Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-21 / 221. szám

* oKM IMS. gzeotember ti, péntek HÁROM EV MERLEGE kitkunfélegyhási járásban Kost, hogy már holnapit építő terveket kovácsolunk, sőt hozzá is látunk megvalósításuk­hoz, nem árt megállni egy pil­lanatra: Megállná és mérlegelni. Számba venni az elmúlt évek eredményeit arra gondolva, hogy az, ami már örvendetes valóság, néhány éve még terv volt Méghozzá — sokan úgy vélekdtek, hogy — erőnket meg­haladó­Nagyszerű, új eredményeink rácáfoltak a kételyekre. És mi­előtt még eggyel tovább, még magasabbra lépnénk — mint­egy erőgyűjtés céljából is — vessünk rájuk egy pillantást. Nézzük meg, mit jelentett az elmúlt három esztendő például a kiskunfélegyházi járás szá­mára. Az iskolareform szellemében A párt irányelvei kimondják, hogy a fejlődés érdekében mind több művelt, műszakilag jól képzett, szocialista gondolkodá­sú dolgozóra van szükség. Jól tudják ezt a kiskunfélegyházi járásban is, ahol éppen ezért különös gondot fordítottak az iskolai oktató-nevelő munka korszerűsítésére, az oktatásban részt vevők számának növelé­sére. Az elmúlt két évben nálunk már az új iskolareform jegyé­ben indult a tanév. Főleg a kö­zösségi nevelés megszilárdítását tűzték ki célul, hogy a gyerek már az iskóla padjaiban elsajá­títsa azokat a készségeket, tud­nivalókat, melyek birtokában zökkenők nélkül kapcsolódik majd be a társadalom életébe is. Szép eredmények születtek a Mskunmajsai leánygimnázium­ban, Kömpöcön, Gátéron, a Kiskunfélegyházi Petőfi Gimná­ziumban és az iparitanuló-isko- tában. A tanítás színvonalának nö­vekedésével együtt nőtt a szer­vezett iskolai oktatásban részt vevők száma is. Elsősorban a középiskolások számának emel­kedését érdemes megemlíteni. 1950-ben a járás területé" egyet­len középiskolás fiatal sem akadt, 1982-ben már 140-en nyertek felvételt. A járás szék­helyén 700-ről 770-re nőtt a kö­zépiskolások száma és ehhez még hozzátehetjük, hogy tech­nikumokban 240, az iparitanuló­iskolában pedig 600 gyerek ta­nul. Kiskunfélegyházán minden általános iskolában és középis­kolában, valamint a járás 6 köz­ségben bevezették már a gya­korlati oktatást, a munka sze­Napkozben A „szakmához" tartozik Újszerű előadássorozatot In­dít a Kecskeméti Városi Ta­nács szakszervezeti bizottsága, karöltve a KISZ-szeL Az emberek sorsának intézé­se. a tanács hivatali munkája egyre szélesebb látókört kíván. Nem tartozik ugyan szorosan a hivatali munkához a város vagy község múltiának részletes is­merete. a jövőé annál inkább. A jövőt is jobban megérti azon­ban az, aki tudja a múltat. Ilyenféle beszélgetések során merült fél a Kecskeméti Vá­rosi Tanácsnál, hogy hasznos dolog lenne a városról többet tndnlok a dolgozóknak, s ami­kor megszületett az előadásso­rozat ötlete, egyesek annyira lelkesedtek, hogy kijelentették. Igenis, mégis ..a szakmához tar­tozik” ezentúl náluk mindez. Már eddig is igen sokan je­lentkeztek a rövidesen megin­duló előadássorozatra, amely­ben Kecskemét a középkorban, Kecskemét munká-tnczgalma, A város fejlesztési terve és még jő néhány egyéb történeti re te téré és az alapfokú isme­retek elsajátítására nevelve az ifjúságot. Ideológiai továbbkép­zésen vett részt eddig a neve­lők 70 százaléka, 27 százalékuk pedig egyetemen, főiskolán ta­nul tovább. A fejlődésből az oktatási in­tézmények sem maradtak ki. A járás területén az elmúlt 3 év­ben négy 1 tantermes nevelő­lakásos és két 2 tantermes ne­velőlakásos új iskola épült. Két helyen bővítették az iskolákat egy-egy tanterem hozzáépítésé­véi. A város területén 4 új ta­nyai és egy korszerű, 8 tanter­mes iskola épült. Jelentős fellendülés észlelhető a felnőttoktatás alakulásában is. 1959-ben a városban mindösz- sze 120, 1962-ben általános is­kolában 440, gimnáziumban 80 felnőtt tanult tovább. A járás­ban pedig általános iskolában 330, gimnáziumban, szakközép- iskolában 200 felnőtt szerezte meg iskolai bizonyítványát; Iskolán kívüli népművelés A népművelés elsőrendű fel­adata, hogy változatos formák­kal, jó módszerekkel pótolja az általános műveltségben még megmutatkozó hiányokat, fej lessze dolgozóink ízlését. Itt egyre jelentősebb feladat hárul a szocialista világnézet kialakí­tását szolgáló tudományos is­meretterjesztő munkára. Ho­gyan állnak ezzel a kiskunfél- egvháziak? A fenti célok valóra váltásából jelentős részt vállaltak a műve­lődési otthonok. Az eddigi 12 járási és egy városi művelődési otthon mellé újak épülnek Kis- kunmajsán és Mőriegáton, és még ebben az évben elkészül a petőfiszállási. Felújították, kor­szerűsítették az alpári, szankl, tiszaűjfalusl, kígvósi, jászszent- lászlói és kőmpőci művelődési otthont. Szembetűnő fejlődés tapasz­talható az ismeretterjesztő elő­adások mennviségében és mi­nőségében, valamint a látoga­tottság növekedésében. 1959-ben 322 előadáson vett rés-* 12 500 ember, 1962-ben közel 800-ra emelkedett az előadások szá­ma, melyeken megjelent 38 000 dolgozó. Ehhez nem szükséges magyarázat a számok önma gukért beszélnek. Az idén öt helve** tizennégy tsz-akadémia indul a járásban, tavaly az egész megyében volt °nnyi, majdnem 8 ezer hallga­tóval, és amíg 1959-ben 2 művé­szeti csoport működött 47 tag részvételével, addig 1962-re 17 csoportban 370 tag tömörül. Három évvel ezelőtt mindössze “8v kiállítást rendeztek, melyet 120 látogató tekintett meg. 1961 -62-ben 9-re nőtt a kiállítások száma, és a látogatóké 16 ezerre. A művelődési otthonok — külön dicséretet érdemel a Mó- ra Ferenc Művelődési Ház Kis­kunfélegyházán — lelkes és alá­nos munkáját bizonyítják a *°nti számok, az. hogy a lakos­ság kulturális igénye szemmel ’átható fejlődést mutat. Többet olvasnak az emberek Kevés olyan népszerű eszköz zkad a műveltség elmélvítésére nz emberek tudatának átformá- Tására, mint a könyv A Petőfi Nándor járási könyvtár eredmé­nyes munkája azt tükrözi, hogy •»ónak szellemében mindent el­követtek a kulturális nevelés "áiuk eső részének megvalósí­tó-áért, Több lett ä t-ofra fkozott 'könyvtári olvasó. Három év nlatt számuk közel ezer fővel yyaraoodott, jelenleg a 6200-as létszámnál tartanak. A kölcsön­zött kötetek száma 134 ezerről 143 700-ra emelkedett. Az tro­limat szerető és értő olvasó- *áhor széleskörű kibontakozásé* segítik elő az ankétok. előadások 1959-ben még egyetlen egy sem akadt belőlük, az utána követ­kező években is egy-kettőt ren­deztek. Viszont 1962-ben már 24 előadás, 26 ankét, 26 könyv- kiállítás járult hozzá az olvasók irodalmi ismereteinek bővítésé­hez, elmélyítéséhez. A nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés szükségessé tette a mezőgazdaságban dolgozók ál­talános és szakmai műveltségé­nek növelését. Ezért a járási könyvtár beszerzési keretének 20 százalékát mezőgazdasági szakkönyvekre fordította, és több alkalommal mezőgazdasági könyvhetet rendezett Néhány adat a sok közül. Egy kis ízelítő abból a hatal­mas munkából, melyet dolgo­zóink műveltségének tokozásá­ért, kulturális fejlődéséért foly­tatnak a kiskunfélegyházi já­rásban. Ha akadnak is hibák, ezek az eredménvek mindenkit büszkeséggel töltsenek el. És az­zal az elhatározással, hogy még nagyobb lendülettel folytassák a megkezdett munkát Ú1, maga­sabb kulturális eredményekért Vadas Zsuzsa Gyümölcsfák nyara Rekkenö ny&r. Gyümölcsökből tüzel a nap. Lobog a kert kigyulladt fövenyén a csülámló homok. Lombok arany hálójában forró szél vesztegel. A gyermekkorom ez a csend: emlék, súlyos teher. HaTlgatózom A f ént ft mintha semmi sem bántaná... Becsapódik egy-egy barack néha a fák alá telten, puhán, üjra csend lesz. Hullnak az éveim. Bennem is a gyümölcsökben beérő nyár kering. Polner Zoltán elővette ismét, s a szinkroni­zált változat szeptembertől sor­ra járja hazánk filmszínházait, 4 „KonyTbarát’’-mozgaIoni eredményei Vaskúton Vaskúton igen szép eredmény­nyel járt a „Könyvbarát’ moz­galom sikere érdekében kifej­tett könyvtári és társadalmi te­vékenység. A nötanács, a főld- müvesszövetkezet, a Hazafias Népfront vezetői, a művelődési ház igazgatója és a könyvtáros együttes erőfeszítésének eredmé­nyeként a könyvtár látogatott­sága megnövekedett. A beirat­kozott olvasók száma 1962 első negyedének végén 217-tel volt több, mint az előző év hasonló időszakában. Jelentékenyen meg­nagyobbodott a mezőgazdasági és egyéb szakkönyvek forgalma. A sikerben a fent említett szervek támogató közreműködé­sén kívül része van annak is, hogy Vaskút már megfelelő könyvtári helyiséggel rendelke­zik. Olvasóterme is van, amely később alapja lehet a klubélet kifejlesztésének. Az elért eredmények erkölcsi jellegűek. De reméljük, hogy az erkölcsi támogatást nyújtó tö­megszervezetek vezetői a későb­biekben megtalálják az anyagi segítségnyújtás útját és eszkö­zeit is. A haladás az egy évvel ez­előtti helyzethez viszonyítva nagy. 1961. augusztus 1-e előtt a könyvtár a község egy Ms mel­lékutcájában, egy volt szatócs- üzlet helyiségében szorongott Most a község központjában ka­pott helyet. A kölcsönzőből és olvasóból álló heluiséget alapo­san renoválták, üj ablakokat) ajtókat szereltek az épületre. A helyiségeket megfelelően beren­dezték, függönyökkel csinosított ták. A kölcsönző helyiségben szabadpolcos-rendszer mellett je­lenleg 1850 kötet könyv áü <U olvasók rendelkezésére. ügy hisszük, mindezek bizonyt ságiul szolgálhatnak annak, hogy Vaskúton a „Könyvbarát* mozgalom jó úton halad. Kiskárpáti Károly közs. könyvtáros, Vaskút Könyvespolc Polescsuk, AlefeasaadR A NAGT MŰVELET A nagysiker fl, todományoe-ftm­tasztikue regény lél egzet elá THtOéoi Izgalmas történet keretében • kö­zépkori alkímia korszakáig vezeti olvasóit. Egy titokzatos. Megbéní­tó gáz leírásáról van szó. A leírást tartalmazó pergamentekercset a kö­zépkorban is, a modem korban is a haladás ellenségei akarják meg­szerezni !|| Kultűrest szombaton Hófehérke én a hét törpe Amerikai film Egyszer vett, hol nem volt, volt egyszer egy szép herceg­nő, akit Hófehérkének hívtak. Hiú és gonosz mostohaanyja, a királyné, attól félt, hogy Hófe­hérke szépsége egy napon el fogja homályosítani az övét. Ezért a kis hercegnőt rongyok­ban járatta és arra kényszerí­tette, hogy durva és piszkos munkát végezzen ... Grimm bájos meséjét Walt Disney, a rajzfilm világhírű út­törője filmesítette meg még a harmincas években. Hófehérke és Tudor, Vidor. Morgó, Hapci. Kuka, Szende, Szundi — a hét törpe kedves története azóta nemcsak a mesekönyvekben szomorítia-vidítja világszerte a gverekszfveket, — máig is meg­elevenedik újra és újra a mo­zivásznon. Az idén a MOKÉP nálunk is Cáfrány kartárs felemelte kezét, intett — J és a próba elkezdődött. Igaz, másfélórás késéssel... De hát hiába, ma megint annyi a dol­ga; telesen megfeledkezett róla, hogy ez a húsz ember itt várja, a kultúrteremben. És ez még mind nem volt elég — altkor előállt az egyik asszony, hogy nagyon sajnálja, de mennie kell, mert a gyereke várja a vacsorát, s még be is kell vásárolnia. No, de szerencsére nyomban feltalálta magát, s úgy vágta oda a választ, mintha csak előre gondosan átpolitizálta volna: — Hagyjuk a szatyorpolitikát, Homyákné’ kibúió, egyre fejlődő Közértjeink késő estig nyitva tartanak. Tessék próba után vásárolni! No, erre aztán csend lett! Hiába: tekintély, az tekintély! Azt ugyan lesheti a fcultúrcso- port, hogy 6 a tömegek uszályába kerül! — Kezdünk — szólalt meg végre emelt hangon. — Figyelem! Beültek! Már éppen felcsendültek volna az első han­gok, amikor nagy robailai benyitott a terembe Herpai, a kovácsműhelyből. — Hát nem, egy­szerűen nem hagyják az embert dolgozni! — Sáfrány szaktárs! kiáltotta már az ajtóból, azzal a kovácsüllővel edzett hangiéval —, Sáf­rány szaktárs, a könyvtárban várják! — Jó reggelt! Most nincs könyvtáróra! — mondta maró gúnnyal, hogy vegye csak észre ez a Herpai, milyen bárdolatlan volt az ordí- tozásával — ám Herpainak fogalma sem le­het az önkritikáról, mert azt mondta: — Szerda van! Négytől hatig könyvtári — Akkor várjanak! — intett dühösen. — Mindiárt végzek az énekkarral! Ezek is vár­tak itten! Herpai méltatlankodva távozott. „Különös — gondolta Sáfrány. — Az embert nem hagyják dolgozni, és még nekik áll feljebb!’’ No, és most már végre csakugyan elkezdőd­het a próba. Az első két dal elég jól ment. Igaz, Radnai Öcsi, aki zongorázni is tanul, mondta, hogy kicsit fiamis: de — őszintén szót va — ezt nem tudja ellenőrizni Bármilyen sokoldalú is az ember, mindenhez azért nem érthet! — Üj rigmusszöveget tanulunk kérem, Ír­ják le — szólt az énekpróba végén. — Holnap­ra már tanulják is meg kívülről. Kult úrest szombaton! Ki írta? =* kérdezte a kis gsicscrl Márta; Hogy annak is mindig olyankor jár a pötyö­gő] e, amikor nem kell! “ Titok — mondta kis tűnődés után, finom mosollyal, hogy csigázza a kedélyeket. — Meg­lepetés... — Kopogott — Diktáhatom? Csend lett. — Tehát kezdem! Tessék fmil A ^Megismer­ni a kanászt” dallamára. Kezdhetem? „Megis- merszik az üzem igazgatójáról — Megismerszik a kult. élt. irányítójáról. ..*> — Mi az a kultélt? — kérdezte az a fantá­zianélküli Borsos, az öntődéből. így ennek semmi értelme..; Ránézett. — Kulturális élei — felelte megrovó hangon. Enyit a közönség is hozzáképzelhet... Ne za­varjuk a próbát! Folytatom. Harmadik sor: Sej! Termelés és kultúráiét — Ez aztán az élet! Nem cserélek senkivel, amíg én így élek!” Ügy tett, mintha a papírlapot olvasná, de az arcokat figyelte. Homoródinak, úgy látta, hatá­rozottan tetszett a szöveg, mert mosolygott Helyes gyerek ez a Horncródi! — Folytatom! — szólt aztán. — Második strófa: „Köszönjük e szép műsort az igazga­tónak, Aki mindig jó hozzánk, ma. tegnap és holnap! Sej! Nem kérünk mást. csak azt. hogy Míg ál! ez a gyár itt. Drága apai szívét Tartsa meg sokáig!” — Körülnézett; az énekkar tag­jai lassan készültek el az írással. — Ügyes, nem? — kérdezte aztán elégedetten. _ Azt hi szem, az utolsó sor különösen jól van átpoii= tizálva... — Igen. de — szólt megint a kis Csieserf ennek mindig van valami baja!) — de me=

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom