Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-23 / 223. szám
Számadás a búcsúzó nyárral Amikor búcsút veszünk valakitől, vagy valamitől — rendszerint azt is mérlegre tesszük: miért volt kedves számunkra, mivel örvendeztetett meg bennünket. És urambocsá’ — olykor azt is számbavesszük: mivel maradt adósunk. Ezt tesszük most a nyárral is. Amint az őzbarna színbe -forduló parkok sétányait járjuk, vagy ablakunkból az egykedvűen záporozó őszi esőt figyeljük — gondolataink számadást kérőn még a közelmúlt nyárban kalandoznak. Mire lehull minden levél és a táncoló esőcseppek tisztára mosdatják az aszfaltot — elkészüli az összegző, mindent mérlegre tevő statisztika: az idei nyár pontos jellemzése. Addig is azonban hadd búcsúztassa néhány érdekes, jellemző adat és mozaik a Kecskemétről is sietve távozót! SO órával hevesebb napfény Segítséget kérünk... Ez év július 31-én Kiskunfélegyházán is megemlékeztünk hazánk nagy forradalmár költője: Petőfi Sándor halálának 113. évfordulójáról. A tanácsháza előtti szobortól — mint ilyenkor szokás — ez alkalommal is „elzarándokoltunk” abba az utcába és házba, mely most a nagy költő nevét viseli, s ahol Petőfi gyermekkorát töltötte. Bizony, elszomorító és bosszantó látványt nyújtott az utca képe, s hogy miért éppen most tesszük szóvá, az a következőkkel indokolható: A város egyik legelhanyagoltabb utcájának: a Petőfi utcának a lakói — akik szintén sokat bosszankodtak és szégyenkeztek az itt uralkodó állapotok miatt — elhatározták, hogy társadalmi munkájukkal is hozzájárulnak az út sár- és portalanításához. Felajánlásukkal egy- időben kérték a városi tanácsot — járuljon az is hozzá a járdák és az út burkolatának elkészítéséhez. Ezután türelmesen vártak — gondolták: idő kell ahhoz míg a pénzt előteremtik és a tervek elkészülnek. A Félegyházi Közlöny szeptember 7-i számából azonban csalódottan vettük tudomásul, hogy az új járdák építésére kijelölt utcák névsorából ismét kimaradt a Petőfi utca. Szeretnénk hinni, hogy csak tévedésből. Mert mi úgy érezzük, hógy ez a nagy idegenforgalmú, esős időben térdig sáros, száraz Időben vastag porral borított utca nem méltó Petőfi nevének viseléséhez. Mi készek vagyunk szeretetün- ket és tiszteletünket kifejezni a Bagy költő iránt azzal is, hogy a róla elnevezett utca rendbehozását társadalmi munkánkkal könnyítsük, de kérjük ehbez a városi tanács segítségét is. Ne vegyék illetlenségnek, hogy a szokástól eltérően mindjárt a hibáival kezdem a sort Nem megbocsáthatatlan, de alapvető hibája volt az idei nyárnak, hogy abból adott a egész nyáron át két műszakban dolgozott a megyeszékhely egyetlen locsolóautója és nem kevesebb, mint 135 ezer hektoliter vízzel „csendesítette’ és hűsítette le a portól fuldokló utcákat. A nem kevésbé száraz emberi torkokon 631 170 liter szóda könnyített — „tisztán” és borral kevertem továbbá 527 768 üveg narancs- és citromízű szörp. Ez kereken 10 százalékkal volt több a tavalyinál és napi átlagban körülbelül háromszorosa annak, amit most fogyasztunk. A nyár jóvoltából rekordforgalmat bonyolított le a kecskeméti strandfürdő is, ahol a szeptember 15-tel lezárult szezonban 40 606 felnőtt és 25 037 gyerek fordult — illetve fürdött meg; 25 százalékkal többen, mint az előző években. Nagv rokonszenvnek örvendtek a jegesek is, akik a vendéglátóipari és kereskedelmi egységeket nem számítva csak a kisfogyasztóknak 8000 tábla jeget szállítottak az utóbbi két és fél hónapban. A fagylaltos pultok ellen intézett rohamról csak annyit, hogy az idén ismét az ostromló közönség került ki győztesen, hiszen ha forintos adagra átszámítjuk az elfogyasztott mennyiséget, megközelíti az egymillió adagot. Mindezek ellenére a nyarat egészségesebben vészeltük át, mint eddig bármikor. A Közegészségügyi és Járványügyi Állomás legfrissebb jelentése szerint a hosszantartó száraz időjárás ellenére — amely köztudomásúan kedvez a nyári járványok kórokozóinak — a múlt évinél 40 százalékkal kevesebb volt a dizenteriás megbetegedések száma, s ez volt a második nyár, amikor egyetlen paralízises megbetegedés sem történt. A jó egészség titka Valószínű, hogy egészségünk megőrzésében segítségünkre volt az ésszerűbb táplálkozás is. Egyedül a kecskeméti piacról — amely az összfogyasztás- nak csak a 30 százalékát fedezi (a többit a boltok) — több mint 4 millió forint értékű zöldség- és főzelékfélét és közel 3 és fél millió forint értékű gyümölcsöt fogyasztottunk el. Ez a 12 milliós nyári forgalmú piacnak több mint 60 százalékát jelenti. És végül: itt van még három adat, amit részben erényéül, részben hibájául róhatunk fel a nyárnak. Az anyakönyvi statisztika kimutatása szerint a nyár 630 újszülöttel és 270 révbe jutott szerelemmel ajándékozott meg bennünket, míg 305 szerettünktől, hozzátartozónktól kellett örökre búcsút vennünk... íme. eddig a röpke jellemzés a búcsúzó kecskeméti nyárról. Eszik Sándorné Reggeli az iskolában A Belkereskedelmi Minisztérium megbízásából a Debreceni Városi Tanács és a Debreceni Slelmiszerkereskedelmi Vállalat kidolgozta az iskolai tejreggeli és uzsonna megszervezésének lehetőségeit. A tanulmány alapján megfelelő apparátussal mind a fővárosban, mind a vidéki városokban be lehet majd vezetni e fontos szolgáltatást. A debreceniek javaslatát már tanulmányozzák a fővárosi és a vidéki tanácsok kereskedelmi osztályainak vezetői. F. K. Talán még sikerül „pótolni” a nyár hiányosságait... Ki tudja? Kicsinyeiket mindenesetre szorgalmasan napoztat- ják még a gondos mamák. Napközben Százszoros nagyító alatt KEZEMBEN a területi egyeztető bizottság elé került egyik vitás munkaügy iratai. A TEB határozata helybenhagyja a helyi egyeztető bizottság döntését, amely a vitatkozó felek közül a községi tanács vezetőinek ad igazat a tanácsi dolgozó elbocsátásában. Az asszonyka évek óta a tanácsnál dolgozott, munkája ellen azonban sok és sokféle kifogás merült fel. Tevékenységén és magatar,ásán többszöri figyelmezetetés ellenére sem változtatott. Durva volt az ügyfelekkel, pontatlan a feladatkörében, nem maradt más hátra, minthogy alkalmatlanság címén felmondjanak neki. Az elmarasztalásra felhozott indokok nyomósak, nehezen cáfolhatók. Nagyon alapos oka volna rá, hogy végre elgondolkozzék és levonja belőlük a kellő tanulságot. Mégsem ezt teszi. Fellebbezésében ehelyett felettesei, nevezetesen a tanácsi vezetők ellen sorakoztatja vádjait. „Az elnöknek több hónapos lakbérhátraléka van... Ezt nem veszik észre? Miért csak az én hibámat nagyítják fel!” FURCSA, de nem szokatlan módja ez a védekezésnek Ilyenkor és más esetben is, gyakran nagyító alá veszik a vezető. — bármilyen funkcióban is levő — emberek magatartását, megalapozatlan és koholt vádakkal illetik őket. Tételezzük fel, hogy ebben az esetben igaztalanok a dolgozónak önmaga mentésére felhozott vádjai. Az ügyével foglalkozó szerv vagy szervek dolgozóinak szemében — ha nem is tartozik közvetlenül a tárgyhoz — mégis ott marad a kellemetlen „szálka”: valóban ilyen lehet az érintett tanácsi vezető? S itt van a kezem ügyében egy másfajta írat is. Az egyik járási tanács végrehajtó bizottsága közelmúltban lezajlott ülésének anyaga és benne ilyen kitétel• „A pénzügyi állandó bizottság legutóbbi vizsgálatai során megállavította, hogy egyes tanácselnökök és titkárok jelentősebb összegű lakbérrel tartoznak.” HA TEHÁT az elbocsátott asszony felettesével szemben felhozott vádjai konkrétan talán nem. is fedik a valót, sajnos, ilyen fogyatékosságok előfordulnak. S tatán éppen egy-egy ilyen esetből kiindulva adnak támpontot egyeseknek más személyek megrágalmazására, az oktalan gyanúsít- gatásra, hamis feltevésekre. Amikor az egyszerű „sorkatona”-állam,nolgár hibát vét. nincs belőle nagy ügy. De ha ugyanezt a hibó.t funkcióban, egv-egy község lakosságának szolgálatában álló ember követi el, beszél róla az egész falu. S az ilyen hír burjánzik, terebélyesedik, ezernyi változata születhet. MINDEZ érthető. A községi vezető százszoros nagyító alatt áll a lakosság előtt. Nem közömbös tehát, mennyire megfontoltak a szavai, cselekedetei, milyen a magatartása, családi élete. Ezért nagyon hasznos a naponkénti önvizsgálódás, tetteinek naavítólencse alá vétele, nem is szólva arról a segítségről, amit elvtársi bírálattal a körötte dolgozók nyújthatnak sok hibád, esetleg kellemetlen percet megelőzve. — y — n I legkevesebbet és a legszeszélyesebbet, amire leginkább hivatva volt: a napfényből. Kecskeméten például a három nyári hónap alatt — június-, július- és augusztusban — mindössze 799 volt a napsütéses órák száma, pontosan ötvennel kevesebb, mint a sok évi átlag. (Ezt olykor átlagon felüli napi teljesítménnyel és erővel igyekezett pótolni, aminek azután meg is volt a hatása a hőség okozta futó rosszullétek számában!) I De még szűkmarkúbb volt a »csapadékot illetően! Az átlagos > 157 milliméteres nyári csapa- 5 dékmennyiség helyett csak 93 ' nillimétemyi esővel örvendez- i tetett meg bennünket. Több mint félmillió üveg hűsítő ital Ennek következtében rekord- ! forgalmat bonyolítottak le az í öntöző kutak és a locsolóautók. Napi harminc fordulóval szinte < J!T’ , * >' ■^ .o t A fagyialtos kocsi és tulajdo- > nosa már többnyire munkát adó ] vendég nélkül „ábrándozik” a tovatűnt nyárról... STÍLUSOSAN TELHETETLENSÉG ARA SZÜKLÁTÓKÖRÜSÉG PETŐFI NEPE * Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága ás a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat, ^lelős kiadó- Meze! István Igazgató. Szerkesztőség: <ecskemét Szs-henvi tér l, szám. Kladőhlvatal: Kecském4: «zabalság tár 17*. Telefon: 17-09. Terieszn a Maevar Posta E3 őrizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél si* H*nsnra 19 forint; Bá:s Ki.-h .n msgv“' Nyjmda V, Kecskemét. — Telefon: U-85.
