Petőfi Népe, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-30 / 202. szám
Iskolakezdés előtt „Szeretett kedves Szülleim tisztel tetem czokol tattom minyájukat Kívánom a Jó istentől, hogy ezen pár soraim a legjobb pgésségben találja kedves *ó szüléimét Én Hála istenek egcssé- ges vagyak Továbbá tudatom, hogy. . . Ez az ősrégi levélfor- ma. . . — Nagy Lajos. Kiakun- halom, 1932. ElölJáróban elárulom, hogy a fenti mottóra igen nehezen akadtam rá, hiszen ilyesmi aztán igazán nem volt harminc éve. Az igazi kiskunhalmi változás a kultúra terén minden ellenvéleménnyel szemben valójában nem a televíziós antennákban és motorkerékpárokban látható — egyébként mi köze is van a motornak nevezett recsegő, büdös jószágnak a kultúrához? — hanem ... Hanem a következő kilenc ember sorsában, akik ebben az évben végezték el a nyolcadik általánost. Juhász Józsefné földmíves ember felesége, Árboc Sándor ács Újvárosban, vele tanuló felesége tsz-tag. Lakatos József brigádvezető a tsz- ben, Sándor János rendőr, Olasz Ferenc postás. Hideg Sán- domé háziasszony, Veresné adminisztrátor és Horváth József alkalmi munkás (betegsége miatt). Mi vitte rá ezt a kilenc kis- feunhalmi embert, hogy érett fővel iskolapadba üljön? Igen változatos okok, amik külön- külön is igen izgalmas gondolatokat ébresztenek abban, aki a kicsiből is tud a sokra következtetni. Juhászné: — Legalább annyit tudjak, mint a lányom tudott négy éve. Ugyanis az egyik lányom most érettségizett, a másik harmadikos gimnazista, a fiam ipari tanuló. Hát ilyen körülmények közt kénytelen a háromgyermekes mama tanulni, még akkor is, ha gyermekein, urán kívül nyolcvanéves anyjára is kell vigyázni. Árboc Sándor, aki sebédmun- kásként kezdte Újvárosban, most szakmunkás, és jövőre technikumba akar menni. Az igazi tanulás még előtte van. Felesége a szövetkezetben szeretne baromfitenyésztő lenni, s ahhoz kell a nyolc osztály. Mindketten tanulnak, pedig két gyerek is szaladgált otthon. Lakatos József gyermeke most végzi a nyolcadikat, s versenyre hívta az apját. Sándor János tovább akar haladni, s a csillaghoz kell a bizonyítvány. Olasz Ferenc magasabb postástanfolyamra készül, Ridegné pedig a lányát taníttatja tovább. s nem akar nagyon lemaradni. Veresnének hivatalból illett tanulni, Horváth József pedig — nos ezt nem tudom miért, de oka volt rá neki is bizonyára. A fenti sorban az nagyszerű, hogy nemcsak a továbbtanulás érdekében vizsgáztak a felnőttek — bár az is nagy szó, ha valaki tanulni akar —, hanem jó páran önérzetből, gyermekük miatt végeztek azzal, amit Báestíssliodáa Elfogytak már a sárga asztagok, csupasz helyüket zöld fü veri fel. vonat füttyöget messzire hangzón b rá egy kis kanász hahója felel. Néz a villanó nagy mozdony után a tanya végéből egy szöszke leány, &rra gondolhat őt Is ez viszi Iskolába egy röpke hét után. Múlik a nyár, mert jó törvénye ez, 6 közeleg az Ősz szép kesely lován, beérí a gyümölcs s tőkén a gerezd, tneieg évszakunk búcsúfénye száll. F. TÖTH FAL Iskolás felnőttek —*— az élet előzőleg megtagadott tőlük. Ridegéhnél év elején az egész család versenyben volt: a papa is járt, a mama is, és ugyancsak a nyolcadikat végezte lányuk is. A versenyben a papa lemaradt, a mama jelesre, a lánya jóra végzett. S ha valaki még mindig kételkedik abban, hogy mindez nagyobb újság a motorkerékpár puffogá- sánál, akkor annyit kell elárulni, hogy Árboc Sándor, ez a keménykötésű ács, aki egész életét szerszámok között töltötte, a ballagásra írt egy verset búcsúztatóul. Nem a vers esztétikai értékét akarom méltatni, de a puszta tényt, hogy Árboc Sándor, ilyesmire gondol — ez megható, szívmelegítő. Ez a kilenc ember olyan tiszta keresztmetszetet mutat Kiskunhalom mai életéről, hogy szinte másról se kellene írni, csak róluk. Pedig nemcsak az érdekes, amit róluk írhat a krónikás, hanem az is, amit ők írtak magukról. A vizsgadolgozat címe ugyanis ez volt: Falunk élete gyermekkoromban és ma. Idézek belőlük: — Magam előtt látom gyermekkorom földművelő népét. Látom, hogy a kocsi elé tehén volt befogva. A kocsiban apró gyermekek ültek. A szülők vitték magukkal a tűző napra, mert nem volt hol hagyni őket. Látom az iskolás gyerekeket, amint iskola helyett tavasszal segítettek a szülőknek a munkában, mert nehéz volt az élet. Hát ma? Eltűnt a tehénfogat. Helyébe szép, új vontatók kerültek. Egy másik: — Régen a .nagy uradalmak dolgoztatták a szegény embert. Ma már a munkások is elmehetnek üdülni, szórakozni. Nem kell hajnaltól késő estig dolgozni, mint régenfi). Egy harmadik: — Az iskolák mind rendben vanak (így!), világosak és boldogan (?) járnak a gyermekek tanulni. Minden dolgozó meg van elégedve, munkája után megkapja megérdemelt fizetését. Égy jellemző, de nem éppen örvendetes: — Régen kora hajnaltól késő estig . kint fáradoztak a földön. Az élet most jóval könnyebb. Később kezdenek munkához és öt órakor (!) már haza térnek a munkából. Egy édesanya: — Ma már a mi gyermekeink is lehetnek orvosok (ez a mamák álma ma!) mérnökök, igazgatók (csak harmadik helyen!), vagy jó szakemberek (utoljára), ha tudásuk, tehetségük van hozzá. Végül egy kettes dolgozatból is pár sort, ami nekem legjobban tetszett, mert őszinte: — Régen bizony az urak országa volt Magyarország, Kiskunhalmon is érezhető volt a nagy nyomorúság. Ennek a piszkos társadalomnak 1945 vetett véget. A falunk élete megváltozott. És így tovább .. , Ha Kiskunhalom egykori krónikása olvasná ezeket a sorokat, bizonyára együtt örülne az olvasóval. Ö tudná igazán, hogy ezek a sorok miről szólnak és kik is írják. De talán — bölcsen, szelíden, kedélyesen — ő is tanácsolna egyet a kiskunhalmi felnőtt iskolásoknak: Ne legyetek olyan Iskolások. Ti már felnőttek vagytok, s még ha dolgozatot írtok, akkor se kell szépíteni. Se régen, se ma, nem jár a gyerek boldogan az iskolába, mert a gyerek az mindig annak örül, ha nem kell járni. Meg aztán az se igaz, hogy mindenki meg van elégedve, jaj is lenne ennek az országnak, ha csupa elégedett ember élne benne. Az írót bizonyára az is érdekelné, hogy mi maradt meg a régi hibákból, s milyen új hibákat szereztünk hozzá? Lám, lám, erről se kellett volna hallgatni. A diák az diák. Még ha negyven éves, akkor is. Azt írja, amit várnak tőle. S hogy a „lakkozás” ily jól, túl jól sikerült, abban az is hibás, aki nem magyarázta meg ezeknek a felnőtt diákoknak, hogy a jó, az a sok jó, szép és új, ami itt lett, csak akkor hihető, ha a rossz, a csúnya, az a köztudomású hiba is előbukkan mellette. Miért érdeme* erről eny- nyit írni? Azért, mert itt felnőtt iskolásokról van szó, akik az iskola után adminisztrátorok, brigádvezetők, technikusok lesznek. S míg a dolgozatban senkinek se árt a lakkozás, addig, ha az adminisztrátor szedi ki a jelentésből a hibát, már baj, ha a brigádve- zető nézi el a rosszat, még nagyobb baj és így tovább. Egyszerű dolog ez. Mást se kellene tenni, mint figyelmesen olvasni az újságot. Abból is kiderülne hamar, hogy .Kiskunhalom népétől a járás, a megye, s az ország vezetői nem azt várják, hogy „minden rendben, mindenki megelégedve, a gyerekek ujjongva szaladnak az iskolába” stb., hanem azt. ami az igazság, azt, ami valóban van, mert az orvos is csak úgy tud gyógyítani, ha a beteg megmondja, hogy hol fáj. s az a bizonyos néma gyerek is azért járt rosszul, mert az anyja nem hallotta a szavát. S egy örvendetes, végül, aminek a stiliszta örül: a fenti idézetek helyesírása a dolgozatban Is ugyanolyan, mint a nyomtatott szövegben. Egy vesszőt se ..lakkozott” az író, amikor kimásolta a füzetekből. S ez se kis öröm lenne annak, aki 1932-ben az általános levélformát olyannak ismerte, mint azt a mottó mutatja. Felnőttek iskola ia ez az írás is: hogy a helyesírás mellett igaz legyen az írás és a tett, hogy még nagyobb legyen a változás és még „helyesebb” az új világ. Szeptember 3-tól, 9-ig csillagászati hetet rendez megyéinkben a Tudományos Ismeretter- iesztő Társulat A csillagászat iránt egyre fokozódó érdeklődés tapasztalható, s különösen a szovjet űrhajózás világraszóló sikerei óta ez az érdeklődés a lakosság legszé- 'esebb rétegei körében megnyilvánul. A csillagászat és az űrhajózás ma kedvenc téma, s az emberek nemcsak szívesen olvasnak róla. hanem magánbe-' •zélgetésben is gyakran szóba- kerül. Éppen ezért határozta él a TIT, hogy a növekvő tudásvágy kielégítésére megrendezi a csillagászati hetet, amelynek keretében változatos, s a legnépszerűbb témákat felölelő éLőadáIlyenkor augusztus végén lázas készülődésben telnek a napok. Befejeződik a vakáció, az iskolákban most végzik az utolsó simításokat, a tanári kar megbeszélésekre ül össze és az üzletekben megjelennek a tankönyveket, írószereket vásárló diákok vidám csoportjai. Az új tanév az iskolareform jegyében indul. Hogyan készülnek rá, mit várnak tőle tanárok, diákok — erre kerestünk feleletet Kecskemét egyik középiskolájában, a Katona József Gimnáziumban. Közelebb az élethez A gimnázium mind a huszonkét osztályában bevezették már az öt plusz egyes gyakorlati oktatást. Tavaly hozzáláttak az új oktatási forma — a Moszka- lenko-módszer — bevezetéséhez. Erről beszélt Elekes Mihály, az iskola igazgatója. — Az idei tanévben folytatni szeretnénk a régi hagyományos óratípusok megváltoztatását — mondja. — Erre leginkább alkalmas Moszkalenkó módszere. Lényege, hogy az új, megváltozott tartalmú tananyaghoz alkalmazkodjék, érdekesebb legyen az oktatás formája is. Elsősorban az órarend elavult, mechanikus jellegén változtattunk. Ebben az évben első ízben tett szakmai minősítő vizsgát az iskola 44 tanulója, még hozzá sikeresen. A vizsgák eredményei azt bizonyítják, hogy jó úton halad a gyakorlati oktatás, de még több gondot kell fordítani az egyes munkafogá- sök begyakorlására, igényesebbnek kell lenni. — Nálunk a jelszó — közelebb az élethez! Tantestületünk ennek szellemében foglalkozik a gondjainkra bízott fiatalokkal. segíti a gyengébb osztályzatú tanulókat, de nem feledkezünk meg az átlagon felüli képességekkel rendelkező diákokról sem. Egyéni irányítás formájában minden lehetőséget megadunk képességeik kibontakoztatására, tudásuk fokozására. Az iskola szépen rendbehozva, tisztán várja a diákokat. A tanárok között pedig két. nemrég végzett fiatal készülődik az első, önálló tanítási évre. „Legjobb tudósom szerint!" Biztos felléoésű, öntudatos fiatal Antal Teréz, a testnevelés leendő tanára. Bátran néz a jövő elé, mégis izgalom vibrál a hangjában, ahogy a „kezdő lépésekről” beszél. — Furcsa érzés — komolyodik el az arca — diákból tanárrá változni. Pedig voltam már gyakorlaton tanítani Kaposváron és Vasváron, de ez mégis egészen más. Szeretném megállni a helyem ebben az iskolában, remélem, segíteni fognak a nagyobb tapasztalattal rendelkező kollégáim is. Antal Teréz Budapestről jött Kecskemétre, most barátkozik a várossal, az iskolával és az emberekkel. Hasonló a helyzet Tóth Imrénél is, aki Szegeden sokat hallhatnak és filmeket láthatnak az érdeklődők. Sajnos. Kecskeméten és Baján kívül másutt nincs lehetőség az előadássorozatok megrendezésére. Alakult ugyan szakkör Kiskunfélegyházán és Kalocsán is. megfelelő szakemberek híján azonban, ezek a körök nem működnek. Ennek ellenére a TIT igyekszik a kisebb községek számára is előadásokat biztosítani a me- §ye három művelődési autójának révén. Elsősorban a kecskeméti, kiskunfélegyházi és kiskunhalasi járásban van lehetőség ilyen előadások megtartására. Gazdag program várja a közönséget Baján is a csillagászat' hét ''folyamán, ahol a csillafivizsvégzett és matematika-fizika szakos tanárként érkezett _ a gimnáziumba. Egyébként hódmezővásárhelyi, de az eddig tapasztaltak alapján megnyerte tetszését Kecskemét. _ Csak az utak rosszak — pa naszkodik —, mint szenvedélyes motoros, ez volt az első, ami feltűnt nekem. És a lakbérek ... Közös panasz! Nehezen kapnak lakást a fiatal pedagógusok és az albérleti szobákért csillagászati összegeket kér a tulajdonos. Pedig Tóth Imre olyan örömmel jött ide és végleg szeretne ittmaradni. — Elvállalnám — beszélt terverői — a speciális híradás- technika tanítását is... És legjobb tudásom szerint akarok dolgozni. Persze, más volt tanulni, mint tanítani, de remélem, sikerül minden nehézséggel megbirkóznom. Mit mondanak a diákok? Az iskola és a nevelők készen várják a tanév kezdetét. De hogy vélekednek erről az érdekeltek, a diákok? — Nagyon izgatott vagyok — csuklik el a hangja a hosszú- copfos Szabó Irénkének. — Érthető, hiszen az idén érettségizem és ennek sikerétől függ: — felvesznek-e régi óhajom beteljesüléseként az orvos- tudományi egyetemre, vagy sem!... Aggodalomra semmi oka írónkénak. Kitűnő tanuló é6 a nyári szünetben sem volt rest —* megszerezte az érettségi tételeket, jókor hozzálátott tanulmányozásukhoz. Emellett Egerben volt tornász edzőtáborban, dolgozott a bácsalmási építőtáborban, de sokat segített otthon anyukának is, aki dolgozik. Jó volt a nyaralás, kijutott a munkából, a pihenésből, még a szórakozásból is. i Várkonyj László most megy harmadik osztályba és nem bánná, ha még egy rövid ideig tartana a szünidő. Hosszúra- nyúlt fiatalember, jeles tanuló. — „Szoktatom” magam az iskolába járáshoz — meséli —, mindennap korábban kelek fel. Remek volt ez a nyár. Két hétig üzemi gyakorlaton dolgoztam, majd kerékpártúrán vettem részt a Balaton körül. És rendszeresen kijártam úszni a Tiszára barátaimmal. Csudajó volt... Kiderül azonban, hogy Laci — fiú létére otthon még a mamának is segített. Rendbeszedte a szobát, bevásárolt az üzletekben. Közben szorgalmasan tanult angolul, oroszul. Na, és persze, rengeteget olvasott. — Szeretném a jeles rendű- séget ebben az évben is tartani — mondja búcsúzóul —, hiszen minden vágyam, hogy érettségi után a soproni Faipari Főiskolára felvegyenek. Remélem, sikerülni fog... Reméljük mi is. És azt is, hogy az új tanév — az iskola- reform megvalósításának éve — eredményekben, sikerekben gazdagon zárul jövőre ... Vadas Zsuzsa gáló munkatársai ismertetik a közönséggel a csillagászat és az űrhajózás jelenlegi helyzetét, sa_ 'át kutató programjukat és a tudományos világ legközelebbi eladatait, lehetőségeit. Kecskeméten szeptember 3-án, í-én és 7-én este rendeznek előadásokat a TIT klubjában. Az első alkalommal Mit ad a csil- 'agászat az emberiségnek címmel a kecskeméti szakosztály előadói és orvosok tartanak előadást. A második alkalommal a világegyetem anyagi összetételről beszél Róka Gedeon, a TIT Központi Csillagászati Szakosztályának titkára, az utolsó előadásban pedig az űrhajózás fi- ’ikai-biológiai vonatkozásairól nail a közönség előadásokat a kecskeméti szakosztály tagjaitól CSILLAGÁSZATI HÉT
