Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-25 / 173. (172.) szám

t aWa! IMS. július 25, szerda Oktatási reformunk új vonásai Amikor az elmúlt esztendő­ben az országgyűlés megalkotta első szocialista oktatási törvé­nyünket, lezárult az iskolare­form előkészítésének szakasza. Az elmúlt tanév eredményeire utal a művelődésügyi minisz­ter nemrég napvilágot látott utasítása, amely megszabja az 1962—1963-as tanév fő felada­tait Az utasításban több, az is­kolai ügyvitel egyszerűsítését szolgáló intézkedés van, Pél­dául az általános tanulmányi eredmény „rendűség”-gel való kifejezésének megszüntetése. Az iskolareform — és az egész magyar nevelésügy e fontos te­rületének — szakértői a követ­kezőket mondják a most elő­készítés alatt álló tanév új je­lenségeiről. f Uj rendszerit középfokú oktatás DR, MEDGYES BÉLA, a Mű­velődésügyi Minisztérium szak­­oktatási főosztályának helyet­tes vezetője mondja: — Az 1961—1962-s tanév az iskolareform megvalósulásának első esztendeje volt. Az 1961 őszén elfogadott törvény pozi­tív módon döntött egy sor vita­tott kérdésben. Törvényerőre emelte a gimnáziumok öt plusz egy rendszerű átszervezését, szentesítette a szakközépiskolák látót Persze, a reform nem a törvény meghozatalával kezdő­dött. Széleskörű társadalmi ösz­­ezefog ássál előzetes és eredmé­nyes kísérletezés folyt A re­form vezető gondolatai az egész társadalom igényeit fejezték ki. Az 1961—1962-s tanévben kiszé­lesedett az új rendszerű közép­iskolai oktatás és lehetővé vált alapvető elvi kérdések tiss­— A' gtartázáam! tanulók ff? (Százaléka járt öt plusz egyes oktatás keretéiben a tanévben a hé* egy meghatározott napján wstemely szakmai előképzésre. Ez az egy nap a tanulok munkára nevelését szolgálja, de ezáltal vég® is közvetlen szakképesí­téshez nem juthatnak. Ha azon­ban gimnáziumi tanulmányaik befejeztével szakmai minősítő vizsgát tesznek, rövidebb kép­zési idő alatt megszerezhetik a szakmai képesítést Erre ez év­ben nyílott lehetőség első ízben. A* Idei minősítő vizsgák ta­pasztalatai alapján kerülhet sor a minősítő vizsga és befejező képzés rendszerének nabályp­— Az őt plusz egyes rendszer fej típusú gimnáziumot jelent A szakközépiskola új típusú kö­zépiskola, amely érettségi bizo­nyítványt és szakmunkás képe­sítést ad a tanulónak. Az el­múlt tanévben 11 ipari, 3 mező­­gazdasági, 2 kereskedelmi és közgazdasági szakon folyt a képzés. Az új tanévben 54 új szakközépiskolai osztály nyílik az ország különböző helyein. E szakközépiskolák kettős cél­kitűzése folytán az itt tanuló ifjaknak nagyobb megterhelést kell vállalniuk, mint az egyéb középiskolákba járóknak. Az első végző osztályok a jövő tan­év végén hagyják el az iskolát. Fontos feladat annak megfigye­lése, mikén-t állják majd meg a helyüket az üzemekben és a termelésben. Mindent elköve­tünk annak érdekében, hogy a gyakorlati élet igazolja a szak­­középiskolák céljainak realitá­sát, s hogy a szakközépisko­lákból minél több művelt szak­munkás, szakember kerüljön ki. Arccal a mezőgazdaság felé SZENDRET JÓZSEF, a Mű­velődésügyi Minisztérium szak­­oktatási főosztályának osztály­­vezetője ezeket mondotta: — 1959 őszén kezdték meg működésüket a mezőgazdasági szakközépiskolák. Eddig három­féle szakágazatban — állatte­nyésztés, kertészet, gépesítés — folyt szakmai képzés. Az űj tanévben — a megvék igényei alapján — tovább bővül a szak­ágazatokon belüü szakmai kép­zés és új mezőgazdasági szak­mák oktatásának bevezetésére is sor kerül. Az országban hu­szonkettővel szaporodik ama helységek száma, ahol mező­­gazdasági szakközépiskola mű­ködik. Ide tartozik majd Szeged, Nyíregyháza, Nagykálló, Szé­kesfehérvár, Kisújszállás, Ka­locsa, Szentes, Balassagyarmat stb. Az országban öt helyen kezdi meg működését „növény­védő gépész” szakközépiskola és öt helyen nyílik „mezőgazdasá­gi elektromos berendezés sze­relő” szakközépiskola. Mező­­gazdasági szakközépiskoláink érettségizett szakmunkásokat képeznek a mezőgazdaság szá­mára. Tanulólétszámuk meg­haladja, a 2000-et. — Közel 30 ezerre nő a szá­ma azoknak, akik a gimnáziumi öt plusz egyes szakmai előkép­zés keretében sajátítják el a mezőgazdasági ismeretek közös alapjait Ezek a számok is mu­tatják, hogy középiskoláinkban a mezőgazdasági szakmai kép­zés máris jelentős. Ugyanakkor hangsúlyozni kívánom, hogy a szakoktatáson belül a mezőgaz­dasági szakoktatás súlyának megfelelő mértékben kapjon helyet középiskoláinkban. Még megoldatlan — A MEZŐGAZDASÁGI szak­mai képzés és előképzés fejlesz­tését, szervezését több — ma még megoldatlan — probléma fékezi. Ezek közül csupán az üzemek és az iskolák kapcsola­tát a gyakorolati képzés prob­lematikáját, a tanulók gyakor­latra állításának megoldatlansá­gát vetném fel. E problémá­kat a mezőgazdasági szakmun­kásképzés középiskolai szintre emelése érdekében a Földmű­velésügyi Minisztériummal kö­zösen kell megoldanunk. Több probléma marad még a gyakor­lati képzésre rendelkezésre álló idő Jobb kihasználása tekinte­tében. őszt tavaszt illetőleg téH órarend bevezetése látszik szükségesnek, A gyakorlati kép­zés lehetőségei, problémái isme­retében, a szakmai képzésben résztvevők számának fokozott mértékű növekedése és egyéb fontos tényező tudatában meg kell határoznunk. Egyrészt a gyakorlókertek, tanműhelyek szerepét és feladatát kell tisz­táznunk a szakmai képzésben. Másrészt a mezőgazdasági szak­középiskolák irányát és arányát kell meghatároznunk a rendel­kezésre álló tanterembővítési keretben. — A mezőgazdasági szakkö­zépiskolák — minden lehető könnyítést is számításba véve — kétségtelenül nagyobb fel­adatot jelentenek a diákok szá­mára, mint az öt plusz egyes gimnáziumok. Ez abból ered, hogy a szakközépiskolát végzett diák a gimnáziumot végzettel azonos értékű érettségi bizo­nyítvány mellett még valamely szakmában szakmunkássá is válik négy év alatt. Hiba len­ne ezt nem tudatosítani. De hiba lenne nem rámutatni ar­ra is. hogy magas kultúrájú szakmunkásképzés kultúrfor­­radalmunk szerves része és a mezőgazdasági termelés és ter­melékenység növelésének is egyik nélkülözhetetlen feltétele. A. G. Leninváros Jókai Mór: ERDÉLY ARANYKORA 1851-bem, huszonhat éves korában írta Jókai ezt a regényt, amellyel első igazán nagy, átütő erejű írói sikerét aratta, s amely azóta is leg­népszerűbb, legtöbbet olvasott mű­vei közé tartozik. Meggyőzően ér­zékelteti az egész kor légkörét a bukása felé haladó belső frakció­harcoktól emésztett erdélyi áliam viszonyait. Jókai páratlan írásmű­vészete a romantikusan színes me­seszövésben, a költői szépségű leírá­sokban, epizódokban a maga tel­iességében érvényesülj Eltűnt a tér, az állomé,$ omladozó falaival, a kocsma is, hol részegek ricsajoztak, a sarki ház, hol á boltos sürgött-forgott a pult mögött... Keresheted a tegnapot, mikor romlott, életek rút zajában a nehéz gondok bús felhőt árnyékukat ide dobták; a kintornás repedt sátrát, vándorcigány sovány lovát: rajkóival itt tanyázott heteken át szeméthegyek magasából fújva füstöt keresheted, az éjjeli vén csavargót, batyuzóknak özönlését ahogy hosszú csatarendben városunkat rohamozták, keresheted seregét a mezítlábas gyerekeknek, kiknek álma nem volt több a jóllakásnál... Hiába is keresnéd a Rávágy teret, jelképét egy tűnt világnak! Tudod, mit látsz, ha idejössz? Úriás daruk nyúlnak égbe, karcsú testük a magasban mintha fejük belefúrva a felhőkbe megcsókolnák a magas ég sima arcát, messze fent a közelében magas égnek szövi álmát a darunak kezelője.,. Erős falak ím, felnyúlnak, hogy a fészkek szülessenek gyorsan, gyorsan, hogy a meghitt szó hangozzék vacsoránál, és a házak ablakából a muskátlik tüze-fénye világoljon a neonok özönébe! Egyre nézem: honnan jött ez, hogy születik szemed előtt palotáknak sokasága? Te csak állsz itt, és gyökeret ver a lábad, elbűvöl elkápráztat, elzsibbaszt és részegít e csodalátvány, és már látod: mind a házak térdre hullnak szerte körül, mind odanéz ahová te, hol a büszke karcsú falak magasodnak, hol acélos büszke erő: ember és gép ezt a tájat alakítja! De figyeld csak: nemcsak házak, nemcsak a fák, de a felhők, a suhanó autók is, szél, levegő mind odanéz a falakra, ahol a mi ezerarcú, ezerszínű, ezerfényű jövőnk épül! Varga Mihály A beteg ssív elektronikus őre és A szovjet sebészek állandó se­gítőtársa lesz az elektrokardio­­monitor. Ez az elektronikus ké­szülék az orvosoknak tüstént jelzi, ha a beteg szíve hirtelen megáll. A Leningrádban készült elek­­trokardioraonitorok kísérleti pél­dányai eredményesen megáHtálfe az első próbákat Az elektronikus „őr” automa­tikusan riaszt ha a beteg szív­verése megáll, s nyomban meg­teszi a sürgős intézkedéseket; bekapcsolja a szív elektromos stimulátorát (TASZS2J IH (j JLclhu lí H'cisi b otí m WfMMim $ SáriM Cymlm A Airffiwe már csak SSI fcSomé­ter választotta el őket a „föld­től”, hirtelen sötétség borult a tájra. A Nap eltűnt a látóha­tár mögött, s Hapgood az éjsza­ka gyors leszállásából azt álla­pította meg, hogy a Mars „tró­pusaira” kerültek. Vaktában kellett leszállniuft. A rakéta gyorsan ereszkedett lefelé. Erős lökés... Csöröm­pölés ... A vezérlőpulton össze­tört egy műszer. Bison ijedt kiáltása és az űrhajó megállt A Marson voltak. Hapgood ösz­tönösen az órájára pillantott. 13 óra 34 perc. Éz moszkvai idő szerint este 20 órának felel meg. mert a washingtoni és a moszkvai idő között 7 óra a kü­lönbség ... Bisonhoz fordult: — Jegyezze fel! — mondta izgalomtól rekedt hangon. —■ 19 .. december 28-án, Washing­toni idő szerint 13 óra 34 perc­kor a Charles Hapgood konst­rukciójú amerikai űrhajó, ne­vezett Hapgood irányítása alatt elérte a Marsot..; Fedélzetén az említett Hapgooddal és Ralph Bisonnal, a New York Times tudósítójá­val — folytatta az újságíró. — De ez még csak fél győzelem. Ki kell szállni a rakétából és rátenni lábunkat a bolygó ta­lajára, hogy biztosítsuk dósá­gunkét, Az orosz űrhajó bár­mely pillanatban feltűnhet. — És lázas sietséggd dővette fényképezőgépét. Gyorsan levették a vezérlő­pultról az órát, amelyet lent a Földön egy külön bizottság pfombáSt Ja. Számlapját, amely nemcsak az idő* mutatta, ha­nem a hónapot és a napokat is, az űrhajón kívül kellett lefény­képezniük, hogy magukkal vi­hessék a Marsra érkezés ide­jének elvitathatatlan bizonyíté­kát Megfogták az oxigén álar­cot, az órát a fényképezőgépet és a hatalmas erejű magné­ziumlámpát és kimásztak a keskeny kijárat! kamrába. — Nagy esztelenség vafcsö­­tében kilépni a rakétából! — szólalt meg váratlanul Hap­good. — Maradjon! — felélte Bi­son. — Egyedül szállók ki. Nem akarom elvesztem a maga gyá­vasága miatt a milliókat! Nyis­sa ki! — kiáltott rá, amikor látta, hogy főnöke tétovázik. Kattant a zár. Hideg levegő csapott a kamrába, e nyom­ban lehűtötte átforrósodott tes­tüket Az első, ami Hapgoodnak feltűnt, az ismert Gőncölszekér csillagkép volt amely alacso­nyan terült el a látóhatár fö­lött — Szálljon tí — mondta Bi­son, ■— Igazság szerint magát illeti a jog, hogy elsőnek lép­jen a bolygó talajára. Az űrhajó egy kis tó homo­kos partján állt. Ajtajától más­fél méternyire volt a „föld”. Hapgood visszafojtotta ösztö­nös félelmét és leugrott. A Mars gyenge vonzereje következté­ben az ugrás olyan könnyű volt, mintha csak egy székről ugrott volna le. Bison lenyúj­totta a holmikait és követte fő­nökét Pár méternyire ismeretien nö­vények bozótjai sötétlettek rej­telmesen és titkokat sejtetően. Köröskörül háborítatlan csend. A hideg levegőben a legkisebb szellő sem rezdült Alacsonyan • látóhatár fölött világoskéken ragyogott egy nagy csillag. A Fold! Tíz lépésnyire eltávoztak a rakétáitól. Hapgood kezébe fog­ta az órát Bison pedig két lé­pést hátrált magasba tartotta a magn áziumlámpát, ■ kioldot­ta a fényképezőgép zárját A fellobbanó vakító fény egy pil­lanatra beragyogta a sűrű bo­zótosokat a térséget a tavat a parton mozdulatlanul álló ra­kétát. Hapgood alakját kezében az árával. Bison éppen a feje fölé emel­te megint a lámpát amikor vékony sziszegő füttyentést hallott. Hosszúkás, sötét test villant meg a látóhatár vilá­gosabb széle előtt, közvetlenül mellette. Kétségbeesett ordítás ütötte meg fülét önkéntelenül megnyomta a gombot A mag­nézium fellobbanó fénye olyan látványt világított meg, amely­től ragadós veríték öntötte el az újságíró testét: két lépés­nyire tőle, azon a helyen, ahol az előbb még Hapgood állt, egy óriási, sárkányra hasonlító, hosszú állat ezüstös bundája csillogott A rémülettől desrmedten álló Bison Chariest látta kikandi­­káini az ismeretlen vadállat hasa alóL A következő pilla­natban kialudt a lámpa. Sötét­ség borult a tájra. Bison va­dul felordított, elhajította a lámpát és mindenről megfe­ledkezve az űrhajó felé rohant. Egyetlen ugrással szinte bere­pült a kijárati kamra ajtaján és becsapta maga után. Undorítóan remegett. A gör­csös émelygés mindent kidobóit belőle. Erőtlen®, gemdofatafe nélkül hevert a vaksötét kamra padlóján. Szeme előtt állandóan ott lebegett utitársa pusztulá­sának képe. Az óriási bundás sárkány és az alóla kikandí­­káló, mozdulatlan lábak. Émelygése lassan etmölt, máé a remegés sem kínozta. Fel** és hallgaitózott. Kőrősfcörűl csend. Kintről semmiféle nee* sem hallatszott. „Talán meg i§ menthettem volna? — villant át agyán a félénk gondolat — Nem. nem, már halott voitP — sietett megnyugtatni magáit Felállt és világosságot gyújtott Aztán le­vette az oxigénálarcot és elin­dult a rakéta belsejébe. Hirte­len leküzdhetetlen álmosság vett rajta erőt. Már nem is né­zett nyugvóhely után, fáradtan leereszkedett a padlóra és pil­lanatok alatt elaludt Amikor kinyitotta a szemét már nappali fény áramlott be az ablakon. Bison felült, kezé­be temette fejét. Elgondolko­dott. Hapgood meghalt. Egye­dül van a Marson a számára használhatatlan rakétában. Előt­te az elkerülhetetlen halál. Semmi sem mentheti meg, ha csak... De hogy i6 reményked­het abban, hogy a szovjet űr­hajó éppen itt száll majd le? A bolygó óriási. Kámov a Mars 150 millió négyzetkilométeres felszínének bármely pontján leszállhat. Halvány reménye sincs rá .., Vajon mennyi ideig tart majd haldoklása? A leve­gő három hónapig elegendő. Há­rom hónapig! Érdemes-e húzni olyan sokáig? Az ablakhoz lépett. Ott van-e még az a szörnyű marslakó? Kint nappal volt. A napfényes szürke-kékes bozótos és homo­kos térség, amelyen az űrhajó 11-’’ért, kihaltnak látszott. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom