Petőfi Népe, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-10 / 186. szám
1962. augusztus 10. péntek S. oldat CTY 2kR I MFXYSZANTÄ Három Super-Zetor szántja dübörögve a tarlót a Kunbajai Állami Gazdaság egyik tábláján. Nyomukban széles sávokká növekszik a megszántott föld, amelyet 30 cejjti mélyen forgatnak az ekék. Képünkön Miskolczi János, az egyik traktoros látható, a gép vezetőfülkéjében. (Pásztor Zoltán felvétele) Korszerű talaj művelés — nagyobb terméshozam Még a közelmúltban is a „mélyszántás” fogalmához szorosan hozzátartozott az „őszi” szó, és ennek ellenére ezt a munkát általában tavasszal végezték el. A gépállomások és termelőszövetkezetek gépparkjának a növekedésével került sor valójában az őszi, majd a nyári mélyszántásra. Közvetlenül az aratás után A tarlóhántást azért kell elvégeznünk, mert meg kell őrizni a talaj nedvességtartalmát, biztosítani a talajéletet, gyomot kell irtani, elő kell segíteni a tarlómaradványok korhadását stb. Ha tarlóhántás helyett azonnal mélyszántást végzünk, a talaj nedvességtartalmát durva lezárással ugyanúgy megvéd- iük, a talajéletet biztosítjuk, a tariómaradványok enyészetét elősegítjük, a gyommagvakat pedig olyan mélyre juttatjuk, hogy megszűnik azok kelésének a lehetősége. Az állami gazdaságokban ez a munka már évek óta üzemileg a következő képet mutatja. Az aratás első napján, az első felszabaduló tarlót közvetlenül mélyszántásban részesítik és azt durván lezárják. Ezzel megtakarítják a tarlóhántás költségét. Ezt a műveletet mindaddig végzik, amíg a gépkapacitás any- nyira bírja, hogy a szántás két- három nappal követheti az aratást. Mihelyt ezt nem győzik a gazdaságok, diszktillerezésre, vagy egyéb hagyományos tarló- hántási módra térnek át és ezeket a tarlókat akkor szántják mélyen, amikor a .gépkapacitás megengedi. Mezőgazdasági üzemeinkben ma már nem az aratás kívánja az erők legnagyobb összpontosítását, hanem az őszi betakarítási, vetési stb. feladatok elvégzése. Ha a silózás, trágyázás és mélyszántás minél nagyobb részét augusztus végéig elvégezzük, a gyalogerő és gépi kapacitás összpontosítható a betakarítás és vetés munkáira. Á homokon is dönfö fontosságú A homoktalajt illetően eddig nem beszéltünk mélyművelésről. Tavaszi szántását rendelet írta elő. Most már tudjuk, hogy a homokon — megfelelő táp- anyagpótlást figyelembe véve — a mélyszántás legalább olyan döntő, mint bármelyik talajon. A tavaszi szántást pedig eddig a szélvédelem miatt végeztük helytelenül. A tavasszal felszántott homok ugyanis lazává válik, s minden borítás nélkül kitesszük a „böjti” szelek játékának. A nyári mélyszántásban részesített homok még a nyár folyamán vagy kigyomosodik, vagy katasztrális holdanként 20 —25 kg rozsocsúval felülvethető, és így a télinél lényegesen nagyobb homokhordást végző tavaszi szelek jól megülepedett, kigyomosodott felületet találnak, amelyet nem tudnak megbontani. (Ezt is több év gyakorlata bizonyítja.) Mélyszántás alatt Baja, Bácsalmás stb. térségében 40 cm. körüli talaj forgatást értünk, homokon szintén ilyen mélység a legmegfelelőbb. Kunszentmik- lós, Solt és Kalocsa környékének egy része 25 cm körüli szántást kíván. Az utóbbi esetben — a gépkapacitástól függően — altalajlazítással tudjuk a termőréteg megfelelő vastagságát biztosítani. Minden esetre a népiesen emlegetett „vad- föld” felhozása bizonyos vastagságban és talajoknál nem olyan veszélyes, mint azt hosszú ideig tartották — a lepelhomokon pedig kifejezetten hasznos. A megfelelő altalajlazítás minden esetben hasznos, és érthetetlen a lassú elterjedése, bár ez is a gépkapacitás hiányára vezethető vissza. Alapos ellenőrzést Az eke vonatkozásában a talajtól és az erőgépektől függően sok a lehetőség. A mélység ellenőrzése szempontjából azonban a hidraulikus ekéket — ha egy mód van rá — ki kell zárni a szántásból, mert annak mélységét nem lehet megnyugtatóan ellenőrizni. A szántások idején általában célszerű, ha minden szövetkezeti vezető, elnöktől a brigádvezetőig, valamilyen mé- rőeszközezl járja a földeket, a szántás mélységnek ellenőrzésére. 1 !' ' A megfelelő mélyművelés víztároló képessége egyébként olyan mértékű, hogy a nyári aszályos időszakra is elegendő nedvességet tud tárolni a mélyen szántott talaj. Mélyszántással lehetővé vált az eddig kukoricára alkalmatlan futóhomokon e kapásnövény termesztése is. (Balotán például futóhomokon 1961-ben 21 mázsa termett egy-egy holdon.) Az igen magas őszi munkacsúcs leküzdése érdekében is a Holdanként 40 mázsa kukorica Perczel János, a soltí Szikra Termelőszövetkezet főagronőmu- sa a nyári mélyszántás szükségességéről és hasznosságáról a következőket mondja;— Gazdaságunk nem áU rosz- szul erőgépek dolgában, ám őszszel bármilyen jól szervezzük is meg a munkát, képtelenek vagyunk szövetkezetünk egész területét mélyen megszántam. — Részben ez is indokolja a tarló nyári, lehetőleg az aratás után minél korábban történő mélyforgatását. Az sem elhanyagolható szempont, hogy ilyenkor a talajban jó a biológiai élet, a hőmérséklet és a kellő nedvesség kedvező életfeltételeket biztosít a talajbaktériumok számára, amelyeknek tudvalevőleg döntő szerepük van a talajerő pótlásában. Nálunk a nyári mélyszántáshoz nagy erőkifejtés szükséges, minthogy az ekevasak 35—40 centi mélyen forgatják a földet. Igaz, van huszonöt erőgépünk, de nem mindegyiket foglalkoztathatjuk abbén a, munkában. Mielőtt tehát sor kerülne egy- egy tábla megforgatására, a talajnedvesség megőrzése végett előzőleg diszktillerezzük. A tala jlazító géppel naponta 40—50 holdon lehet elvégezni a munkát, amelyet a talaj „lezárásának” is nevezhetünk. Később a talaj nedves állapotban forgatható. 1600 holdon termesztettünk kalászosokat az idén, s e területnek közel a felén elvégezzük a mélyforgatást. Elsősorban kukorica és silókukorica alá készítjük elő a talajt. Az a tapasztalatunk, hogy a tavaly 500 hold nyári mélyszántott talajba vetett kukorica, az egyéb kedvező hatásokat is figyelembe véve, az idén megadja a 40 mázsa átlagtermést. Hasonlóan jó termés párható silókukoricából is. legsürgősebben ki kell tehát használni két műszakban a rendelkezésre álló erőgépeket a nyári mélyszántás elvégzésére. Egri Andor, az állami gazdaságok megyei főagronómusa Nyújtott műszakban A Kecskeméti Gépállomással nyolc szövetkezeti gazdaság csaknem 1300 hold nyári mélyszántására szerződött. A két és fél hét óta tartó, 28—32 centiméter mélyen történő talajforgatásban a gépállomásnak jelenleg 16 traktora vesz részt és napi összes teljesítményük megközelíti a 200 holdat. A traktorosok nyújtott műszakban, naponta 16—18 órát dolgoznak. Jó munkájáért, szorgalmáért traktorostársai közül elsősorban Szabó László érdemel említés, aki alig egy hét alatt 60 holdat szántott . Köztudomású hoey a mező- ? ! gazdaságban a talajművelés. a > ( szántás minősége döntően, be- < f folyásolja a termés mennyisé- í | gét. Hosszú ideig egyforma j í módon végezték a magágy el- i | készítését aminek a termelési J j viszonyok elmaradottsága, a > géphiány és általában az új > módszerek iránti nemtörődöm- ! ség volt az oka. A mezőgazda- < ság szocialista átszervezésével j a nagyüzemi gazdálkodással > vált lehetővé az előrelépés a i talajművelést illetően is. Az ! új termelési viszonyok, a nagy- ! üzem többet köveid. A talaj- ] művelés tökéletesítését illetően j a kísérletek igazolták a nyári S mélyszántás hasznosságát s be! bizonyította azt, a már megle- j l hetősen széles körben alkal- t j mázott gyakorlat is. > Augusztus végéig több mini százezer hold mélyszántást kelj lene elvégezni termelőszövei-; [ kezeteinknek. Az említett te- í > rület mélyforgatására megvan \ > a lehetőség, hiszen van elegenJ dó erőgép. A mélyszántás si- \ ; keres elvégzése érdekében ] | azonban a szántógépek mun- < > kájának még jobb megszervez , zésére, s a több helyütt még tapasztalható kétkedés elosz- látására van szükség. Ezt kívánják elősegíteni az itt kö- ! zölt írások. A munkaszervezés szempontjából is fontos Közel másfélezer holdon arattak az idén a hartal Lenin Tsz-ben. A tarlóból mintegy 700 holdat forgatnak meg mélyen, s ezt a munkát nagy lendülettel végzi a kimondottan erre a feladatra „beállított” hat erőgép. Naponta mintegy 25 holdon végzik el a nyári mélyszántást. Ezáltal a szövetkezetben nemcsak jól előkészítik a talajt a tavaszi vetésekhez, hanem a traktorok teljes mértékű kihasználását is biztosítják ebben az időszakban. A nyári mélyszántásnak tehát a munka megszervezése szempontjából is igen nagy a jelentősége. Jobb az őszi fala;munkánál A KECELI Vörös Zászló Termelőszövetkezetben két erőgéppel teljes erővel végzik a nyári mélyszántást. Szükség is van az igyekezetre, mert a közös gazdaság vezetőségének az a terve, hogy a 230 hold kalászos tarlójából 160 holdon most végzik el a mélyszántást. Ez a terület teljes egészében alkalmas a mélyforgatásra. HOGY a termelőszövetkezetben nagy jelentőséget tulajdonítanak a nyári mélyszántásnak, annak az az oka, hogy az elmúlt évben is sikerrel alkalmazták. A tavaly nyáron megforgatott 80 hold tarlóba tavasszal kukoricát vetettek, s ez a kapásnövény most szemmel láthatóan szebb, mint az, amelyik az ősszel mélyszántott, bár az előbbivel azonos adottságokkal rendelkező talajba került. A 80 hold átlag 5—6 mázsával több termést ígér, mint az egyéb területeken levő kukorica. A HETVEN HOLDAT, amelyen nem végezhető nyári mélyszántás, másként művelik meg. E terület most még gyengén termő homok, ám ősszel nagyszabású talajjavítást végeznek rajta. Holdanként 300 mázsa lignitet és lápföldet szántanak alá. A tőzegbánya termékeinek igen jó a termésnövelő hatása, amit bizonyít, hogy a pár évvel ezelőtt hasonló módon javított talajon tavaly 280—3<v mázsa silókukorica termett. * mostani termés ennél is töK ígér. A traktor oly mesz- szire van az országút- tól. hogy szinte felemelkedni készül a rekkenő hőségtől remegő levegő csalóka hullámaiban. A gép nem látszik haladni. Mint kiderül, most valóban áll. Vezetője sem látszik a nyergében. A gép mögött tevékenykedik: ekevasat cserél. Az élezett acél megcsillan a napfényben, amint elhelyezi az eke vasvá- zári. Néhány ügyes, gyors csavarás a kulcscsal, s máris szilárdan áll szántásra készen az ekevas. Fiatalember a trakNem leSief késlekedni toros, alig tizenkilenc- éves. De már három évvel ezelőtt kitanulta mesterségét, s másfélévé itt hasznosítja, a soltvadkerti József Attila Termelőszövetkezetbein. Innen ment el tanulni a Kiskőrösi Gépállomásra, s vissza is tért a gazdaságba. — Milyen a gépe? — Ez egy régi G— 35-ös — mutat a zömök vas-jószágra. — Elég jól bírja a munkát, de mintha már fogyna kissé az ereje. Azért még jól eldolgozgatok vele, különösen most. hogy felszereltem rá a kormos kerekeket. Lakner József — így hívják a traktorost — nyári mélyszántást végez. Majdnem 30 centi mélyen forgatja meg az elomló, barna földet. A nemrég még kalászt ringató 25 holdas tábla tarlója most változik szántássá, amelynek csíkja egyre szélesedik. Mielőtt felül a gépre, megtörli homlokát. Melege van, hiszen nyár ez a javából. S itt még tüzesebb. tikkasztóbb a meleg, mint másutt. A vasalkatrészek is ontják magukból n hűséget. — A jövő héten é(- jel szántok — mond; a a traktoros szinte önvigasztalásképpen. — Akkor a motor is jobban dolgozik. Aztán hirtelen felül a gépre, s megindítja: — No, én már megyek is, a nyári mélyszántással nem lehet késlekedni. Annyit még elárul, hogy naponta három, három és fél holdon forgatja meg a talajt. És nem is keres rosz- szul, havonta a 35—10 munkaegysége. ■=» ni — el.
