Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-19 / 219. szám

Az ifjúságvédelem és a tanács-aktivisták „Nevelni, tanítani őket, ez a mi tennivalónk...’ — A múltkor a Halászcsárdá­ban láttam egy kislányt, alig lehetett több tizenöt évesnél. Egy fiúval ült az egyik asztal­nál s italt rendeltek. A fiú sört ivott, a kislány pedig tömény­szeszt. Kedvem lett volna oda­menni hozzájuk és beszélgetni velük, de attól tartottam, hogy esetleg félreértenék és vissza­utasítanák jóakaraté tanácsai­mat. .. Nehéz dolog beavatkozni az ilyesmibe. A szülők is — amikor gyermekeikről van szó — könnyen megsértődnek. A fentieket egy pedagógus mondta el, amikor Alpár köz­ségben az ifjúság magatartása, viselkedése felöl érdeklődtünk. Megjegyezte, hogy nem tartja tipikusnak a fenti példát, de a falusi fiatalok között is előfor­dul, hogy nagyvonalúságból, felnőtteskedésből és néha „ki­vagyiságból” semmibe veszik a kiszolgálási korhatárra vonat­kozó táblát, s „csakazértis” sze­szesitalt rendelnek a vendéglő­ben, italboltban. Nagvobb hiba, hogy ezt rendszerint meg is kapják, nincs, aki figyelmez­tesse, rendreutasítsa őket. Kényes feladat — Máskor a mozi esti elő­adásán találkozunk iskolás fia­talokkal, olyan filmeket is _ meg­néznek, amelyeket nem ajánla­nak számukra a plakátok — így hangzik a másik észrevétel. Sajnos, ennek a szabálynak és okos előírásnak a megsértésé­ben a szülők viszik el a pál­mát, akik nemegyszer vitába iszállnak a jegykezelővel, sőt még a rendőrrel is, mondván: nekik ne írja elő senki, hogy mit tartanak „alkalmasnak” gyermekük számára. Barbon Ügy hiszem, e kéttagú szócska je­lentését egészen kevesen ismerik. Ezért nem csigázom tovább az ol­vasó kíváncsiságát és megmondom: A Barbon nem más, mint borotva­krém, méghozzá éppen olyan habzó, mint a Figaró, amely arról volt ne­vezetes, hogy az utcán járva min­denütt szembetalálta magát az em­ber a reklámjával, csak / éppen a/ üzletekben nem lehetett kap^i. De hát erről a Figaro borotvakrém nem tehetett... Néhány szót a Borbonról. Férfi­társaim közül bizonyára sokan hasz­nálják e valóban habzó, s mint a használati utasítás említi, a bőrt is tápláló krémet. Magam is nagy hí­ve vágyok a Barbonnak, azaz csak voltam. Eddig három teljes tubus­sal használtam el, minden zavaró körülmény nélkül. A tubusba néni száradt bele a krém, az utolsó cseppje is használható volt. Ha megnyomtam a tubus oldalát, nem ömlött ki elő! lávaszerűen. Egyszó- va minden a legteljesebb rendben volt, amíg a legújabb tubus vételé­re az elmúlt napokban Baján sor nem került. A vásárlással nem Is volt semmi bal. Otthon azonban, amikor hasz­nálatba vettem, a legnagyobb meg­döbbenéssel tapasztaltam, hogy a tubusból nemcsak a „hagyományos” helyen jött ki a krém, hanem az oldalán is, két helyen. Mivel Baján újra dolgom akadt, magammal vittem a Barbonomat. Bementem az illatszerboltba, s el<5- adtam a panaszom. A boltvezető egyáltalán nem volt meglepve. Ar­ról tájékoztatott, hogy már sok vá­sárló jött hasonló panasszal, amit 6 az illetékesekhez továbított. Annyit megtudtam, hogy nem a krémmel, hanem a tubussal van baj. Ki tehet érről? A boltvezető nem! A vásárló nem! A krém nem! A tubus anyaga a rossz! A károsult azonban mindenkéo- pen a vevő, még akkor is, ba „csak” tizenöt forintról van szó. Mezei István — Kényes feladat a miénk! — vallják egyöntetűen a fentieken is őrködő gyermek- és ifjúság- védelmi bizottság tagjai Alpá- ron. ök ugyanis azt vállalták magukra, hogy fellépnek az ilyen, és ehhez hasonló jelensé­gek ellen, Őrködnek a falu fia­talságának erkölcsi tisztaságán, s igyekeznek a helyes útra té­ríteni az ifjúságot Eddigi mun­kájuknak van már bizonyos kezdeti eredménye — erről árul­kodnak az üléseikről megőrzött jegyzőkönyvek, s erről beszél a bizottság elnöke, Fehér Ist­vánná pedagógus és a községi tanács vb-titkára, dr. Szikszai István. ISemesah papíron létesik Kezdjük talán azzal, hogy Al- páron valóban nemcsak papí­ron létezik ez a bizottság és nem elszigetelten végzi munká­ját. A művelődési és egészség- ügyi állandó bizottsággal kar­öltve tevékenykedik, s időnként közösen is megbeszélik a teen­dőket, összehangolják terveiket. Tizennégy tagja van az ifjú­ságvédelmi bizottságnak, köz­tük három pedagógus, négy egészségügyi dolgozó — a kör­zeti orvos, a gyógyszerész, a szülésznő és a körzeti ápolónő — két KISZ-fiatal, a tanács ré­széről a vb-titkár, a tsz-ből a szociális bizottság elnöke, van köztük egy háziasszony, eljön üléseikre a helyi rendőrőrs pa­rancsnoka, a számos fiatalt fog­lalkoztató Háziipari Szövetke­zet vezetője és a helyi tanács szociális ügyeinek intézője is. Elég széleskörű tehát ez a tes­tület ahhoz, hogy átfogja a falu minden rétegét, és szava, véle­ménye eljusson az összes érde­kelt és érintett személyekhez. Égess esztendőn át Igen lényeges körülmény, hogy az állandó bizottságokhoz hasonlóan ez a társadalmi tes­tület is a tanács munkájához kapcsolja tevékenységét, s a ta­nács vb részéről irányítást, segítést kap. A vb titkára — a tanácstól kapott megbízatása alapján — aktívan közreműkö­dik a bizottság munkájában, részt vesz terveik kidolgozásá­ban és a tervek végrehajtásá­ban. Ezek az évi tervek egyéb­ként igen sokoldalúak: felöle­lik a szórakozóhelyek ellenőr­zését, az államilag gondozott gyermekek meglátogatását, az iskolából kikerült fiatalok elhe­lyezkedési lehetőségeinek szám­bavételét, az erkölcsi veszélyez­tetésnek kitett gyermekek fel­kutatását, az ifjúság egészség- ügyi helyzetének időnkénti meg­vizsgálását, s a kulturált szó­rakozás érdekében szükséges in­tézkedéseket. S hogy mindez ne általánosságokban mozgó „szem­pontgyűjtemény” legyen, ha­vonta kijelölik a legfontosabb, legidőszerűbb feladatot, s ennek felelőseit, határidejét is. Ugyan­akkor ellenőrzik az elvégzett munkát. A különböző vizsgála­tokba a bizottság tagjain kívül kívülállókat is bevonnak, min­dig arról a területről, amelyre ez a vizsgálat irányul. Elmond­ható tehát, hogy jó módszerrel és elég hatékonyan dolgozik ez a bizottság, s habár ők maguk nem becsülik túl eddigi ered­ményeiket, mégis az volt a ta­pasztalatunk, hogy számos köz­ségben példát vehetnének tőlük. „Nevelni, tanítani az ifjúsá­got a becsületre, a kulturáltabb életre, ez a mi tennivalónk” — vallják a fiatalokról szólva, s ennél szebb hivatása nem is lehet a társadalmi aktívának. T. P. II szajani erőmNriás i A Jenyiszejen rövidesen meg­kezdik a szajani vízierőmű épí­tését, amely kapacitását tekint­ve túlszárnyalja az olyan óriási szovjet erőműveket, mint a bratszki és a krasznojarszki. Már elkészültek az új erőmű “gyedülálló hi drogenerá torának tervraizai. Ez lesz a világ leg­nagyobb teljesít.mé(nyű áram- feilesztő gépe. A Jenviszej vize 200 méter magasból zúdul majd a generátor turbinalapátjaira. Az erőművet és gépeit Lenin- grádban tervezik. VSAlV^VWWWWWWVeAAAA^^AAAAA^ PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspár Bács-Kiskun megyei Btzottsága 4s a megyei tanács lapla Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadta: _a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. “elelős kiadat Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16 Szerkesztő bizottság: 10-28. Belpolitikai rovqt: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadsáe tér 17a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magvar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. i hőnaora 12 forint 8ács-Kiskun megvet Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-85. A közönség szolgálatában A megyében már öt városunkban műkődnek a vegyesipari szolgáltató vállalatok, amelyek a legkülönfélébb javításokat és a családok szükségleteit kielégítő szolgáltatásokat végzik el a lakosság számára. A Kiskunfélegyházi Vegyesipari Javító és Szolgáltató Vállalat is eredményesen tevékenykedik. Képünkön: A szabórészleg munka közben. Munkában a néofrontbisottság Sokoldalú segítséget nyújtanak a községeknek Sokirányú és közérdeklődés­re számottartó munka folyik a kiskunhalasi járási népfront­bizottságban. Kezdeményezésük­re a Szegedi Vízügyi Igazgató­ság mellett működő Hidroló­giai Társaság most dolgozza ki a Halas melletti Sós-tó kirán­duló- és csónakázó-, valamint Kunfehértó fürdőhellyé nyilvá­nítására vonatkozó szakvélemé­nyeket. Addig is azonban, míg a végleges szakvélemények nyil­vánosságra kerülnek a népfront által szervezett előkészítő bi­zottság gondoskodik a korábban már tervbevett Sós-tó környé­ki, ősszel induló fásítás lebonyo­lításáról. A népfront közreműködésével élénk munka folyik a tbc-elle- nes küzdelmet vezető társadalmi bizottságban is. Társadalmi munkával újra kezdetét vette a kórház tbc- osztályának bővítése, illetve további korszerűsítése: A tavaly zömmel társadalmi mun­kával megépült új kórtermek mellé az idén korszerű röntgen, helyiségét nővér-, főorvosi szo­bát, konyhát és tálalót építenek, mivel az eddigiek csak 14 beteg ellátására voltak berendezve, a múlt évben épített új kórtermek pedig egyszerre már 50 fekvő beteg ellátását tették lehetővé. A most megindult korszerűsítés­hez már eddig 40 ezer forint ér­tékű társadalmi munkafelaján­lás érkezett. Többek között a bádogosmunkákat a Vastömeg- cikk-, az asztalosmunkákat a Faipari-, a mázolómunkákat a Községgazdálkodási- és a Ba­romfifeldolgozó-, a szerelési és burkolómunkákat pedig a Ve­gyesipari Szolgáltató Vállalat dolgozói vállalták. Érdekes és a bizottság munká­ját, tevékenységét még teljeseb. bé tevő határozatokról is sze­retnénk beszámolni. A járási népfrontelnökség legutóbbi ülé­sén javaslatot hagyott jóvá, melynek nyomán a népfrontel­nökség és a bizottság tagjai já- rásszerte felülvizsgálják a községiéj- lesztési tervek végrehajtását, ellenőrzik az eddig elvégzett tár­sadalmi munkákat és tapaszta­lataikkal, javaslataikkal segítik a községi tanácsokat. Az elnökség határozata nyo­mán rövidesen két akcióbizott­ság alakul a járásban. A szőlő­vessző begyűjtési és telepítési akcióbizottság a talajelőkészítés­től a fajtakiválasztásig és tele­pítésig minden szakkérdésben segít­ségére lesz a telepítő gazda­ságoknak. a növényvédelmi akcióbizottság pedig szaktanácsadás és isme­retterjesztés keretében segít ele­iét venni a növényi kártevők által okozott milliós károknak. Mindkét akcióbizottság olyan szakemberekből alakul majd, akik eddig még nagvobb arányú társadalmi munkában nem vet­tek részt. E. £ Lakásépítés - új típustervek alapján Jövőre már új típustervek alapján folyik majd a lakás­építés Csehszlovákiában. A ter­Egyik női olvasónk hozzánk küldött leve­lében erősen kifogásol­ja, hogy a teheneket általában női névre „keresztelik” ami a nők körében nagy meg­botránkozást és felhá­borodást vált ki, és ez teljes mértékben ért­hető, méltányolandó. Olvasónk véleményé­vel mi is egyetértünk, érveléseit elfogadjuk, mert kétségtelen, hogy ez az állapot tartha­tatlan. Nekünk, férfi­aknak kötelességünk, hogy pártfogásba ve­gyük a gyengébb (nem nyengédebb) nemit. Szerintem a tehenek asszony-, illetve női névre történ" kereszte­lésének történelmi múltja van. Ez a fo­lyamat még akkor kez­dődött, amikor őseink í legyen a felién neve? mint nomádok kóbo­roltak Ázsia legelőin, terelgetve az állatokat. Na már most, biztos volt őseink között egy nekiszomorodott te­hénhajcsár, aki hara­gudott a feleségére (hogy miért és a sok közül melyikre, már nem deríthető ki, és kétértelmű találgatá­sokba nem bocsátkoz­hatunk), s bosszúból egyik legrosszabb te­henét elnevezte a fe­leségéről, hogy aztán ha rásóz fütykösével a tehénre, a gyöniiörűség lavinája szaladjon vé­gig nomád hátán. S mivel az emberek ak­kor még fogékonyab­bak voltak a rosszra, az elnevezés divattá vált, elterjedt, s rövid idő múlva egy-egy reg­geli vagy esti terelés­nél már asszonynevek­től zengett a síkság, s őseink borostával be­nőtt arcán ilyenkor ké­jes vigyor futtatta a ráncokat. Mondom, ez a törté­nelmi háttér. Persze, lehetnek egyes nőgyülölők, akik azzal a merőben tudomány­talan nézettel hoza­kodnak elő, hogy ez kizárt dolog, mm így van, hanem fordítva, vagyis az asszonyokat nevezték el a tehenek­ről. Ezt a nézetet fél­kézből kontrázom, mert az első asszony nevét mindenki tudja, de az első tehén nevéről ed­dig még nem hallot­tunk. Természetesen engem is felháborít, hogy gyönyörű asszonyaink muzsikáló neveit egyes érzéketlenek kajla- szarvú, csülkös tehe­nekre illesztik. De szól­jon mentségükre, hogy őket már nem az az asszonygyűlölet vezeti, mint hajdani őseinket, csupán hódolnak a ki­alakult szokásnak. Biztos vagyok benne, ha elolvassák ezt az írást, magukba száll­nak, s felülkerekedik bennük az annyiszor emlegetett férfiúi böl­csesség, asszonyuk iránti hűség, s komor bűntudattal keresztelik át a jámbor jószágot Bimbó, Zsemle, vagy éppen Rezeda névre. Gál Sándor veket az országos lakásépítési vita eredményeit figyelembe véve dolgozták ki. Az új típus­tervekben a régiektől eltérően nem egyes házak, hanem 1200 —1800 lakosú, egész mikro-ke- rületek szerepelnek. Az új la­kóházakban nem lesz mosó­konyha. Az egész mikro-kerü- let számára külön pavilon égül, s ott lesz mosoda, mindenféle műhely és középület. Megváltozik a lakásállomány struktúrája. A lakások mint­egy 8 százalékát egy fő, 12 szá­zalékát 2 fő. 20 százalékát 3 fő, 45 százalékát 4 fő, 11 száza­lékát 5 fő és 4 százalékát 6 fő számára építik. Egy lakásra 37 négyzetméter helyett most már átlag 41.4 négyzetméter hasz­nos terület jut. Minden lakás­ban beénitett szekrény vagy kamra lesz, s balkonja lesz minden második lakásnak. Az előzetes tervek szerint 1963-ban 4000 ilyen lakás épül fel és 7500 építését kezdik meg. A követ­kező évben 20 ezer, 1965-ben nedig körülbelül 36 ezer ilyen lakást adnak át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom