Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-28 / 227. szám

*. «Mal 1962. szentember 28, péntek Vjabb amerikai mesterkedések as ENSZ-ben Kába-ellenes határozatot fogadott el az amerikai képviselőim Anglia közöspiaci csatlakozásáról FIGYELEM RE méltó események színhelye volt szerdán délután az ENSZ- közgyűlés 17. ülésszaka EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN vezet tagjai egyre hatá­rozottabban pellengérezik ki a veszedelmes kalan­dok amerikai politikáját L, I. Brezsnyev Jugoszláviában Csőmbe nem mond le zsoldosairól Kew Yorkban közzétették ást a -levelet, amelyet Robert Gardiner, az ENSZ kongói meg­bízottja intézett Csomóéhoz. Gardiner azzal vádolja a katan- 0ti Bzeparatisták vezetőjét, hogy eaendőreégében továbbra is al­kalmaz külföldi zsoldosokat. Az ENSZ adatai szerint — Inc íli a tevéi — egye* repü­Rütnai zendülés Jemenben A d a a (MTI) Nyugati hír­ügynökségek jelentése szerint Jemenben csütörtökön katonai lázadás tört kt A magukat „felkelő szabad forradalmi had­seregnek” nevező katonai ala­kulatok elfoglalták a Szanaa-i rádiót és bejelentették, hogy az ortrágban „megdöntötték a zsarnokságot” és Jemenben ki­kiáltják a köztársaságot. tótevek Jt&d alatti hangárjai­ban“ Csőmbe csapatai olyan katonai repülőgépeket tartanak készenlétben, amelyeket külföl­di zsoldosok vezetnek. Az ENSZ birtokában van az utóbbi hő- napok alatt Katangába érkezett valamennyi külföldi zsoldos ne­ve, címe és fényképe. Ebben az egészben az a cso­dálatos, hogy a kongói ENSZ- parancsnofeság, amely ilyen részletes adatokkal rendelke­zik, ölhetett kezekkel nézi Csőmbe említett működését Gardiner megelégszik azzal, hogy megpróbálja jobb belátás­ra bírni a katangai szeperatis- ták főkolomposát, ez pedig nem egyéb, mint elszabotál ása a Biztonsági Tanács által még a múlt év november 24-én hozott ama határozatának, amely kö­vetelte valamennyi külföldi zsoldos eltávolítását Kongóból. Sztrájkolnak a szegényparasztok Róma. A parasztmozga­lom az utóbbi időben igen éles formákat öltött Olaszország­ban. A legnagyobb harc s Fó folyó mentén elterülő Ferrara tartományban észlelhető, ahol hatvanezer szegényparaszt most már több hét óta egyik sztráj­kot m másik után hirdeti meg. Fö jelszavukká a földreform követelése vált. Ai Országos Paraszt Szövetség főtanácsa szerdán határozatot hozott, amely újabb paraszttüntetések programját tartalmazza. A fő­tanács határozatában hangsú­lyozza, hogy fokozni ken a harcot egy olyan agrárrefor­mért, amely teljesen felszámolja a földesúri birtokokat és azok­nak adja a földet, akik meg­művelik. A képen: Brezsnyev megkoszorúzza Beigrád felszabadítót nak sírját. Amerikai radartámaszpont és U—2-s repülőgépek Törökországban Moszkva. (MTT) A Novoje Vremja egy török lapjelentésre hivatkozva meg­állapítja, hogy Törökország Fe­kete-tengeri partvidékén titkos amerikai támaszpont létesült, amelyről radar útján kémlelik a Szovjetunió területét. „An­kara a tűzzel játszik”, című cikkében a lap hangoztatja, hogy ezen az amerikai támasz­ponton van a világ legerősebb radar-felszerelése. Az utóbbi időben olyan hí­rek is napvilágot láttak, ame­lyek szerint török területen is­mét állomásoznak és felszállnak az U—2-s repülőgépek — foly­tatódik a Novoje Vremja cikke —, az amerikaiak úgy visel-' kednek Törökországban, noted valami megszállt országban. Az ankarai uralkodó körött még nem eszméltek rá, hogy A szovjet határ közelében létesí­tett külföldi katonai támaszpon­tok tulajdonképpen magának Törökországnak a biztonságát veszélyeztetik. Irán másképpen foglalt állást ebben a kérdés­ben. Irán példája megmutatja, hogy a biztonság és a béke megőrzésére jobb út is kínál­kozik, mint az, amelyen Török­ország máig is halad — álla­pítja meg végül a lap. A külpolitika kérdései Kétfajta munkamegosztás — a tények tükrében A bKEMZETKOzi mnnkamegooz- problémáival még néhány évvel eset«* la legfeljebb csak a közgaz­dasági smhkönyvek lapjain talál­kozott az érdeklődő olvasó. Ma központi helyet foglalnak el az ENSZ és más nemzetközi szerveze­tek vitáiban. Es nemcsak politi­kusok, gyakorlati szakemberek ez­re! foglalkoznak velük Keleten és Nyugaton egyaránt, hanem a leg­szélesebb tömegek érdeklődésének Is homlokterébe került. Az ok egy­szerű: a világban végbement ha­talmas ct-sadaimt változások, a szo- Ctalists világrendszer létrejötte és § gyarmati rendszer szétesése ön­magukban la előtérbe tolták a nem­zetek, sőt a társadalmi rendszerek közötti gazdasági kapcsolatok prob­lémáit. A «zodaHzmüa világrend­szerré válásával megszületett az új tfpnsú szocialista munkamegosztás, amely az emberiség történetében ed­dig Ismeretien, a teljes egyenlő­ségen alapod gazdasági kapcsola­tokat alakított ki országok között, ahol az erősebb nemcsak, hogy nem nyomja el és zsákmányolja M a gyengébbet, hanem minden erővel segíti *mv*v megerősítését. A gyar­mati rendszer romjain létrejött új, fiatal államok törekvései pedig gaz­dasági önállóságuk kivívásánál be­leütköztek a hagyományos lmperia- teás munkamegosztás kereteibe, sandy a világot alig tucatnyi «pari­im Igen fejlett országra és az em- teWl többségét tömörítő, gazdasá­gilag és politikailag egyaránt függő helyzetben levő területre osztotta, mely utóbbi a gazdag országok ag­rár-nyersanyagszállító „függvénye” volt. Emellett azért Is előtérbe ke­rültek a nemzetközi munkamegosz­tás kérdései, mert hat nyugat-euró­pai tőkés ország monopolistái az utolsó években zárt gazdasági cso­portosulást, nemzetközi állammono- polista szervezetet, ón. közös piacot alakított M, amely súlyosan veszé­lyezteti a nemzetek közötti normá­lis gazdasági kapcsolatok jövőbeni fejlődését. A NEMZETKÖZI munkamegosz­tás konkrét kérdéseinek elemzése s közgazdaságtudomány I ^bonyolul­tabb feladatai közé tartozik, nem­csak sokrétűségük és igen szoros társadalmi-politikai összefüggéseik miatt, hanem azért is, mert éppen az utóbbiakkal kapcsolatban a tő­kés politikai propaganda mindent elkövet a valóságos helyzet megha­misítására. Különösen nagymérték3 ez • tö­rekvés » fejlett és s gazdaságilag elmaradott tőkés országok kapcso­latait Illetően A nyugati propa­ganda .az Imperializmus megszű­nésért!” és a „kapcsolatok új kor­szakáról” beszél, A statisztikai ada­tok azonban azt bizonyítják, hogy a volt gV.irmati és függő országok tö­rekvései gazdasági önállóságuk erő­sítésére állandóan beleütköznek a monopóliumok erőfeszítéseibe a ha­gyományos Imperialist» munkajneg­eaztfs további fenntartásán. As ENSZ legutóbbi, Ott nyarán tiadott világgazdasági helyzetjelen­téséből kitűnik, bogy a gazdasági­lag gyengén fejlett országok min­den Igyekezete ellenére 19W—M kö­zött részesedésük a tőkés világ gyáripari termeléséből csak két szá nlflrlml IS százalékról ti százalék­ra emelkedett, s készárukivitelük aránya a tőkés vflág készáruex­portjában lényegében alig változott. Az egy lakosra számított gyáripart termelés és kivitel pedig nőkként Tovább nőtt e tekintetben a szaka­dék a „gazdagok és a szegények” között. Ezek az országok továbbra is elsősorban nyersanyagokat és élelmiszereket exportálnak a fejlett tőkés országokba, and gazdaságu­kat. változatlanul nagy mérékben függővé teszi a világpiac! áringado­zásoktól. Jellemző, hogy míg 1950— 00 között a tőkés világkereskedelem terjedelme 63 százalékkal növeke­dett, a gazdaságilag gyengén fejlett országok kivitele csak SS száza­lékkal emelkedett, és minden egyes tonna kivitt árucikkért 12 százalék­kal kevesebb Iparcikket kapnak, mint 1950-ben. Csapán ez a tény évenként több százmillió dollárnyi többletnyereséghez Juttatja a leg­hatalmasabb Imperialista monopó­liumokat. Szovjet közgazdászok 20 milliárd dollárra becsülik azt az összeget, amely profitok formájában évente a fejlett tőkés országokba áramlik a gazdaságilag elmaradott területekről Ez a gyengén fejlett országok egy évi nemzeti jövedel­mének egyhatod részével egyenlő, s nagyobb, mint amit évente azok beruházásokra fordítanak. ILYEN TEHAT a tőkés nemzet­közi munkamegosztás e területe a gyakorlatban, s ezeket a tendenciá­kat az ún. Európai Gazdasági Kö­zösség (a közös piac) tevékenysége nemcsak, hogy nem küszöböli U, hanem tovább erősM, a közös piáé­hoz tartozás továbbra Is a gyar­mati jellegű gazdasági szerkezet fenntartását Jelenti. Ezeknek to­vábbra is kakaót, arahlszt és más hasonló kultúrákat kell termelnlök ax európai gazdaság számára. Ami pedig az Iparcikkeket metl, ezek az országok nem alkalmazhatnak vé­dővámokat fiatal fejlődő Iparuk vé­delmére (közismert pL, hogy a nyu­gat-európai országok és az USA a kapitalizmus fejlődésének korábbi szakaszaiban magas vámokkal véd­ték a fiatal, gyenge hazai Ipart), azt Jelenti, hogy a vámokkal nem terhelt olcsó európai áruk tönkre­teszik a hazai ipart. Az imperialista hatalmak megértik, hogy az iparo­sítás az új államok önálló gazda­sági fejlődésének alapja és erősíti függetlenségüket. A közös piac szer­vezői éppen ezért mindent megtesz­nek az önállö ipari fejlődés, a saját nemzeti ipar kialakulásának meg­akadályozása érdekében. Az Impe­rialisták a közös piac segítségével el akarják árasztani áruikkal a gyarmati és függő országokat. A szocialista államok közötti mun­kamegosztás fejlődésének már ed­digi eredményei is egészen más ké­pet mutatnak. A KGST keretében tervszerűen szervezett szocialista munkamegosztás egész tartalmával világosan tükrözi az új életet építő népék között fennálló igazi barát­ság és egyenjogúság viszonyait. A munkamegosztás a mi rendszerünk­ben előrehaladásunk ütemének meg­gyorsítását, a felmerülő gazdasági nehézségek sikeres leküzdését szol­gálja. Arra irányul, hogy megszün­tesse a gazdasági szakadékot az Ipart országok és a korábban elma­radott országok között. Ennek nyo­mán míg — mint láttuk — a tőkés világon a fejlett és elmaradott or­szágok közötti szakadék tovább nőtt addig a szocialista országok között as elmaradottabb nmslgntt gj izazfth fejlődése eredményeként csökkenteti a színvonalkülönbségek. Ml* pl. 1950-ben az egy főre szá­mított Ipari termelés Bulgáriában csak 19, Bumániáhan pedig csak 27 százalékát tette ki a esehstiovákiai- nak, addig 1960-ban a megfelelő számok S3, illetve 3» voltak. Míg Magyarország kivételében a gépek aránya 1950-ben csak 23, Lengyel- országéban 12 százalék, Romániáé­ban egy százalék voltak, Bulgária pedig nem exportált gépeket, addig a megfelelő számok 1900-ban SS szá­zalék, 23 százalék, 12 százalék, Bul­gária esetében pedig 13 százalék. A szocialista országok a munka­megosztás alacsonyabb lépcsőfokait maguk mögött hagyva jelentős erő­feszítéseket tettek a tervek össze­hangolására, s a kooperációnak, speclaltzáclónak kialakítására. Több példa van már közős beruházások­ra, közös objektumok építésére stb. Elég csak utalni ezzel kapcsolatban a Barátság Olajvezetékre, a Duna deltában épülő hatalmaz cellulóz-- kombinátra stb. NYILVÁNVALÓ, hogy ha lehe­tőségeinket az eddiginél teljesebben használjuk ki és megvalósítjuk a KGST legutóbbi tanácskozásai során kitűzött célokat, fejlődésünk lénye­gesen gyorsabb lesz, s közelebb Ju­tunk közös célunk, az egységes szo­cialista világgazdaság (elépítéséhez. A szocialista nemzetköti munka­megosztás elmélyítésére irányúié különböző Intézkedések, mint pL a tervek és különösen beruházási programok koordinálása, a külke­reskedelmi gépezet Jobb összehan­golása stb., már a legközelebbi Jö­vőben erősítik majd a KGST szer­vezetéhez, és ezen túl az egész szo­cialista közösséghez tartozó orszá­gok gazdaságát és nemzetgazdaságai közötti kölcsönös kapcsolatokat, a. m i A KUBAI NÉP nagy örömmel értesült írről, hogy a Szovjetunió és a Kubai Köztársaság kor­mánya között aláírt egyezmény értdmébem a Szovjetunió segítséget nyújt egy nagy befogadó­képességű kikötő felépítéséhez. A kubai lapok nagy terjedelemben számolnak be az egyezmény aláírásáról és összehasonlítják a szerződést azok­kal, melyeiket az Egyesült Államok köt a latin­amerikai országokkal Megállapítják, hogy ott, ahol fennáll az imperializmustól való függőség, lehetetlen lenne olyan szerződést kötni, melynek alapján egy hatalmas ország a teljes egyenjogú­ság szellemében baráti kezet nyújt egy kis ál­lamnak. A „Szövetség a haladásért” program sohasem tudna ehhez hasonlót nyújtani egyik latin-amerikai országnak sem. Az amerikai kép- viselőház ugyanekkor újabb határozatot fogadott el Kuba ellen. A határozat hangsúlyozza, hogy az USA „szembeszáll Kuba bármilyen katonai jellegű agressziójával az Egyesült Államok, il­letve latin-amerikai államok biztonságának vé­delmében”. Egyes felszólalók Kuba teljes blo­kádját, vagy más akciót követeltek. Leszavazták azonban azt az indítványt, hogy a határozat szö­vegét a „keményebb vonalnak” megfelelően mó­dosítsák. CSÜTÖRTÖKÖN reggel Brüsszelben külügy­miniszter-helyettesi szinten ismét megkezdődtek a tárgyalások Nagy-Britannia és a „Hatok” kép­viselői között Anglia közös piaci csatlakozásáról. Az angol küldöttséget Sir Pearson Dixon, Nagy- Britannia párizsi nagykövete vezeti. A minisz­terhelyettesek csütörtökön délelőtti ülésén az an­gol küldöttség vezetője beszámolt a nemzetkö­zösségi minisztereliiokök konferenciájának ered­ményedről. ügyrendi bizottsága tárgyalóterme. Határozatot hoztak arra vonatkozólag, hogy az ülésszak na­pirendjére javasolnak olyan fontos szovjet indít­ványokat, mint a preventív nukleáris háború propagandájának elítélése és a leszerelés gazda­sági programjának kérdése. Az Egyesült Álla­mók küldöttsége egy régi kipróbált manőverhez folyamodott. Igyekezett a plenáris ülésről a bi­zottságokba tenni át a kérdések tárgyalását. Si­került is szavazati többséget szerezni ahhoz, kogy a kérdéseket a politikai, illetve a gazdasági és pénzügyi bizottságban tűzzék napirendre. Szem- jonov szovjet küldött tiltakozott az ehhez hason­ló módszerek alkalmazása ellen, mért ez szem­bal áll a világszervezet alapokmányának szelle­mével Az Izvesztyija szerda esti számában Polja- üöv foglalkozott az ENSZ-közgyúlés jelenlegi ülésszakának tárgyalásaival A szemleíró emlé­keztetett Kennedy elnök és az amerikai kong­resszus Kuba elleni fenyegetésedre és feltette a kérdést, hová süllyed az ENSZ, ha egyik tagja — jelen esetben az Egyesült Államok — hajlandó lábbal tiporni az alapokmányt és nagy hangon azt hirdetni hogy joga van megtámadni a szer­vezet egy másik tagját. Kubát, csak azért, mert nem tetszik neki az említett ország belső rend­szere. Ha az amerikai elnök és a kongresszus ál­tal Kubáról hirdetett élvek diadalmaskodnak — hangsúlyozza a szemleíró — ez rombadcoti és elpusztítja az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Mindezt természetesen el lehet és ed is kell ke­rülni. Sokban függ ez azoknak a kormányoknak a bölcsességétől es érettségétől, amelyeknek fon­tos az ENSZ sorsa. Jogos a feltevés — állapítja meg a szemleíró, hogy az East River fölött eltú- lük majd a múlt sötét kísértet*, ha a világszer­Recept sód ni. nem lesz belőlük ké­mény, harcedzett férfiú, ax egész életük bizonytalanná vá­lik. íme, tehát a megfelelő wa­shingtoni recept. Eaekután a Daedalus cikkírója szerint a gondos családapa a maga terü­letén nyilván mindent megtesz a háborús feszültség fokozásá­ért. Harcol a békés kibontako­zás ellen. Ezen a térem nem sajnál sem pénzt, sem fárad­ságot. Hiszem az embernek a család jövőjére is kell gondol­nia. Vagy talán Amerikában sem ez a legcélravezetőbb módszer? Végre megtudtuk, hogy mi a megfelelő gyermeknevelés lé­nyege. A Daedalus című ame­rikai folyóirat cikkei között ta­láltunk ugyanis egy enyhén szólva meglepő fejtegetést. A publicista aggodalomtól reszke­tő tollal vetette papírra az alábbiakat: Ml történik velünk, ha létrejön mégis valamilyen megegyezés a fegyverkezés csökkentéséről? Utóvégre a tár­sadalmat elsősorban az tartja össze, hogy állandó készenlét­ben állunk valamilyen külső veszély elhárítására. És mi lesz gyermekeinkkel? Ha egyszer ki­tör a béke, el fognak korcso-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom