Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-19 / 167. szám
1962. július 19. csütörtök 3. oldal Fordult a kocka Búimon ostoron MUNKA KÖZBEN Gulyás Kiss Ottó alapító tagja a Reszelőgyár Kecskeméti Gyáregységének. Annak idején a szakmát nem itt, hanem mint hegesztő, Dunaújvárosban kezdte, ahol elvégezte a gépipari technikumot is. Amikor Kecskemétre az új gyárba került, egy hónapig az üzemben dolgozott. Megtanulta a.z edzést, a reszelővágást és a kikészítést. A próbaidő sikeres eltöltése után helyezték a termelésintézőségre, illetve a műszaki osztályra. Jelenleg a gyártáselőkészítéssel kapcsolatos feladatokat látja el. Szakmai hozzáértéséről a Népköztársasági Érdemérem bronzfokozata és a Kiváló dolgozó oklevél tanúskodik. Ezenkívül társadalmi munkában mint üzemi bizottsági titkár foglalkozik dolgozó társainak ügyes-bajos dolgaival. (Pásztor Zoltán felvétele) Öt és negyedmillió forint bevétel állattenyésztésből Több közös gazdaság összevonásából tavalyelőtt jött létre a bátmonostori Kossuth Termelőszövetkezet; több mint. ötezer holdon mintegy 700 taggal gazdálkodik. Mostoha évek után — biztató változás Az egyesülés esztendejében, de még a rákövetkező évben is alacsony színvonalú, eredménytelen volt itt a közös gazdálkodás. Néhány számadat szemlélteti ezt. Az egy holdra eső gazdálkodási eredmény mindössze 850 forint volt; csak minden 16 holdra jutott egy számosállat, egy munkaegységre pedig — még tavaly is — 10,90 forintot fizettek. 1300 holdnyi homokterületet teljesen műveletlenül hagytak. Mind ennek az az oka, hogy az akkori vezetőség nem tudott élni a lehetőségekkel, nem használta ki megfelelően az adottságokat, s képtelen volt az egyáltalán nem közönyös tagságot összefogni, eredményt hozó, gyümölcsöző célok érdekében mozgósítani. Az idén aztán fordult a kocka. Az új vezetőség felelőssége tudatában fogott hozzá, hogy kiemelje a kátyúból a közös gazdaság megrekedt szekerét. Eredményekről ugyan még csak mérsékelten beszélhetünk. de a szakszerű vezetésnek és a szövetkezeti gazdák összefogásának köszönhetően már biztató a kép. Mindenekelőtt intézkedési tervet készítettek, amely megszabja a közös gazdálkodás irányvonalát. Elképzelésük szerint két fő „profilja” lesz a gazdaságnak. Példás telepítés A Duna mentén elterülő 4 ezer holdnyi szántóterületen főleg takarmányt kívánnak termeszteni. Földjüket a Ferenc József-csatorna 17 kilométer hosszúságban szeli át, s az öntözésre 500 méternél sehol sem távolabbra található bő vízmennyiség áll rendelkezésükre. Tervezik, hogy korszerű gépesítéssel két-három év alatt minimálisra csökkentik a kézimunkaerő-szüksé gletet. A közös gazdálkodás másik fő ága a szőlő- és gyümölcstermesztés lesz majd. Idén szőlőt már 97, szőlőiskolát 5, kajszibarackost pedig 40 holdon telepítettek. őszi tervükben újabb 100 hold szerepel, s az ötéves tervidőszak végén összegáltatási tevékenységi többlettel számolhatunk és a kapacitást 70 millió forinttal bővítjük. 1965- ben 1960-nal szemben nagymértékű emelkdés várható, hiszen az egy főre eső szolgáltatás 437 forint lesz, amely 66 százalékos növekedésnek felel meg. Ez pótolja az országos átlagtól való elmaradásunkat, sőt azt bizonyos mértékben túl is fogjuk szárnyalni. D ár az emelkedés teljes egé® szében a szocialista szektoroknál következik be, egyáltalán nem célunk a kisiparosok akár a legcsekélyebb mértékben történő mellőzése, arra törekszünk, hogy azokon a területeken, ahol a kisiparosok hasznosan tudják kiegészíteni a lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítését, segítjük munkájukat. Sőt, ahol az igények kielégítését csak kisiparosok útján biztosíthatjuk, indokolt esetben új iparengedélyek kiadását is engedélyezzük. Terveink megvalósításához megfelelő hálózat kialakításáról kell gondoskodni, miért is indokolt az új telephelyek létrehozása és a meglevők bővítése. Ebben a munkában messzemenően figyelembe vesszük megyénk adottságait. Városaink kedvező települési helyzete és központi fekvésű nagyközségei lehetővé teszik a szolgáltató hálózat gazsen 800 holdat tesz majd ki az új telepítés. Már az idei telepítésük minőségéről az a felsőbb szervek véleménye, hogy megyeszerte a legjobbak közé tartozik. Annál inkább jólesően fogadták a bátmonostoriak ezt az elismerést, mivel a munkát lényegében szakember közreműködése nélkül végezték el. Konzervgyár — kicsinyben Most még csak egyetlen működő csőkútjuk van, de távlati terveikben gazdálkodásuk egyik jelentős mellékágaként szerepel az öntözéses kertészet is. Zöldségtermésük egy részét piacra viszik, az üzleteknek adják át, a többit pedig konzervipari félkész terméknek saját savanyító üzemükben dolgozzák fel. Mivel a nagy konzervgyárak Bátmonostortól meglehetősen távol esnek, van „fantázia” ebben a megoldásban. Főleg a friss állapotban nem piacképes, exportra alkalmatlan áruból készít üzemük savanyúpaprikát, paradicsomot, uborkát. A köményből, ebből a nálunk eléggé elvétve termesztett fűszernövényből már az idén 25 holdat vetettek, összesen 30 mázsa termett eddig, de ez még nem a végleges eredmény. „A nagy bizalmatlanság éveu A szövetkezeti gazdáknak havonta rendszeresen fizetnek — munkaegységenként 10 forint — előleget. A munkaerő-statisztika vezetése, a munkásegészségügy olyan fejlett a közös gazdaságban, hogv kevés helyütt találni párját. Élénk figyelemmel ■> kí-Több mint 250 holdon terem lucerna a Kunfehértói Állami Gazdaságban. Az idei első kaszálás szénatermésének szárítása teljes egészében állványokon történt. Azóta már másodszor is lekaszálták a lucernát, s az értékes takarmánynövényt ez alkalommal a Vámosi-féle ventillátoros eljárással szárítják. Ennek a módszernek az az előnye, hogy a széna már 60 százalékos száradási fokon is kazlazható, oly módon, hogy összerakás közben a kazalban — óriási fadugók sedaságos kiépülését. A nagyobb szogáltatási egységek városokban és nagyközségekben lesznek, míg a kisebb községekben felvevő hálózatot hozunk létre. IJagy gondot fordítunk a ■” szolgáltató ipar különböző szektorainak együttműködésére. A kisipari szövetkezetek részéről konkrét intézkedések történtek a munka megjavítására. Megyénk mind az öt városában már működnek azok a vegyesipari vállalatok, amelyeknek feladata a közületek és a lakosság szolgáltatási igényének biztosítása. Az első félévben szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy megvan a lehetősége a szolgáltatási igények fejlesztésének. Az öt városban szerzett tapasztalatok alapján Bácsalmáson és Dunavecsén a közületek és a lakosság, Kiskörösön pedig a közületi igények kielégítésére ugyancsak vegyesipari vállalatokat hozunk létre. A hálózatfejlesztésnél nagy gondot fordítunk az egységek korszerű technikai felszerelésére. Ennek érdekében módosítani kell eddigi beruházási tevékenységünket, amivel a javítást és szolgáltatást végző vállalataink: eléggé elmaradott körülmények között dolgoznak. Jó minőségű és gyors munkát, s megfelelő kiszolgálást csak korszerű felsőn a vezetőség a munkaerőhullámzást; pontos adatok állnak rendelkezésükre a tagok munkaképességének százalékát, s a gazdasági ágakban való optimális használhatóságát illetően. — Félig tréfás kifejezéssel, „a nagy bizalmatlanság évének” nevezhetjük az ideit — mondja Romaics Ferenc, a tsz párttitkára. — A tagság, de a kívülállók is, akiket a múlt szomorú tapasztalatai, a gyenge eredmények más munkaterületekre, jobb gazdaságokba „száműztek”, éberen és bizakodóan tekintenek munkánkra. Talán nem járunk a fellegekben, ha a tavalyi munkaegység forintértékének legalább a kétszeresével akarjuk zárni a mostani évet. Szeretnénk mielőbb teljesen elfeledni a rosszat, s csinadrattázó hírverés helyet minden szólamnál szebben beszélő tettekkel akarjuk bebizonyítani, hogy magunkra találtunk, s a „közös” gazdájának lenni — Bátmonostoron is érdemes. Jóba Tibor Százhúsz mázsa méz A Lakiteleki Földművesszövetkezet a tavalyi 37 mázsával szemben az idén már egy vagon akácmézet vásárolt a községben és a szomszédos Nyárlőrincen. A felvásárlók lovaskocsival a Nyárlőrinc környéki erdőbe is kimentek és ott 15 vándorméhésztől a helyszínen vették át a mézet. A földművesszövetkezetnek saját méhész szakcsoportja is van, amely értékesítés céljára még közel 20 mázsa mézet ad át. gítségével — két-háromméterenként függőleges kürtőket képeznék. Ezekbe ventillátorral alulról levegőt fúvatnak, amely átjárja az egész rakományt. A lucerna ily módon a kazalban szárad ki teljes mértékben. Az így nyert széna üdezöld színű marad, levélzete egyáltalán nem pereg, s fehérjeértéke 30—40 százalékkal nagyobb, mint a renden szárítotté. Az eljárás olcsóbb az állványos szárításnál, annál is inkább, mert a kézi erő igénybevéteLe úgyszólván mellőzhető. tételekkel rendelkező üzemekkel lehet biztosítani. Éppen ezért a későbbiekben beruházási lehetőségeinkből berendezésben, gépekben és helyiségek biztosításában egyaránt az eddiginél nagyobb részt kell juttatni a javító és szolgáltató iparnak. Biztosítani kell vállalataink részére gépjárműveket, hogy a kisebb egységek anyagellátását, a javítandó tárgyak begyűjtését és visszajuttatását meg tudják oldani. féltndatosan arra törekszünk, hogy a tervezést, az anyagbiztosítást s az elvi irányítást a megyei tanács szakosztályai végezzék és a konkrét feladatokat a járási és városi tanácsok. A közvetlen irányítás nagy segítséget nyújt a különböző szektorok közötti helyes arány kialakítására és koordinálására, valamint megfelelő szakemberek biztosítására. Tanácsainknak állandóan ellenőrizni és segíteni kell a szolgáltatási munkát végző vállalati és szövetkezeti egységeket. Sajnos, ez idő szerint nem minden tanácsunk van tisztában a feladatok gazdasági és politikai jelentőségével. Ebből a szempontból kiemelkedő a Kalocsai Városi Tanács tevékenysége, ahol a legtöbb történt az iparpolitikai tervek megvalósítására. A tataházi Petőfi Termelőszövetkezet vezetősége felmérte az első félév eredményeit. A rendelkezésre álló adatok igen biztató képet mutatnak. A szövetkezet a vemhes üszők és a hízott marhák értékesítéséből félmillió forint bevételre tett szert, de jól jövedelmezett a tenyész- és hízottsertés-állo-Nagy gondot kell fordítani arra is, hogy a szolgáltató egységek kapcsolata a lakossággal az eddiginél sokkal közvetlenebb és jobb legyen. Biztosítanunk kell, hogy a lakosság időnként nyilvános összejöveteleken, körzeti tanácstagi beszámolókon találkozhasson a szolgáltatást végző vállalatok és szövetkezetek vezetőivel és véleményt mondhasson munkájukról. Ezért a megyei tanács úgy határozott, hogy évenként legalább egyszer a szolgáltatási egységek kötelesek nyilvános termelési értekezletet tartani. A szemlélet megváltoztatásához hozzájárul az is, hogy az illetékes szervek már a terv készítésénél gondoskodnak arról, hogy a szolgáltatással foglalkozó vállalatok anyagi érdekeltsége szorosan kapcsolódjon a lakosság jó és színvonalas ellátásához. A z első félév tapasztalatai n azt igazolják, hogy a szolgáltatás terén csak tervszerű munkával és megfelelő beruházásokkal lehet előre haladni. Bízunk benne, hogy a megyei tanács által elfogadott és a főhatóságok által jóváhagyott iparpolitikai terveink következetes végrehajtása lehetővé teszi a lakosság igényeinek maradéktalan kielégítését. Dr. Varga Jenő mány is. amely másfél millió forintot hozott a közös kasszába. A tojás és a gyapjú 750 ezer, a baromfi pedig két és fél millió forintot jövedelmezett január 1-től. A baromfitelep egyébként eddig 112 ezer pecsenyecsirkét küldött piacra, ami^ részben annak is köszönhető, hogy a baromfigondozók a téli 12-ről 4,5 százalékra csökkentették az elhullás arányát. A munkaintenzitás fokozásához a jó szervezésen kívül nem kis mértékben járult hozzá a pénzbeni díjazás, a rendszeres havi bérezés. A tsz ugyanis áttért a készpénzfizetési rendszerre, amelynek előnye a növényápolásban is megmutatkozott. A csaknem 500 hold négyzetes vetésű fészkes kukoricát már háromszor ekézték és kétszer kézi erővel megkapálták. s nemsokára elkezdik a negyedszeri ekézést is. Dr. Zalántai Fndre főkönyvelő TÉVEDÉS — Fiatalember, ne olyan hevesen. nem én vagyok a Klárii Ventillátoros ssénassárítás