Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-05 / 155. szám

» 1962. július 5, csütörtök A tervezettnél 24 millió forinttal több jövedelem Megyénk állami gazdaságai­nak dolgozói a VIII. pártkong­resszus tiszteletére vállalták, hogy üzemeik éves bevételi tervét összesen közel 24 millió forinttal — 122 százalékra — túlteljesítik. E többletjövedel­met a növénytermesztés, az állattenyésztés hozamainak nö­velésével, s a különböző költ­ségek csökkentésével szándé­koznak elérni. A _ kukorica átlagtermését például a tervhez viszonyítva két mázsával növelik; májusi morzsoltban számítva 18—20 mázsát takarítanak majd be egy-egy holdról. E célkitűzé­süknek reális alapot ad az, hogy nagy területen végeztek vegyszeres gyomirtást, minde­nütt őszi mélyszántott, s meg­felelő mennyiségű műtrágyával javított földbe került a vető­mag. A holdanként! tőállomány általában 21 ezer, az öntözött területeken pedig 22 ezer fö­lött van. Természetesen a nö­vényápolásra is nagy gondot fordítanak a gazdaságokban. A tervezett többletbevétel ezenkívül abból is adódik, hogy a gyümölcstermésnek a tava­lyinál jóval nagyobb hányadát exportálják. Az almának amíg tavaly csak a 40 százaléka felelt meg a külföldi felvásárlás kö­vetelményeinek, addig az idén a termés 60 százalékát, a csont­héjas gyümölcsféléknek pedig majdnem a felét szánják ex­portra. Evégett a gyümölcsösök kártevőinek irtását mindegyik állami gazdaságunkban kifo­gástalanul végzik. Megvonták a Jogosítványt a karambolozó gépkocsivezetőtől Nemrégiben Stiglincz János budapesti lakos, a budapesti Gá­bor Áron Vasöntöde tehergép­­kocsiivezetője az 5-ös számú mű­úton Kecskemétről Budapestre haladtában karambolozott. Jár­művével 60 kilométeres sebes­séggel közlekedett, miközben az előtte haladó teherautó hirtelen lassított. Mint gyakorlatlan ve­zető ő is nyomban fékezett, emiatt áttért a menetirány sze­rinti baloldalra, s ott összeüt­között a vele szembe jövő teher­gépkocsival. Stiglincz János sú­lyosan megsérült, egy utasa nyolc és húsz nap között gyó­gyuló, egy pedig nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenve­dett. A társadalmi tulajdonban okozott var eléri a 110—120 ezer forintot. Stiglincz János ügye a napok­ban került a közlekedési bíró­ság elé. Az eljárás során kide­rült, hogy a vádlott a gépjár­művezetői igazolvány megszer­zésével kapcsolatos orvosi vizs­gálatkor elhallgatta, hogy gyo­morfekély megbetegedésben szenved. A bíróság a MÁV Pá­lyaalkalmassági Vizsgáló Állo­másra küldte felülvizsgálat cél­jából. Ennek során kiderült, hogy nevezettet a betegsége al­kalmatlanná teszi a gépkocsi­­vezetésre. . A bíróság 7 hónapi végrehajt­ható börtönre ítélte Stiglincz Jánost és véglegesen eltiltotta a gépjárművezetéstől. Az ítélet ellen a vádlott fellebbezést je­lentett be. Apróhirdetések NYlLTTER, Ezúton értesítem Kiskunhalas, Brinkus utca 10. sz. 145 négyszögöles féltelek fé­lig épült ház vevőszándékú ér­deklődőit: Az a híresztelés, mi­szerint én, Nagyszeder István, Tábor'utca 21. szám alatti lakos felé fizetési kötelezettségemnek r.em tettem volna eleget és kö­teleztem volna magamat a porta másik felének megvételére, nem egyéb, mint rosszindulatú félre­vezetés. A házhely az út szol­galmi jog kivételével szabad kézből, tehermentesen eladó. — Törteli Dénes Kiskunhalas. t>3:6 20 KAPTAK MÉH és egy 175-ös Jawa motorkerékpár eladó. Maczkó Ferenc. Mélykút, Zöldfa utca 39. 1879 KIFOGÁSTALAN zöld Pannónia el­adó. Kunadacs, vegyesbolt 1882 KERESÜNK azonnali felvételre kő­műves szakmunkásokat, kőműves segédmunkásokat. Jelentkezés: Kis­kunhalasi Községgazdálkodási Vál­lalat, személyügyi osztály. 6815 ADMINISZTRÁCIÓS teendőkben jár­tas gépírónőt keresünk fél napra. •' ‘SZK, Kecskemét, Katona . József utca 4, 1876 ÜJ állapotban levő Skoda Felicia eladó. Kerekegyháza, Kossuth Lajos utca. 14. Sárközy. 1875 EGY szoba, konyhás lakást kere­sek költségmegtérítéssel. Kecskemét, Hosszú utcai óvoda. Kovács. 6843 KISIPARI sportkocsi igényesnek el­adó. Kecskemét, Külső-Máriaváros 22. szám. 6833 JÓKARBAN levő, kisebb méretű, sima fedelű íróasztalt vennék. Ohn­hausz Henrik, Bácsszőlős. 6816 TÉGLÁBÓL épült kétszobás, kony­hás ház, alápincézve, lebontásra el­adó. Kikerült anyagot a helyszínre szállítom díjtalanul. Ohnhausz Hen­rik, Bácsszőlős. 6816 TERMELŐSZÖVETKEZETEK, figye­­lem! Ha 400 hl. kitűnő minőségű bo­ros hordó érdekli, megterhelés nél­kül, lépjen érintkezésbe velem. — Ászokhordó jelige. 6816 KISKUNHALASON eladó olajpum­­pás fogorvosi szék, villany-fúrógép, kezelőtálca nikkel, falikaron üveg­polc, műszerszekrény, könyvszek­rény, biedermeier szekrény, vitrin, párnázott székek, fotelok és egyéb bútorok. Bokányi utca 6. Kun. 6837 AZ ÉM 44. sz. Építőipari Vállalat (Bp.i V.; Kossuth L. tér 13—15) budapesti munkahelyekre azonnali belépésre felvesz kubikosokat ve­gyes munkára. Tanács-igazolás és munkaruha szükséges. Munkásszál­lást biztosítunk. 6791 OLyívi frát&kaáiát “T“ a kecskeméti játékboltban július ö-töl 1^1-ig. NAGY VÁLASZTÉK hazai és külföldi játékokból és hangszerekből. Előnyösen akar vásárolni? KERESSE FEE VASARUNKAT: UDVARIAS, PONTOS KISZOLGÁLÁS! Eáes-Ki&kun megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat. 6846 KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ BAJAI VENDÉGJÁTÉKA Július 5, csütörtök Rendelkezés fermelószövefkezeli vezetőit jutalmazásáról este fél 8 órakor OSZTRIGÄS mici A-bérlet KKKlOOOOOOOOOl Július 5-én, csütörtökön Baja Uránia: Kísértetkastély Spes­­sartban. Kalocsa: Húsz évre egy­mástól. Kecskemét Árpád: Embe­rek vagy őrmesterek. Kecskemét Városi: A nagy érettségi. Kiskőrös: Ferrarra hosszú éjszakája. Kiskun­félegyháza: A világ minden aranya. Kiskunhalas: Az utolsó tanú. Egyre bővülő nemzetközi kapcsolatainkban különösen fontos számunkra az évről év­re tervszerűen fejlődő együtt­működésünk a szocialista or­szágokkal. Ismeretes, hogy kül­kereskedelmi forgalmunk het­ven százalékát a szocialista vi­lágrendszer államaival bonyo­lítjuk le. Ezeket az önzetlen barátságon és testvéri együtt­működésen alapuló kapcsolato­kat a KGST-vel szokás együtt említeni. Valóban a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa az a szerv, amely hivatott arra, hogy egyre szorosabbra fonja a gazdasági együttműködés szá­lait a szocialista országok kö­zött. Az utóbbi időben a szocia­lista országok gazdasági együtt­működésének súlypontja a for­galom területéről mindinkább a termelés területére tevődik át. Ä termelés nemzetközi méretű szakosítása és kooperá­ciója lehetővé teszi a helyi erőforrások és eszközök legha­tékonyabb felhasználását, meg­gyorsítja mind az egyes szo­cialista országok, mind a szo­cialista világrendszer fejlődé­sét. Az elmúlt évek gyakorlata igazolta az SZKP XX. kong­resszusának megállapítását; — „Ma már nincs szükség arra. hogy az egyes szocialista orszá­gok feltétlenül a nehézipar va­lamennyi ágát fejlesszék. Az egyes népi demokratikus or­szágok azon termékfajták ter­melésére specializálhatják ma­gukat,- amelyekhez a legkedve­zőbbek a természeti és gazda­sági feltételek.” így a KGST- országok megállapodtak a gép­gyártás 21 csoportjának (hen­­gerdéi. energetikai, vegyipari, élelmiszeripari, építőipari stb. gépek) szakosításában. Már ed­dig felosztották egymás között több mint ezer vegyi termék (festék, félgyártmány, műanyag, gyógyszer stb.) gyártását. A sza­kosított termékekből pgv-pgv ország elégíti ki a többi tagál­lam szükségletét is. A nemzetközi munkameg­osztás fejlesztése elsősorban a kis országok szempontjából nagy jelentőségű. Hazánk bel­ső szükséglete viszonylag ki­csi és — néhány közfogyasz­tási cikktől eltekintve — nem teszi lehetővé olyan gazdaságos nagy sorozatok gyártását, ame­lyeknél kifizetődik az automata gépek beállítása, a íelszerszá­­mozás. A kis ország, ha korszerű, nemzetközi színvonalon akar termelni, feltétlenül kevesebb fajta szerszámgép, műszer stb". gyártására kell vállalkoznia. A KGST-országok közötti nemzet­közi munkamegosztás lehetővé teszi, hogy sajátos természeti és gazdasági adottságainak megfelelően népgazdaságunk a legkedvezőbb irányba fejlőd­jön. A második ötéves tervben például vákuumtechnikai és műszeripari cikkeket, konzerv­gyárakat és átviteltechnikái be-A földművelésügyi miniszter uta­sítása lehetővé tette, hogy azoknak a gazdaságilag meg nem erősödőig termelőszövetkezeteknek a vezetőit jutalomban részesítsék, amelyek az idén és jövőre az előző évhez képest az egy katasztrális hold szántóegy­ségre vetített gazdálkodási eredmé­nyüket legalább 20 százalékkal nö­velik. (Azok a termelőszövetkezetek sorolhatók a szóban levők közé, amelyek 1961-ben az egy hold szán­tóegységre vetítve nem érték el az 1200 forint gazdálkodási eredményt.) A jutalmazás összege 10—30 ezer forint között változik, még pedig a termelőszövetkezet területének a nagyságától függően, s aszerint is, hogy a gazdálkodási eredmény ja­vulása milyen mértékben haladja meg a 20 százalékot. A jutalmazás feltétele a gazdálkodási eredmény rendezéseket gyártunk gazdasá­gos sorozatban, több szocialista ország szükségletét is kelégít­­ve ezekből a cikkekből. A munkaigényes és vi­szonylag kis anyagfelhasználás­sal készült gép- és finomme­chanikai termékek növekvő ex­portja lehetővé teszi számunk­ra a korszerű, itthon nem gyártott gépi berendezés beszer­zését. így többek között a Szovjetunió szállítja a Dunai Vasmű hideghengerművének berendezéseit, az NDK, a DMC és a Tiszavidéki Vegyikombi­nát gépeit, Bulgária villamos­targoncákat stb. 1961-ben két és félszer annyi gépet és gépi berendezést hoztunk be külföld­ről, mint az ötéves terv idősza­kában átiag egy év alatt. Az idén további 31 százalékkal nö­vekszik a gépek behozatala a tavalyihoz képest. A nemzet­közi munkamegosztás fejlődése tehát azt is jelenti, hogy a ha­zai, korszerű, gazdaságos gyár­tás és az export növekedése visszahat népgazdaságunk fej­lődésére, s az import révén meggyorsítja műszaki haladá­sunkat. Kiépül hamarosan a KGST-tagállamok egyesített energia­rendszere, amelynek központi diszpécser-szolgálata Prágában székel majd. S ahogy a villa­mos távvezetékek hálózata szo­ros egységbe fogja a baráti or­szágokat. úgy fonja össze szer­ves rendszerbe népgazdaságai­kat a termelés szakosítása és kooperációja. Ez az együttműködés minde­nekelőtt azt jelenti, hogy az ipar fejlődéséhez szükséges nyersanyag és energia évekre előre tervszerűen biztosítva van. De a Szovjetunió fedezi például vasérc-felhaszná'ásunk 94.8 százalékát, import bánya­­fa-sziikségletünk 87.7 százalé­kát, Lengyelországból a láng­szén, Romániából építőfa-szük­ségletünk jelentős részét sze­rezzük be. Másrészt növekvő exporttermelésünk nagy részé­nek biztos felvevő piacot te­remt a KGST-országokkal való tervszerű együttműködés. A szocialista nemzetkö­­zi munkamegosztás keretében ma már nem tragédia orszá­gunk nyersanyag-szegénysége. Jóllehet húsz év múlva is az egy főre jutó acél, villamos­energia termelés nálunk kisebb lesz, mint mondjuk az USA- ban. De ez nem azt jelenti, hogy az egv főre jutó összipari termelésben — és ebből követ­kezően az egy főre jutó fo­gyasztásban is — nem érhetjük utol és hagyhatjuk magunk mögött a legfejlettebb tőkés országokat. Az a harc, amely a szocializ­mus és a kommunizmus világ­méretű győzelméért folyik, az emberi tevékenység legalapve­tőbb ágában, a termelésben dől el. E harc többnyire nem lát­ványos. Sok nehéz hétköznapi ütközetből áll. emötett mértftfl oöveWWh* tflteflf -«S is, hogy a fel nem osztható nlkeiy kezet] alap legalább 10 SEázolé&fcal növekedjék és biztosítva legyeinek a gazdálkodáshoz szükséges alapok. A megyei tanács vb mezőgazda­­sági osztálya a fentiek Ismertetésén kívül tájékoztató Javaslattal fordult az érdekelt termelőszövetkezetekhez, amellyel segítséget kíván nyújtani » gazdálkodási eredmény fogadnának a meghatározásához. E aaertni az a tagok jövedelméből és a tiszta va­gyon gyarapodásából tevődik Össze. Az előbbinél figyelembe fceH venni a munkaegység, a százalékos műve­lés utáni részesedés, s a tagok ré­szére történt szolgáltatások értékét* valamint a prémium* a szociális­­kulturális alapból történő Juttatás összegét. A tiszta vagyon gyarapo­dását a fel nem osztható szövetke­zeti alap növelésének az összege, a termelési alap növelése (vetőmagvak* takarmányok, fogyóeszközök, gön­gyölegek, mezei leltár), az egyéb alapok és az üzemvitelre, beruhá­zásra tartalékolt pénzösszeg képe­zik. A gazdálkodási eredmény az üzem termelési értékének egy része (ál­talában 50—60 százaléka)* a további értékrész az élő munka (a tagok kézi munkaráfordítása) költségein kívüli termelési költségeket, illetve kiadásokat foglalja magában. E költségek, Illetve kiadások ésszerű csökkentése, a takarékosság, egyik alapköve a gazdálkodási eredmény növelésének. A termelési érték növelésével kap­csolatban a javaslat felhívja a fi­gyelmet arra, hogy a holtmunka­befektetés (a gépi munka, anyag­felhasználás stb.) növekedése nem lehet magasabb, mint a termelési értéknövekedés, mert különben csökken a gazdálkodási eredmény. Az élőmunka értéknövekedése azon­ban minden esetben növeli a gaz­dálkodási eredményt. Ügyszintén jelentős mértékben nö­veli a gazdálkodás! eredményt a 3004/4. sz. kormányrendeletben biz­tosított beruházási kedvezmények feltételeinek a teljesítése is. A ház­táji gazdaságok árutermelését úgy kell szervezni, hogy a termények a termelőszövetkezet által kerülje­nek értékesítésre, oly módon hogy azok beszámíthatók legyenek a kö­zös áruértékesítési mutató teljesí­tésébe. A tervben jóváhagyott beruházá­sok gyors befejezése szintén előse­gíti a gazdálkodási eredmény növe­lését. Ha például november végéig befejezésre kerülnek a beruházások* s decemberben megtörténik a mű­szaki átvétel, a szarvasmarha-istál­lónál és a sertésfiaztatónál férőhe­lyenként 1000—1000, a permetező és a felületi öntözőberendezésnél hol­danként 2000, illetve 3000, a halas­tónál víztároló holdanként 6000 forint a kedvezmény. Ezek a kedvezmények növelik a tsz fel nem osztható szövetkezeti alapját, s a tiszta vagyon gyara­podásával a gazdálkodási eredményt is. T. I. Másfajta élet a Marson A coloradói egyetem tanára, dr- Frank Salisbury érdekes el­méletet állított íel arról, hogy milyen élet lehet a Marson. Ezen a bolygón, mint tudjuk, gyakor­latilag alig van oxigén, csupán nyomokban tapasztalható rajta a vízgőz, az éjszakák rendkívül hidegek, a felületi légköri nyo­más pedig megfelel annak, ami Földünkön 1600 méter magas­ban uralkodik. Ezek a körülmé­nyek minden valószínűség sze­rint nem tesznek lehetővé olyan­fajta életet, amilyet mi isme­rünk. Pedig a Marson a tudósok szerint, igenis van élet. A palomari obszervatórium spektografiáí vizsgálatai nemré­giben szerves molekulák jelen­létét fedezték fel ezen a boly­gón. Dr. Salisbury szerint a Marson kialakult élet korántsem olyan kezdetleges és mikroszko­pikus, mint eddig hitték. Véle­ménye szerint, éppen ellenkező­leg, rendkívül nagyméretű nö­vények emelkednek ki a bolygót takaró porrétegből; e növények hatalmas levelei isszák fel ma­gukba a napfényt, hogy az éj­szaka beálltával teljesen össze­csukódjanak, sőt kifehéredjenek és ezáltal jobban tudják konzer­válni a magukba szívott hőt. Az elmélet szerint az oxigénhiány problémáját ezek az élőlények valószínűleg egy egészen sajátos berendezéssel oldják meg. El­képzelhető, hogy a Marson léte­ző növényzet a sziklákból és a talaj vastartalmú vegyületeiből vonja ki az oxigént- Az élet a Marson valószínűleg nem arrvr nyira az oxigénre, mint mkábW a nitrogénre épült, A magyar ipar és a nemzetközi munkamegosztás K. J,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom