Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-19 / 167. szám
199!. JŐHps 19, esfltRrttffic 1. ólát* Az időjárás hatása a mezőgazdaságra — tíz évvel ezelőtt, most és a jövőben Különleges paradicsom — különleges gép Dr. Sods Gábor nyilatkozata IGEN SOK SZŐ esik mostanában az időjárás szeszélyéről, arról, hogyan hat a csapadék rendellenes alakulása a mezőgazdasági termelésre. Az idei helyzetről most még nem alkothatunk képet, az elmúlt évek tapasztalatai azonban szemléltetően mutatják: bár az időjárás egyelőre jelentősen befolyásolja a mezőgazdaság termelését, de a befolyás mértékén az ember már sokat tud változtatni. Az utóbbi évtizedekben kétszer, 1952-ben és 1961- ben fordult elő, hogy a vegetációs időszakban, márciustól októberig 40 év átlagos csapadékának mindössze kétharmada hullott le. A különbség mégis igen nagy volt a két esztendő között: 1952-ben 18 százalékkal kisebb, 1961-ben pedig lényegében ugyanakkora volt a mezőgazdasági termelés értéke, mint az átlagos csapadéké előző 1951-es, illetve 1960-as évben. Ennek a különbségnek az okairól kért tájékoztatást az MTI munkatársa dr. Soós Gábortól, a Földművelésügyi Minisztérium kísérletügyi és szakoktatási főigazgatóságának vezetőjétől, aki előzőleg éveken át a minisztérium növénytermesztési főigazgatója volt, s így mind termelési, mind tudományos odaláról jól ismeri a problémát. ' — A KILENC ÉV ALATT alapvetően megváltozott a mezőgazdaság szerkezete. 1952-ben csak 35—38 százaléka, tavaly már 95,4 százaléka tartozott a szocialista szektorhoz. Ehhez járult még az is, hogy tíz évvel ezelőtt 700 000—800 000 holdat tett ki az egyéni gazdaságok átlagánál is gyengébben művelt állami tartalékterület, másrészt az, hogy akkor a termelőszövetkezetek jelentős része még fiatal, szervezetileg, gazdaságilag gyenge volt, 1961- re pedig már nemcsak a régi, hanem az újabb szövetkezetek közül is igen sok megszilárdult, megerősödött Ezek a tényezők az alapvetőek, ezekből adódik, hogy mezőgazdaságunk tavaly már eredményesebben küzdhetett az aszály ellen. T- 1951-ben a szántóterületnek 30—35 százalékán, tavaly pedig 65—70 százalékán volt uralkodó a gépi talajművelés. 1960 őszén több mint kétszer akkora terület kapott mélyszántást, mint 1951-ben, elterjedtek, jobb minőségűek voltak az egyéb, kiegészítő talajmunkák is, s a jól megművelt talaj sokkal több nedvességet őrzött meg a növények számára, tavaly már jelentős területek kaptak mesterséges csapadékot is; az öntözött terület, a rizst nem számítva, 9 év alatt háromszorosára növekedett. Lényegesen javult a talajerő-gazdálkodás: 1952-ben 1 hold szántóra átlagosan 23,6 kiló, tavaly pedig több mint egy mázsa műtrágya jutott. A több tápanyag erősebbé, ellenállóbbá tette a növényeket, s így jobban bírták a szárazságot. Mindehhez hozzájárult a növényápolás és a növényvédelem számottevő fejlődése. Tavaly a burgonya- és kukoricaföldek 55—60 százalékán gépek végezték a sorközi kapálást, tíz évvel ezelőtt viszont még alig volt erre alkalmas gép, s a kézi munkához sem volt elég munkaerő. Ezért akkor a kapások 20—25 százaléka igen roszszul gondozott és gyomos volt, tavaly viszont már csak elvétve lehetett ilyen földeket találni. Ennek különösen nagy a jelentősége az aszály elleni harcban, az akadálytalanul burjánzó gyomok ugyanis elszívják a talaj vízkészletének 35— 40 százalékát, azaz a gyommentes földeken ennyivel több víz jut a kultúmövénveknek. — 1952 ÉS 1961 KÖZÖTT 600 új külföldi és hazai növényfajta került mezőgazdaságunkba. Ezeknek jelentős része jobban hasznosítja az intenzív agrotechnikát és a több műtrágyát, erősebb és vitálisaíbb, mint a régebbi fajták, tehát kevésbé sínyli meg a szárazságot Tíz évvel ezelőtt például hibrid kukoricát még csak kísérletképpen, polyploid cukorrépát pedig egyáltalán nem termesztettek, tavaly viszont ezek foglalták el a vetésterületnek 70, illetve 60 százalékát. Ennek megfelelően 1961-ben csaknem 80 százalékkal nagyobb volt a kukorica és 55 százalékkal több a cukorrépa holdankénti termése, mint tíz évvel ezelőtt. — Az értékesebb fajták, a korszerű agrotechnika, a gépek alkalmazása mellett a szocialista nagyüzemi gazdálkodás közgazdasági viszonyai is nagy szerepet játszottak a két aszályos év termésátlagainak kü-KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ BAJAI VENDÉGJÁTÉKA Július 19, csütörtök este fél 8 órakor SIMONYI ÓBESTER Bérletszünet Július 19-éni csütörtökön! Baia Uránia: Ma éjjel meghal egy város. Kalocsa: Útközben I—II. Kecskemét Árpád: Hyppolit a lakáj. Kecskemét Városi: A kétéltű ember. Kiskőrös: Nevessünk. Kiskunfélegyháza: 80 nap alatt a föld körül. Kiskunhalas: A repülő 9-kor Indul. Apróhirdetések KISIPARI gyermek-sportkocsi eladó. Kecskemét^ Külső-Máriaváros 22. szám. 7007 A 9. sz. Autóközlekedési Vállalat, Kecskemét, Csáktornya u. 4—«. sz. felvesz bádogos szakmunkást. Jelentkezés a személyzeti és munkaügyi osztályon.______________6998 FELHÍVÁS. A KPM Autóközlekedési Tanintézete hivatásos és nem hivatásos gépjárművezetői tanfolyamot szervez. Jelentkezni lehet: Baja, Táncsics u. 35. Irodában. 6936 ELADÓ ház. Két szoba; konyha, mellékhelyiségekkel; 600 négyszögöl jó termő telekkel. Azonnal beköltözhető. Csávoly; Arany János u. 72. szám. 6935 ÉRETTSÉGIZETT fiút és leányt alkalmaz a kecskeméti Szabadság téri könyvesbolt. 699-1 Könyvet «=» postán. Antikvár és új megjelenésű könyvek postai szállítását vállalja a Kecskemét, Szabadság téri könyvesbolt. 6993 Gyakorlattal rendelkező beruházási előadót keresünk építészmérnöki vagy technikusi képzettséggel. ÉM. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat, Kecskemét, Rákócziváros 23. 6922 Gyakorlattal rendelkező magasépítőipari és mélyépítőipar! kalkulátort keresünk. Mérnöki vagy technikusi képzettség szükséges. ÉM. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat. Kecskemét, Rákócziváros 23. 6923 AZ ÉM 44. sz. Építőipari Vállalat fBp.; v.; Kossuth L. tér 13—15) budapesti munkahelyekre azonnali belépésre felvesz kubikosokat és kőműveseket vegyes munkára. Tanácsigazolás és munkaruha szükséges. Munkásszállást biztosítunk. 6791 Hangos mozgs-hírlapárust FELVESZÜNK. Jelentkezni: Kecskemét 1. Postahivatal, hírlapcsoportnál. Iönbségében. Á munkaerő, a gépek, a vegyszerek és egyéb anyagok üzemi koncentráltsága teszi ugyanis lehetővé, hogy a munkát és erőt mindig a legfontosabb feladatokra összpontosítsák, s hogy minél inkább betartsák az optimális agrotechnikai időpontokat. Ehhez természetesen szükség van a megfelelő szakmai irányításra is, ami tíz évvel ezelőtt a szántóterületek 60—65 százalékán csak kismértékben és közvetve, a községi mezőgazdasági felügyelők révén érvényesült. Közvetlenül a mezőgazdasági termelésben akkor nem egészen 3000, tavaly pedig már több mint 5000 agrármérnök dolgozott, s hasonló mértékben emelkedett a technikusok száma is. — A SZAMOKKAL mérhető fejlődés ellenére is, a mezőgazdasági termelésnek ma még igen fontos, rajtunk kívül álló tényzője az időjárás. Káros hatásainak további csökkentését azonban elősegíti a tudományos kutatás. Most dolgozzák ki például a korszerű gépi talajművelés alapjait, amivel meghatározzák azt is, mikor és milyen mélységben kell lazítani a különböző típusú talajokat, hogy azok a legtöbb nedvességet őrizzék meg. A takarmány- és zöldségtermesztés részére most már külön nemesítenek száraz művelésre alkalmas, tehát szárazságtűrő, és az öntözéses gazdálkodásnak megfelelő, a vizet jól hasznosító fajtákat. Az idén már biztató kísérletek folynak a burgonya- és a napraforgóföldek vegyszeres gyomirtására. hogy a gyomok minél kevesebb vizet szívjanak el ezek elől a kultúrnövények elől is. Sokoldalú kutatásokkal fejlesztik tovább az öntözéses gazdálkodást, ami szántóterületünk mind nagyobb részén pótolja majd a hiányzó csapadékot. Kecskemét fényképen A Hazafias Népfront Kecskemét városi bizottsága, Kecskemét Város Tanácsa és a Kecskeméti Fotoklub november 7-e tiszteletére fényképkiállítást rendez. A részvételi feltételek a következők: 1. A kiállításon részt vehet Bács-Kiskun megye területén élő, lakó, dolgozó minden hivatásos és amatőr fényképész. 2. Beküldhetők mindazok a képek, amelyek Kecskemét fejlődését, szépülését, lakóinak megváltozott életét mutatják be. 3. Képméret legalább 13x74 cm. A kisebb méretű képek 30x40 cm-es fehér kartonra kasírozva küldendők be. 4. A beküldött képek száma korlátlan. 5. A rendező szervek a három legjobb képet díjazzák, további három képet pedig oklevéllel tüntetnek ki. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége a barátság témájáról készült legjobb képeket külön jutalmazza. 6. A zsűri tagjai a Bács-Kiskun megyei Foto- és Filmtanács vezetőiből tevődnek össze. 7. A képeket legkésőbb 1963. október 7-ig kell beküldeni a Hazafias Népfront városi bizottsága, Kecskemét, Rákóczi út 3. címre, „ 8. A beküldött és a zsűri által elfogadott képeket a rendező szervek 1962. november 6-tól 17-ig kiállítják a Hazafias Népfront megyei székházéban. MÉSZÖLY GYULA, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Kossuth-díjas igazgatója különleges paradicsomfajtákat állított élő, olyanokat, amelyeknek termése kisebb érintésre is lehullik: a növény száráról Ismeretes, hogy a nagyüzemi paradicsom termesztésnél, amikor néha 50—60 hold földről kell a termést betakarítani. általában 3 hétig is elhúzódik a munka. Ennek két oka van. Az egyik, hogy lassú a szedés munkája, mert a paradicsom olyan erősen hozzánő a növényszárhoz, hogy a szedést csak egy kézzel lehet végezni, és közben a növény szárát is meg kell fogni. A MÁSODIK fontos ov a tenyészidő hosszúságában keresendő. Egyes paradicsomfajtáink azonos tövein nem egy időben érik be a termés. Mészöly Gyulának az utóbbi fontos követelményt is sikerült elérni oly módon, hogy az úi paradicsomfaiták termései szinte egy nap alatt érnek be. Mi szükség volt az ilyen jellegű paradicsomfajták előállítására? Az, hogy nálunk is meghonosodik a gépesített paradicsomszedés. Az Egyesült Államokban nemrégiben már üzembe is helyezték- az első paradicsomszedő-kombájnt. Tatár Sándor főmérnök tervez egy paradicsomszedő gépet. A gép legfontosabb részei elkészültek, sőt az intézet egyik helyiségében üzem közben is látható Á gép működési elve a gabonakombájnokéhoz hasonló. Egy vízszintes mozgó vágószerkezet levágja a paradicsomtöveket. majd a felverné az erős rázómozgást végző rázóasztalra szállítja, ahol a paradicsomok elválasztódnak- a növényi szártól. Ezért volt fontos a kisebb érintésre is lehulló paradicsomfajták előállítása. EZ IDEIG négy paradicsomfajta vizsgázott ezen a gépen. Igaz. a gépnek még hiányzik a járó- és vágószerkezete, de a kísérletezés során erre egyelői1'' nincs is szükség, csupán arra kíváncsiak a szakemberek, hoev a gép lerázza-e az új párád - csomfajták- termését A gép és az új paradicsomok eddig sikerrel vizsgáztak; Az intézetbe’1' most azt tervezik, hogy ezen a nyáron már a szántóföldi pare dicsomtenyészetben is kipróbá'iák a gépet. Természetesen ek korra már felszerelik járó- és vágószerkezettel is. A nemrégiben hazánkban iárt amerikai farmerküldöttség is megtekintette a gépet. Közülük sokan itt láttak először ilyen gépet. VÉGÜL érdemes megemlíteni. azt. hogyha sikerül megvalósítani a paradicsomszedés gépesítését akkor a nagyüzemi paradicsomtermesztés munkaráfordítása, tehát költségigénye is 40 százalékkal csökkenthető. Os. J. A minszki órák — Andrej Sxisxojev riportja —VASZILIJ Gorohovszkij, a minszki óragyár technológiai osztályának vezetője, két számot mond: 123 és 1 200 000. Az első a gyárban készülő „Zarja” (Hajnal) órák alkatrészeinek a száma. Ezek közül sokat nagyítóval kell nézni. A második számadat a gyár jelenlegi évi termelékenységét mutatja. E két szám hatása alatt jártam sorra a műhelyeket. Mily roppant arányú tömeggyártás, mégis micsoda precíz munkát igényel! Nyikolaj Leszkovnak, a jeles írónak van egy legendaszerű elbeszélése Levsa tulai kovácsmesterről, aki meg tudott patkolni egy acélból készült. felhúzható bolhát. Egy orosz ezermester remeklése volt ez. A minszki óragyár dolgozói naponta több ezerszer megismétlik ezt a bravúrt: itt csinálnak is „bolhákat” és „meg is patkolják” őket. Ám ez utóbbit már nem kézzel végzik, hanem finom és pontos műszerekkel. Akárcsak bármely gépgyárban. itt is megtalálni mindent: különféle kalapácsokat, sajtókat, szerszámgépeket, csavaranyákat és lágyítókemencéket. Ám mindezeknek a mérete oly parányi, hogy szinte elvész e szavak eredeti értelme. BELÉPEK abba a szobába, ahol a billegő kerekecskéit szerelik. Eev-egy parányi kerék koszorújába körben 12, szabad szemmel alig látható csavart kell behelyezni. Az asztalkáknál ülő lányok fehér köpenyt viselnek. Bármennyire élesek is a fiatal szemek, erős nagyítóra van szükségük. A lányok kezében levő apró. sűrítettlevegős műszerek töltőtollra emlékeztetnek. A másik szobában, ahol a billegőket ellenőrzik, a munkásnők már mikroszkóppal dolgoznak: itt a pontosság iránti követelmények még nagyobbak. Az ember csak ámul, amikor a rubinok, e drágakőből készült pirinyó csapágyak sajtolását figyeli. Lényegében ezektől függ az óraszerkezet élettartama. Ha ráfújnánk egy ilyen kékesvörös köveoskére, elrepülne. Pedig pontosan a nyílás fölött kell elhelyezni, aztán egy injekcióstű nagyságú sajtó alá tenni és eltorzulás nélkül felsajtolni..: A TÁGAS és világos szerelőműhely táncteremre hasonlít, de tisztaság tekintetében bátran versenyre kelhetne egy műtővel is. Itt minden világos: a munkásnők öltözéke, a falak, maguk a futószalagok is. Ez a végtelen tisztaság — a kiváló minőségű szerelés elengedhetetlen feltétele. A szerelés befejeződött, a rugó felhúzva, s a mutatók megkezdték egyenletes körmozgásukat. Legalább 15 évig kell járniuk — a műszaki feltételek ennyi időt szabtak meg. De még nem hagyhatják el a gyárat: át kell esniük az ellenőrző állomás vizsgáján. Egy hónapon keresztül ellenőrzik az órák pontos működését különböző helyzetekben. A normától valamelyest is eltérő órát visszaküldik a műhelybe. A MINSZKI GYÁR a szovjet óraipar fiatal vállalata. 1957- ben 470 e2er „Zarja” márkájú órát állított elő. Azóta ez a szám csaknem megháromszorozódott. a hétéves terv végére pedig eléri a 2 milliót. A gyár konstruktőrei nemrégiben „Minszk” néven új típusú női karórát terveztek meg, s készítettek elő sorozatgyártásra. Ezt az órát olcsóságánál fogva máris „egykopejkás torának” nevezik. Különös diéta Angliában egy fejlődésben elmaradt hatéves kislány négyhavi kórházi kezelésre szorult. Röntgenfelvételekkel megállapították, hogy a kislány kétségbeesésében és „mert nem volt jobb dolga”, száztizennyolc fekete cipőzsinórt, húsz hajszaíagot, nyolc darab zoknit és egéro csomó közelebbről meg nem határozható más tárgyat nwelt le,
