Petőfi Népe, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-11 / 187. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR. SZOCIALISTA MVWKÁSt»ÄRT BÄCS-KISKVöM MEGYEI LÁPJA fcvn. ÉVFOLYAM, 187. szAM Ara 60 fillér ism. avg. 11, szombat Tanácskozás Kiskunhalason a homoki szántóföldek hasznosításáról Az MSZMP megyei bizottsága és az állami gazdaságok megyei igazgatósága rendezésében a zömmel homokkal rendelkező — a kecskeméti, kiskunfélegyházi, kiskőrösi és kiskunhalasi — járások párt- és tanácsi, valamint az állami gazdaságok vezetői részvételével pénteken egész napos tapasztalatcserét tartottak Kiskunhalason. a homokos területek szántóföldi műveléséről. A megbeszélésen és a bemutatókon részt vett dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára, Erdösi József, a megyei pártbizottság titkára, dr. Varga András. a megyei tanács vb elnöke és Szabó József, a Földművelés- ügyi Minisztérium Növénytermesztési Osztályának vezetője is. A kiskunhalasi járási pártbizottság üléstermében rendezett vita megnyitójában dr. Molnár Frigyes elvtárs arról beszélt, hogy a homokos területek szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztéssel kapcsolatos problémáját nagyjából megoldották, de korántsem mondható ez el a homoki szántóföldek hasznosítását illetően. Nem kevesebb, mint 400 ezer hold eredményes műveléséről van pedig szó, s e tanácskozás kezdetét jelenti annak az együttes munkának, amely a homoki szántóföldi termelés legjobb módszereinek a meghatározását célozza. Az állami gazdaságok egyébként elvállalták már, hogy minden „homoki” járásban a tervkészítésben való közreműködéssel és gépek kölcsönadásával gyakorlati segítséget nyújtanak egy- egy termelőszövetkezetnek. Miklós János, az állami gazdaságok megyei igazgatója hangsúlyozta, hogy a homokos területek hasznosításánál leglényegesebb a talaj táperejének biztosítása és a szélfúvás elleni védelem. Ez utóbbinak legjobb módszere a nyáron végzett mélyszántás, amikor is leggyengébb a széljárás. A tavaszi szántással megmozgatott homoktalajt az akkor legerősebb szelek elhordják. Mélyműveléssel a tápanyag mélyebbre kerül a talajba, s ezáltal, valamint a homok viszonylag jó nedvességtartalma következtében igen sokat javul az ilyen talajok termőképessége. Ajánlatos a nyáron mélyen- szántott homokos területeket a szélvédelem céljából holdanként 10—20 kilogramm rozzsal bevetni. Természetesen szükség van a mű- és szervestrágya alkalmazására is. Ez utóbbi hiányát zöldtrágyázással jó eredménnyel lehet pótolni. Az így elkészített talajokon elsősorban rozs, napraforgó, rozsos bükköny, lucerna és kukorica nagyon jól termeszthető. Beszélt az öntözés szükségességéről is, aminek ter- mésztesen mélyműveléssel és megfelelő trágyázással fceü együtt járnia. Egri Andor, az állami gazdaságok megyei íőagronómusa javasolta, hogy a patronálandó tsz-ek legyenek bemutató üzemek a homoki gazdálkodás módszereinek szemléltető ismertetése végett Hangsúlyozta, hogy eredményes vízgazdálkodás céljából nagyobb mértékben kell hengerezni a homokos területeket, mint a kötött talajokat Javasolta, hogy a homokos területekkel rendelkező szövetkezeti gazdaságokban a takarmány- növények ötödrésze lucerna legyen. Mind a felszín, mind az altalaj zöldtrágyázásához a napraforgó termesztése nagyon jól bevált. Simó Tibor, a kiskőrösi járási pártbizottság titkára kérte, hogy az illetékes szervek adjanak részletes tájékoztatót a homoki szántóföldeken legjobb ered-1 ménnyel termeszthető növények, I a termesztés és az öntözés költ- (. ségeit illetően. Dr. Bauer Ferenc, a Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet tudományos osztályvezetője ismertette, hogy megyei átlagban holdanként három mázsa műtrágyára van szükség a homokos talajok táperejének növelésére, illetve pótlására. A nitrogén-, foszfor- és káli tartalmú műtrágyák egymáshoz viszonyítva 2,5:1:0,5 arányban ada- golandók. A kísérleti intézetben szöszösbükkönyös rozsot és kétéves somkórót termesztenek, illetve szántanak alá zöldtrágyázás céljából. A táperőhöz így jutott területre azonnal másodnövényt vetnek, s már negyedik éve az a tapasztalat, hogy a silókukorica jobb terméssel fizet, mint az istállótrágyázott földben termesztett ugyanilyen fővetésű takarmánynövény. Szabó József minisztériumi osztályvezető bejelentete, hogy a mezőgazdaság évről évre több négykerék meghajtású erőgépet kap, 1965-re a jelenlegi állománynak a háromszorosát. Kré- besz Károly, a Kiskőrösi Járási Tanács mezőgazdasági osztályvezetője a lignit talajjavító hatását dicsérte és sürgette, hogy az illetékes szervek gondoskodjanak a homokos területeken termesztendő növények, így például a bab, lucerna elegendő mennyiségű vetőmagjáról. A tanácskozás résztvevői ezután kiutaztak a Kiskunhalasi Állami Gazdaságnak a város, illetve Kiskunmajsa és Balota- szállás határában levő területeire és Simon Gyula igazgatóhelyettes kalauzolásával megtekintették a homokos talajba vetett silókukoricát, kukoricát és lucernát Mind a három növényféleség fejlettsége szépen példázza, hogy megfelelő talajműveléssel a homok szántóföldi művelésre is kiválóan alkalmas. Délután a Városföldi Állami Gazdaság bugaci üzemegységébe utaztak a tanácskozás résztvevői, s értékelték a látottakat, illetve folytatták a délelőtti viKilenc évvel ezelőtt kezdte pályafutását Riskó Sándorné a Bajai Ruhaüzemben. Méltányolva szorgalmas, hozzáértő munkáját, három év után minőségi ellenőrnek léptették elő. Jelenleg egy műszakban 1300—1400 fehérneműt vizsgál át és minősít. Munkájával nemcsak a gyár vezetői, hanem a kereskedelmi vállalatok minőségi ellenőrei is elégedettek. (Pásztor Zoltán felvétele.) Sok kicsi sokra megy (M. L.) A felszabadulás óta könyvtáraink száma három és félszeresére emelkedett, s ma csaknem eléri a 19 ezret. A könyvtárakban 35 millió kötet áll az olvasók rendelkezésére, 40 millió volt a kölcsönzések száma az elmúlt esztendőben. S emellett tavaly 44 millió könyvet adtak el a terjesztő szervek, több mint 610 millió forint értékben! Ez a tíz év előttinek csaknem négy és félszerese. Összefoglaló jelentések az 1962. évről még nem állnak rendelkezésünkre, de az azóta bekövetkezett további gyors fejlődés érzékeltetésére elég annyit elmondanunk, hogy megyénk könyvtárai az idén az első félévben kerek 180 ezerrel több könyvet kölcsönöztek, mint tavaly a hasonló időszakban. Ilyen nagy fejlődés természetesen áldozatokat követel, s államunk valóban nagy összegeket fordított és fordít a könyvtárak állományának növelésére. Nem lenne azonban teljes a kép, ha csak ezekről beszélnénk. Mert még a statisztikai adatoknál is ékesszólóbban beszélnek azok az „apróságok”, azok a helyi kezdeményezések, amelyek annyi féle formában látnak napvilágot manapság, s olyan sokféleképpen járulnak hozzá életünk, jelen esetben a könyvtárügy, az olvasómozgalom fejlődéséhez. Mind kevésbé elégszenek meg például az olvasók azzal, hogy csupán az állam áldozzon a könyvtárakra mind gyakrabban maguk is részt vállalnak önként községük, városuk megbecsült, szeretett könyvtárának fejlesztésében. Évek óta rendeznek „könyv- bálakat” országszerte és megyénkben is. Ezeken a mulatságokon, amelyek népszerű és jelentős társadalmi eseménynek számítanak, néhol könyv a belépődíj, vagy másutt a bevételből vásárolnak könyvet a könyvtár számára. A kalocsai járásban ugyancsak évek óta virágzik egy mozgalom, amely jó néhány száz ajándékkötcttel gazdagította már a könyvtárakat. Rendeztek könyvgyűjtést ebben az évben a Hazafias Népfront irányítása alatt működő könyvba- rát-mozgalom aktívái Félegyházán is, Kecelen pedig — egyetlen kis községben — tavaly több mint háromszáz kötetet vásárolhatott Vető Györgyné könyvtáros azokból a forintokból, amelyek az olvasóknak a kötelező tagsági díj felett fizetett felajánlásaiból gyűltek össze. S a kecellek mozgalma terjed, már eredményeket hozott Kis- knnmalsán is, és mind több községben átveszik. Természetesen itt nem arról van szó, hogy a könyvtárfejlesztés terheit a lakosság, az olvasók vállára szeretnék áttenni. Államunk továbbra is az ügy jelentőségéhez mérten hatalmas összegeket fordít a könyvállomány növelésére ég ezt nem Is lehet társadalmi adakozással behelyettesíteni. De nem tagadjuk, hogy örömmel látjuk ezeket a kísérleteket, mozgalmakat, amelyek nemcsak ékesszóló bizonyságai népünk megnövekedett és gyorsan fejlődő kulturális Igényelnek, hanem a köz ügye iránti érdeklődésének és felelősségérzetének is. Voltaképpen a „miénk” fogalmának átalakulása, új tartalma rejlik ebben. Emellett azonban semmiképpen sem akarjuk lebecsülni az áldozatkészség anyagi jelentőségét, hiszen „sok kicsi sokra megy”. Marosán György fogadta a VIT-ről hazaérkezett magyar ifjúsági küldöttségei Baráti hangulatú ünnepség színhelye volt pénteken a Keleti pályaudvar érkezési csarnoka: A Vili. Világifjúsági Találkozón részt vett küldöttségünket fogadta a magyar főváros. A küldöttség különvonata a Rákóczi-induló hangjai mellett futott be a pályaudvarra, majd a VIT-egyenruhás lányok és fiúk a jelenlevő ifjúság viharos tapsa, lelkes hurrázása közben vonult a fogadóhelyiségbe. ahol a Himnusz hangjai után Marosán György köszöntötte a hazatérteket. — Amikor a VIT-re indultatok, s búcsúztunk tőletek — mondotta Marosán György —, útravalóul néhány jó tanácsot adhattunk, s most, hogy eredményes két hét után hazatértek. az üdvözléssel együtt a párt, a kormány, az egész magyar néo elismerését is átadjuk nektek. Vagyis röviden azt mondhatom: lányok, fiúk, nagyon meg vagyunk veletek elégedve. (Hosszantartó taps.) — Ügy gondoljuk, a delegáció minden tagja aofc friss Ä- ménnyeL, gazdag tapasztalatokkal tért haza Helsinkiből —< folytatta beszédét Marosán György. — Éppen ezért megbízatástok még korántsem érti véget. Hazánk ifjúsága most azt várja tőletek, hogy mindarról, amit láttatok és hallotta-; tok, számoljatok be az ifjúsági szervezetekben, dolgozó társaitoknak, a város és falvak ifjúságának. Most. hazatérve, pihenjétek ki magatokat, rendezzétek gondolataitokat, tapasztalataitokat, s azután — munkára fel! — fejezte be beszédét nagy taps közben Marosán György. A küldöttség nevében Nagy Richárd, a KISZ budapesti bizottságának első titkára köszönte meg a szívélyes, baráti fogadtatást, s azt a figyelmet, amelyet a magyar nép. az itthon maradt fiatalok a VIT eseményei iránt elejétől végig tanúsítottak. Az ünnepélyes fogadtatás a DlVSZ-induló hangjaival ért véget. Á kongói kormány visszautasítja a belga beavatkozást A leopoldville-i rádióban csütörtökön beolvasták a központi kormány hivatalos közleményét, amely a leghatározottabban visszautasítja a belga beavatkozásit Kongó belügyeibe. Brüsszelből érkezett jelentések szerint ugyanis Belgium felkérte Adoula kongói miniszterelnököt, vonja vissza Katan- ga-ellenes intézkedéseit, mert azok nem járulnak hozzá „Csőmbe és a kormány megbékéléséhez”. A központi kormány közleménye rámutat: „Intézkedések visszavonását követelik tőlünk, ezeket pedig olyan helyzet megszüntetésére hoztuk, amelynek veszélyességét maga Brüsszel is elismerte. Ez beavatkozást jer lent belügyeinkbe.” Washingtoni jelentés szerint az Egyesült Államok javaslatot terjesztett az ENSZ elé „Katanga békés visszacsatolásának módjairól”. A javaslat-íj ról részleteket nem közöltek;, csupán annyit szögeztek le; j hogy az kizárólag az Egyesült' Államok elképzeléseit tükrözi; j s nem a kongói helyzetről főij lyó tárgyalások összes résoj vevőinek, így Angliának és: Belgiumnak közös álláspontját^ (MTÜ .
