsze -ese. 1200 liter a hozamuk! E hasznos és figyelemre mél­tó átalakítást a közeljövőben r :árás összes csőkútjain elvégzik a társulat szakemberei. K. A. MA NYÍLIK fővárosunkban a 64. Országos Mezőgazdasági Kiállítás. A min­den eddiginél hatalmasabb se­regszemle meggyőzően szemlél­teti azt az ugrásszerű fejlődést, amelyet szocialista átszervezé­sének eredményeként hazánk mezőgazdasága elért, egyszer­smind ismerteti a rohamos fej­lődés útjának további lehető­ségeit is. Termelőszövetkezeti gazdáink például tapasztalatokat szerez­hetnek a jól bevált munka- és üzemszervezési módszerekről, a termelés szakosításának meg­valósításáról. A mezőgazdasági jellegű újítások és találmányok <réníi.«is.«'-imv*tí*tó, hagvmamű- velő, kombinált kukorica-bab- vető^ép stb.) bemutatása az ol­csóbb, gazda^-msabb termelés lebetg^nreire hívja fel a figyel­met. Az állattenyésztés szako­sításához az úi és régi épüle­tek korszerű ólakká, istállókká történő átalakításának ismerte­tése nvúit segítséget. Tanulsá­gos lesz a nemzetközi kemizá- lási bemutató is, amelv arról ad számot, hogv a vegyészet mit jelent a mezőgazdaság számára. Az öntözés és a telepítés leg­korszerűbb módszereinek ismer­tetése megvénk szövetkezeti pa­rasztságénak különösen nagy hasznára lehet. Mindezeken kí­vül szá*n*ela.n úi gép bemuta­tása. mezőgazdasági fénykép­kiállítás, lovasöcmotató, a sza­badtéri színpad műsora, szak­előadó ci>k. a SZÖVOSz által rrntigzendő író—olvasó találko­zó stb. gazdagítják a kiállítás program lát. Leb eteti en a.zonban még csak felsorolni Is a rengeteg tanul­ságos látnivalót, amelyek e se­regszemlét a korszerű mezőgaz­dálkodás szemléltető iskolájává avatják. Megyénkből — miként már többször közöltük — 23 szö­vetkezeti és. nyolc állami gaz­daságnak a növényféleségeit, illetve állatait mutatják be. Ez utóbbiak közül egyébként a vas­kúti Kossuth Tsz négy korn- val kocasüldőjét aranyéremmel díjazták. Bemutatják a jános­halmi tsz-közi sertéshizlalda fe­hérhúsú állományából összeállí­tott 25-ös falkát is stb. Mindezt persze látni kell! Az érdeklődés egyre nagyobb megyénk mezőgazdasági és egyéb dolgozói körében. Kecs­kemét tsz-einek mindegyikéből például 100—150-en tekintik meg a kiállítást, a kiskunfél­egyházi járás közös gazdaságai­ból a látogatók 17 nagyobb cso­portját szervezték meg eddig, s a járás székhelyén működő me­zőgazdasági technikum levelező tagozatáról hatvanan jelentet­ték be, hogy együtt utaznak a kiállításra. Hasonló mértékű az érdeklődés a bajai és a kalocsai járásban is. TJevanakkor a kis­kunhalasi, a kiskőrösi és a du- navecsei járásban eléggé lany­ha a látogatók szervezése, noha kétségtelen, hogy. jelentős szá­mú érdeklődő akadna ott is. E iárá sokban Is jóval gondo­sabb szervező munkával kelle­ne segíteni az érdeklődőket, hogy a szentember 23-ig nyitva tartó kiállításra lehetőleg mi­nél többen eljussanak, hiszen a résztvevőknek nemcsak gazdag élményben lesz részük, hanem nagyon sokat tanulhatnak a maguk, gazdaságuk és egész népgazdaságunk hasznára. T. I. Kétmillió szőlővesszőt szednek A láp vidék új arcot ölt Amerre a szem ellát, nádas mindenfelé Izsák község kolon- tói határrészén. Több mint 300 hold nagyságú terület ez a mocsaras, lapos vi­dék, amely tavaly még a Tőzeg­kéntartalmánál fogva — gyógy- hatása is van. Az izsákiak, közeli strand hiá­nyában — alkalmi fürdés cél­iára — a feltörő víz egy részét közvetlenül a kút környékén Egyelőre még csak a melegvizű kút melletti „pocsolyában” való fürdésre van lehetőség, de ... kitermelő Vállalat használatá­ban volt. Ez év tavaszán került az öt izsáki közös gazdaság tu­lajdonába, s nyomban hozzáfog­tak a hasznosításához. A terü­,tárolják”. Am, a!ig pár-száz mé­terrel arrább az ÉM. Bács-Kis- kun megyei Állami Építőipari Vállalat brigádja már szorgos­kodik a korszerű, háromrr.eden­.. itt már épül a strandiürdő, s jövőre korszerű körüin- nyek között napozhatnak, fürödhetnek az izsákiak. ’et több mint 170 holdján terem, burján zik a nád, s csak a Sár­fehér Tsz 14 ezer kévét expor­tált belőle. Ezenkívül 50 holdnyi terüle­ten szövetkezetközi halastavat ’étesítettek, oly módon, hogy zsilippel elzárták azt a kanálist amely a vizet a Dunavölgvi Fő­csatornába viszi Hal ivadékot valamint ívás előtti állapotban ’evő anyahalakat a kerekegyhá zi Kondor-tóból hoztak. A szépen fejlődő pontyokat p Gazdaságok által közösen össze­adott ocsúval táplálják, bár a tóban bőven akad természetes táplálék is. Fogásra csak jövőre kerítenek sort. s ugyancsak 1963- ra tervezik megvalósítani a tsz- közi víziszámvastelepet is. amelv szintén sok hasznot hajt majd a közös gazdaságoknak. Ám mindezzel nem merül ki a mocsárid dék hasznosítása. Két ’■vvel ezelőtt, közvetlenül a falu 'zólén földgáz után kutattak. A mélységből azonban gáz helyett ♦0 fokos víz tört fel. amelv az­óta is percenként 240 liter mennyiségben Ömlik. A vizsgá­lat kiderítette, hogy a víznek — cés, 30 kabinos fürdő létrehozá­sán. Az új létesítmény jórészt a közsógfejiosztési alap terhére ’pül, közel három és félmillió forintos beruházással. Ebből azonban 150 ezer forint értékű társadalmi munkát is vállaltak a község lakosai, termelőszövet­kezetei. Az utóbbiak fogataikat, gépeiket bocsátják az építkezés endelkezésére. A tervek szerint az új fürdő jövő év július közepére készül el, az izsákiak és a környékbe­liek nem kis örömére. A nádas melletti melegvízű strand is je- entősen hozzájárul ahhoz, hogy a kolontói lápvidék új arcot ölt­ön. (Hatvani—Pásztor) \ Bajai Gyap űszövefgvár "lámán Kató nevét viselő szo- 'ialista brigádja rendszeresen •"gíti a helybeli Duna Termelő- •’övetkezetet. Az üzemiek nem- égen például egy szocialista cí­mért küzdő brigád megszerve­zésében segítettek a közös gaz­daságnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom