Petőfi Népe, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-25 / 198. szám
jCCar'Sr ÜFAXiTTT TVT JECrlC'JrTa'^lOiriKZ Pálosszentkúttól - Petőfiszáilásig — Ha Endre Zsiga feltámadna, biztosan alaposan elcsodálkozna és megdörzsölné a szemét, azt hinné, hogy álmodik — mondta nemrégiben egy idős parasztember, amikor a petőfiszál- lási művelődési otthont ünnepélyesen felavatták. lakóinak társadalmi munkája csupán ennél az egy épületnél meghaladta a 100 ezer forintot. Most büszkén vezet bennünket körül Farkas elvtárs, a művelődési otthon igazgatója. A csarnokból, ahol jelenleg fénykép- és gyufacimke-kiállítás van, nyíMég a helybeliek közül is jó néhányan, különösen az idősebbek, meglepetve hallották, hogy a kis községnek 36 középiskolai növendéke van, akik jórészt Félegyházán, s másutt a megyében sajátítjáík el a magasabb ismereteket, főiskolán jelenleg három petőfiszállási fiatal tanul, a munkásosztály sorait 46 ipari tanulóval erősítik, s az életszínvonalra jellemző számadatokhoz tartozik az is, hogy 140 motor- kerékpár- és 2000 kerékpártulajdonos van a község lakói között. Hárman rendelkeznek személygépkocsiul, 341-en rádióval, s két televíziós antenna is magasodik már a házak tetején. Ehhez az anyagi alapot a lakosság szorgalmas munkája teremti meg. Elég talán csak any- nyit megemlíteni, hogy minden alkalmas homokos területet hasznosítanak, mintegy 500 holdon szőlőt és gyümölcsöst telepítenek, ősszel az állami gazdaság 800 holdon almáskertet és 200 holdon őszibarackost telepít. 1500 hold sxőlő és gyümölcsös Örömmel hallottunk a község fejlődésének egyéb jellemző té- nyeiről is, többek között arról, hogy a villamosítás 1 millió 200 ezer forintba, a törpevízmű 50 ezer, a szeszfőzde és a tűzoltószertár létesítése több mint 100 ezer forintba került. Rohamos léptekkel fejlődő falu lett a hajdani búcsújáróhely, Pálosszentkút, amely nemcsak megváltozott elnevezésében — Petőfiszállás —, de a művelődési otthon homlokzatán is büszkén viseli a nagy költő, Petőfi Sándor nevét. S ha néha a bevezetőben is említett tréfás módon a hajdani uraság neve is szájukra jön az öregeknek, ezen már csak mosolyognak. A költő nevét viszont annál gyakrabban ejtik ki nagy-nagy tisztelettel, hiszen annak neve, lám, összenőtt fejlődő életükkel, köznapi szavaikkal, fogalmaikkal. Tóth Miklós Kép szöveg nélkül. ^milyen a gazda (Tudósítónktól.) Jelen esetben két ktsz-műhely gazdáiról van szó. Az egyikről dicsérettel és elismeréssel beszélnek a borotaiak. Mert jó érzéssel tölti el őket. hogy a Kiskunhalasi Szolgáltató Ktsz olyan fodrászüzletet varázsolt a régi helyére, amely a legkényesebb városi igényeket is kielégítené. Bizonyára, a falu és a város közötti különbség eltörlése egyik mozzanatának is szánták. Egy- 'zóval: büszkék a fodrászatukra i helybeliek. De nem úgy ám. a JánoshalTényleg volna mit csodálnia Endre Zsigmondnak, a régi Pálosszentkút teljhatalmú urának. Hiszen még mi is, akik pedig sűrűn ellátogatunk erre a vidékre, gyakran meglepődünk egy-egy újabb alkotáson, létesítményen. Városba illő művelődési háss Az Alkotmány ünnepén felavatott új művelődési otthon méretein, korszerű beosztásán és felszerelésén is eleget álmél- kodhattunk. Nem az lepett meg bennünket, hogy ilyen építmény egyáltalán létezik, hanem hogy ezt a városba is beillő nagyszerű épületet itt találtuk. Igaz, Petőfiszálláson a falu képe már kezd kialakulni, a vasútállomástól széles út vezet az új tanácsházig, s ennek szomszédságában ott áll az orvosi lakás, az iskola, több szolgálati lakás és az új művelődési otthon. Mindez azonban még nem kelti az alkalmi szemlélőben a megszokott község látszatát. A szétszórt település központja ez tulajdonképpen, csírája, magja annak a jövendő újnak, amely itt is kialakulóban van, s amelyért annyit áldoznak, dolgoznak az embereik. A művelődési házat például három évig építették, s a. község lik az igazgatói szoba, a klubhelyiség és a könyvtár, amelyben 1200 kötet könyvet helyeztek el. A másik oldalon a pénztárfülke, a színházterem, ruhatár és büfé található. A nagyterem 250 személy befogadására alkalmas, tágas színpada van, s a színpad mellett két öltöző, s egy kellékraktár szolgálja a jövendő színikultúra ügyét. Remélik, hogy most már a Kecskeméti Katona József Színház művészei is szívesen ellátogatnak ide. Bizakodnak, hogy a helyi színjátszó élet is kialakul, hiszen a feltételek adva vannak. Lelkes pedagógusgárdában sincs hiány, s a fiatalok fogadkoznak, hogy életet visznek a hárommillió forint költséggel létesült új művelődési ház falai közé. Kulturált ifjúság Bejártuk az épületet, kíváncsiságból még a pincébe is lementünk, ahonnan télen a meleget, nyáron pedig a friss levegőt íúvatják be a terembe. Felkapaszkodtunk a padlásra is, ahol a filmvetítésekhez szükséges gépházat helyezték el. Közben volt alkalom a beszélgetésre. A falu jövőjéről, s nagyszerű lehetőségeiről volt szó. Arról. amiről Borbély Lajos elv- társ, megyei tanácstagjuk az avató ünnepségen augusztus hó 20-án beszélt a falu lakói előtt. Napközben Az igényességről A Kecskeméti Járási Tanács személyzeti előadójával a tanácsi vezetők, a lakosság vá- lasztottainak tanulásáról, művelődéséről beszélgettünk a közelmúltban. Munkácsi Géza valahogy így fogalmazta meg ezzel kapcsolatos véleményét: A tanácsi vezetőket éppen az erényeikért állítja a nép bizalma felelősségteljes posztjukra. És ez a bizalom hatalmas erő! Noha. nem mindannyian rendelkeztek megfelelő iskolai végzettséggel. megválasztásuk után szinte kivétel nélkül hozzáfogtak a tanuláshoz. A közösség ügyeinek intézése ugyanis szinte magával hozza ezt az igényt. Hiszen az államigazgatási munka. a községek, az állampolgárok ügyes-bajos dolgainak intézése sokrétű felkészültséget és egyre színvonalasabb munkát követel. A kecskeméti iárásban legalábbis ez a tapasztalat. De vajon így van-e mindenütt? Egyformán érzi-e minden tanácsi vezető ezt az íratlan kötelezettséget. ami alkalmassá teszi őt a felelősségteljes posztjára’ Sajnos, akadnak ellenkező tapasztalatok is. Nézzük például csak az egyik-másik községi tanács átiratait, amelyek nélkülözhetetlen kellékei az ügyintézésnek. Sok ilyen került már a kezünkbe. S bizony akadnak közöttük nem egyszer olyanok, amelyek még az általános iskolai felkészültség hiányáról is árulkodnak. Hemzseg bennük a helyesírási, fogalmazási hiba. Azt mondhatná erre valaki: miért kell ezt szóvá tenni, ha az intézkedés, melyet az átirat tartalmaz, okos. megfontolt, jó célt szolgál? Nem lehet megjegyzés nélkül hagyni mégsem. Mert anyanyelvűnk helyes ismerete, gondos ápolása a vezető poszton állóktól feltétlenül elvárható. Képzeljük el. milyen gondolatok ébredhetnek az ilyen iratot olvasó pedagógusban, községi orvosban vagy bármelyik állampolgárban? Az még csak a legenyhébb, ha a súlyos helyesírási hibák, a fogalmazási pongyolások láttán elmosolyodik és megcsóválja a fejét. S még így is csorbát, méghozzá elég nagy csorbát szenved a vezető ember tekintélye! A mi állami, községi vezetőink, a nép egyszerű fiaiból kerülnek ki. Sokan közülük még most szerzik meg azt az iskolai képesítést, amire a múlt rendszer nem nyújtott, nekik lehetőséget. De tegyék is, mert másképpen nem tudnak lépést tartani a mindennapi élettel. A% igényesség — és elsősorban az önmagunkkal szemben támasztott igényesség — sokrétű fogalom. Beletartozik az egvre színvonalasabb munka — jelen esetben a községek dolgainak megfontolt, előrevivő intézése, a tanácsi testülettel, különböző szervekkel és nem utolsósorban a lakossággal való kulturált tárgyalás, s végül egyik alapvető tartozéka a helyes magyarság. az ügyiratok gondos, szabatos fogalmazása, helyesírása. Nem ördöngős tudomány ez. Akarattal, szorgalommal köny- nyen megszerezhető mesterség S ezek nélkül hovatovább nem lehet jól helytállni, megfelelrr a közösség megtisztelő bizalmának. p- !• Történelmi pillanatkép Hemingway, a nagy író kubai kapcsolatai közismertek, Hemingway Kubában írta egyik legismertebb regényét is, Az öreg halász és a tenger-t. Nemrégiben, az író születésének 63. évfordulóján Cojimarban, a havannai tartomány egyik festői halászfalujában, szobrát is felavatták. A múlt évben elhunyt író szerette a kubai embereket, vezetőjüket Fidel Castrót, és lelkes híve volt a kubai forradalomnak. Az MTI Külföldi Kép- szolgálata útján érkezett hozzánk ez a felvétel, amely He- mingwayt és Fidel Castrót ábrázolja, 1960 nyarán történt találkozásuk alkalmával. >ok>ckk><>ock>chd<>oockx>o< Qievkesml'éí apróságok NEM TARTOZIK ugyan me- gyénkhez, de Kecskemét és környékének még ma is egyik kedvelt fürdőhelye Cserkeszőlő. Kiskőrös és Kiskunfélegyháza ugyan már egyre nagyobb versenytársa a tiszántúli fürdőhelynek, de azért a vasárnaponkénti négy-ötezer fürdőzőből még jó néhány száz, vagy ennél is több a Eács megyei. Ezért is írok róla. Mivel a -vizét már sokan megdicsérték, engedjék meg, hogy én inkább az ellátás helyzetét boncolgassam. Mert ebben bizony sok a kivetnivaló. A Kun- szentmártonban székelő földművé sszövetkezet látja el kevés jóval és sok rosszal. Étterme harmadosztályú, az árak azonban nem túlzottan szolidak, esténként a zenedíjat -is hozzácsapják, s a menü hétköznap, vasárnap, egyhangú, minden változatosság nélkül. Megpróbálkoztam az italfélével is, azonban ebben sem tellett örömem, olyan meleg sört mértek, mintha a tűző napon állt volna órákhosszáig. — Nincs jegük? — hallatszott a kérdés mindenfelől, — Jegünk van, csak kocsink — olyan a porfcá'a mi Vegyesipari Ktsz-hez tartozó cipész műhelyükre. Ez a gazda bizony keveset törődik a bo- rotai egységével. Minduntalan csak ígéretekkel halmozza el. A részlegben nagv a rendetlenség, mégcsak cégtáblája sincs a helyiségnek. s a rendes ablak meg- csináltatásáról sem gondoskodott idáig, noha ezt már négyszer is megígérte a vezetőség. Azt szokták mondani: amilyen a gazda, olyan portája. A jánoshalmi ktsz, reméljük, nerc hagyja, hogy még sokáig ilyen alapon ítélhessék meg Borotán. nincs, amelyik kihozná Kun- szentmártonból — hangzott a válasz. MA MÁR a feketekávét nem sorolják a luxus dolgok közé. Cserkeszőlő ebben is kivétel. Kávéfőző masinájukat még a tavasszal elküldték javításra és azóta is folyton javítják. Kávé tehát nem kapható. A kedves postáskisasszonytól képeslapot kértem. Csak egyfélével szolgálhatott, az is a cserkeszőlöi iskolát ábrázolta. Hirtelen ötlettel mégiscsak vásároltam egyet és elküldtem néhány üdvözlő szó kíséretében a kunszentmártoni földművesszövetkezetnek. Talán megkapták azóta. S remélem, soraim az újság révén eljutnak a megye központjába. Szolnokra is, ahonnét hét végén szintén sokan szoktak leutazni a kedvelt fürdőhelyre. Csak éppen, úgy látszik, csukott szemmel. Remélem, hasznát veszik tájékoztatómnak és legközelebb a Szolnok megyei lapban ők is szóváteszik a cser- keszőlői ellátás helyztét. TALÁN közös összefogásunknak majd csak lesz valami foganatja. K. J. " <000000' ipvv xjOOOOOúö PETŐFI NEPE a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottság^ és a megyei tanács lapja. Főszerkesztőié: Weither Dániel Kiadja: _ a Petőfi Népa Lapkiadó Vállalat • elelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkeszt ős égi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Belpolitikái rovat: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-85.
