Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-19 / 219. szám
Az ifjúságvédelem és a tanács-aktivisták „Nevelni, tanítani őket, ez a mi tennivalónk...’ — A múltkor a Halászcsárdában láttam egy kislányt, alig lehetett több tizenöt évesnél. Egy fiúval ült az egyik asztalnál s italt rendeltek. A fiú sört ivott, a kislány pedig töményszeszt. Kedvem lett volna odamenni hozzájuk és beszélgetni velük, de attól tartottam, hogy esetleg félreértenék és visszautasítanák jóakaraté tanácsaimat. .. Nehéz dolog beavatkozni az ilyesmibe. A szülők is — amikor gyermekeikről van szó — könnyen megsértődnek. A fentieket egy pedagógus mondta el, amikor Alpár községben az ifjúság magatartása, viselkedése felöl érdeklődtünk. Megjegyezte, hogy nem tartja tipikusnak a fenti példát, de a falusi fiatalok között is előfordul, hogy nagyvonalúságból, felnőtteskedésből és néha „kivagyiságból” semmibe veszik a kiszolgálási korhatárra vonatkozó táblát, s „csakazértis” szeszesitalt rendelnek a vendéglőben, italboltban. Nagvobb hiba, hogy ezt rendszerint meg is kapják, nincs, aki figyelmeztesse, rendreutasítsa őket. Kényes feladat — Máskor a mozi esti előadásán találkozunk iskolás fiatalokkal, olyan filmeket is _ megnéznek, amelyeket nem ajánlanak számukra a plakátok — így hangzik a másik észrevétel. Sajnos, ennek a szabálynak és okos előírásnak a megsértésében a szülők viszik el a pálmát, akik nemegyszer vitába iszállnak a jegykezelővel, sőt még a rendőrrel is, mondván: nekik ne írja elő senki, hogy mit tartanak „alkalmasnak” gyermekük számára. Barbon Ügy hiszem, e kéttagú szócska jelentését egészen kevesen ismerik. Ezért nem csigázom tovább az olvasó kíváncsiságát és megmondom: A Barbon nem más, mint borotvakrém, méghozzá éppen olyan habzó, mint a Figaró, amely arról volt nevezetes, hogy az utcán járva mindenütt szembetalálta magát az ember a reklámjával, csak / éppen a/ üzletekben nem lehetett kap^i. De hát erről a Figaro borotvakrém nem tehetett... Néhány szót a Borbonról. Férfitársaim közül bizonyára sokan használják e valóban habzó, s mint a használati utasítás említi, a bőrt is tápláló krémet. Magam is nagy híve vágyok a Barbonnak, azaz csak voltam. Eddig három teljes tubussal használtam el, minden zavaró körülmény nélkül. A tubusba néni száradt bele a krém, az utolsó cseppje is használható volt. Ha megnyomtam a tubus oldalát, nem ömlött ki elő! lávaszerűen. Egyszó- va minden a legteljesebb rendben volt, amíg a legújabb tubus vételére az elmúlt napokban Baján sor nem került. A vásárlással nem Is volt semmi bal. Otthon azonban, amikor használatba vettem, a legnagyobb megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy a tubusból nemcsak a „hagyományos” helyen jött ki a krém, hanem az oldalán is, két helyen. Mivel Baján újra dolgom akadt, magammal vittem a Barbonomat. Bementem az illatszerboltba, s el<5- adtam a panaszom. A boltvezető egyáltalán nem volt meglepve. Arról tájékoztatott, hogy már sok vásárló jött hasonló panasszal, amit 6 az illetékesekhez továbított. Annyit megtudtam, hogy nem a krémmel, hanem a tubussal van baj. Ki tehet érről? A boltvezető nem! A vásárló nem! A krém nem! A tubus anyaga a rossz! A károsult azonban mindenkéo- pen a vevő, még akkor is, ba „csak” tizenöt forintról van szó. Mezei István — Kényes feladat a miénk! — vallják egyöntetűen a fentieken is őrködő gyermek- és ifjúság- védelmi bizottság tagjai Alpá- ron. ök ugyanis azt vállalták magukra, hogy fellépnek az ilyen, és ehhez hasonló jelenségek ellen, Őrködnek a falu fiatalságának erkölcsi tisztaságán, s igyekeznek a helyes útra téríteni az ifjúságot Eddigi munkájuknak van már bizonyos kezdeti eredménye — erről árulkodnak az üléseikről megőrzött jegyzőkönyvek, s erről beszél a bizottság elnöke, Fehér Istvánná pedagógus és a községi tanács vb-titkára, dr. Szikszai István. ISemesah papíron létesik Kezdjük talán azzal, hogy Al- páron valóban nemcsak papíron létezik ez a bizottság és nem elszigetelten végzi munkáját. A művelődési és egészség- ügyi állandó bizottsággal karöltve tevékenykedik, s időnként közösen is megbeszélik a teendőket, összehangolják terveiket. Tizennégy tagja van az ifjúságvédelmi bizottságnak, köztük három pedagógus, négy egészségügyi dolgozó — a körzeti orvos, a gyógyszerész, a szülésznő és a körzeti ápolónő — két KISZ-fiatal, a tanács részéről a vb-titkár, a tsz-ből a szociális bizottság elnöke, van köztük egy háziasszony, eljön üléseikre a helyi rendőrőrs parancsnoka, a számos fiatalt foglalkoztató Háziipari Szövetkezet vezetője és a helyi tanács szociális ügyeinek intézője is. Elég széleskörű tehát ez a testület ahhoz, hogy átfogja a falu minden rétegét, és szava, véleménye eljusson az összes érdekelt és érintett személyekhez. Égess esztendőn át Igen lényeges körülmény, hogy az állandó bizottságokhoz hasonlóan ez a társadalmi testület is a tanács munkájához kapcsolja tevékenységét, s a tanács vb részéről irányítást, segítést kap. A vb titkára — a tanácstól kapott megbízatása alapján — aktívan közreműködik a bizottság munkájában, részt vesz terveik kidolgozásában és a tervek végrehajtásában. Ezek az évi tervek egyébként igen sokoldalúak: felölelik a szórakozóhelyek ellenőrzését, az államilag gondozott gyermekek meglátogatását, az iskolából kikerült fiatalok elhelyezkedési lehetőségeinek számbavételét, az erkölcsi veszélyeztetésnek kitett gyermekek felkutatását, az ifjúság egészség- ügyi helyzetének időnkénti megvizsgálását, s a kulturált szórakozás érdekében szükséges intézkedéseket. S hogy mindez ne általánosságokban mozgó „szempontgyűjtemény” legyen, havonta kijelölik a legfontosabb, legidőszerűbb feladatot, s ennek felelőseit, határidejét is. Ugyanakkor ellenőrzik az elvégzett munkát. A különböző vizsgálatokba a bizottság tagjain kívül kívülállókat is bevonnak, mindig arról a területről, amelyre ez a vizsgálat irányul. Elmondható tehát, hogy jó módszerrel és elég hatékonyan dolgozik ez a bizottság, s habár ők maguk nem becsülik túl eddigi eredményeiket, mégis az volt a tapasztalatunk, hogy számos községben példát vehetnének tőlük. „Nevelni, tanítani az ifjúságot a becsületre, a kulturáltabb életre, ez a mi tennivalónk” — vallják a fiatalokról szólva, s ennél szebb hivatása nem is lehet a társadalmi aktívának. T. P. II szajani erőmNriás i A Jenyiszejen rövidesen megkezdik a szajani vízierőmű építését, amely kapacitását tekintve túlszárnyalja az olyan óriási szovjet erőműveket, mint a bratszki és a krasznojarszki. Már elkészültek az új erőmű “gyedülálló hi drogenerá torának tervraizai. Ez lesz a világ legnagyobb teljesít.mé(nyű áram- feilesztő gépe. A Jenviszej vize 200 méter magasból zúdul majd a generátor turbinalapátjaira. Az erőművet és gépeit Lenin- grádban tervezik. VSAlV^VWWWWWWVeAAAA^^AAAAA^ PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspár Bács-Kiskun megyei Btzottsága 4s a megyei tanács lapla Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadta: _a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. “elelős kiadat Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16 Szerkesztő bizottság: 10-28. Belpolitikai rovqt: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadsáe tér 17a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magvar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. i hőnaora 12 forint 8ács-Kiskun megvet Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-85. A közönség szolgálatában A megyében már öt városunkban műkődnek a vegyesipari szolgáltató vállalatok, amelyek a legkülönfélébb javításokat és a családok szükségleteit kielégítő szolgáltatásokat végzik el a lakosság számára. A Kiskunfélegyházi Vegyesipari Javító és Szolgáltató Vállalat is eredményesen tevékenykedik. Képünkön: A szabórészleg munka közben. Munkában a néofrontbisottság Sokoldalú segítséget nyújtanak a községeknek Sokirányú és közérdeklődésre számottartó munka folyik a kiskunhalasi járási népfrontbizottságban. Kezdeményezésükre a Szegedi Vízügyi Igazgatóság mellett működő Hidrológiai Társaság most dolgozza ki a Halas melletti Sós-tó kiránduló- és csónakázó-, valamint Kunfehértó fürdőhellyé nyilvánítására vonatkozó szakvéleményeket. Addig is azonban, míg a végleges szakvélemények nyilvánosságra kerülnek a népfront által szervezett előkészítő bizottság gondoskodik a korábban már tervbevett Sós-tó környéki, ősszel induló fásítás lebonyolításáról. A népfront közreműködésével élénk munka folyik a tbc-elle- nes küzdelmet vezető társadalmi bizottságban is. Társadalmi munkával újra kezdetét vette a kórház tbc- osztályának bővítése, illetve további korszerűsítése: A tavaly zömmel társadalmi munkával megépült új kórtermek mellé az idén korszerű röntgen, helyiségét nővér-, főorvosi szobát, konyhát és tálalót építenek, mivel az eddigiek csak 14 beteg ellátására voltak berendezve, a múlt évben épített új kórtermek pedig egyszerre már 50 fekvő beteg ellátását tették lehetővé. A most megindult korszerűsítéshez már eddig 40 ezer forint értékű társadalmi munkafelajánlás érkezett. Többek között a bádogosmunkákat a Vastömeg- cikk-, az asztalosmunkákat a Faipari-, a mázolómunkákat a Községgazdálkodási- és a Baromfifeldolgozó-, a szerelési és burkolómunkákat pedig a Vegyesipari Szolgáltató Vállalat dolgozói vállalták. Érdekes és a bizottság munkáját, tevékenységét még teljeseb. bé tevő határozatokról is szeretnénk beszámolni. A járási népfrontelnökség legutóbbi ülésén javaslatot hagyott jóvá, melynek nyomán a népfrontelnökség és a bizottság tagjai já- rásszerte felülvizsgálják a községiéj- lesztési tervek végrehajtását, ellenőrzik az eddig elvégzett társadalmi munkákat és tapasztalataikkal, javaslataikkal segítik a községi tanácsokat. Az elnökség határozata nyomán rövidesen két akcióbizottság alakul a járásban. A szőlővessző begyűjtési és telepítési akcióbizottság a talajelőkészítéstől a fajtakiválasztásig és telepítésig minden szakkérdésben segítségére lesz a telepítő gazdaságoknak. a növényvédelmi akcióbizottság pedig szaktanácsadás és ismeretterjesztés keretében segít eleiét venni a növényi kártevők által okozott milliós károknak. Mindkét akcióbizottság olyan szakemberekből alakul majd, akik eddig még nagvobb arányú társadalmi munkában nem vettek részt. E. £ Lakásépítés - új típustervek alapján Jövőre már új típustervek alapján folyik majd a lakásépítés Csehszlovákiában. A terEgyik női olvasónk hozzánk küldött levelében erősen kifogásolja, hogy a teheneket általában női névre „keresztelik” ami a nők körében nagy megbotránkozást és felháborodást vált ki, és ez teljes mértékben érthető, méltányolandó. Olvasónk véleményével mi is egyetértünk, érveléseit elfogadjuk, mert kétségtelen, hogy ez az állapot tarthatatlan. Nekünk, férfiaknak kötelességünk, hogy pártfogásba vegyük a gyengébb (nem nyengédebb) nemit. Szerintem a tehenek asszony-, illetve női névre történ" keresztelésének történelmi múltja van. Ez a folyamat még akkor kezdődött, amikor őseink í legyen a felién neve? mint nomádok kóboroltak Ázsia legelőin, terelgetve az állatokat. Na már most, biztos volt őseink között egy nekiszomorodott tehénhajcsár, aki haragudott a feleségére (hogy miért és a sok közül melyikre, már nem deríthető ki, és kétértelmű találgatásokba nem bocsátkozhatunk), s bosszúból egyik legrosszabb tehenét elnevezte a feleségéről, hogy aztán ha rásóz fütykösével a tehénre, a gyöniiörűség lavinája szaladjon végig nomád hátán. S mivel az emberek akkor még fogékonyabbak voltak a rosszra, az elnevezés divattá vált, elterjedt, s rövid idő múlva egy-egy reggeli vagy esti terelésnél már asszonynevektől zengett a síkság, s őseink borostával benőtt arcán ilyenkor kéjes vigyor futtatta a ráncokat. Mondom, ez a történelmi háttér. Persze, lehetnek egyes nőgyülölők, akik azzal a merőben tudománytalan nézettel hozakodnak elő, hogy ez kizárt dolog, mm így van, hanem fordítva, vagyis az asszonyokat nevezték el a tehenekről. Ezt a nézetet félkézből kontrázom, mert az első asszony nevét mindenki tudja, de az első tehén nevéről eddig még nem hallottunk. Természetesen engem is felháborít, hogy gyönyörű asszonyaink muzsikáló neveit egyes érzéketlenek kajla- szarvú, csülkös tehenekre illesztik. De szóljon mentségükre, hogy őket már nem az az asszonygyűlölet vezeti, mint hajdani őseinket, csupán hódolnak a kialakult szokásnak. Biztos vagyok benne, ha elolvassák ezt az írást, magukba szállnak, s felülkerekedik bennük az annyiszor emlegetett férfiúi bölcsesség, asszonyuk iránti hűség, s komor bűntudattal keresztelik át a jámbor jószágot Bimbó, Zsemle, vagy éppen Rezeda névre. Gál Sándor veket az országos lakásépítési vita eredményeit figyelembe véve dolgozták ki. Az új típustervekben a régiektől eltérően nem egyes házak, hanem 1200 —1800 lakosú, egész mikro-ke- rületek szerepelnek. Az új lakóházakban nem lesz mosókonyha. Az egész mikro-kerü- let számára külön pavilon égül, s ott lesz mosoda, mindenféle műhely és középület. Megváltozik a lakásállomány struktúrája. A lakások mintegy 8 százalékát egy fő, 12 százalékát 2 fő. 20 százalékát 3 fő, 45 százalékát 4 fő, 11 százalékát 5 fő és 4 százalékát 6 fő számára építik. Egy lakásra 37 négyzetméter helyett most már átlag 41.4 négyzetméter hasznos terület jut. Minden lakásban beénitett szekrény vagy kamra lesz, s balkonja lesz minden második lakásnak. Az előzetes tervek szerint 1963-ban 4000 ilyen lakás épül fel és 7500 építését kezdik meg. A következő évben 20 ezer, 1965-ben nedig körülbelül 36 ezer ilyen lakást adnak át.
