Petőfi Népe, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-11 / 187. szám

Í9ff£. angnsztns lí, szombat I. oldal Nem lesz takarmány hiány a tassl Petőfi Termelőszövetkezetben S I ^ Öntözött földeli — dúsabb termes A kisszállás! Űj Élet Termelőszövetkezet 14 hold uborkaföldjén Szabó Imre kerté­szeti brigádjának tagjai szedik a termést. Augusztus elejéig'az uborkából 80 mázsát adtak át feldolgozásra a konzerviparnak. •• önkéntes segítők Kiskőrösön sokan ismerik és tiszteletben tartják Nemes Já­nost, a helyi tanács hivatalse­gédjét és egyúttal a községi ön­kéntes rendőri csoport parancs­nokát. Munkaideje leteltével gyakran felölti a kék karszala­got, és szolgálatba lép. Több eredményes intézkedés és nyo­mában elismerés dicséri e mun­káját. Legutóbb almaüzéreket leplezett le, akik Budapestről érkeztek Soltvadkertre és az ott felvásárolt almát a gépkocsi ka­rosszériája alatt akarták kiszál­lítani a községből. Az 6 lele­ményességének és okos intézke­désének köszönhető az is, hogy rövid idő alatt sikerült kézreke- ríteni egy halálos gázolásnál az áldozat cserbenhagyóját. Császártöltésen 100 százalékos a rendőri nyomozati munka eredményessége és maga a kör­zeti megbízott vallja: nagy ré­szük van ebben az önkéntes se­gítőtársaknak. A községben ko­rábban egy egész őrs látta el a közvédelmi, közbiztonsági fel­adatokat, s ma, amikor az egvet- len körzeti megbízott munkáját tizenkét önkéntes rendőr támo­gatja, egészen minimális a bűn- cselekmények száma. Lőz János bácsit, aki nemrégiben kérte az önkéntes rendőrparancsnoki tisz­téből a leváltását, ma is úgy emlegetik a községben: lelke volt a segítőtársi munkának. S a helyét betöltő Lentbar József ugyanolyan lelkiismeretesen fo­gott hozzá az önként vállalt ne­mes feladathoz. tát — államunk társadalmi, gaz­dasági rendjének védelmét, a társadalmi tulajdon megőrzését* az állampolgárok személyének* vagyonának, jogainak védelmét* a jogszabályok betartását, a bűn­cselekmények megelőzését, az elkövetett bűncselekmények fel­derítését, s a dolgozó tömegek nevelését a szocialista együtt­élés szabályainak betartására — csak akkor tudja maradéktala­nul elvégezni, ha minden intéz­kedésében támaszkodik a hazá­hoz, népünkhöz hű, becsületes állampolgárok segítségére és be­vonja őkt a rendőri feladatok végrehajtásába. A fentebb említett két példa erről tanúskodik. Ám a példák százait lehetne még felsorolni azokról a lelkes aktivistákról* akiknek száma napról napra szaporodik, s akik önként vál­lalt szolgálatukkal, tevékenysé­gükkel igen eredményesen se­gítik rendőrségünk munkáját* Embertársaikért érzett felelősség készteti például az önkéntes rendőri karszalag felöltésére azokat a különböző korú férfia­kat, akik havonként 16 órán át portyázzák az utcákat, ország­utakat, ügyelve a közlekedés rendjére, biztonságára. S hogy csak még egy példát említsünk: egyedül a bócsai körzeti meg­bízott huszonhét ilyen segítő­társra támaszkodhat. A társadalmi önigazgatás feji lesztése során az önkéntes rend­őri csoportok megalakítása szár. mattevő lépés. A tassi Petőfi Termelő­szövetkezetben tavalyelőtt még csak félszáz holdra juttattak mesterséges csapadékot. A múlt évben ennek a háromszorosára, az idén pedig már csaknem 700 holdra növekedett az öntözött terület, amely jövőre megha- hadja az 1000 holdat — a szántóföld felével lesz egyenlő. Kovács István elnök társa­ságában járva a határt, egy 100 hóldas lucerna táblához érünk. Az üdezöld növény 60—70 cen­timéterre magasodik a föld fö­lött. Nem hiába öntözték, dú­san termett. — Ötször kaszáljuk — mond­Asszonvi serkentő A vaskúti községi vezetők ! egyöntetűen vallják: sokat ér- ! nek az asszonyok! S állításuk l bizonyítására a példák tucat- »jait sorakoztatják fel. Gyak- ' ran még meg is toldják: több- ! re mennek velük a termelő- i szövetkezetek, mint a fórfiak- | kai. És bizonyításul máris ; hangzik a következő példa: ; A Dózsa Tsz egyik gabona- > táblájáról levonult az arató- ! gép. Hátra maradt a keresz- tezés. A férfi és a női mun- J kacsapat hozzá kezdett a ké- j vék összehordásához. Hadgya­korlatot végző katonákhoz ha- ; sonlóan nyüzsögtek a learatott ' táblán. A keresztek összeraká­sa után az asszonyok meg­számlálták a magukét, s mi­vel a munka sürget — elindul­tak a következő táblára. A ! férfiak pedig — itteni dolguk 1 végeztével — leheveredtek és ! komázni, diskurálni kezdtek. | A távozó asszonyok láttán | azonban megmozdult bennük ’ a lelkiismeret és utánuk szól­tak: — Várjanak már egy kicsit, : asszonyok! Megyünk mi is... Bácsa Bálintné munkacsa­patához tartozó egyik me­nyecske nagy huncutul így vá­laszolt: — Dehogy várunk, drága 5 embertársak! Fáradtak lehet- < nék. elheverésznek maguk \ míg... S hogy .hatotta a „csípés”? De hatott ám.! Mert menten „"riss lett” és elindult a férfi nép. (—y—n) ja az elnök. — Eddig kétszer vágtuk, most, a hét közepén harmadszor. Nem bánta meg a szövetke­zet, hogy a zabos bükköny után másodnövényként vetett siló- kukoricát is öntözte: a magvak június közepén kerültek a földbe és azóta már 60 centi- méteres szárak zöldellnek min­denütt. — Kétszázötven-háromszáz mázsa zöldtömeget várunk be­lőle holdanként — jegyzi meg kísérőnk. — A fő vetésű kuko­ricánk is szépen fejlődik — mutatja kissé arrább. — Már embermagasságú. Nem okoz gondot a szövetkezet 500 szá­mosállatot kitevő állományá­nak téli takarmányozása. —- Milyen növényféléket ön­töznek még? — Uborkát, paradicsompapri­kát, rostlent és valamennyi tar­lóba vetett konyhakerti zöldség­félét. Tíz holdas szőlőiskolánk is csőkutakból kapja a vizet. A borsóval vegyesen vetett csa- lamádét szintén csőkutakból látjuk el megfelelő mennyiségű csapadékkal. Tegnap néztem: az 50 holdnyi borsós csalamá- dé már zöldell. Az öntözött fokhagymát most válogatják az asszonyok: 100 mázsa termett belőle átlagosan. Félóra járásnyim nyolc szórófejet pillantunk meg az egyik határrészen. Körülöttük három embert találunk: idős Langó Gábort a 17 éves fiával, aki az öntözési telep vezetője, meg Pongrácz Ferencet. A fiatalember — mint meg­tudtuk — KISZ-tag, nemrég bízták rá az öntözés irányítását, miután a Kalocsai Mezőgazda- sági Technikumban elvégezte az öntözési tanfolyamot. — Ügyes, szorgalmas fiú, érti a munkáját — halljuk az el­nöktől. — Már van némi gya­korlata a berendezés javításá­ban is. Legutóbb az egyik el­romlott szórófejet javította meg és a kapcsoló-berendezést hozta rendbe. Azóta nincs is hiba egyikkel sem. — Mennyi az öntözök havi Jövedelme? — ötvenhat-hatvan munka­egységet kapunk egy hónapban, úgyhogy az 1800—2000 forint mindig megvan — feleli Pong­rácz Ferenc. Sokat változott a tassi határ képe, amióta a Duna és az erre vezető csatornák vizét szórófejek árasztják a szomjas földekre. Ez a változás nemcsak a dús növényzet gazdag termésében mérhető majd le, hanem a gaz­dák jövedelmének növekedésé­ben is. Az idén már 35 fo­rintot tervezett a szövetkezet egy-egy munkaegységre. Ennek hallatára korábban a fővárosba „vándorolt” szö­vetkezeti fiatalok közül már tízen visszatértek a közös gaz­daságba. K. A. Kendőrségünk sokrétű felada­P. t Kétszeresére nő az exporttermelés Jelentősen növelte idén a ter­melését a Kecskeméti Háziipari Szövetkezet. Félévi tervüket 11 százalékkal túlteljesítették* Az pedig külön is dicséretükre szol­gál, hogy a többtermelés döntő része az exportáruk arányának, valamint a javító-szolgáltató te­vékenység értékének emeléséből adódott. Külföldi rendelésre 45 százalékkal több árut tek a tervezettnél, össztermelé­süknek így csaknm a fele ex­portcélokat szolgált, • ezzel évéé külkereskedelmi száll ftáipiitaisli 75 százalékát mér teljesítették. A VIIL pártkongresszus tiszted letérő indult verseny pedig ar­ra irányul, hogy a Kecöceméti, Háziipari Szövetkezet megkéfaf- szerezze exporttermelését. Példás gazdálkodás — miniszteri elismerés Az irodaház tetején álló. a megyeszékhely felé néző bronz- szarvas nem jelképezi hívein a kecskeméti Aranykalász Terme­lőszövetkezet eddigi működését. A fómállat egy helyben ácsorog. a közös gazdaság azonban az el­múlt pár év alatt nagyot lépett előre. Akkorát, hogy a tavalyi jó gazdálkodásért nemrégiben miniszteri kitüntetést kapott. Egy holdról több mint 3000 forint termelési érték Tavaly az egy hold szántóegy­ségre jutó termelési érték meg­haladta a háromezer forintot — állapítja meg jogos büszkeség­gel K. Szabó András főkönyve­lő. Mi rejlik e stzám mögött? Er­ről vallanak az irodában a map­pák és a nyilvántartások. S a főkönyvelő beszédes adatokkal foglalja össze a múlt évi gaz­dálkodás eredményeit. — Főleg az állattenyésztés hajtott sok hasznot, az összjöve­delem 60 százalékát biztosította. Hizómarhából 270. hízott sertés­A hartal Lenin Tsz vezető­sége felmérte a szövetkezet első félévi tervének teljesítését. Rész­letesen megvizsgálták mind a termelési, mind a pénzügyi terv teljesítését, s a felmérés helyes­ségét a Magyar Nemzeti Bank kiküldötte ellenőrizte. A közös gazdaság az első fél­évben 98 ezer forint összegű tényleges bevételi többletet ért eL Ha ehhez hozzászámítjuk a bői 307. és baromfiból 95 má­zsát értékesítettünk* Alkotó tanácskozások Kétségtelen, hogy az eredmé­nyeik a szövetkezeti gazdák lel­kes, odaadó munkálkodásának „szülöttei”. De elismerést érde­mel a vezetőségnek az a gya­korlata is. hogy a tagság min­den egészséges kezdeményezését figyelembe veszi és alkotó mó­dom hasznosítja a köz javára. Evégett rendszeresen megtart­ják a közgyűléseket. A vezetőség négy tagja. Kósa Antal elnök. Sebők József íő- agrónomus. Bereczki Géza állat- tenyésztési agronómus, valamint a főkönyvelő közösen dönt a lé­nyeges kérdésekről. Kivitel nélkül minden mun­kanapom. délután 2 órakor ösz- szeülnek, s ilyenkor a brigád­vezetők is jelen vannak és be­számolnak az elvégzett munká­ról. Ebből következik, hogy a fő­könyvelő, a népszerű Bandi bá­csi, a tsz gazdasági ügyeiben éppoly tájékozott, mint maga az 741 ezer forintos kiadási meg­takarítást, kitűnik, hogy a ter­vezett felosztható jövedelem 839 ezer forinttal növekedett. Ennek következtében az egy tagra eső várható évi átlagjövedelem a tervezett 11 975 helyett 13 811 forintot tesz ki. A tervteljesités mértéke 100,6 százalék, ami reményt nyújt a 8 millió forintot meghaladó áru­értékesítési terv teljesítésére is. elnök és m főagromómiu*. Nem­csak a számokat látja, hamsat azt is. ami mögöttük van. • ezért a szövetkezet irányításé^ ban való részvétele nemcsak formaság. Bevált a családi művelés Rövid határszemlére indulunk. A forró nyári napon elénk tá­rul a gazdaság eávenzöld. szé­pen megművelt területe, s ez­úttal a főmezőgazdász veszi át a szót: — Nézze, milyen szép a kuko­ricánk! — mutatja. Valóban az* Címere .emberfeletti” magas­ban van. Harsog a zöld szín, s a leveleket a tikkasztó napfény sem eodorintja össze. Gyomot keresve is alig talá­lunk. Nem csoda: háromszor kapáltak a gazdák. Családi mű­veléssel ápolják a tengerit, de a paradicsomot és az uborkát is. A termés értékének 30—35 szá­zalékát kapják a gazdák, a ter­méseredménytől függően. Ám. a vezetők a panasszal sem adósak. Mondják, hogy a tervezettnél jóval kisebb volt a takarmánygabona-termés. Mit tettek a terméshiány pót­lása végett! Főleg rengeteg má­sodnövényt vetettek: kölest, mu­hart, csalamádét. káposztát. Ä több mint 200 hold másodvetéf sű zöldborsó pár nap múlva! .hányja a csövét”. Ez a növény­féle — 130 holdon — az idén, már busásan fizetett: holdan­ként 4500 fon int volt a tisztái jövedelem. Nem volt véletlen, vagy ép- pen „csoda” a tavalyi szép ered­mény. Az idei gazdálkodás is azt mutatja, hogy megérdemeld ten kapták a miniszteri elismp* rést Hatvani Dániel i Kétezer forinttal több jövedelem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom