Petőfi Népe, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-26 / 199. szám
Kis tükör Sör, habbal Egy pikoló sört rendeltem csütörtökön délután a kecskémén MÁVAVT-állo- más büféjében. Amíg söröm ülepedett, elszívtam egy cigarettát Amikor kis idő múltán kortyolgatni akartam a kellemesnek ígérkező nedűből, megdöbbenve tapasztaltam, hogy a sörital, számomra teljesen érthetetlenül, jelentős mennyiségi változáson ment keresztül. A teli pohár helyett csak félig telt pohár volt előttem, pedig amióta megkaptam — esküszöm! — senki sem nyúlt hozzá. Nem kellett túlzott vizsgálódás, hogy megállapítsam az egyszerű magyarázatot: az erősen habzó folyadék érzéki csalódás áldozatává tett, amit sörnek véltem, annak fele hab volt csupán és most elillant előttem, mint tavaszi napsugárban a hópehely. Magyarán mondva becsaptak, s a csapos nem töltötte utána a poharat, ahogyan az szokás... Sok kicsi sokra megy — szokták mondani, amihez én még egy jó magyar közmondást fűznék hozzá stílszerűen; ^Addig jár a korsó a kútra,.— amíg egyszer tetten nem éri a kereskedelmi felügyelőség szemfüles ellenőre. P. A — A feleségem mondta, hogy Tegyem fel a nyakkendőt, ha vendégségbe megyek! — Folyton detektívregénye- ket olvas. — Tttyn, te hol nyaraltál? mm Autó stoppal voltam a BaJtltg4*weíi Tiszakécskei módon Városok a számok tükrében Ki vezet az újságolvasásban — hol él a legtöbb ember tanyán — igaz-e, hogy Kecskemét az iskolák városa? } Miről is híres a „Hírős város”? I Kultúrájáról, gazdagságáról, jómódú, szorgalmas népéről, vagy kövezetlein, poros utcáiról, elmaradottságáról? Idestova hat évtizede tart ez a vita, s meg- / nyugtató eldöntése Kecskemét I < közelmúltjára és jelenére vonatkozó tanulmányok hiányában ez ideig szinte lehetetlen volt. Sok érvet, bizonyítékot sorakoztattunk ugyan már fel a város fejlődése mellett, azonban az ország más, nagyobb helységeivel való összehasonlításra nemigen nyílott alkalom. Nemrégiben Vidéki városaink címmel érdekes könyv jelent meg az Építőipari és Közleke- {dési Műszaki Egyetem Város- < gazdasági Tanszéke szerkeszté- ísében. A több száz táblázattal, < grafikonnal ellátott mű és a í Kcskemétre vonatkoztatható kó- f vetkeztetések részletes ismertetésére, elemzésére most nem vállalkozhatunk. A könyv segítségével azonban, legalább nagy vonalakban, összehasonlíthatjuk megyeszékhelyünket más városokkal. Néhány érdekes és elgondolkoztató adatot feltétlenül hasznos lesz a közvélemény előtt is Ismertetni. A legnagyobb mezőgazdasági város Ki tudja például, hogy vidéki városaink közül Kecskemét lakosságból élnek a legtöbben tanyán. Kecskemét lakosságának 31,3 százaléka él külterületen, míg Baján 8,9, Szombathelyein 1,7, Kazincbarcikán 0,8, Győrben 0,8 százalékot tart számon a statisztika. Megyeszékhelyünk egyúttal a legnagyobb magyar mezőgazdasági jellegű városnak is számít. A népesség 58,2 százaléka foglalkozik itt földműveléssel, illetve állattenyésztéssel. Kecskemétet sokáig az iskolák városának is tartották. Kiderül azonban, hogy itt az összlakosságnak csupán 3 százaléka jár középiskolába, ugyanakkor Esztergom 7, Kőszeg 5,1, Vác 5,3, Székesfehérvár 5,4, Baja 4,7 százalékkal dicsekedhet. S hogy a megye más városairól is essen néhány szó, megemlítjük, hogy Kiskunfélegyházán 2,7, Kiskunhalason 2,3 százalékot mutat e téren a statisztika. Ami a középiskolák számát illeti, Kecskemétnek 7, Bajának 6, Szegednek 14, Győrnek 13 középiskolája van. Csak a 47. helyen De böngésszük a művelődés számadatait tovább. Olykor dicsekedve emlegetjük, hogy milyen sok a rádióelőfizetők száma. S most kiderül, hogy megyeszékhelyünk, amely lakosait tekintve a hatodik legnagyobb vidéki város, e tekintetben a 62 magyar város között kénytelen beérni a 47. hellyel. A legtöbb napilapot Pécsett vásárolják. Itt a népesség 25,2 százaléka tartozik a rendszeres újságolvasók táborába. Kecskeméten ez a szám 15,6 százalék. A városok közötti sorrendben itt a 29. helyen vagyunk, míg Kiskunfélegyháza az 52., Kiskunhalas a 49., Baja pedig a 37. helyen szerepel. Megyénkben, Kalocsa után, viszonylag Kecskeméten vásárolják a legtöbb könyvet, háromszor annyit, mint a feleakkora Kiskunfélegyházán és több mint négyszeresét a kiskunhalasi forgalomnak. A terhes örökség A lakáshelyzet statisztikája — a nagyarányú előrehaladás ellenére is — bizony még mindig elég rossz képet mutat. Kecskemét 12 092 lakóházának több mint a fele az 1900-as évek előtt épült, s az emeletes épületek száma alig haladja meg a százat. Terhes örökségre mutat az is, hogy a lakóépületek 81 százaléka vályogfalú. Az egy főre jutó lakástér tekintetében városunknál rosszabb helyzetben csak Kiskunfélegyháza van, érdekes viszont, hogy Baja aránylag a legjobban ellátott települések közé tartozik. Eléggé kedvezőtlen a kép a kulturális ellátottság és a közművesítés szempontjából is. De talán bemutatóul ennyi is elegendő az említett könyv tanulságos és sok hasznos következtetésre ösztönző adataiból. Mindenesetre őszinte örömmel üdvözöljük a kiadványt, amelynek a helyi szakemberek, vezetők is nagy hasznát vehetik. Kormányzatunk az ötéves terv készítésénél már figyelembe vette az e könyvben is feltárt aránytalanságokat és biztosra vehető, hogy 1965-ben Kecskemét az említett rangsorban a mostaninál kedvezőbb helyet foglal el. H. N. Fogat — Nem mindennapi — bár ma már nem is ördöngős — látvány a képünkön látható, ló nélkül szaladó szekér. A négylábú igavonó jószágot egy Pannónia motor helyettesíti, amit a „bakon” ülő Kiss Gábor és technikus fia szerelt a jármű hátsó tengelyéhez. A motor üzemeltetése mindössze tizedrésze annak a költségnek, Nem volt alkalmam a Tiszakécskei Földművesszövetkezet belső életébe betekinteni, de a kívülálló szemével hadd mutassak be ebből egy-két apróságot. Az egyik a közvetlen megnyitás előtt álló impozáns áruház. Építői ma még az utolsó simításokat végzik, s holnap már beköltözik az ára, birtokba vehetik a vásárlók. Dicséretes lépés a vidéki bolthálózat színvonalának emelésére. A másik a szövetkezet vendéglője, amely arról tanúskodik: itt tisztelik a vendéget, tekintettel vannak az igényeire, érdekeire. Az abroszok tiszták, nem „ragad hozzájuk” az ember. Az asztalok közepén víz áll az üvegekben, s nem hiánvzik a legalább kétféle üdítőital sem. Hogy ez miért szembetűnő? Mert nem mindenütt van így. Tessék csak betérni a kiskőrösi vagy még néhánv más földművesszövetkezet éttermébe. Az asztalterítők tisztaságáról jobb nem beszélni, s ha a vendég megszomjazna, hiába keresi a vizeskancsót az asztalon. A mindennapi élet egyéb dolgaihoz képest apróság ez. De miért kell vele borsot tömi a vendég orra alá. amikor olvan egyszerűen, tiszakécskei módon is lehetne csinálni? —y —n ló nélkül amelvbe egy ló eltartása kerülne. Kiss Gábor egyébként az izsáki Sárfehér Termelőszövetkezet gazdája, s most féleségével együtt épp a háztájira igyekszik. Az ottani termelvé- oyek elszállítására nagyszerűen bevált az ötletes konstrukció. Ba'ese'nrextes hónán a kecskeméti tsz-ekben Mindenki az elismerés, a csodálat és a szeretet hangján beszél róla a kalocsai Iszkra Tsz-ben. Szinte áhitat - tál és hódolattal figyelik alakját, mozdulatait, s nagyon büszkék ■'á. ö pedig szótlanul bólogatva, nagyokat pislantva hallgatja a körötte duzzadt folyamként áradó dicsé- retözönt. Nusi ugyanis — tehén. De nem akármilyen! Mondják, hogy pár évvel ezelőtt Európa legjobban tejelő teheneként tartották nyilván, de jelenleg is még az „élvonalban” van. A napi átlaga 32—35 liter között mozog, amit 28 literre kellett redukálni. Hogy miért volt rá szükség, erről Beke Lajos, az állat- tenyésztési brigádvezető a körvetkezőket mondja: — Nusi nagy út előtt áll. Visszük az Országos Mezőgazdasági Kiállításra. Megfelelő kondícióban kell lennie. Ezt elég nehéz elérni, mert Nusí kimondottan a „tejre dolgozik”. Pedig különleges hizlaló takarmányt kap. Az állat pO’mpás idomai így is lenyűgözőek. Fajtáját tekintve magyar tarka, lekonyuló szarvakkal. Testtartása méltóságot és nyugodtságot sugároz. Nyolc mázsán jelüli a súlya. A nagy istálló többi — egyébként jól táplált — tehene jelen féktelenné „szürkül” mellette. Nem csoda, hogy épp róla mintáznak szobrot a budapesti Mezőgazdasági Múzeumban. Másfél évvel ezelőtt vásárolta a közös gazdaság, 30 000 forintért. Előző gazdája Márfai Jenő volt, a környék- szerte ismert állattenyésztő szakember, aki jelenleg a Kalocsai Állami Gazdaság állattenyésztési felelőse. Az & keze alatt vált Nusiból „sztár”, de hogy az lehetett, abban döntő szerepe volt annak, hogy születését a jól tejelő egyedek gondos kiválogatása határozta meg. Nusinak már a mamája is rekordtejelő tehén volt, két ízben volt Európa „első helyezettje”. Nusi méltó folytatója a család dicső múltjának. Most nyolcéves, életének és erejének a teljében van, s eddig már nyolc üszőborjúval ajándékozta meg gazdáit. Két ízben ikreket hozott a világra. Beke Lajos, de a gazdaság többi szakembere ts abban reménykedik, hogy Nusi legközelebb bikaborjút ellik. Mert ez volna aztán az igazi nyereség! A mama nagyszerű tulajdonságát ezáltal száz és száz mesterségesen termékenyített boci örökölhetné. De így is valóságos aranybánya. Évente nyolcezer liter fölötti tej — nem kis dolog. S amellett tejének a zsírtartalma is kitűnő: 4,2, holott az átlag 3,6 — 3,8 között van. Persze, mindezek fejében Nusi igényt tart a gondos ápolásra. Ve Páli Mihály, a gondozója, aki különben egyik legrégibb gazdája a szövetkezetnek, nem is feledkezik meg erről. Igen lelkiismeretes fejógulyás, von+o- san etet, fej — napjában háromszor —, s megfelelően risztén tartja az állatot. Annak szüksége is van a precíz bőrápolásra, s fejés előtt a melegvizes tőgymasszázsra... Mit kívánjunk Nusinak a nagy út előtt' Azt, hogy az országos seregszemlén még több dicsőséget, még nagyobb hírnevet szervizen gazdájának, a kalocsai Iszkra Termelő- szövetkezetnek. Hatvani Dániel A kecskeméti termelőszövetkezetek részére, a nagy nyári munkák időszakára — amikor tapasztalat szerint a legtöbb baleset fordul elő — „ba'eset- mentes hónap” mozgalmat, illetve versenyt hirdetett a városi tanács mezőgazdasági osztálya. A versenyt a belső-bal- lószöai Űj Tavasz Tsz nyerte, második lett az Alkotmánv Tsz — Méntelek —, harmadik leiig a IT. Rákóczi Ferenc Tsz — Kisfái. — Az elnyert oklevelek és jutalmak kiosztására ma, vasárnap délelőtt lo órakor kerül sor az Űj Tavasz Tsz-ben. 'XX>OOOOOG<yv’w-w-w"irvv*v-vv-vvv*ifVv-vvvvV>00(XVXYV5© PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztőié: Weither Dániel Kiadja: _ a Petőfi Népa Lapkiadó Vállalat elelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16 Szerkesztő bizottság: 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. ^lőftTP+é** i hónaira lí forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V» Kecskemét. — Telefon: 11-41. Nusi — a „sztár"
