Petőfi Népe, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-12 / 188. szám
Idegenforgalom! Mi jut erről a szóról eszünkbe? A hagyományosan sokan emlegetett és elbűvölő természeti adottságokkal rendelkező külföldi országok, városok képe: Velence, Róma romantikája, műemlékei, Svájc Ausztria égbenyúló hegyei, a bolgár tengerpart, vagy a krími félsziget utánozhatatlan és vonzó látványa. S hazánkban a Dunántúl kedves lankái, Eger, Sopron, Pécs, Esztergom, Kőszeg történelmi neveztességei, a Balaton poétikus környéke... De ugyan mi vonzaná hozzánk, a Duna—Tisza köze sík lapályára, a műemlékeikben szegény, s egyéb látványosságban sem bővelkedő alföldi városainkba, községeinkbe az idegeneket? Ez a kérdés el is hangzik nemegyszer, amikor megyénk egyik „legifjabb” hivatala, az idegen- forgalmi hivatal kopogtat valamilyen kéréssel a különböző szerveknél, intézményeknél. S ilyenkor a hivatal vezetője és tevékeny „mindenese” — aki, ha kell idegenvezető és szervező is egyszemélyben — meghökkentő tényekkel, érdekes, és azt hiszem, sokak számára teljesen A KEZDŐ BETÖRŐ DILEMMÁJA újszerű tapasztalatokkal hozakodik elő. Mi érdekli a külföldieket ? Számos országot bejárt külföldi vendégeink nálunk nem a műemlékeket, történelmi nevezetességeket keresik — ilyet másutt is láthatnak éppen eleget —, hanem az általunk már olyannyira megszokott és „szürkének” érzett táj, a jellegzetes alföldi vidék, a végtelen síkság nemes kultúrákkal betelepített nagyszerű látványa fogja meg és készteti elragadtatásra őket. Nyugatnémet, amerikai és más vendégek a színes filmtekercsek sokaságát pazarolták például egy-egy terméstől roskadozó ba- raokfára, amelynek gyümölcsét saját maguk szakíthatták le, s minden oldalról rohamozták fényképezőgépeikkel a húsos terméssel teli paprikatöveket, ál- fnélkodtak az utak mentén kilométereken át látható szőlőkön, gyümölcsösökön... Tetszett nekik városaink jellege, a szép kecskeméti tanácsháza, a halasi, kalocsai népművészet —, hogy csak néhányat említsünk vidékünk vonzerejéből. Nincs okunk tehát idegenforgalmi nevezetességeink lebecsülésére, sőt szinte sajátmagunk számára is fel kell fedezni és egy kicsit az idegen szemével is újra értékelni ezeket a látnivalókat. Amiben verhetetlenek lehetnénk A Kecskeméti Városi Tanács egyik első emeleti szobájában ideiglenesen meghúzódó idegen- forgalmi hivatal már számbevette megyénk rejtett tartalékait, nevezetességeit. Szerepel ezek közt a kalocsai paprikafeldolgozás megtekintése éppúgy, mint a bugaci — nagyrészt még kiaknázatlan — idegenforgalmi lehetőségek felmérése. Befejezéshez közeledik a kecskeméti reprezentatív nagy szálloda építése, tehát a legalapvetőbb követelmény, az * elszállásolás sem okoz majd a mostanihoz hasonló gondokat. Az átutazó külföldi vendégek számára igazán nem lenne nehéz rövid sétákkal, közeli kirándulásokkal . egybekötött kellemes szórakozást és élmény- szerű látogatásokat szervezni. A megye gazdag irodalmi emléked, Ügy látszik, megbízhatat- '■rek a mai szakkönyvek. SZAKVÉLEMÉNY hagyományai a hazai vendégeket — az IBUSZ országjáró túrák részvevőit — vonzanák. Kecskemét, Kalocsa, Baja, Kiskunfélegyháza és Kiskőrös mellett is még számos helységet be lehetne kapcsolni ezekbe az ismertgyarapító túrákba, melyekben tanuló ifjúságunk is bizonyára lelkesen részt venne. Bács-Kiskun megye jellegzetes homoki tájkultúrájának bemutatásában pedig szinte „verhetetlenek” lehetnénk, s a megnyilvánuló nagy érdeklődés után ítélve ez is sok száz külföldi látogatót hívogatna szűkebb hazánkba. Befektetés és a „hasson“ Aki az idegenforgalomból eredő „hasznot” csak forintokban méri, az természetesen könnyen csalatkozhat. Kétségtelen van anyagi előnye is, például: a kereskedelem és vendéglátó üzemeink számára. De ennél is jelentősebb lesz az a „haszon”, amely szorgos és alkotó életünk megismerésében nyilvánul majd meg vendégeink részéről. S ehhez képest igazán csekély az a befektetés, amely kultúrtörténeti emlékeink gondosabb ápolásában, a vendéglátás hangulatos — nem giccses! — ellátásában, néhány úgynevezett specialitás megteremtésében jut kifejezésre. Az idegenforgalom megbecsülésével kapcsolatos helyes szemléletmód kialakítása, a kellő segítség megadása még jórészt hátra van, de remélhetőleg nem marad él. S reméljük, nem maradunk el egy-egy szép és olcsó prospektus-sorozat kiadásában sem élelmes „ve^élytársainktól”, a Dunakanyart népszerűsítő Pest megyétől, Székesfehérvártól, Soprontól, a balatoni üdülőhelyekről nem is beszélve. Mert a jó bornak nem kell ugyan cégér — tartja a közmondás — de csak azután, ha már ivott belőle egy kortyot az ember... Magyarán szóivá: ha nem is dicsekszünk oktalanul értékeinkkel, legalább ne rejtsük azokat véka alá, tegyük lehetővé, hogy az igen hasznos és célszerű elgondolásból életrehívott idegenforgalmi intézményünk ebben még hatásosabban segítségünkre legyen. F. Tóth Pál A Sugovicát szelő csónakok még a parton állóknak is felüdülést nyújtanak, hiszen szinte érezni vélik a nyomukban ékalakban hullámzó folyam hűsítő vizét. A part menti strandokról ahová egész nap sereglenek a fürdő- zők — idehallik a lubickolók önfeledt zsibongása. S ezen a parton — mit sem törődve a tikkasztó napsugarak tűző hevével — kifeszített vászontáblája előtt áll egy ifjú legény. Alaposan szemügyre veszi a témát kínáló szögletet, ügyes körvonalakkal felvázolja azt és aztán a színekkel játszik. A járókelők meg- megállnak körötte, s elismerő megjegyzések kíséretében figyelik munkáját. A 14 éves Pusztaszeri Zoli Szegedről látogatott el édesapjához, aki a most Baján vendégszereplő Kecskeméti Katona József Színháznál borbélykodik. Nem tagja semmilyen képzőművész körnek, csak ügy egyéni kedvtelésből rajzolgat, fes- teget. A készülő mű az első „olajos” munkája. Még a delet sem „húzták”, amikor elkezdte, s ime, már délután 5 órára fordul az idő kereke. Mennyi állhatatosság van ebben a legényben! S a2 embernek önkéntelenül is kicsúszik a száján: lehet még belőle valami. Ret>ül a Siráiy _ Príma gépje van, szaki- kám! Nekem elhiheti, fogorvos vagyok. Neonok... Esténként különböző színekben villognak egyre nagyobb számban megyeszékhelyünkön is, s örülünk ennek, mert ezáltal főutcáink, tereink mindjobban nagyvárosi jellegét öltenek. Hogy olykor mégis bosszankodunk miatta, az a felületes reklám- tervezésnek, a tervsze- rűtlenségnek és a gyorsan kiégő csöveknek köszönhető! Nem volt nehéz ösz- szegyűjteni néhány neon-furcsaságot. Az Állami Biztosító hatalmas fényreklámja mellett a Csemegebolt rendelkezik a legnagyobb villogóreklím- mal Kecskeméten. — Fényárban úszik az üzNeon-furcsaságok let, s előtte a tér, de csak este fél kilencig. Akkor ugyanis bezár a bolt — s bentröl eloltják a neont. Ügy hírlik, elfelejtették megtervezni a külső villanykapcsolást?! Így vasárnap sem működik a reklámfény. De akkor mi célt szolgál? A javítók gyorsaságát bizonyára nem dicséri a Rákóczi úton levő háztartási bolt reklámja sem — amióta kiégett, már hónapok teltek el! Rosszul szerelték fel a Hírős Étterem tábláját is. Csak a Szabadság tér felől látható! A Fodrász Ktsz — s ez dicsérendő — gondot fordít portáljainak rendezésére. Szerintünk, kár volt a nagy női fejet ábrázoló reklámot eldugni a Luther-udvar- ba. A kapu elé — a térre kellett volna szerelni. Ugyanúgy, mint a Totózóét! És sorolhatnánk tovább. .. Bizonyára sokan észrevették a Szabadság téri furcsaságot is. Csak színváltozáson múlik, mégis milyen torzon hat. Az OFO- TÉRT feliratról van szó. Mellette a könyvesbolt már régebben elkészítette cégjelzését. piros betűkkel világít esténként névadójának, Katona Józsefnek a neve. Az OFÓTÉRT-é Művész1 elölt Megyénk szép tájai, nevezetességei a „kirakatban* Rejtett kincseink propagálója: as idegenforgalmi hivatal ■ A héten tette meg első prói hantját a Dunán a Szovjetuniótól vásárolt hords7árnvas személyszállító kishajó. A 27 méter hosszú szárnyashajó átlagot i utazósebessége hatvan kilomé- ! tér. A Sirály I., amely szinte : forradalmasítja a vízi-közleke- : dést. ma kancsolódik be a > rendszeres közlekedésbe, egy> előre mint séta- és kiránduló> hajó. ________ PE TŐFI NEPE < é Magyai Szocialista Munkáspárt { Bács-Klskun megyei Bizottsága > és a megyei tanács lapja. \ Főszerkesztő: Weither DáníeL 1 Kiadja: í a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat, (felelős kiadó: Mezei István igazgató £ Szerkesztőség: < Kecskemét Szécnenyi tér 1. szám; ) Szerkesztőség- telefonközpont: < 2S-I9 25-16. Kta tóhivatal: í Kecskemet Szsnadsáe tér l/a. Telefon- 17-0« ) Terjeszti a Magyar Posta. $ Előfizethető: ( a nelyi postahivataloknál ás s k t-békítőknél. £ *• -‘■norr** ♦'"‘Hnt S Bacs ■ Jlr-g.V (11 Dó Z. < Kecskemét. — Telefons li-as. is piros, s összeolvasva úgy tűnik, mintha az OFOTÉRT szaküzlet tulajdonosa Katona József lenne... Az alábbi párbeszédet, ami a nyolcéves Kati és a mamája között zajlott le, nemrégiben hallottam. — Anyuka, akkor átugrok a sarki húsbót- bat — mondta a kislány. A mama, aki kényes gyermeke nevelésére, nyomban korholni kezdte: — Hogy beszélhetsz így! Hányszor mondjam neked, hogy az nem bot. hanem bolt! — Ugyan. Nézd csak este a piros betűket. Ott is bótnak van írva. .. Márkus János
