Petőfi Népe, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-16 / 191. szám
I. oßf»f BR. augusztus Iß. csfitöriöK r Uj nevek a ssínlapon Tizennégy bemutató a Katona József Színház jóvá évi műsorában A nyár » az évad vége — általában „lázas” időszak, nagy változások érlelője a színházaknál. A szerződéskötések ideje ez. A színházak vezetői ilyenkor választják ki a következő évad terveihez az „új erőket”, a színészek ilyenkor kerülnek válaszút elé; egyiknek arról kell döntenie, hol keressen magának új helyet, a másiknak arról, melyiket válassza a kínálkozó lehetőségek közül. A Kecskeméti Katona József Színház művészgárdája négy esztendeje nagyjából változaton. Itt nem volt „felfordulás” évad végén, csupán néhány — személyes okok diktálta, saját térésre történt — elhelyezésről számolhattunk be az évek során. Az idén azonban jelentősebb változásoknak néz elébe színházunk. Ezzel kapcsolatban hosszabb ideje találgatások folynak a színház berkein kívül Is. '"'■'ámos kérésnek teszünk tehát eleget az alábbiakban, amikor beszámolunk róla, he*” kik távoznak és kik jönnek szeptembertől a Katona József Színházhoz. Színházunk művészeti vezetése a jövő évadban is változatlan marad, A színészgárda több tagja azonban eredményes művészi munkája következtében a fővárosban kapott szerződést. Galambos Erzsi, Fomyó József, Csajányi György és Korompay Vali budapesti színházakhoz szerződött, Perlaky István és Bodó Györgyi a Néphadsereg központi együtteséhez. Megválik még a színháztól Juhász Pál, Károlyi Stefi. Szokoly Gyula, Karias Béla, Gozmány György, Krémer Erzsébet és Zilahy Hédi. A színház vezetősége igyekezett az eltávozottak helyébe olyan színészeket szerződtetni, akik pótolhatják őket, illetve erősíthetik az együttest. így különösen a prózai részleg bővül kitűnő művészekkel. Pécsről Margittay Ági Jászai-díjast. Budapestről Bárdi György Jászai- díjast. a Szegedi Nemzeti Színháztól Bege Margitét szerződtették. Ismét Kecskemétre szerződött a már jól ismert Baracsi Ferenc. Az operettegyüttest Mucsd Sándor, Balogh Rózsa, Dévényi Cecília, Szegő Zsuzsa Várhegyi Teréz. Mádai Endre és Dánfi Sándor teszi teljessé. Közülük jó néhány művészt már ismeri és szereti megyénk közönsége, mások pedig szép sikereket arattak budapesti, vagy vidéki színtervben négy magyar színmű szerepel, ezek közül kettő mai témájú. Igen megtisztelő számunkra hogy Szabó Pál Kos- suth-díjas író a színház vezetőségének felkérésére mai tárgyú paraszt-darabot ír. őszinte örömmel és szeretettel várjuk a kecskeméti ősbemutatót. Baján már bemutatták, de Kecskeméten is és a táj előadásokra is műsorra tűzik Marj ás Magda: Nyiss ajtót, ha kopogtatnak című szintén mai tárgyú színművét Ezenkívül Madách Imre drámai költeménye: Az ember tragédiája és Molnár Ferenc Olimpiája szerepel a magyar művek sorában. A modem külföldi drámairodalmat három mű képviseli: Brecht Koldusoperája. Abruzov: Egy szerelem története című színműve és Achard: Féleszű lány című bűnügyi vígjátéka. A klasszikusok sorában folytatódik a Shakespeare-ciklus a Hamlettel. Az eddigi gyakorlattól eltérően színházunk a következő évadban csökkenti a nagyoperettek és emeli a zenés vígjátékok számát A nagyoperettet Lehár: Luxemburg gróf ja, Strauss: Egy éj Velencében és Lopez modem francia szerző Andalúzia című műve képviseli. Az Egy éj Velencében új átírásban kerül színre, az Andalúzia pedig magyarországi ősbemutató lesz. A zenés vígjátékok sorában egy angol musicalt említünk az első helyen, az Eszpresszó Bongót Henekel nagyszerű dzsessz- muzsikájával. amely Magyarországon szintén Kecskeméten kerül először színre. Ungvári Tamás fordításában. A műsoron szerepel még Jurandot, a népszerű lengyel vígjátékíró darabja Tabi László átültetésében és Majláth Júlia zenéjével. Sportol az asszony címmel. Végezetül a Gárdonyi regényéből színpadra írt Ida regényét említjük, de Fries Károly zenéjével. Az Igényes műsortervben színházunk minden vezető színészének nagy feladat jut. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján, bízhatunk a sikerben. A Katona József Színház októberben Az ember tragédiájával nyit, ezután a Luxemburg grófja kővektezik, a a harmadik bemutató Achard színműve lesz. M. la. A szépség és a jó ízlés nevében Napjainkban sok gondot okoz — különösen az asszonyoknak — az újonnan épült, modem lakások ízléses, szép díszítőelemeinek kiválasztása. Az édeskés porcelánfigurák, a porfogó nippek korszaka lejárt, helyette a mai ember fejlett szépérzékéhez alkalmazkodó, értékes iparművészeti alkotások hoznak új színt, hangulatot a modem vonalú bútorokkal berendezett otthonokba. Ezt figyelembe véve — a szépség és a jó ízlés jegyében nyitották meg augusztus 6-án Kecskeméten, a Katona József Múzeumban a Műcsarnok és a városi tanács művelődési osztálya által rendezett iparművészeti kiállítást. A legtehetségesebb iparművészeink alkotásaiból összeállított kiállítás méltán keltette fel az emberek érdeklődését, majd elismerését. Sokan csodálták meg Kovács Margit és Kiss Roóz Ilona bájt és derűt sugárzó kerámia figuráit, Szabó Erzsi melegen formált és festett, fúvott üvegtárgyait, az ötvös-stúdió kézzel kalapált vörösréz készítményeit. Teván Margit ötvösművész gazdagon megmunkált felületű szelencéi, karperecéi biztos anyagkezelésről tanúskodtak, hangulatos színek, egyéni látásmód jellemzik Szalóki Sándor és Baranyai Margit kézzel festett textíliáit. Látványos, dekoratív szépségükkel hívták Perez János ötvösművész lendületes vonalvezetésű, derűsen kifejező bronzfigurái. Vörös, fekete és fehér színezésű Gorka Lívia tömör szépségű vázája. magukra a figyelmet Gorka Lívia és Gorka Géza nemes vonalú, érdekesen mintázott vázái. Erőteljes, újszerű színkompo- zicióval keltettek feltűnést Sédig Mária modern és Julis Ibolya kínai tárgyú batik faliképéi, Perez János kecsesen hajlított, egyszerűségében is kifejező bronzfigurái. A kiállítás stílusosan szép anyaga, a színek és a formák harmonikus összecsengése arról tanúskodik, hogy iparművészeink a jelenkor művészeti irányzatainak megfelelő formai megoldásokra törekednek, de kifejezésmódjuk minden esetben alkalmazkodik a megmintázandó anyag szerkezetéhez. A kiállítás megrendezése hasznos volt és időszerű. A baj csak ott kezdődik, hogy a bemutatott tárgyakat — a világ- kiállításon szereplő egyedi darabokat — megvásárolni nagyon körülményes. Pestre kell utaznia annak, aki iparművészeti Kedvesen játékos Kiss Roóz Ilona: Korsós lány cimű kerámiája. alkotásokkal szeretné díszíteni otthonát. Kecskemét szaküzleteiben — sajnos — bő választék várla a vásárlókat fogfájós kutyákból gipszállatokból, a legkirívóbban ízléstelen herendi szobrokból, a hazai és belföldi porce- lángiccsek ásatag romantikájú példányaiból. A modern városkép kialakításához mindezek eltüntetése — esetleg egy képző- és ipar- művészeti bolt létesítése is szorosan hozzátartozna. A kultúra, 3 szépség és a jó ízlés nevében csak ilyen formában érhetünk el igazán értékes eredményeket. V. Zs. Egy heionbunher tetején Itt ülök fenn a dombon, s messa) nézek. Hajamat szemembe csapja a szél, alattam elhagyott géppuskafészek; betonbunker a puszta közepén. Most: gazbenőtte, gazdátlan; szeméttel; cseréppel és limlommal van tele, nem törődik már senki az egésszel] milyen jó is: elmúlt az Ideje.,. S amerre nézek, szerte a határban dolgoznak kinn a szorgos emberek] békére, gondtalan holnapra vártan] s bárányfelhő száll a vidék felett. Antalfy István házakban. Az új szereplőgárdán kívül szépített, kitatarozott nézőtér is várja az ősszel maid a közönséget. A nyári szünet alatt felújítják az emeleti páholysort és a karzatot. Ezzel befejeződik a színház nézőterének teljes rekonstrukciója. A várhatóan «tűnő szereplőgárdával nagy tervekre vállalkozhat a következő évadban színházunk. Tizennégy darab bemutatását tervezik az 1962 63-as idényben. A műsorKönyvespolc Wlaland, torrfelde-; ÖRÖKZÖLD A könyv epizódok sorozata as fró hányatott életétől. Ezekből megismerjük a szerző nehéz gyermekkorát, kapcsolatát a baloldali mozgalommal, amerikai emigrációjának és 1949-es hazatérésének körülményeit, Bárdos Pál: ZŰRZAVAR A regény Szegeden játszódik 9Z 1956-os ellenforradalom idején Főhőse egy fiatal egyetemi hallgató, aki az események zűrzavarában tévelyegve keresi helyét, $ ezt végül apjának, az öreg munkásforradálmárnak a segítségével találja meg. DAVIDOVt BE O ]L U) o Hol a levegő? Miért nincs a Holdon levegő? A Hold viszonylag gyengén vonzza a felületén levő tárgyakat. Vonzóerejének leküzdéséhez, vagyis a Hold elhagyásához 2400 méter/sec sebesség elegendő, míg a Földön a szökési sebesség csaknem ötször ekkora. A Holdon a gázmolekulák mozgásának átlagsebessége meghaladja a kritikus sebességet Ez azt jelenti, hogy a Hold vonzása nem tarthatja meg az atmoszférát, s ha volt valaha légköre, ennek szét kellett oszlania a bolygóközi térben. Mivel a Holdnnak nincs légköre, vize sem lehet. Levegő- nélküli térben a víz minden melegítés nélkül „felforr” és gőzzé válik. Ezért, ha a Holdon lettek volna tengerek, gyorsan elpárologtak volna, ez a vízgőz pedig megszökött volna a világűrbe. Hi van a felszín alatt ? A mai elképzelések szerint Földünk természetes útitársának felszíne ugyanolyan vízte- len, mint a mi legszárazabb sivatagjaink. Am a Földön lehet kutat ásni és talajvizet találni. Vajon van-e talajvíz a Holdon? Ezt hiteltérdemlő módon senki sem tudja. Csupán annyi ismeretes, hogy ha lenne, akkor jég formájában néhány tíz méter mélységben időtlen időkig megmaradna. Igaz, vannak a Holdon olyan helyek, ahol a jég a felszínen is megmaradhat. Ehhez a feltételek a Hold pólusain húzódó gyűrűs hegyek belsejében vannak meg, ahol egymást érik a sárid éjszakák és nappalok. A Hold pólusain a Nap legfeljebb 1° 32’-re emelkedik a látóhatár fölé, ezért a kráterek feneke mindig árnyékban marad, s a talajszinti hőmérsékletnek itt mínusz 150 foknak, sót alacsonyabbnak kell lennie. Ilyen hőmérséklet közepette a jég meg tud maradni, s gyakorlatilag még a levegő nélküli tér viszonyai között sem párolog el. Sajnos, a Földről a Hold sarkvidéki krátereibe nem tudunk bepillantani, s ha mondjuk rakétáról be Is pillantanánk, akkor sem látnánk semmit. Hiszen a jég csakis ott maradhat meg, ahol sohasem kel fel a Nap, vagyis árnyékban, a Holdon pedig az árnyékok teljesen feketék] Ilyen hosszú nappalt meg kell szokni A Holdon a nappal 354 óráig tart. Közben a kopár, teljesen védtelen felszín 130 fokra fel- izzik, éjszaka pedig, amely ugyanolyan hosszú, mint a nappal, mínusz 150 fokra lehüL A tudósok a Hold hőmérsékletét úgy tudták meg, hogy megmérték hőkisugárzását. Minden tárgy láthatatlan hő- siugarakat és rádióhullámokat bocsát ki. Ez a kisugárzás annál intenzívebb, mennél jobban fel- melegszik a szóbanforgó tárgy. Az égő tárgy által kisugárzott meleget bizonyos távolságból kezünkkel is érzékelhetjük. Az alacsony hőmérsékletű tárgyak hőkisugárzásának érzékeléséhez és méréséhez azonban igen érzékeny műszerekre van szükség. Vékony porréteg Az emberek nemcsak a Hr' f '’ —irének hőmérsékletét ínéi ték meg, hanem a felszín alatt kő a rádióhullámok számé éppolyan átlátszó, mint a szei nek a közönséges üveg. Rádi teleszkópokkal sikerült megm« ni a 40 centiméter mélyen h zódó réteg kisugárzását. Kic rült, hogy a hómérséklet kevésbé ingadozik, mint a fi színen. Nappal ez a réteg k rülbelül 30 fokra melegszik f éjszakára pedig 75 fokra hül 1 A vizsgálatok kiderített« hogy teljes holdfogyatkozás! idején, amikor természetes ű társunk néhány órára a Fö árnyékába kerül, a Hold fels: nének hőmérséklete igen gye san csökken, a mélyben azo ban nem változik. Ez a küls elenyésző vastagságú réteg hi telem hőmérséklet-változásaiv magyarázható. Kiszámítottá hogy a Hold talajának a fino poréval azonos hővezető képe sége van. A levegő nélküli té ben körülbelül ezerszerte ros szabbul vzeti a hőt, mint a gr; nit, vagy a homok, összeveti ezt a rádiómegfigyelések ere< ményeivel, kiviláglik, hogy Hold felszínén a porréteg ige - to>ny, mindössze néhány rm: ‘tores lehet. (Folytatjuk.)
