Petőfi Népe, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-08 / 184. szám
4. oldal 1962. augusztus 8, szerda Hegyen-völgyön át... Hétfő, hajnali fél három. Indul az autóbusz a bajai általános iskolás fiúkkal országjárásra. Hangulatos kis utcák, régi idők emlékét őrző apró házak között rohan az autóbusz a Lőverek felé. Egy szippantás Fertőd — az Eszterházy-kastély homlokzata. Mire Veszprémbe érünk, ragyogó idő fogad bennünket. Egy kis pihenő a számunkra szokatlan dimbes-dombos városban, máris indulunk tovább. Messziről látni a cseszneki vár romjait. Gyönyörű vidék. Az Alföld után szemünket nem tudjuk levenni a zöld színben viruló hegyekről, a táj felett uralkodó, elmúlt korok romantikáját árasztó várról. Gyorsan követik egymást az érdekesebbnél érdekesebb látnivalók. Az építészet remeke a pannonhalmi apátság épülete. Háromszázezer kötetes könyvtára, értékes régiségei maradandó élményt nyújtottak számunkra. Az autóbusz falja a kilométereket. Rövid séta Győrben a büszkén emelkedő új házak között, pihenő az ódon hangulatú kis tereken, máris indulás Fertőd, az Eszterházy-kastély felé. Miután mindent alaposan megnéztünk. megcsodáltunk mindent, lassan leszállt az alkonyat is. Indulni kell tovább. Nagycenken megállunk néhány percre, hogy felkeressük Széchenyi István sírját. Esteledik Az országút szélén feltűnik a tábla, amely jelzi, hogy Sopronba értünk. Az úttól, a sok látnivalótól fáradtan pihenőre tért a kis csapat, hogy reggel felfrissültén járja be a várost, tekintse meg nevezetességeit Másnap felmásztunk a tűztoronyba, ahonnan csodálatos ki látás nyílik a környékre, megismerkedtünk a Stornő-házza) — katonáskodása idején előtte állt őrt Petőfi Sándor. a jó, fenyőillatú levegőből és máris megyünk tovább Szemerkélő esőben érünk Sümegre a vár elé. Mire Keszthelyen megálltunk, kisütött a nap. Szép, kedves város Keszthely. És csodálatos a napfényben fürdő Balaton. Nehéz megválni tőle. Kaposvárott a cukorgyár és a textilgyár hatalmas gépeivel ismerkedtünk, majd nyugovóra tértünk a cukorgyári munkás- szálláson. Másnap meglátogattuk Szigetvárt, melyet egykor oly hősiesen védett és ahol életét áldozta Zrínyi Miklós. _ Déltájban Pocsett voltunk. Csodálattal adóztunk a székes- egyház, a híres Dóm szépségének, megtekintettük Hunyadi János szobrát, a Zsolnai múzeumot. majd felmentünk a Mecsekbe, szórakoztunk a Vidám Parkban, felmásztunk a Flóra kilátóba és késő délután fájó szívvel mondtunk búcsút Pécsnek. Míg gondolatban még egyszer átéltük az elmúlt három nap eseményeit, a felejthetetlen emlékek egész sorát, feltűntek a bajai Duna-híd lámpái. Zengő énekszóval köszöntöttüK a várost, amelybe a fárasztó út után jóleső érzés volt megérkezni. Fazekas János Milyen legyen a nyári vakáció? és Messziről látni a hegyoldalban a cseszneki várat UGYAN melyik gyerek ne gondolna az év végi vizsgák alatt arra. hogy milyen jó lesz végre félretenni a tankönyveket, nagyokat úszni a Tiszában, nyaralni a nagymamánál, vagy kirándulni a hegyek közé. A nyári szünet célja valóban az, hogy a hosszú, tanulással eltöltött hónapok után pihenést, felfrissülést nyújtson, hiszen a szellemi lekötöttség után egészséges testmozgást, erőt gyűjtő pihenést követel a fiatal szervezet fejlődése. A vakáció tehát egy kis ki- kapcsolódást jelent az iskola fegyelmezett légköréből, de nem olyan mértékben és vonatkozásban, ahogy ezt egyes szülők tévesen értelmezik, akik elfoglaltságukra hivatkozva, vagy túlzott apai-anyai szeretettől áthatva ügyet sem vetnek gyermekük nyári időtöltésére és viselkedésére. esetleg szemet hánynak fölötte. így aztán nem ritka látvány esti szórakozóhelyeken a „hanyag elegánciával” öltözött, neveletlen kamszok, „nagyvilági nőknek” álcázott csitrik megjelenése. feltűnést keltő magatartása. Unottan kavargatják feketéjüket, szájukban cigaretta lóg, élvezik a felháborodást, amit látványuk okoz — egyszóval „megjátsszék a nagyot”. NÉMELYIK szülő, ha lányának vagy fiának helytelen viselkedése szóba kerül, azzal védekezik: — „Szegény gyereket megviselte az a sok tanulás, legalább a nyár hadd legyen az övé.” Vagy: „Miért ne legyen jobb neki, mint nekünk volt” jelszóval sokszor erőn felüli költekezéssel állítják ösz- sze a kislány nyári ruhatárát, járulnak hozzá a nem kiskorú diákoknak való életmódhoz. A kár, amit ezzel okoznak, talán eszükbe sem jut. Az, hogy a gyerek, akinek vágyai munka és érdem nélkül teljesülnek, nehezen barátkozik meg a munka és a kötelességtudás gondolatával Továbbá hasznos, tartalmas szórakozás helyett beéri felszínes, Ores időtöltéssel és könnyen előfordulhat, hogy a megszokott könnyelmű élet a züllés útjára taszítja. Egy asszony — aki azzal büszkélkedett, hogy 15 éves lánya úgy öltözik, mozog, akár egy filmszínésznő! — megjegyezte: „Talán katonás fegyelemmel, vasszigorral tenném tönkre szegénykém szünidejét!” Szó sincs róla. Szórakozzon a gyerek, töltse vidáman, gondtalanul a vakációt. Csak ez a szórakozás korának megfelelő, kialakulatlan jellemére, erkölcsére nem káros időtöltés legyen, főleg ne semmisítse meg az iskolai nevelőmunka eredményeit. Gondolni kell arra is, hogy az iskolában fegyelemre, bizonyos rendszabályok betartására nevelt gyerek ugyan milyen érzésekkel várhatja a tanév kezdetét ha nyáron szülei minden ellenőrzés nélkül hagyják azt tenni, amit éppen akar. VIGYÁZNI kell a gyerekre, segíteni, hogy helyesen, jól válassza meg szórakozását. Hiszen olyan sok szép és érdekes élményt kínál a nyár. Mennyi romantikát rejt a táborozás, milyen felejthetetlen emlék a nyárson pirított szalonna íze, vagy a tábortűz fénye a csillagos éjszakákon. Egésznapos jókedvet ígér egy családi kirándulás és az ismereteket bővítik tanulás helyett a könyvek, népszerű ifjúsági folyóiratok. Nem válik ártalmára egyetlen gyereknek sem, ha a szülő munkával bízza meg otthon a ház körül. A bevásárlás, portörlés, edénytörölgetés nem jelent nagvobb terheket, mégis kötelességteljesítésre, a dolgos élet szeretetére nevel. LEGYEN a nyár valóban az ifjúságé! És ha a szülők gondoskodnak a gyerekek vidám szórakozásról, pihenéséről, hasznos foglalkoztatásáról is, akkor kipihent, egészséges & derűs diáksereg lépd át szeptemberben az iskola küszöbét* kezdi el az új tanévet. Vadas Zsuzsa ISI csinálják Vaskúton Még nem alakult ki egységes gyakorlat a termelőszövetkezetekben a szociális és kulturális alap helyes felhasználására. Törekvések, elhatározások többfelé születtek már arra, hogy a közös gazdaság egész jövedelmének két százalékát kitevő kulturális és szociális alapot — a felhasználás céljai szerint — két részre osztják, s a kulturális befektetésekre szántból a községi művelődési házat támogatják. A kivitelezés azonban: ahány ház, annyi féle. Dicséretes és követésre méltó a vaskúti termelőszövetkezetek gyakorlata, ök szétválasztották a szociális-kulturális alapot. Egy százalékot kifejezetten szociális célokra fordítanak, egyet pedig a kulturális törekvéseik megvalósítására. Ez utóbbit ismét ketté választották. Felét átutalják a községi kultúrháznak, hiszen a szövetkezeti gazdák nagyobbrészt ott találják meg a művelődési, szórakozási lehetőségeiket. Másik felével pedig „házon belül” gazdálkodnak: közös kirándulásokat szerveznek, ünnepségeket rendeznek stb. Fordította» Sdrkthri Cyata / kell kapnia erre m kérdésre' Ha felmászik az egyik középső sziklára, tetejéről távlati képei készíthet róluk. Könnyebbet ismerné ki magát a gránitsziklák elhelyezkedésében és talán választ is kapna a kérdésre Órájára pillantott, ideje ki van számítva. Semmi vész! Visszafelé a régi nyomon mehet Ismert úton teljes sebességei roboghat. Ezzel legalább egy órát nyer, amit most felhasználhat Kattant a készülék. Belopolszkij közölte, hogy bekapcsolja a rádióirányzót — Nem szükséges — felelte Kámov. — A régi úton megyek haza. Terepjáróm gránitsziklák lábánál álL Sok időt töltöttem el vizsgálatukkal =- Sziklák? — csodálkozott Belopolszkij. — Hol bukkant rájuk? — Az flrhaJŐW! mintegy 80 kilométernyire délre. Csaknem valamennyit lefényképeztem, de ki kell derítenem, mik ezek: természetes képződmények, vagy pedig épületmaradványok. Ehhez be kell hatolnom a sziklák közé. Terepjáróval ez lehetetlen. Tehát ki akar szállni a gépből? — Elkerülhetetlen. Mintát is kell vennem. De nincs semmi ok a nyugtalanságra. A vidék teljesen kihalt. Két óra múlva otthon vagyok. Kámov gondosan megvizsgálta fegyverét, alaposan ráérőst tette hátára az oxigéntartályt A szikla ötven méternyire le hetett a terepjáróhoz és legalább tíz méter magas volt Csúcsáról jó messzire elláthat Egy hosszú kötelet is vett magához. Felhúzta a gázálarcot kiszállt a gépből és a kiszemeli sziklához ment. Bár a szikla oldalfala nagyon meredek, könnyen feljuthat » csúcsára. Az idő mély repedésekkel borította el az oldalát Csaknem a legtetején kiszögei- lés képződött, amelyre rádobhatja a kötélhurkot. Második dobási kísérletét siker koronázta. A hurok erősen ráfonódott a kiszögellésre. Kámov felfelé kezdett mászni. Néhány perc alatt elérte a csúcsot. Állni nem igen lehetett rajta, ezért lefeküdt Innen jól látszott a sziklák teljes panorámája. Nyomban rájött, hogy természetes képződmények. Néhány felvételt készített és óvatosan megfordult hogy lefényképezze a másik oldalt is. Amint lenézett, szinte elállt a szívverése. A kis térségen tompán csillogtak az ismert ezüstszínű bundák! Gyíkok! Nagyon sokan voltak. Szorosan egymás mellett feküdtek a homokban, s valószínűleg aludtak. Furcsa hogy nem szimatolják meg jelenlétét Hiszen nagyon közel volt hozzájuk, amikor az előbb a szikla lábánál állt Minél hamarabb e kell jutnia innen, míg alusznak! Nappali tanyájukra csöppenhetett. Elég, ha csak egyikük felébred: útja odalent el van vágva! Néhány gyors felvételt készített. Aztán óvatosan lefelé kezdett ereszkedni a kötélhez. Csak még 3—4 percig ne ébredjenek fel, s ő máris a terepjáróban lesz. Megfogta a kötelet, s lenézett Szíve hangosan kezdeti kalapálni. Mintha egész testét a hideglelés rázta volna. Közvetlenül alatta, azon a helyen, ahol „földet” kellett volna érnie, hosszú ezüstösen fénylő testet pillantott meg. Zöldes-szürke macskaszemek követték minden mozdulatát. A fenevad ugrásra készen lapult a „földön**. Vajon fel tud-e tíz méter magasra ugrani? Kámov előkapta pisztolyát, a tekintetét le nem véve a bestiáról, ismét visszamászott a csúcsra. Nem, lőni nem szabad. A dörrenés fölébreszthetené az alvó gyíkokat. Hozzátapadt a sziklához. Igyekezett nem mozogni. Feszülten figyelte ellenfelét A ragadozó a homokban feküdt, s mereven bámulta az embert Ha a fenevad nem távozik el a sziklától, helyzete nagyon komollyá válhat. Képtelenség leereszkedni a bestia szemelát- tára. Várjon? De vajon meddig? Egyáltalán nem Ismerte a gyíkok szokásait Mennyi ideig tart a vadállat türelme? Vár egy félórát Ha a gyfk nem megy el, megpróbálja lelőni, vagy legalábbis a dörrenéssel elijeszteni. Talán a gyehgén hallatszó lövés nem riasztja fel az alvó fenevadakat Egyik pere telt a másik után. Kámovot tragikus helyzete ellenére sem hagyta el megszokott nyugalma. Higgadtan átgondolta, hogyan is törhetne ki váratlan fogságából. Ha felhúzza a kötelet, segítségével át- mászhat a szomszéd sziklára, amply alig öt méternyire van tőle. Csúcsán hegyes kiszögellés látszik, arra könnyen rádobhatja a hurkot így egészen "^»közelítheti a terepjárót, az- f4n- ha a bestia követné, le- ís beugrik a gépbe. (FolvtathikJ 30. Az „ugró gyík”, a Mars ura hagyta maga után. Vajon mikor járt erre? Lehetetlen megállapítani. A tömör homokon sokáig megmaradnak a nyomok. Ekkor jobbra, körülbelül egy kilométernyire kisebb, félig szikla, félig dombvonulat tűnt a szemébe. Dombok a Marson! Nem lehetnek homokból! A szél rég széthordta volna őket Tehát sziklák. Eddig egyetlen követ sem találtak a bolygón. Ahogy közeledett a sziklához, úgy nőtt az izgalma. Végre olyasmi, ami különbözik az eddig látottaktól! Talán épületmaradványok? A terepjáró az 3—15 méter magas sziklákhoz ért Körülbelül egy hektárnyi területen több tucat sorakozott belőlük. Kámov alaposan szeműgyre vette a hozzá legközelebb eső követ. Biotit gránitra hasonlít Ezért nézte hát őket homokdomboknak. Barna színük ösz- szefolyt a sivatag színéveL Filmre kell vennie a sziklákat ás mintát szedni belőlük. Lassan vezette a gépet a jránitsziklás terület szélén és ’ényképezett. A sziklák oly lözel álltak egymáshoz, hogy i terepjáró nem tudott beha- ;olni a terület közepére. Ter- nészetes képződmény volt-e, ragy az eltűnt bolygólakók ál- al emelt építmény, amelyet az dő a felismerhetetlenségig le- ombolt? Feltétlenül választ
