Petőfi Népe, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-01 / 178. szám
1962. au<nisTtns 1, szerda S. oldal A „Lyánna" készítői Ki tudná leírni azt az örömöt, ami úrrá lett a KISZ-bri- gádon, amikor megérkezett Bajára a hír, hogy a „Lyánna” fantázia nevet viselő takaró a Budapesti Ipari Vásáron elnyerte az év legszebb terméke kitüntető címet. Bár az ifi-brigád munkájáról érdeklődöm, még most is ez a fő téma a Bajai felvétel, az első íotoriport — róluk. Igen, az első, mert a brigád nem régi hajtása a szocialista mozgalomnak. Erről már a szövődé irodáján beszélgetünk. — Sok bejegyzés még nincs a naplónkban — magyarázkodik Csillér Teri —, brigádom alig féléves, februárban fogtunk öszGyap júszövetgyár fiataljai között. — Ha látott már szép takarót, hát ez az — magyarázza Haj- mási Ildikó, a szövődé huncutszemű KISZ-titkára — sajnos, most nincsen készen mintapéldány, de leírom magának, hogy milyen. Képzelje el cuki mintákkal, modem kompozícióban a következő színeket egy szép takarón-. türkiszzöld, fehér és sárga. Hát ilyen a „Lyánna”, a mi brigádunk védjegye. Tetszik nekem, ahogy többesszámban beszél, hiszen eredeti beosztása nem a brigádmunka. Ildikó már előlépett. Győrött kapott oklevlet, s Baján nevezték ki mintatervező technikusnak. — Két éve kerültem vissza Bajára — folytatja — nagyon szeretem azt a munkakörit s úgy is mint fiatal műszaki, úgy is mint a szövődé KISZ-titkára, ahol lehet, segítem Csiliér Teri brigádját. — Azt már sejtem, milyen a sLyánna”, de szeretném tudni, milyen emberek a készítői? Beszéljen valamit róluk is. — Már a nevük is jelzi, hogy fiatalok. Valamennyi tagja az ifjúsági szövetségnek. Ezzel már sok mindent megmondtam. Fegyelmezett, szorgalmas, jókedvű lányok. Azaz, hogy kettő már menyecske közülük. De ismerkedjenek meg közelebbről. A szövődében akkora a zaj. úgy zakatolnak a gépek, hogy pillanatok alatt letompul a hallásom. Mind a hatan fülembe búgják” a nevüket: Csillár Teréz, Bállá Jánosné, Friedrich Istvánná, Pribanics Irén, Vidák Anna és Zsebi Anikó. Még a brigádvezetővel és a KlSZ-tit- kárral beszélgetek. Pásztor kollégám is munkához lát. Kedvéért a gépek is leállnak egy percre. Összeröppen a brigád. Csillog a szemük. Nevetnek, mosolyognak, csak a brigádvezető igyekszik komoly maradni. Aztán Hajmási Ildikó is közéjük ük Villan az öiökvaku. kész a Ketten a szövőgépnél. Szakmai megbeszélést tart Hajmási Ildikó technikus és Csillár Teréz brigádvezetó sze a szocialista cím elnyeréséért. Aztán megtudom, hogy tavaly ilyenkor még nagy volt az izgalom. Vizsga előtt álltak a lányok. Ahogy ők mondják, szabadult az egész brigád. Szövőipari tanuló volt valamennyi. Ma már ifjúmunkások — a „Lyánna” készítői. Vidámság, szerelem, szorgalmas munka, álmok és tervek — ez jellemzi életüket. Minden hónapban egy kicsivel több áru kerül ki kezük alól. Egy kicsivel több a fizetésük is. Van alap. hogy terveik valóra váljanak. Később a gyár terveire terelődik a szó. Hogyan segít végrehajtásában a KISZ- brigád? — Kongresszusi versennyel — közli a brigádvezető. — Mit írtak erről a brigádnaplóba? Vállaljuk, hogy a termelés közben keletkezett fonalhullad.é- kot 3 százalékkal csökkentjük, és csak jó minőségű árut gyártunk. Mint a KISZ tagjai személyenként 20 óra társadalmi munkát végzünk, közösen pedig 50 órát segítünk, ahol a gyár érdekei ezt megkívánják. Emellett a brigád minden tagja részt vesz valamilyen oktatásban, én pedig ősszel kezdem a technikumot. Termelésünk átlagban felette van a 100 százaléknak. Egyszóval igyekszünk. Mit mondjak még? — Azt, hogy május elsején tüntettek ki a Kiváló dolgozó címmel — felel helyette búcsúzóul a KISZ-titkár. Sándor Géza — Pásztor Zoltán Kgy percig csendesek a gépek, fénykép készül a brigád tagjairól. Nagy elikészS!e?ek az Országos Mezőgazdasági Kiállításra Soha még ilyen nemzetközi borverseny — mondogatjuk már előre —, s nem túlzunk, hiszen a már lezajlott országos versenyen nem kevesebb, mint 1001 borral vettek részt a ter- melőszövekezetek, az állami gazdaságok, a kutatóintézetek és az egyéni termelők. A csúcsbizottság 248 bort javasolt az augusztus 16-tól 25-ig tartó III. nemzetköd borversenyre. Megyénkből az Alföldi Állami Pincegazdaság, a Bajai, Csengődi, Helvéciái, Hosszúhegyi és a Kunbajai Állami Gazdaság, a Szőlészeti Kutatóintézet mik- lóstelepi kísérleti gazdasága, a kiskunmajsai Jonathán és a soltvadkerti Jó ■ Reménység Szakszövetkezet, a lajosmizsei Aranyhomok Termelőszövetkezet, valamint Kürti Kálmán kiskunmajsai és Walter János nemesnádudvari egyéni termelő borfajtái vesznek majd részt a nemzetközi vetélkedőn. A nemzetközi borversenyre eddig 21 ország 956 borfajtával jelentkezett. Még soha sehol nem rendeztek ilyen arányú versenyt. Ez a magyar borok nemzetközi tekintélyét is mutatja. A szőlőtermesztőkhöz és borászokhoz hasonlóan a kertészek is nagyon készülődnek a borversenyt követő országos mezőgazdasági kiállításra. A kertészeti bemutató területe kétszerese lesz a korábbiaknak. Részletesen megismerhetik a látogatók a korszerűen szervezett Balatonúj helyi Állami Gazdaság zöldséges üzemét, modern palántanevelő telepét, növényházait, gépeR, amelyek a palántaneveléstől egészen a betakarításig, a válogatásig, a csomagolásig hasznos eszközei a munka gyorsabbá, olcsóbbá tételének. Az alföldi szőlőtermesztő állami és szövetkezeti mezőgazdasági üzemek vezetői, dolgozói, illetve gazdái sok érdekes dolgot láthatnak a Helvéciái Állami Gazdaságot ábrázoló diorámán. Vezetőik javaslatára indult meg a hidas traktorok gyártása — azokat is bemutatják a kiállításon — amelyeket nagy sikerrel használnak a homoki szőlők műveléséhez. A szőlőtermesztés iránt érdeklődők ugyanitt megismerkedhetnek a hegyvidéki szőlők rekonstrukciós terveivel, munkáival, a nagyüzemi táblák kialakításának módjával, s a gépesítésük eddigi tapasztalataival. A kertészeti pavilonban gyönyörködhetünk az ízes, szép és világszerte keresett gyümölcsökben, amelyeket az eredménybemutatóra jelentkezett gazdaságok hoznak, másrészt pedig láthatók lesznek a termőkaros gyümölcsösök telepítését, gépesítését ábrázoló eszközök is; úgyszintén azok az új neme- sítési és termesztési eljárások, amelyeket a kutatók javasolnak a gyakorlat számára. A kertészeti kiállítás — akárcsak a mezőgazdasági kiállítás egésze — nemcsak hasznos, hanem szép is lesz. Űj színfolt a dísznövénytermesztési pavilon és a „Dísznövény a lakásban” című bemutató. A kerttervezési és egyéb szabadtéri bemutatók teszik teljessé a kiállításnak ezt a részét. A növénytermesztési, állat- tenyésztési bemutatók, s számos érdekes látnivaló mellett talán túlságosan szerénynek tűnik az a hír, hogy az idei kiállításon a jelentőségének megfelelő formában és arányiján a vetőmagtermesztés is szerepel! A magyar vetőmagvak ugyanis hazánk természeti adottságai, s mezőgazdaságunk dolgozóinak szakértelme folytán mindig híres, keresett cikkek voltak. Miközben a mezőgazdaság dolgozóinak tele a kezük a nyári munkákkal — a kiállítás területén hatalmas munka folyik, hogy a szeptember 1-én nyíló mezőgazdasági „seregszemle” minél hasznosabb, tanulságosabb és a lehető legkellemesebb legyen minden látogató számára. A jól szervezett munka eredménye (Községi tudósítónktól.) Kisszállás öt termelőszövetkezete közül eddig kettőben fejezték be az aratást, de befejezés előtt áll ez a nagy munka a másik három tsz-ben is. Az elsőseik szérűn még jár vában búgnak a cséplőgépek. ömlenek a gabonaszemek milliárdjai a zsákba, megyénk déli vidékéről azonban már „befutott” az első, nagyobb mennyiségű búzaszállítmány a Kecskeméti Villany- malomba. A 45 teli vagon július 23-án gördült be a feldolgozó üzem kü- lönvágányára. Feladó: a Bajai Állami Gazdaság. s a Malomipari és Terményforgalmi Vállalat ottani telepe. Azóta éjjel-nappal „váltott őrség” — mű- szakoként négy átvevő — áll készenlétben az új búza fogadására, amelynek őrlésére augusztus első napján teljes kapacitással megindulnak a gépek. Pető János íőmol- nárt. a malom „szívében”; £ gépházban taIndulás előtt láljuk. A műszerfal előtt áll, vizsgálja a mérőórákat, hogy jók-e. — Nincs semmi hiba. Akár most is indulhatnánk. Üzemképes a villanymotor is — mutat balra. Javítva, por- talanítva lett. Hetvenöt kilowattal dolgozik majd... — És a hengerterem? Ott hogy állnak a munkával? — érdeklődünk. — Jöjjenek velem! Megnézzük azt is — nyit a szomszédos helyiségbe, ahol kilenc hengerszék sorakozik egymás mellett. — Ezeket jórészt már megjavította Gábor Mihály lakatos-brigádja. A lakatos-brigádve- zető elmondja: — A légszállító csöveket molytalanítottuk és fertőtlenítettük. A búzát nem éri szennyeződés. De a molnárokat sem a lisztpor. A hengerszékek oldalán a nyílásokat tömítettük, hogy pormentes levegőben dolgozhassanak. Mert hát az egészség is fontos... Meredek lépcső vezet egy emelettel feljebb. az úgynevezett csőpadlásra. Középütt, varrógép fölé hajolva. Farkas Istvánné műszaki ílanellből porszívó- és szitömlőket varr és javítgat. Mint mondja, eddig 350-et adott át használható állapotban. Egy újabb lépcsőn a szitapadlásra érünk. — A szitákat az idén átalakítottuk — mondja kísérőnk —, hogy több gabona férjen a belsejükbe. Tavaly ugyanis nyolc légszállító csövet kicseréltünk 42—82 milliméter ke- resztmetszetűekre. s ezekben most már nem 23 — mint korábban —, hanem 25 mázsa terményt továbbíthatunk óránként a feldolgozó gépekhez. A másik nyolc helyett is ugyanilyen méretű csöveket szerelünk fel. Ennek a bővítésnek az a haszna, hogy ez idén már hatszáz mázsa — vagyis tizenkét vagon — kenyérgabonát tudunk őrölni három műszakban. * Ma tehát üzembiztos állapotban megindulnak a Kecskeméti Villanymalom feldolgozó gépei, s megkezdik az új termés őrlését. . w. , Kohl Anfflj nek végzett szövetkezetekben az aratógépek és kombájnok mellett szorgalmasan dolgoztak az arató párok, akik az axatas megkezdése óta a vasárnapokat is munkával töltötték. Nem tétlenkedtek ez alatt az idő alatt a szövetkezetek nőtagjai és KISZ-fiataljai sem. Megkapái- ták a cukorrépát, kukoricát és gondozták a kertészetet. A jól szervezett munka, az okos gazdálkodás első eredményei a csépiés megkezdésével jelentkeztek. Termelószövetkezc e- ink — miután az előző éveken már megismerkedtek a bőtei...o szovjet és olasz búzafajtákkai — az idén a búzavetésterület át) százalékán magas hozamú faj tálcát vetettek. Az első csép.ési eredmények igazolták elgondolásuk helyességét, mivel a kül- íöldi búzafajták lényegesen több .érmést mutatnak, mint az eddig termesztett hazai búzaiaj- :ák. A magasabb terméseredmények mellett az önköltség csökkentésében nagy szerepe van a gépesítésnek. A Petőfi Termelőszövetkezetben a több mint ezer bold gabona learatását csaknem teljes egészében a kombájnok végezték, a szemtisztítást és rak- tárbaszállítást pedig egy automatizált tisztító- és egy gabona- íelfúvó gép látja éL }- Uticska István yb-ejnókj
