Petőfi Népe, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-30 / 202. szám

1962. augusztus 30, csütörtök 7. oldal JAünnyög a gép, majd fel- felsikkant, mint amikor kést raknak a téli disznó nya­kához. Ilyenkor ereszti le a ké­véket Zabodal bácsi a gép tor­kába, s az fuldákol egy kicsit, mert nem kíméli az öreg, tömi, akár az asszonyok a hízóba fo­gott kacsát. — Ne kíméld sógor! — kia­bál fel neki a szomszédos, ké­szülő kazalról Ragó István. — Győzik a petrencések. A petrencések persze csak nevetnek, hiszen eddig még elő sem vették a petrencerudat, ott pihennek azok a tanya ol­dalánál, minden eshetőségre készen, ha netán az elevátor, amely a szalmát szép könnyű siklással viszi fel a kazalra, felmondaná a szolgálatot. De egyelőre még vígan fut a foly- tonjáró szalag, így aztán Szrap- kó Pityunak, meg Székely Bal- csinak, a két pelyhedző állú legénynek, semmi más dolguk nincs, mint igazgatni a szalmát vagy a kazalrakónak adni kéz alá, amikor az a túlfeliről csi- nosítgatja a magasodó, pecke­sen álló szalmadombot. Zabodal bácsi vágja, oldja a kévéket, nem sajnálja sem a kazlazót, sem a fiatal petren- céseket, akiket különben is ki­kímél á gép. Azt tartja, hogy az ő dolga a legfontosabb és a legnehezebb, mert szépen, egyenletesen etetni a gépet, ez a lelke az egésznek. Nélküle akár nyugdíjba is mehetnének a többiek. Noiszen, ha az etető nem dolgozna! Azt mindjárt észrevenni a gép hangjáról, s nem is állja meg senki szó nél­kül. — Mi az, tán kifogyott a szufla! — szoktak ilyenkor fel­kiabálni hozzá, de aztán elhall­gatnak, amikor hátramutat, hogy az adogató fiatalember aludt el — persze csak képle­tesen szólva — egy pillanatra. Merthogy ő elakadna a munká­jában, vagy holmi ráfüstöléssel — ami különben is tilos, de akadt már olyan gazember, aki megcsinálta — vagy ehhez ha­sonlókkal tartaná fel a többie­ket, az nem létezik. Vizet is csak akkor kér, ha a váltója int neki, hogy most már ő kö­vetkezik. Akkor azután nagyot húz a kulacsból, amit az egyik kazal aliába dugott hűsölni. in­ge ujjával letörli az izzadsá­got a homlokáról és csak az­tán néz körül, hogy melyik akácfa alatt szusszanthatna egy keveset. A z első esztendeje ez a szövetkezetben, s amikor meghallotta, hogy a csépléshez a tsz; maga csinál egy bandát, vagyis mai nyelven szólva bri­gádot, elsőnek nyújtotta fel a kezét a gyűlésen, de kikötötte, hogy csak úgy, ha etető lehet. Ezt azután egyből meg is ígér­ték neki, mivelhogy a fiata­labbak nem nagyon kapkodtak utána, az öregebbeket meg a könnyebb munkákra osztották be. A váltótársa is egy vele egyívású ember lett, a sánta Ronkó, aki azért a gépen pon­tosan annyit ér, mintha nem is volna az egyik lába valamivel rövidebb. Most is már ott áll mellette és mutatja a zsebórá­ját, amit még itt sem hagy el, s aminek valóban fontos szere­pe van a kettőjük munkájában. — Letelt! — mondja Ronkó, s mintha enyhe káröröm is vib­rálna a hangjában, hogy most már ő következik és nem kell unatkoznia a fa alatt, unatkoz­zon más is. Mért egy fél óra épp elég arra, hogy kifújja ma­gát az ember, s a többi időt úgy tiblábolja át, mintha fe­lesleges személy volna, csak né­zi az izzadókat, s valami res- tellkedés féle gyűlik össze benne. — Ejnye, engedj már! -- mordul most rá a váltótárs, és már kapja is el a következő kévét, nyisszantja a zsineget, s úgy áll oda a helyére, mintha csak az irigység állította volna onnét félre néhány órahosszára. Zabodal bácsi pedig úgy bal­lag lefelé kedvetlenül, mintha megbántották volna valamivel. — Hát bizony itt kikímélik az embert — neve* rá a mázsá­nál álló Pintér szomszéd, aki maga is az öregebb korosztály­ból való, s nem is nagyon tör­te magát, hogy valami megfog- nivaló munkára osszák. Zabodal János bácsi, mintha megszúrta volna a szó, felkap­ja a fejét: — Nem mindenki olyan, hogy a könnyebbet keresi — vág vissza megbántottam — No no —horkan fel Pin­AZ OCSU tér —, ha már ott tartunk, a te fiad is eljöhetett volna. De még egy napot se láttuk a kö­zösben. Itt pedig nem szakíta­ná meg magát. Nem tudom, az osztásnál tartja-e majd a markát? Azt beszéli mindenki­nek, hogy úgyis meglesz a fej­adagja. Hát arra aztán kíván­csi vagyok, mert a mérésnél mi is ott leszünk. Ez már több, mint amit Zabodal János elvisel­hetne fájdalom nélkül. Mint a kutya, akit leforráztak, húzó­dik odább, s azt sem kérdezi meg a beírótói, mennyi jött le csomónként, márpedig azt min­dig meg szokta kérdezni, hi­szen öreg gépesember abból saccolja .meg a várható jöve­delmet. Pár lépés ide a kis be- rek, letelepszik az első akácfa alá és fenőkövet vesz elő, a vágókéssel piszmog, ezzel veze­ti le a felgyülemlett indulato­kat. — Ö aztán igazán nem tehet róla — hallja a gép hangját is túlszárnyaló beszédet. And­rás Lajos, a gépész kiabálja ezt Pintérnek. — A le.trzebb búza közt is akad ocsu— tódítja most a kis Balogh, aki a zsákok száját kö- tözgeti, s mintha a példázatot akarná aláfesteni, belemarkol az egyik zsákba, egy marék szemet vesz ki, megsirpitja a másik tenyerével és közé fúj erősen. — No, nem is azért mondtam én — viszakozik most a sima­, beszédű, de óvatos Pintér, aki András Lajostól tart egy kicsit, mert .a vezetőségben is benne van,. meg amolyan vesékbelátó pártember hírében áll. Zabodal bácsi észreveszi Pin­tér pálfordulását és amikor a kisúnoka. a városból itt nyara­ló Mártika feltűnik az ételes kosárral a dűlőúton, már mo­solyogni is tud. — Korán jöttél! — simogatja tneg az unoka fejét, s keze mrgnihen a mádárCsontú kis­lány szögletes vállán. C bben a pillanatban a gé- “ pész a nagykalapáccsal ..m'egkondítja a régi gőzsípot he­lyettesítő vasdarabot. — Vályúra! — rikkantja el magát az egvik petrencés, s a villa nyelével lehúzza a lassú- dan futó kerékről a hajtószíjat. Ä konyhakocsi is begördül közben, s a közös konyháról étkezők előszedegetik a leveses lábast. Egy-két ebédethozó asz- szony is feltűnik még az úton. Az ebédelők dünnyögő beszéde váltja fel a gépzúgást. András Lajos, mintha csak véletlenül tenné, épnen Zabo­dal bácsi mellé telenszik az ebédjével. De csak a leves vé­gén szólal meg, oda sem nézve az öregre: — Aztán fel ne vegye az ilyen beszédet János bácsi. Saj­nos, nem a maga fia az egye­düli. aki még nem jött közös munkára. Akad ilyen az öre­gek között is. Még teli a kam­ra, néhány ezres is ki van va­salva a szekrényben, hát vár­nák, vagy városi munka után leskelődnek. De közben felénk . .pislognak, hogy boldogulunk-e nélkülük. Nem valami dicsére­tes dolog ez. meg is bánják bi­zonyosan. Addig nedie ne azt oyjdkik miattuk, aki két ember Vioi.-'-o is töri magát, ha kell. C send települt közéjük. TinVodal bácsi úgv hall­gat, mintha magában őrölné a szavakat, aztán mégiscsak ki- mondia: — Jani már jönne. Asszony és gverek is van a háznál, a pénzük meg fogytán. Azt hi­K szem, most már resteHi is a dolgot. Amióta előleget kap­tunk, meg hallotta, hogy a fej­adagot, de még a háztáji ter­mését se viheti el, aki kihúzza magát a közösből, már forgo­lódik. Meg kéne lökni, mint az elakadt tutajt. Töpreng, aztán még kiböki: — Azt mondják, hogy a tisz­tába is kerül néha ocsú? De van ám ez fordítva is. Az ocsú- ba is keveredik néha tisztabú­za. Aztán a jó magot né öntsük ki vele. Pláne ha nem muszáj. A gépkezelő mosolyint a sze­mével, de az arca sem mutatja a belső derűt. Nem tartja most illendőnek a mosolygást. Csak nyújtózkodik egy jó nagyot, majd mégsem bírva a kedvé­vel, a kislány nyakát kezdi csiklandozni egy fűszállal. Már­tika, aki azt. hitte, bogár má­szott a nyakára, sikongatva ka­cag, s ettől az öreg Zabodal is jókedvre derül. — A fia miatt ne eméssze magát! — szólal meg a szede- lőzködő gépmester, mintha csak olvasna a gondolataiban. És tá­vozóban még hozzá teszi: — Estére majd benézek hoz­zá. Ügy hallottam, jó bora van még tavalyról. Meg aztán ko­mák is voltunk mi valamikor. egkongatja a vasat, de nincs is rá szükség. Ronkó fent áll a gép tetején, Ragó is az asztagon, a petrencés gyerek pedig a szíjat igazgatja nagy buzgalommal, mintha a géphez érzett vonzalmát akarná kimu­tatni ily módon. János bácsi pedig a kis Már­tika után néz hosszasan, s el­gyönyörködik benne, hogyan ugrabugrál, mint egy szöcske, keréknyomból keréknyomba. Aztán a gépet figyeli, míg csak el nem álmosodik. A vízhordó fiú hangjára riad fel: — János bácsi, integet Rón- kó! Tényleg integet, lejárt már jó régen a váltásidő. — Ilyen sem történt még velem —. dünnyog az öreg, s szaporán indul a géphez. Nem is néz a mázsa irányába, mert úgy érzi, hogy ha Pintér ábrá­zatán meglát valami rosszindu­latú mosolyt, hát megint a fe- jibe szalad a vér, s még va­lami bolondot tesz mérgében. De annak eszébe sincs reá figyelni. Mázsálja a búzát, s közben nagyokat szlszog, mint aki máris agyondolgozta magát. És csak csóválja a fejét, mikor az etetőkre néz: — Megszakadhat mellettük az ember, úgy hajtanak! — zsörtö­lődik, s leül a zsákok tetejére, hogy egy kicsit pihenjen. A gép pedig prüsszögve, " zajongva, fel-felsikong- va, mohón kapja el a szájába ömlő kévéket, és messzire zúg­ja, harsogja az élet, a diadal­mas élet lüktető, nehéz ára­dással hömpölygő köznapi dal­Világirodalmi rejtvénypályázat Lapunk szeptember 2-i számában új, az év végéig tartó rejtvénypá- lyázatot indítunk. E sorozat kere­tében minden jelentős nép egy-egy kiemelkedő írója műveinek egy ré­szét, valamint a költészet gyöngy­szemeit dolgozzuk fel rejtvény for­májában. Rejtvényeink, bár sorozatosak lesz­nek, de a pályázaton való részvé­telre már egy megfejtés beküldése is jogosít. A Petőfi Népe olvasóin kívül rejtvénypályzatunkon a Bajai Hírlap, a Félegyházi Közlöny, vala­mint a Kalocsa és Vidéke olvasói is részt vehetnek, mindenki az egyes rejtvények hibátlan megfej­tését bizonyító, korlátlan számú szelvényei és eséllyel. JUTALMAK A megfejtéseket pontozzuk és az így nyert pontok száma szerint hat csoportba sorolva kizárólag VASÁRI UTALVÁNYOKKAL díjazzuk: az 1. csoportban 3 olvasónkat 1200 a 2. „ 3 „ 600 a 3. 4 „ 560 a 4. „ 5 „ 500 az 5. „ 5 99 450. a 6. „ 20 „ 200 fointtal. A vásárlási utalványok Kecskemé­ten az állami Áruházban, „KATONA JÓZSEF” KÖNYVES­BOLTBAN, a NÉPMŰVÉSZETI BOLTBAN és a FÉNYKÉPÉSZ KTSZ-nél válthatók be, valamint a KATONA JÓSZEF SZÍNHÁZ bérleti előadásaira, illetve a MOZIÜZEMI VÁLLALAT- megyénkben, levő bár­melyik filmszínháza előadásának megtekintésére jogosítanak, Jó szórakozást kívánunk kedves Augusztus 30-án, csütörtökön: Baja Központi: A nagy mérkőzés. Baja Uránia: Legenda a vonaton. Kalocsa: Körhinta. Kecskemét Ár­pád: Aki átmegy a falon. Kecske­mét Városi: A francia nő és a sze­relem. Kiskőrös: Kísértetkastély Spessartban. Kiskunfélegyháza: Ke­nyér, - szerelem, és... Kiskunhalas: A világ minden aranya. olvasóinknak a jövő vasárnapi sza­munkban meginduló rejtvenysoro- zatunkkal. ^ ....................... Ap róhirdetések AZONNAL FELVESZÜNK férfi segédmunkásokat- és kubikoso­kat, valamint kőműves, ács, szoba­festő, parkettázó, épületasztalos; vasbetonszerelő, építőgépkezelő, ka­zánfűtő, villanyszerelő és vaseszter­gályos szakmunkásokat. Tanácsi igazolás szükséges. Szállást és ebé­det térítés ellenében biztosítunk, -r- ÉM. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat, Kecskemét, Rákóczivátos 23. szám. __________________7529 KE CSKEMÉTEN egy személy részére különbejáratú bútorozott szobát ke­resek. Telefon: 11-58. Rokolya Irén. 7522 GYERMEKÁCY eladó. Kecskemét. Budai Dezső fasor 2. szám. 2716 IDŐS magános személyt házáért el­tartanék. Kecskemét, Voelkertelép. X. utca 9.____________ 7528 BÚTOROZOTT szoba magários, in­telligens férfi részére . kiadó. Kecs- kemét, Magyar utca 12.. délelőtt 2715 250-ES Csepel motorkerékpár, .oldal- kocsival vagy külön-külon is eladó. Érdeklődni: hétköznap este 7 óra után, Kecskemét, Czollner tér 46. szám. 7496 6500 KILOMÉTERT futott Danuvia motorkerékpár eladó. Érdeklődni 1e- het: Foktő, Lenin u. 49. 7512 DIAKFIÜKNAK lakást; adok, kis­gyermek gondozását vállalom. — Kecskemét, Arany Jáos utca 6. II. em, 2. ajtó. ________ 7490 AZ EM. Kecskeméti Epületiakatos- ipari Vállalat, Kecskemét, Árpád- város 17. sz.s azonnali belép’ésre ke­res lakatos, vilianyhegésztő szak­munkásokat és segédmunkásokat. — Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán.____________________ 7427 Ku bikosokat és segédmunkásokat Budapestre felvesz a 44, sz. Építő­ipari Vállálat. Tanácsigazolás és munkaruha szükséges. Szállást’ biz­tosítunk. Jelentkezés: Budapest; V.j Kossuth Lajos tér 13—15. 7409 BEKÖLTÖZHETŐ családi ház ela,dó. Baja, Stromfeld (Korsós) ú. 83. 51 lámát. F. Tóth Pál Jlleqjetenl A FIGYELŐ L^qáf abh izáma ! TARTALMÁBÓL: A 64. mezőgazdasági kiállítás. — Hivatalos állásfoglalás a lebontásra kijelölt házak lakóinak elhelyezéséről. — A hét rendeletéi. — Lakástanácsadó. — Szeptemberi utazási tájékoztató. — Építési jogszabályok módosítása. — ösztönzés, a reális .tervezésre. Olvassa a Figyelőt! Vásárolja a postán és újságárusoknál, , fizesse elő a postás kézbesítőknél. A KECSKEMÉTI KONZERVGYÁR AZONNALI BELÉPÉSRE NŐI ÉS FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT KERES. Jelentkezhetnek mindazok, akik 16. életévüket be­töltötték, munkakőnyvvel, egészségügyi vizsgálattal rendelkeznek. Vidékieknek tanácsi igazolás beszerzése szükséges. — Jelentkezni lehet mindennap reggel hét órától, a vállalat I. telepének munkaügyi osztályán. 7451 A Szabadszállási Gépjavító Kt,sz a lakosság szolgálata akciójának keretében rövid határidőre motorkerékpárok, kerékpárok SZAKSZERŰ ' JAVÍTÁSÁT vAllalja Széchenyi téri (villanyié* lep) korszerűen felszerelt műhelyében, hatósági ára­kon. 7519 Csütörtökön, pénteken és szombaton délután 5 órakor fiú-9 lánykaruha­ISKOLAKÖTÉNY- ÉS TÄSKA-BEMUTATÖ LESZ a Kecskeméti Állami Áruházban, A bemutatott áru azonnal megvásárolható. 7500

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom