Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-26 / 173. szám
Á nyári étkezés és ita!fogyasztás alapvető tudnivalói Beszélgetés a KÖJÁL higiénikus orvosával Tudjuk jól, hogy a nyár, amely gazdag változatban és bőséggel kínálja az emberi szervezet „megújulásához” szükséges lehetőségeket, a vitaminok, a napfény és a szabad levegőn való tartózkodás formájában, majdnem annyi veszélyt is rejt magában, mint amennyi előnnyel szolgál. Hogyan éljünk, táplálkozzunk, hogy a bajt okozó ve.szélyeket elkerüljük és a nyárnak csak a „napfényes”, a jó egészséget szolgáló lehetőségeit élvezzük — erről beszélgettünk dr. Szabó Gézával, a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás higiénikus orvosával. Az ételmérgezés okai — Még alig „kóstoltunk” bele az igazi nyárba — a disantéria kivételével — máris jelentkeztek a szokásos, évenként ismétlődő tipikus nyári megbetegedések, köztük az ételmérgezés. Az ételmérgezésben megbetegedők az idén zömmel már a magánháztartásban étkezők közül kerültek ki és az esetek nagyrészében kórházi ápolásra szorultak. A megbetegedések oka szinte kivétel nélkül az élelmiszer helytelen tárolása. A dolgozó családok között még mindig szép számmal akadnak olyanok, akiknek nincs lehetőségük az üzemi étkezésre, vagy éppen ízletesebbnek találják a ház aszszonyának főztjét, aki viszont jóakaratúan és áldozatkészen „besuszterolja” a második műszakba a következő napi ebéd elkészítését is. Másnap reggel nyugodtan indul munkába, hiszen most már a család akármelyik tagja kevés fáradsággal felmelegítheti az előre elkészített ebédet... S nem is sejti, milyen veszélynek tette ki szeretteit. Mert bizony az előző nap megfőzött ételbe a másnapi étkezésig a nagy meleg hatására fokozott „munkához láttak” a baktériumok. És súlyosbítja a veszélyt, hógy az ételt sokszor még fel sem forralják, csak éppen megmelegítik, bár számos esetben a forralás ellenére is maradhat egészségre káros baktérium a másnapos, vagy korábban megfőzött ételben. — Mi hát a teendő? — Az előbbiekből szinte magától következik: soha ne főzzünk előre és ha nincs hűtő-, vagy jégszekrényünk, ne tartalékoljunk másnapra ételt. Az egy-két órára — a később hazatérő családtag számára — félretett ebédet vagy főtt vacsorát még akkor is forraljuk fel, ha nem hült ki teljesen. Kútban vagy kamrában? — Faluhelyen még ma is gyakori az élelmiszerek kútban történő tárolása. Mi orvosok ezt a módszert sem pártoljuk, mert a legtöbb falusi szabad kút vize kólibacilussal fertőzött, s vagy az ételre csepegő víz fertőzi meg az élelmiszert, vagy a kútba hulló ételmaradékok fertőzik tovább a vizet. A legszükségesebb élelmiszertartalékok tárolását csak olyan helyen lehet megkockáztatni, ahol hűtő- vagy jégszekrény hiányában legalább egy jól szellőztethető, szúnyoghálóval ellátott, hűvös, rágcsálóktól és rovaroktól mentes kamrahelyiség van. Élelmiszert, gyümölcsöt azonban itt is a faltól legalább 10—15 centiméterre és íaalátétre helyezve, szitával letakarva tároljunk. Ezzel kapcsolatban utólag hadd szólja! még a piaci vásárlásról. Különösen fontos, hogy ebben az időben csak és sa séges árut vásároljunk a piacon, s amennyiben szagra, színre elváltozott élelmiszert látunk, azonnal tegyünk róla jelentést a járási vagy városi tanácsok egészségügyi osztályának. — Az egészséges, jó közérzet kialakítására milyen, sokak számára hasznosítható tanácsot kaphatnánk a táplálkozásra vonatkozóan? — A tápanyagellátás szempontjából helyes, ha faluhelyen a nem mindennap beszerezhető húsféléket — ahelyett, hogy egyik napról a másikra tartalékolnák — tejtermékekkel pótolják. Ezek amellett, hogy egészségesebb is, azonos értékűek a hú® tápértékével. Kevesebbet, de többször — Feltétlenül ajánlatos továbbá, hogy a nyári étkezésben a zöldfőzelékeken és a nyersgyümölcsökön legyen a hangsúly. Üzemi konyhán étkezőknek ajánlatos a plusz fehérje — sajt, túró stb. formájában — és a nyers gyümölcs fogyasztása, mert tapasztalataink szerint a szervezet számára szükséges mennyiségnél ebből általában kevesebbet nyújtanak az üzemi konyhák. Fontos táplálkozási alapelv nyárra, hogy egyszerre ne sokat együnk, inkább kevesebbet, de többször. Tekintettel kell lennünk arra is, hogy a nyári melegben az anyagcsere-folyamat lelassul, a pajzsmirigy működése csökken és azok számára, akik nem végeznek maximális erőkifejtést igénylő fizikai munkát, nem feltétlenül szükséges a túlzott kalórabevitel. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy ez főként az irodai dolgozókra vonatkozik, akiknek általában 2800—3200 a kalóriaszükséglete, míg az aratómunkásoké 5000— Divat 6000 kalóriára is felmegy. Ez utóbbiak számára ajánlatos, ha naponta — kalóriaszükségletük fedezése érdekében — legalább kétszer frissen főtt, meleg ételt fogyasztanak. — Mennyi folyadékot fogyaszthatunk a nagy melegben és jó szolgálatot tesznek-e a jegelt hűsítő italok és fagylalt? — Egy ember átlagos napi vízszükséglete 1,2—1,6 liter, attól függően, hogy férfiről vagy nőről van-e szó, mert a nők valamivel több vizet igényelnek. Ez a vízfogyasztás a nyári időszakban természetesen emelkedhet, különösen a nehéz fizikai munkát végzőknél, hiszen egy aratómunkás több liter folyadékot veszít a párolgással. Ez sem indokolja azonban a mértéktelen, vagy túlzott víz- és sörfogyasztást, ami a szervezet részére feltétlenül ártalmas és főként a szívet terheli. A vízfogyasztást csak a verejtékezéstől függően emeljük. Ne feledjük, hogy a verejtékezett vízmennyiség kapcsán konyhasót is veszít a szervezet, amelyet enyhén sós víz fogyasztásával juttathatunk viszsza. Aki a fagylaltot szereti... — A nagy melegben nem tesznek jó szolgálatot a túlhűtött italok sem, mert a garatban hirtelen hőmérsékletváltozás jön létre és ez elegendő ahhoz, hogy az amúgy is ott levő kórokozók működésbe lépjenek, s mandula-, torokgyulladást okozzanak. A fagylalttal különben is vigyáznunk kell. Újabban rendelet tiltja, hogy az utcai fagylaltárusok tejes fagylaltot hozzanak forgalomba, mert azok nyári idényben az utca porától könynyen fertőződnek és különben is tenyészhelyei a baktériumoknak. A vendéglátóipari vállalat és a földm ű vés <i ró ve tkezetek általában be is i-iiják ezt a rendelkezést. De ha mégis találkozunk utcai árusnál tejes fagylalttal, ne fogyasszunk belőle és azonnal tegyünk jelentést az illetékes egészségügyi hatóságoknak — fejezte be a beszélgetést dr. Szabó Géza. Eszik Éva Lakásberendezési figyelő Első kép: Egyre nagyobb tért hódít a beépített konyha, íme egy ízléses, ügyes variánsa. Második kép: A cseh-kombináltszoba szolid átmenet a hagyományos kombinált és az egészen modern bútorok között. Üde, világos színű darabjaiból külön étkező- és pihenősarkot alakíthatunk ki az egyszobás lakásban is. és egyre nagyobb népszerűségnek örvend a gyűrtelenített shantúngból, bélelt selyemből vagy könnyű fehér szövetből készült nyári köpeny. Sütés Heti étrend PÉNTEK: zöldborsóleves, túrősle pény. SZOMBAT: töltött karaláb, hideg .kakaókrém. vasárnap : húsleves, töltöttpaprika, gyümölcstort». HÉTFŐ: burgonyaleves, rakott karfiol, gyümölcs. KEDD: galuskaleves, nyársonsült paradicsom rizzsel. SZERDA: zöldbableves, barackos gombóc. CSÜTÖRTÖK: paradicsomleves olasz módra, rántott hal petrezselymes bugonyával. A cipőtisztításról A cipő bőre a láb kipárolgásából állandóan kap nevességet. Ha a cipőt hosszú ideig nem viseljük, a bőre kiszárad, a túlságosan száraz bőr pedig merev és törékeny. Ezért helyes, ha a szekrényben tárolt cipőket, időnként lanolinnal, vagy forralt tejbe mártott vattával átmossuk. HA SÁROS a cipőnk, vizes sörtekefével mossuk le. A felső bőr és a talp között levő hézagból a sarat hegyesre faragott fadarabbal és ne késsel távolítsuk el. FEKETE boxbőr cipőt úgy tisztíthatunk tükörfényesre, hogy a kellően letisztított és megfelelően száraz bőrfelületre egyenletesen és leheletvékonyán krémet kenünk, rövid ideig száradni hagyjuk, majd tejbe mártott puha flanell ronggyal fényesre dörzsöljük. Ezt az eljárást ötször-hatszor meg kell ismételni. VILÁGOSBARNA vagy sárga boxbőr cipőnket benzinnel vagy citromlével szabadíthatjuk meg a foltoktól. Utána a fekete cipőnél ismereteit módon adhatunk neki tükörfényt. A HASÍTOTT BŐR felsőrészű (antilop) cipő tisztításához a következő mosószert használhatjuk: két liter vízbe öntsünk fél deci szalmiákszeszt. Egy kávéskanálnyi szappanpelyhet és egy késhegynyi bóraxot is tegyünk bele. Langyosan habosodásig rázzuk össze. A cipőt a tisztító folyadékkal körömkefe segítségével alaposan súroljuk át és száraz ruhával töröljük le. Utána kitömve szárítsuk meg. Receptek — Anyukám kéri, tessék kölcsönadni a szakácskönyvet és minden hozzávalót egy tízszemélyes csokoládés kuglófhoz. Nyári étrendünket nem lehet elképzelni paradicsom nélkül, s most; hogy napról napra olcsóbb lesz, ne csak a leveshez, a pörkölthöz vegyünk egy-két darabot, hanem valamivel többet és ízletes, újfajta paradicsom ételüket készíthetünk belőle: PARADICSOMLEVES olasí módra : Hozzávalók: 60 deka paradicsom; két nagy kanál olaj, háromnegyed liter húsfőzet leve, i pohár vörös bor, só, cukor, paprika, petrezselyem. A felvagdalt paradicsomot saját levében pároljuk, s ha megpuhult, szitán áttörjük. Az áttört paradicsomot az.olajjal, a húsfőzet levével, a vörös borral, sóval és tetszés szerinti cukorral összekeverjük. Végül belekeverjük a paprikát; Ha meleg levesként tálaljuk, akkor a petrezselyemmel együtt átforraljuk. Nagyon ízletes friss kenyérré!; hidegen pedig sajtos, vagy sós süteménnyel. nyárson sült paradicsom; Egy nyársra két negyed paradicsomot, két kocka sajtot, 1 szelet szalonnát és egy kevés paprikát számítunk. Fa- vagy fémpálcikákra rászúrjuk a negyed paradicsomot, 1 kocka sajtot, a szalonnaszeletet, újra egy kocka sajtot, s végül a másik negyed pax*adicscmot. Az egészet behintjük pirospaprikával. A nyársat vajjal kikent tűzálló tálba tesszük. Hirtelen sütjük, addig, míg a sajt megolvad, s a szalonna megsül. Köretnek igen ízletes, ha a tűzálló tálat félig megtöltjük párolt rizzsel, erre ráhelyezzük a nyársat, amit újra befedünk rizfesel és kevés időre ismét sütőbe tesszük, majd melegen tálaljuk. PETŐFI MEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanár- lapja. Főszerkesztő: Weither DánieL Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat, 'elelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér l. szám. Szerkesztőségi telefonközpont; 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Belpolitikai rovat: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj i hónapra 12 forint, Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét, — Telefon; 11-85.
