Petőfi Népe, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-04 / 181. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek 3 MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 0ACS - KISKUN MEGYEI LAPJA XVn. ÉVFOLYAM, 181. SZÄM Ara 60 fillér 1962. ATJG. 4, SZOMBAT Jól gazdálkodtak az első félévben kisipari szövetkezeteink »Óriások* között s.'í IMOOLTtTCG FORIJTT YEJ&JBSlEca­30 millió forint hozzájárulás az állami költségvetéshez az exporttermelés értéke mintegy 5 millió forinttal magasabb, mint volt egy év­vel korábban. Az pedig külön is méltatást ér­demel, hogy az összjavító-szol- gáltató tevékenység hat hónap alatt meghaladta a 60 millió fo­rintot Szövetkezeti iparunk jelentős összegeket fordított saját erőből műszaki fejlesztésre, a termelés gépesítésére. Így sikerült bizto­sítani, hogy 18 szövetkezeti üzem teljesen bankhitel nélkül gazdálkodott, sokan pedig ki­sebb mértékben vettek igénybe állami hitelt, mint egy évvel ko­rábban. De a széleskörű szocia­lista verseny és a vezetés szín­vonalának javulását mutatja a saját vagyon értékének növeke­dése és e sokrétű munka nyere­ségének alakulása is. Ma már a szövetkezetek oszt­hatatlan vagyona meghaladja az 53 millió forintot. Ugyanez tavaly ilyenkor csak 43 millió forint volt. Növelte az eredmé­nyeket, hogy a termelés bér­költségei lényegesen nem emel­kedtek, ugyanakkor a műszaki normák szélesebb körben való alkalmazása és a szilárduló fe­gyelem a termelékenyebb mun­ka sikereiben volt mérhető. Az év második negyedében 1961- hez viszonyítva csaknem 10 szá­zalékkal volt magasabb az egy főre eső termelés értéke. Jórészt ez biztosította, hogy a nyereség a termelés érté­kéhez viszonyítva elérte a 6,1 százalékot, pénzben ki­fejezve meghaladta a 11 mil­lió forintot. A hat hónapi munkának ezek az eredményei kedvezően mér­hetők az állami közös kassza, a népgazdaság költségeihez való hozzájárulásban is. Az összter- melési érték után ugyanis több mint 30 millió forinttal járultak hozzá kisipari szövetkezeteink az állami költségvetés kiadásai­nak fedezéséhez. Sándor Géza MAGUKNAK ÉPÍTIK Az idén elhúzódott a terme­lőszövetkezeti beruházások ter­vezése. Elég sok huzavona volt az építési hitelkeretek szétosz­tásánál. A járási tanácsok me­zőgazdasági osztályai egész sor tervmódosító tárgyalást folytat­tak a szövetkezetek vezetőivel: Mit tudnak építeni házi kivite­lezésben, mennyi saját erőre számíthatnak az új nagyüzemi létesítmények készítésénél? A megerősített tervek így későn készültek eL Ennek következ­tében késett az építési anyagok megrendelése és szállítása. De volt egy másik hátráltató té­nyező is. A szokatlanul szeszé­lyes tavaszi időjárás kedvezőt­lenül befolyásolta a kalászosok­ból várható termést, s így szö­vetkezeteink jelentős részénél túlzott óvatosság lett úrrá. Vo­nakodtak megkezdeni a saját erőből történő építkezéseket. Szerencsére az idő kedvezőre fordult, a bizonytalanságot fel­váltotta az építési kedv. Egy szövetkezetben sem félnek már attól, hogy a házilagos beruhá­zások csökkentik majd a mun­kaegység, a részesedés értékét. Egyre fokozódó ütemben foly­nak a termelőszövetkezeti épít­kezések. Sokan kérdezhetnék ezek után: Ha megváltozott a szemlélet, ha folynak az épít­kezések, mi értelme idézni a múltat, miért kell mérleget von­ni az első félév nehézségeiről? Több okból is szükséges ez, hogy majd ősszel, amikor kö­zös gazdaságainkban ezer és ezer új férőhelyet igényel a növekvő állatállomány — elke­rüljük a nem várt meglepetése­ket. Van, ami figyelmeztet er­re. Tapasztaltuk, hogy az össze­torlódott tavaszi munkák miatt csak május végén kezdték meg szövetkezeteink zömében az új létesítményekhez az anyagok kiszállítását. Igaz, ma már üte­mesen folyik az építési munka, de nem mondhatjuk el ezt a megye minden szövetkezetéről. Egyes helyeken a kiesett ta­vaszi idő ellenére is patópáli szemlélet uralkodik. Nem min­denhol sikerül úgy szervezni a munkát, hogy a betakarítás mellett a házilagos építkezések is haladjanak. Mindez együttesen magya­rázza, hogy bár az évből hét hónap eltelt, a tervezetthez vi­szonyítva alig haladja meg a 40 százalékot a szövetkezetek saját-erős beruházásainak ké­szültségi foka. A lemaradás te­hát számottevő, kivált ha fi­gyelembe vesszük, hogy a jöve­delmezőbb nagyüzemi gazdál­kodás érdekében 80 millió fo­rint értékű az a létesítmény, amit a szövetkezeti gazdák az állam segítségével, saját mun­kaerő hozzáadásával építenek ebben az évben. Egyre sürgetőbb ezért, hogy megyénk minden szövetkezeté­ben megértsék annak fontossá­gát, hogy a nyári munkák mel­lett, a házi kivitelezésű építke­zések is haladjanak. Van-e er­re lehetőség? Igen, van. Isme­retes, hogy az aratás befejezté­vel csökken a kampánymunká­nak az a tömege, ami jelenleg leköti a szövetkezeti gazdák zömét. Itt az idő, hogy a nyarat a beruházások érdekében is ki­használjuk. A siker érdekében szükséges, hogy a járási tanácsok, a köz­ségi párt- és tanácsszervek az eddiginél nagvobb figyelmet fordítsanak erre a munkára. Segítsék a szövetkezetek veze­tőit, siettessék a beruházókat. Ezvszóval szorgalmazzák, hogy a hideg idők beállta előtt elké­szüljenek a szövetkezetek házi kivitelezésű létesítményei. Az első félév ipari termelésé­nek adatait már közzétettük a Petőfi Népében. A gyorsjelenté­sek, előzetes statisztikai adatok világos képet nyújtanak arról, hogyan nőtt hat hónap alatt Báes-Kiskun megyében a szo­cialista ipar termelése, milyen mértékben emelkedett a munka termelékenysége, hogyan szol­gálta a Vili. kongresszus tiszte­letére indult szocialista munka­verseny az exportfeladatok tel­jesítését, valamint a lakosság javító-szolgáltató igényeinek ki­elégítését. Arra a kérdésre vi­szont, hogy gazdaságosan ter­meltünk-e, s munkánk milyen értékkel járult hozzá a népgaz­daság közös kasszája, az állami költségvetés kiadásainak fede­zetéhez. csak most készülnek a válaszok — a félévi mérlegbe­számolók. Elsőként a kisipari szövetke­zetek végeztek ezzel a munká­val. Mit mutat e tekintetben a KISZÖV pénzügyi osztályának összesített jelentése? A kép ál­talában kedvező. A Kiskunfélegyházi Gépgyár nemcsak az országban, hanem külföldön is jó hírnevet szerzett kifogástalan minőségű gyárt­mányaival. Ezek közül a fenti képünkön látható vasúti kocsira szerelhető tejszállítókat több éve gyártják. Ebből a gyártmány­ból az idén hatvan darabot rendeltek. Húszat már elszállítottak ezekből az óriás „tejeskannákból”, a következő húsz darabból illő szállítmány pedig július végén hagyta el a gyárat. Jövőre már korszerűsített formájában kerül ki a műhelyekből ez a gyártmány. Könnyebb súlyú és jobb minőségű lesz. A tejszállító kocsikat Pap Kürti Lajos 28—30 tagú cso­portja gyártja. Alsó képünk az exportra szánt meggyszártépő gépeket áb­rázolja. Ebből a gyártmányból az idén 44 készül. Huszonötöt a Szovjetunió vásárolt meg, egyet pedig Indiába szállítanak. Képünkön Lajos István, Forgó Jenő, Fazekas József, Kasza Ferenc, Dörcsök Zoltán, Trisoczki László fiatal segédek Jó ré­„nülr ITTC7_4a«> 'ZrtHín folTm+aloí \ Hetvenöt kisipari szövetke­zetünk félévi munkájának értéke csaknem 190 millió forint. Elmondhatjuk azt is, hogy az ősszel megválasztott új vezető­ségek, négy ktsz kivételével, jól sáfárkodtak a közös vagyonnal, eredményesen keresték a gazda­ságos termelés lehetőségeit. Értékben legtöbbet a vegyes­ipari szövetkezetek termeltek. Részarányuk az össztermelésből megközelíti a 40 százalékot. A termelés ütemének növelését te­kintve a gépgyártó és fémtö­megcikkipar áll az első helyen. A szövetkezeti építőipar dolgo­zói pedig 30 millió forint érték­ben készítettek kislakásokat, termelőszövetkezeti létesítmé­nyeket, illetve közületi munká­kat. Kedvező, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom