Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-12 / 161. szám
1 oldal 1962. július 12, csütörtök FELELŐSEK VAGYUNK ÉRTÜK i Néhány nappal ezelőtt hasznos értekezlet zajlott le Kecskeméten. a városi tanács művelődési osztályán. A művelődési szervek és a városi KISZ- bizottság képviselőin kívül eljöttek a nagyobb üzemek, gyárak kultúrfelelősei, KlSZ-titkárai is, hogy megvitassák az ifjúság kulturális helyzetét és javaslatot tegyenek a legsürgetőbb feladatok elvégzésére. Mire fordítják a kultúrális alapot? Heltai Nándor városi népművelési felügyelő elsőnek mindjárt azzal a szomorú ténnyel foglalkozott, hogy Kecskeméten, ahol 14—15 ezer fiatal él, mindössze 500 négyzetméter a kulturális célokra használt helyiségek alapterülete, összehasonlítva az ország többi városával — Sopronban 5400, Baján 1900 négyzetméter ez a terület — nyilvánvaló, hogy sürgős változtatásra — legalább egy ifjúsági ház építésére — lenne szükség. Gátolja a kulturális nevelőmunka széleskörű kibontakozását az is. hogy a legtöbb üzemben jóléti és sport célokra Dr. Kovács Lajos: SZERELEM, HÁZASSÁG, GYERMEK A családalapítással foglalkozó művében az orvos — álszenteskedés nélkül — tárgyalja mindazokat a kérdéseket, amelyekre a fiatalok választ várnak. Kis kézikönyv ez a munka, amely híven kalauzol a házasság, a szexuális problémák, a családi élet területén. ■ Biológiai vonatkozásokon túl, erkölcsi és lélektani téyezökról, a leghétköznapibb praktikus dolgokról Is hasznos Ismereteket nyújt a sok szemléltető ábrával illusztrált ízléses mű. TÖVIS Fülöp János új kötete Fiatal, József Attila-díjas írónk kisregényét és több elbeszélését tartalmazza ez a kötet. Történeteinek hősei munkások. A kötetben szereplő valamennyi írásának középpontjában a mai élet jelenségei, problémái állanak. Kisregényében Botond — a címadó írás hőse —, a fiatal kovács, első személyben mondja el eddig élete és első igazi szerelme történetét. A kötet talán legszebb írása a Két özvegy. Anya és lánya — az ellenforradalom alatt mártírhalált halt két kommunista özvegye — életét, _ a porbasújtó tragédiát és az újra magukra találás útját mutatja be szinte lírai hangulatú képekben. Többi írása is természetes hangú, emberi, akár a szélhámos „szépasszony” (Fejedelmi nő) humoros csattanójú történetét, akár a börtönből most szabadult nehéz természetű fiatal munkás új életének indulását (Napsütés) eleveníti meg. A kötet címadó novellája a Tövis, valamint a Bútor című is megkapó alkotás. Dr. völgye»! Ferenc: ORVOSI HIPNÓZIS X p Pavlov és a Hipnotizmus. A Psychés Befolyásolhatóság Tech nikája. Tömör történeti visszapillantás után gyakorlati útmutatást nyújt a könyv bizonyos Ideg-lélektani és Idegpszichés gyógymódokhoz. Nem esupán az orvosok, de a lelki élet problémái iránt érdeklődő olvasó is sok tanulságot meríthet e kötetből. A könyv nagy tapasztalati anyagot, gazdag nemzetközi szakirodalmat foglal magában. I. P. Paylov akadémikusnak e tárgykörrel kapcsolatos eredményeire támaszkodva megjelöli az utakat és módokat, amelyek segítségével a jövő gyógyászata eredményesebben gyógykezelheti a napjainkban- oly sokat hangoztatott ideg-lelkikedély stb. bántál makat, s azoknak „testi-szervi!! következményeit. használják fel a kulturális alap nagy részét. Több esetben előfordult, hogy ahol nem sajnáltak 50—60 ezer forintot sportegyleti kiadásokra, hal- és pacal-vacsorákra költeni — természetesen a kulturális alap terhére —, ott valóban kulturális célra csupán 4—5 ezer forint jutott. A jelenlevők mindannyian megegyeztek abban, hogy a jövőben a párt-, szakszervezeti és KISZ-vezetőségeknek nagyobb gondot kell fordítaniuk a kulturális alap helyes és jogos felhasználásának ellenőrzésére. Magától semmi sem megy A kultúrfelelősök arra hívták fel a figyelmet, hogy az üzemek vezetői nem mindig segítik a fejlődni, művelődni vágyó fiatal dolgozókat, sőt néhol feleslegesnek is tartják munkájukat. Arra hivatkoznak — többek között a Cioőgvárban is —, hogv akinek hivatása a tánc, zenélés, művészkedés, az csinálja, a többiek pedig ne kontárkodásnak más mesterségébe. Arra, hogy a csoportok, szakkörök. ifjúsági klubok célja nem a nyilvános szereplés és a hivatásos művészekkel való versenyzés, hanem a szabad idő tartalmas eltöltése, a fiatalok műveltségének növelése — nem gondolnak. Persze nem mindig az özemben van a hiba. Sok helyen elég kényelmesek fiataljaink ahhoz, hogv kiharcolják a támogatást. És itt a KlSZ-szervezetre hárulna a legnagyobb feladat: — Elkövetni mindent, az érdeklődés felkeltése, a szervezett kultúráiét kialakítása érdekében. Magától semmi nem megy, dolgozni, küzdeni kell érte. A példák azt bizonyítják, hogy ahol a lelkesedés és az akarat nem hiányzik, ott megszületnek az eredmények is. Például a Faipari Vállalatnál most alakul az énekkar, a Parkettagyár szellemi totó játékai nagyon népszerűek és a Lakatosipari Vállalat színjátszói, táncosai minden kedvezményt megkapnak, ami a próbákhoz, szereplésekhez szükséges. 4 tervekből — valóság legyen — Túlzás lenne az is — mondotta Szvorényi János, a városi KISZ-bizottság titkára —. ha minden üzemben működne művészeti csoport Célunk az, hogy csak a nagyobb üzemekben alakuljanak, ott, ahol erre reális lehetőségük van, s inkább legyen minden művészeti ágból egy életerős, központi együttes. Az ifjúság kulturális életének mielőbbi fellendítése érdekében egymás után hangzottak el a jobbnál jobb javaslatok. Legyen ének- és zenekar a Hírős együttes mellett — hangoztatták többen. Bővíteni kellene a modern táncklubot, biztosan akadna a gyárakból számos jelentkező. Elhatározták, hogy több — a fiatalok figyelmét lekötő — rendezvényt tartanak: kirándulásokat — esetleg a tv mintájára — „Ki mit tud?” vetlékedőket, ankétokat, tárlatokat, irodalmi fejtörőket, találkozókat írókkal, festőkkel, művészekkel. Őszre kívül-belül rendbehozzák az SZMT Szilády Károly utcai klubját, amely egyesül a Városi Művelődési Házzal. Egyelőre itt jöhetnének össze a város fiataljai. Színes, ötletes műsorok összeállítását, élénk klubéletet, színvonalas művészeti munka megteremtését a jelenlevők vállalták. — Felelősek vagyunk a fiatalokért — mondotta Szvorényi János —, többet kell törődnünk azzal: hogyan szórakoznak, mivel töltik el az idejüket munka után. Ehhez azonban a város vezetőinek, a művelődési és tömegszervek, valamint az üzemeknek összefogása, megértő segítőkészsége szükséges. Remélhetőleg nem lesz akadálya annak, hogy a sokat ígérő tervek, ígéretek valóra váljanak. Mert csak akkor mondhatjuk el, hogy ez az értekezlet nem volt eredménytelen. V. Zs. Fordította t Sárközi Gyula 7. Néhány órát töltöttünk az obszervatórium egy méter átmérőjű ablakában. A csillagvilág hatalmas, lenyűgöző hatással volt az emberre. Olyan messze voltunk már. hogy a Föld és a Hold körülbelül egyformának látszott. Két hatalmas golyó, az egyik sárga, a másik halványkék. Az űrhajó útvonalától kissé balra lebegtek az űrben. Azt hiszem, hogy csak most, amikor a messze-távolban levő szülőbolygómat néztem, éreztem először szomorúságot elválásunk miatt. Eszembe jutottak barátaim, munkatársaim, akiktől a start előtti éjszakán búcsúztam el. Utitársaimra pillantottam. Kámov és Pajcsadze nyugodt volt, mint mindig. Belopolszkij ráncokkal barázdált arcán szomorúság tükröződött. Ügy tűnt, hogy szemében könny csillog. Akaratlanul együttéreztem vele és megszorítottam kezét. Viszonozta szorításomat, de nem fordult felém. Körülbelül egy órán át teljes némaság honolt az űrhajón. Mindnyájan a távoli Földet néztük. Korongján nem tudtam jóformán semmiféle részletet megfigyelni, s egyáltalán nem hasonlított az iskolai földgömbre. Csupán Ausztrália körvonalait láttam jól rajta. Ázsia már halványan bontakozott ki a hófehér párán keresztül. Míg az ablaknál álltunk, a Föld és a Hold állandóan ugyanazon a helyen tartózkodott. Mintha űrhajónk nem távolodott volna el tőlük. — Ez csak úgy tűnik magának — mondta Kámov, amikor felhívtam figyelmét erre a körülményre. — A távolság állandóan másodpercenként 60 kilométerrel növekszik. Megint csak hosszas hallgatás vert tanyát az űrhajón. Belopolszkij törte meg, a legváratlanabb módon. Hirtelen órájára nézett: — Mennyi időt pocsékoltunk el! — mondta. —- Meg kell kezdeni a megfigyeléseket. Pajcsadze őszinte csodálkozással nézett rá: —- Maga képes most tudományos munkával foglalkozni? — kérdezte. Belopolszkij vállatvont és ügyetlenül kapaszkodva a szíjakba, a teleszkóphoz indult. Kámov ajka körül észrevehető mosoly bújkált. — Én nem tudok dolgozni — mondta Pajcsadze. — Addig nézem a Földet, míg közel van. Kámov, Pajcsadze és jómagam nem távoztunk el az ablaktól. így telt el két óra. Belopolszkij viszont ez alatt egy pillanatra sem hagyta el a teTá ielőadáson Alkony simogatja az esős napok után frissen lélegző vetéseket. Madarasra robog velünk a színház új Ikarusza. Az Édes fiaim tájelőadásának művészeit viszi a kedves határmenti községbe. A vidéki művelődési életnek is vannak barométerei. Egyik ilyen a falusi színházi este. Pontosan regisztrálni tudja azokat a változásokat, amelyek végbemennek egy-egy községben a kulturális igényekben. Ezért tartok magam is Madarasra színész ismerőseimmel, barátaimmal. Baján még a színházi világ hírei, pletykák és új szerződések mendemondái töltik meg az autóbuszt. Ahogy azonban elhagyjuk a várost, vele elmaradnak ezek is. Mutogatom a csávolyi termelőszövetkezet majorjait, a szentiváni szélmalmot, a tataházi nevezetességeket, Bácsalmáson pedig az új ruhaüzemet. Beszéd kerekedik a szövetkezetek erejéről, munkájáról. Vitatjuk az olasz búzát, s úgy tárgyalunk a mezőgazdaság gépeiről, vetésforgóról, vegyszeres gyomirtásról, mint megannyi agronómus vagy tsz-elnök. Madarason aztán mindenkit lenyűgöz a közel hárommillió forinttal épült gyönyörű művelődési otthon. A festői parkban rózsák nyílnak a névadó Petőfi-szobor körül. Minden kívánalmat kiálló színházterem, klubszobák, öltözők és táncterem alkotják a kis kultúr-kombinátot. Várócsarnoka és eszpresszója, mintha csak Pestről szakadt volna ide. Márványtábla hirdeti, hogy a község lakói több százezer forintot érő társadalmi munkát adtak az építkezéshez. Este van. Az emberek ilyenkor utolsókat tesznek-vesznek a ház körül, tisztálkodnak. Mégis, amikor szétnyílik a bársonyfüggöny, elég népes a nézőtér. Termelőszövetkezeti parasztok, falusi értelmiségiek, iparosok, fiatalok és öregek ülnek ünneplőbe öltözötten a széksorokban. Ahogy arcába nézek a publikumnak, tágranyílt szemek, érdeklődő tekintetek, mosolyok és könnyek tükrözik a színpadon folyó játékot. Az első felvonás alatt még bóbiskolt mögöttem egy munkában megfáradt, java korabeli férfi, most, a második felvonást szinte együtt éli színészeinkkel. Kate Keller nagy jelenete után felzúg a nyíltszíni taps, Göndör Klára kiváló színészi képességeit honorálja. Simon György alakítását is taps jutalmazza röviddel utána. A felvonás végén vastaps közepette hajolnak meg a függöny előtt Demeter Hedvig, Zilahv Hédi, Seregi László és a többiek. Szünetben a nézőkkel beszélgetek. A két világháborút megjárt Kiss Feri bátyámnak az tetszik, hogy a darab a „háború ellen van”. Juhász Pál fiatal asztalosnak az a becsületes játék tetszik, amely nem nézi „mucsainak a madarasiakat”. Rossz tapasztalataik vannak. különösen a pesti „haknizó” színészekről. — Egészen más így, életközeiből a dráma — mondja a község KISZ-titkára. A televízió képernyőjéről is látta az előadást. Most mégis jobban tetszik. Egy csoport a soron következő madarasi előadásról, a Bánk bánról beszél. Egy másik gyülekezet jókedvűen szavaz. A nők Göndör Klárára, a férfiak Simon Györgyre és Seregire, a fiatalok Zilahy Hédire. Sajnos, a művelődési otthon igazgatója félrehúzódott — pedig sok okos dolgot hallhatott volna. A Miller-dráma harmadik felvonása után a szereplőket kétszer is függöny elé hívta a kevés számú, de nagyon lelkes és hálás közönség. Hazafelé arról beszélgetünk, hogy Madarason ma még csak százan ültek be a nézőtérre. Vaskúton másfélszáz csak a bérletesek száma. Bácsalmáson majdnem nyolcezer forintos volt a kassza, s nem ritka a község, ahol az operett elé kerül a dráma. A barométer nem áH esőre, derűs, békés — és igényes holnapokat jósol a Baja környéki falvakban, községekben. Felvidéki István leszkópot, amely a Földdel ellenkező irányba volt fordítva. ÜTŐN Földi számítás szerint: szeptember 10. 120 óra múlva elérjük a Venust. A hosszú út első szakasza a végéhez közeledik. A Venus most köztünk és a Nap között tartózkodik és megvilágítatlan oldalát fordítja felénk. Ezért látjuk a napkorong hátterén, s mindkét csillagászunk állandóan figyeli. Az összes felhasznált filmemet és negatívomat előhívtam és leellenőriztem. Hisz nem tudom őket még egyszer megismételni. Pajcsadze segített kitölteni a számlapokat, amelyeket minden felvételhez csatolok. Nagy elfoglaltsága ellenére mindig talált időt arra, hogy segítsen nekem. De Belopolszkij sem maradt el tőle a munkában. A csillagászati feladatokon kívül Kámowal együtt elvégzi az űrhajó útjának és mindennapi tartózkodási helyének bonyolult kiszámítását. Jól lehet még a Földön előre elkészítették a számításokat az egész útra vonatkozóan, Kámov mégis szükségesnek tartja, hogy mindennap „meghatározzuk helyzetünket”. Az eredményeket összehasonlítják egymással, s még nem fordult elő, hogy különböztek volna. Űrhajónk 24 óra alatt több mint 2 millió kilométert tesz meg a végtelen űrben, s érthető, hogy a legcsekélyebb tévedés meszszire eltérítene bennünket attól az apró ponttól, amilyennek ebben az űrben a Venus, a „Föld nővére” látszik. Kámov tehát minden 24 órában ellenőrzi az űrhajó röptét, mindig ugyanabban az időpontban, s megállapítja tartózkodási helyünket az űrben. Kétszer bekapcsolta az egyik motort Azokban a percekben kipihentük súlytalanságunkat mert nagyon csekély nehézkedési erő keletkezett az űrhajón. A felvételek készítésén kfvffl szolgálatot is kell tartanom a vezérlőpultnál. Feladatom egyszerű: nem szabad megengedni, hogy az űrhajó bármely oldala átforrósodjon, meg kell forgatni hossztengelye körül, hogy a napsugarak egyenletesen melegítsék testének egész felszínét. A napos köteles előre jelezni a forgást, hogy az ne akadályozza a teleszkópok munkáját. Azután ellenőrizni kell a levegő összetételét: eltávolítani belőle a szénsavgázt és helyét oxigénnel pótolni. Mindez úgy történik, hogy lenyomom a megfelelő gombokat a vezérlőpulton. Az ellenőrzést műszerek végzik, amelyek azonnal reagálnak mindennemű változásra, ami az űrhajóval, vagy belsejében történik. A szórakozottságot kiküszöbölték. Ha túlságosan átforrósodik a külső fal, az űrhajót forgató korong automatikusan működésbe lép és 180 fokos fordulattal után kikapcsolódik. Ha a napos elfelejti elzárni az oxigénadagolót, a csap önmaga elzáródik, amint a levegőkoncentráció eléri a normát. S ez így van mindennel. Nagyszerű űrhajónk teljesen automatizált. Az áramot nagyméretű, hordozható akkumulátorok termelik. Töltésük elegendő az űrhajó belső szükségleteire az egész 7 és fél hónapos repülőút alatt. (Folytatjuk^
