Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-23 / 223. szám
I oMaf n. AMI VOLT, ES AMI LESZ Tízezer holdon alig ezer ember lakja Kiskunhalas közelébe! a harkakötönyi határt S az ecaer szétszórtan lakéin kívül — mondhatni egy korszaknyival megelőzve őket — 400 él a faluban, 70—80 házban. Ez a 400 ember már közösségben él, élvezve a villanyfény áldásait, műúton jár, kultúrházat látogat, hordja a könyveket a könyvtárból, tehát mindenképpen más a világa, mint a szemhatár széléről ide integető tanya emberének. Bármennyire is összehasonlíthatatlanul jobb viszonyok között vannak a kis község, mint a tanyavilág lakói, a városi ember számára bizony idegen, legalább is nem szívesen vállalt életforma lenne ez. Pedig a tanácselnök, Nagyapáti János mindössze egy esztendeje lakik itt. Kiskunhalasról került Harkakötöny élére. És ismerte ugyan a falusi életet már azelőtt is, hiszen előző munkakörében sokat járt „vidéken”, mégis tiszteletre méltó és rokonszenves az a lelkesedés, amellyel vállalta a kinti életet, amikor elfogadta hivatalát. Felmondta a városi lakását és kiköltözött ide, hiszen nem egykét évre jött, s az itteniek szemével akarja látni az itteniek gondját-baját. A hexdet Nem panaszkodik Nagyapáti János. Ahogy mondani szokták: jó helyre jött. Nincs ott különösebb baj — vélték a járásnál — csak hát egy kicsit elmaradott falucska, tanyai emberek, okos, gondos vezetésre van szükség. Hát bizony a vezetéssel volt is, s még van is egy s más gond Legfőképpen az, hogy bosszú éveken át innen is „elpártoltak” az eleven, mozgékony emberek, a „jó káderek”. A közeli Halasra, vagy még messzebb: városba, Pestre. Az itteniek amúgy tanyai módra, valamiféle lelki elszigeteltségben. éltek még nemrégiben is, a tanács meg — ahogy legegyszerűbb — rendeletekkel, aktákkal, határozatokkal „vezetett”. A pártszervezet mellé, a tömegszervezetek. s elsősorban a KISZ életét kellett a papírmunka tetszhalálából kimozdítani. Nehéz volt, sokáig tartott? Ma már mindenesetre önállóan dolgozik a KISZ, terveik vannak a fiataloknak és nemcsak terveik, hanem eredményeik is. De azért a taggyűlésekre, egy-egy összejövetelre ellátogat most is a tanácselnök, s ezt a jó szokását nem is szabad, nem is akarja abbahagyni. Az MHS-t meg különösen személyesen kellett kézbevennie, s maga vezetett a télen egy hűsz fős honvédelmi alapismereti kört. Aztán dolgozik a nőszövetség is, szabás-varrás tanfolyamot tartott, az idén pedig főzőtanfolyam is lesz. A Hazafias Népfront a „kampányfeladatokkal” foglalkozik, itt még sok javítanivaló van, de hát Vida János iskolaigazgató, a népfront elnöke tavaly még tíz más funkcióval együtt viselte tisztségét. Persze, hogy többet tenne a népfront, ba olyan lenne a vezetője, akinek csak ez a társadalmi munkája. Egyszóval a kádergondok: Azokon kell előbb segíteni, hogy igazi eleven élet legyen a faluban. És jó helyen kutattak Harkakötöny vezetői, amikor ebből a szempontból nézegették: ld hogy dolgozik a tsz-ek- ben. Már jó néhány név sorakozik a tanácselnöki jegyzetfüzetben: azok, akik hamarosan érettek lesznek a vezetésre, rájuk lehet bfzni és szívesen is vállalj ált a közösségi élet egy- egy parancsnoki lisztjét. Nő áss étvágy Harkakőtönyben, ahol azelőtt még a napkeltében sem nagyon gyönyörködtek az emberek, mert a hajnal már verejtékezve érte őket a földeken, ma a tedomány ée a művészi élmény „közfogyasztási cikk51 lett. A művelődési ház sokszor kicsinek bizonyul. Hetenként megtelik a filmvetítések alkalmával, vagy akkor, ha Halasról látogat el hozzájuk valamelyik színjátszó csoport. Ez elég gyakran megesik, s a programot sűrítik a helyi színjátszók felléptei is. Közkedvelt még a TV, amire, amikor megvették, azt mondták némelyek, hogy minek az, „uraknak” való az ilyesmi. Hogy kit értettek akkor az „urak” alatt, ma már aligha lehetne megtudni, mert a tsz-elnöktöl a fogatosig, a brigád vezetőtől a traktorosig igencsak mindenki megfordul a közvetítések idején a teremben. Látogatottak az egészségügyi előadások és a különféle TIT- előadások is, különösen akkor, ha az élő szó mellé egy-egy rövidfilm szolgáltatja a bizonyságot. Ä terv Joggal állapította meg tehát a harkakötönyi kulturális bizottság jövő évi munkatervének értékelésénél a járási művelődési osztály, hogy az összefoglalóban egy kicsit túlságosan szerényen is számoltak be a tavalyi eredményeikről. Az élet azonban fejlődik. Ami tegnap jó volt, ma már kevés, amit tegnap elértünk, az már csak alapja lehet a holnapi nagyobb eredményeknek. Mert a jövő évi terv bizony kiegészítésekre szorul. Oldalakon át sorolták a har- kakötönyiek, hogy mi mindent akarnak csinálni jövőre. A program gerince a húsz előadásból álló tsz-akadémia, amelyen a három termelőszövetkezet valamennyi vezetője részt vesz. A másik fontos sorozat a Szövetkezeti Téli Esték című lesz külön-külön mindhárom tsz-ben. Aztán ott áll még, hogy mi mindent akarnak csinálni a művelődési otthonban, a könyvtárban, a 12 fős TIT-csoport- ban és a fotókörben. Mindez nagyon szép és egy lépéssel előrébb viszi a község művelődésének ügyét, de kimaradt belőle éppen az, ami a munkát nemcsak szaporábbá, hanem céltudatosabbá is tenné. ria. Arca fiatalosan üde, bőre sohasem látott még festéket, ajkai mégis vérpirosak. Nem betegségtől, hanem a szinte kicsattanó egészségtől. Falun nevelkedett, egy dunántúli kis községijén, városban alig volt egyszer-kétszer. Az öt testvér közül ő volt a legidősebb, s tizenhat éves koráig otthon lakott. Édesapja és édesanyja idestova tíz esztendeje, hogy a szövetkezetben dolgoztak. Beke Mária a nyolc általános iskola elvégzése után sem gondolt arra, hogy elhagyja a családi házat. De teltek az évek, kettő, három, és ő tizenhat éves lett. Ekkor hirtelen gondolt egyet: elmegy hazulról, önálló lesz. Dolgozik. A szülei egyre marasztalták, jöjjön a szövetkezetbe, úgyis kell a munkaerő, de a barátnői is addig duruzsoltak a fülébe, hogy nem le- lehett visszatartani. Mindenképpen a város után vágyott, s mivel anyai ágon a rokonok Budapesten laktak, úgy döntött, hogy a fővárosba jön. Néhány hét alatt többször is levelet váltottak, Mária szülei és a fővárosi rokonok, s végül megegyeztek, hogy a lány hozzájuk megy lakni. Lajos bácsi, Mária nagybátyja. már húsz éve Budapesten élt, gyárban dolgozott, s mivel gyereke nem A művelődési osztály levőében éppen ezért az áll — nagyon helyesen —, hogy egészítsék ki a tervüket a termelőmunka gazdasági szükségleteinek programjával. És itt, éppen ezen a ponton még a művelődési osztály levele is keveset mond, egy kissé általánosságokban mozog, ahelyett hogy határozottan leszögezné: mérjék fel, mennyi és milyen képzettségű szakemberre van szükségük a három termelőszövetkezet továbbfejlesztéséhez, termelési feladatainak végrehajtásához és lássanak hozzá erőteljesen a szakember- képzéshez. Ez kellene legyen a művelődési program alapja, gerince, célja. A jólét útján Mentségükre szolgáljon ahar- kakötönyieknek, hogy éppen a túlságos igyekezet miatt maradt ki ez a legfontosabb szempont a munkatervükből. Éveken át ugyanis az utolsók között voltak, akik — gyakran határidőn túl — készültek csak el munkatervükkel. (Mellesleg, ez volt az oka annak is, hogy nemrégiben a járási pártbizottságon úgy tájékoztattak bennünket: a har- kakötönyiek még nem készültek él a tervvel. Hja, „rossz hírük” volt.) Az idén elhatározták, hogy véget vetnek ennek, és elsőnek küldték be a művelődési tervet még július elején a járáshoz, így aztán sem a megyéi kulturális bizottság irányelveit, sem a Központi Vezetőség irányelveit nem ismerték, s a terv úgy készült, ahogy az előző években, amikor még a kultúra és a termelés két különböző feladatnak számított. Azóta megszületett a kiegészítés. A téli művelődési program szórakozást is ad, meg a fejeket is céltudatosan művelni fogja. Akik készítették, a tervezés közben arra gondoltak, s a népes hallgatóságra tekintve minduntalan az jút eszükbe majd, hogy egy-egy apróbb lépéssel jutnak közelebb minden alkalommal, minden előadással a bőséges terméshez, a jóléthez. Mester László Tolt szívesen fogadták a kétszobás lakásba. A felesége, Klári néni, szintén örült, hogy felvidul egy kissé az életük. Az utazás eseménytelenül telt el. Lajos bácsi és Klári néni kint várták Marit az állomáson. A lány még sohasem járt Budapesten. Hallott róla, képekről, s az iskolából már ismerte a fővárost, mégis a nagy élmény erejével hatott rá minden. S 6 gyermeki jókedvvel örült a sok újdonságnak. A lakásban gyorsan berendezkedett, otthonosan érezte magát, s már az első napokban megismerkedett a környezetével, a környékkel. Ügy szívta magába a városi élet érdekességeit, mint kiszáradt föld a vizet. Moziba ment, a Duna-parton sétált, villamoson utazott merő szórakozásból, és felmászott a Gellért-hegyre. ötszáz forinttal jött a! hazulról, a szülei adták, s ez természetesen hamar elfogyott. Itt volt az ideje, hogy munka után nézzen. Lajos bácsinak is az volt a véleménye, hogy helyes lesz mielőbb munkába állnia. Elmentek a munkaközvetítő kirendeltségre, s miután Marinak semmilyen szakmája nem volt, Csepelre irányították segédmunkásnak. Nem nagyon tetszett neki a szó: segédmunkás. Amikor hazafelé tartottak, meg Is jegyezte Lajos bácsinak, hogy 1. Karcsú, szép lány Beke MáTöbb támogatást a kiskunmajsai könyvtárnak KISKUNMAJSA a félegyházi járás legnagyobb községe. Lakóinak száma jóval fölötte van a tízezren. A községben nyolc esztendő óta van önálló könyvtári Vezetője Bodor Balázsaié, aki a könyvtár megalakulása óta látja el feladatát. Kiskunmajsán az olvasók száma évről évre szaporodik, de egyáltalán nem kielégítő ez a növekedés és ebben része van annak, hogy a könyvtár állományának egy része elavult, kívánatos lenne felfrissítése. JELENLEG 450 kötet könyv jut ezer lakosra Kiskunmajsán. 1965-re el kellene érni, hogy ezier lakosra 1200 könyv jusson. Ezért nagyon fontos, hogy a községi tanács nagyobb mérvű támogatást nyújtson a könyvállomány fejlesztéséhez. Igaz, hogy a költségvetési keretből évek óta rendszeresen biztosít bizonyos összeget erre a célra a tanács, de a nagyobb mérvű építkezéseikre hivatkozva, a községfejlesztési alapból nem. Az állomány körűibe«« 9» százaléka ismeretterjesztő, a többi szépirodalmi és ifjúsági könyv. Nemrég a földműves- szövetkezet járási központjától 150 kötet könyvet kapott ajándékba a könyvtár, ezek 40 százaléka mezőgazdasági szak- könyv, a többi ismeretterjesztő mű. Kiskunmajsán a lakosságra® körülbelül 7 százaléka, azaz 908 személy a könyvtár rendszere« olvasóinak a száma. Ez bizony elég kevés. Szükség volna. * könyvbarát-mozgalom szélesítésére. A JÁRÁSI könyvtár az eévasók számának növelése érdé-: kében a kiskunmajsai könyvtárra! együtt már felvette a kapcsolatot az iskolákkal, üzemekkel, tsz-ekkel és a tömeg- szervezetekkel. így megvan a! remény arra, hogy év végéig sikerül megfelelő mértékben növelni a községben az olvasód számát Batogh 0d9m Újra cseng a dal Tizennégy évi szünet után, a városi kulturális bizottság javaslatára újra megalakult Kiskunfélegyháza felnőtt énekkara: a Petőfi Énekkar. Az alakuló gyűlésen szép számban megjelentek azok, akik szeretik a dalt, a zenét Az új vegyeskamak otthont adó helyőrségi klub nagytermében találkoztak a régi dalosok a fiatalokkal. Az első összejövetel alkalmával elhatározták, hogy a régi Petőfi Daloskor múzeumban őrzött zászlóját is átveszik. 1948-ban elsősorban anyagi okokból szűnt meg az 1907-ben alakult daloskör. Most ez a veszély nem leselkedik rá, mert a helyőrségi klub védnökségével nemcsak erkölcsi, de komoly anyagi támogatást is élveznek. Az első vidéki szereplést máris elhatározták: aovav bérré Bajára hívták meg ear té kórust vendégszereplése® ÓI fdenenforgaM szakfolyóirat Egyre növekvő Megenflongaiznunk bonyolult, szerteágazd munkájának segítésére új képes havi folyóirat indult IDE“ GENFORGALOM címmel. Nálunk nemrég alakult meg a megyei idegenforgalmi hivatal s így e rendkívül fontos ügykörben dolgozóknak bizonyára érdek» lesz az új kp, Az országos jellegű szakcikkeken kívül megyénk ez irányú további fejlődése szempontjából a szállodaiparral és a fizető- vendéglátó szolgálattal kapcsolatos írások számíthatnak különös figyelemre. ő azért más munkát képzelt magának. De Lajos bácsi megnyugtatta, hogy majd a gyárban betanítják és szakmunkás lesz belőle. — Tudod, mennyi lány dolgozik ma már a gyárakban? Még érettségizettek is. Munkások ... Nekem is van néhány lányom... Igaz, hogy az egyik nagyon szeleburdi. de azért jól dolgozik... A többiek is... Mindig az legyen előtted, hogy az embert a munkája után ítélik meg... Mari hallgatta a nagybátyját, de gondolatai időnként elkalandoztak. Milyen messze van ez a Dimitrov tér Csepeltől. És naponta kell megtenni, kétszer is ... Arról ugyanis már hallott, hogy Csepel elég mesz- sze esik a várostól. De Lajos bácsi efelől is megnyugtatta: — A gyorsvasúttal tizenhat perc alatt kint vagy. Másnap reggel Lajos bácsival együtt mentek ki a csepeli Kerékpárgyárba, s a falusi kislányt szívesen fogadták az üzemben. Megmutatták neki, hogy mit kell majd csinálnia. Oda állították egy széles asztalhoz. ahol négy kis vaskarikát kellett egymásba fűznie. Egy középkorú férfi, Mohácsi János művezető avatta be a mesterség egyszerű titkaiba. Eleinte ügyetlenül állt a kezében a szerszám és a munkadarab. De a művezető újra és újra türelmesen elmagyarázta, hogy tudja a legkönnyebben összekapcsolni a karikákat. Ha a havi fizetését az első munkanap teljesítménye szerint fizették volna, bizony aligha tud belőle megélni. Az előírás szerint 2500 karikasort kellett csinálnia, s ő ali2 adott át hatezádK a műszak végén. Pedig meg keil vallani, hogy nagyon igyekezett. Még az ebédidőt is korábban befejezte, éa odaáüí a pad mellé, hogy gyakorolja magát. A művezetőn kívül jóformán senkivel sem ismerkedett meg. pedig tőle jobbra is, balra is dolgoztak. Két lány éa három férfi dolgozott a mellette levő pádon. A lányok több-' szőr megpróbáltak vele szóbaelegyedni, de amikor látták, hogy a hallgatag falus! kislányt idegesíti a kezdeti „te- hetségtetenség", hagyták, tanuld ja csak a munkát. Két órakor, a munkaidő befejeztével Mari bement az öltözőbe. átöltözött és elindult hazafelé. A gyorsvasút hamar beröpftette a Boráros térre. Korán volt még. jóformán előtte az egész délután, nem akart hazamenni. Lajos bácsi és Klári néni úgy sincsenek otthon, ők ötig dolgoznak. Elindult hát felfelé, a Tolbuchin körúton. Sétált. Nézegette a kirakatokat. Aztán betévedt a Kossuth Lajos utcába. Ttt már sok látnivaló volt. Titokban ka is választott macának egy szép blúzt, egy kalapot, meg egy cipőt. Az első fizetéséből ezeket a holmikat fogja megvenni. ,, Ezen a kora nyári álmos délutánon is sokan jöttek-mentok a Kossuth Lajos utcában. A nap égetően sütött. De ő hozzá volt szokva a napsütéshez, már kisgyerek korában sokat dolgozott nyaranként a forró mezőn. A kirakatoknál úira és újra megállt, s az ott elhelyezett ruhadarabokat összehasonlította azokkal, amiket ő rt- seit. (Folytatjuk.)
