Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-19 / 167. szám

1962. július 19. csütörtök 3. oldal Fordult a kocka Búimon ostoron MUNKA KÖZBEN Gulyás Kiss Ottó alapító tagja a Reszelőgyár Kecskeméti Gyáregységének. Annak idején a szakmát nem itt, hanem mint hegesztő, Dunaújvárosban kezdte, ahol elvégezte a gépipari technikumot is. Amikor Kecskemétre az új gyárba került, egy hónapig az üzemben dolgozott. Megtanulta a.z edzést, a reszelő­vágást és a kikészítést. A próbaidő sikeres eltöltése után he­lyezték a termelésintézőségre, illetve a műszaki osztályra. Je­lenleg a gyártáselőkészítéssel kapcsolatos feladatokat látja el. Szakmai hozzáértéséről a Népköztársasági Érdemérem bronz­fokozata és a Kiváló dolgozó oklevél tanúskodik. Ezenkívül társadalmi munkában mint üzemi bizottsági tit­kár foglalkozik dolgozó társainak ügyes-bajos dolgaival. (Pásztor Zoltán felvétele) Öt és negyedmillió forint bevétel állattenyésztésből Több közös gazdaság össze­vonásából tavalyelőtt jött létre a bátmonostori Kossuth Ter­melőszövetkezet; több mint. öt­ezer holdon mintegy 700 tag­gal gazdálkodik. Mostoha évek után — biztató változás Az egyesülés esztendejében, de még a rákövetkező évben is alacsony színvonalú, eredmény­telen volt itt a közös gazdál­kodás. Néhány számadat szem­lélteti ezt. Az egy holdra eső gazdálkodási eredmény mind­össze 850 forint volt; csak min­den 16 holdra jutott egy szá­mosállat, egy munkaegységre pedig — még tavaly is — 10,90 forintot fizettek. 1300 holdnyi homokterületet teljesen műve­letlenül hagytak. Mind ennek az az oka, hogy az akkori vezetőség nem tu­dott élni a lehetőségekkel, nem használta ki megfelelően az adottságokat, s képtelen volt az egyáltalán nem közönyös tagsá­got összefogni, eredményt hozó, gyümölcsöző célok érdekében mozgósítani. Az idén aztán fordult a koc­ka. Az új vezetőség felelőssé­ge tudatában fogott hozzá, hogy kiemelje a kátyúból a közös gazdaság megrekedt sze­kerét. Eredményekről ugyan még csak mérsékelten beszél­hetünk. de a szakszerű veze­tésnek és a szövetkezeti gazdák összefogásának köszönhetően már biztató a kép. Mindenekelőtt intézkedési tervet készítettek, amely meg­szabja a közös gazdálkodás irányvonalát. Elképzelésük sze­rint két fő „profilja” lesz a gazdaságnak. Példás telepítés A Duna mentén elterülő 4 ezer holdnyi szántóterületen fő­leg takarmányt kívánnak ter­meszteni. Földjüket a Ferenc József-csatorna 17 kilométer hosszúságban szeli át, s az öntözésre 500 méternél sehol sem távolabbra található bő víz­­mennyiség áll rendelkezésükre. Tervezik, hogy korszerű gépe­sítéssel két-három év alatt mi­nimálisra csökkentik a kézimun­­kaerő-szüksé gletet. A közös gazdálkodás másik fő ága a szőlő- és gyümölcs­­termesztés lesz majd. Idén sző­lőt már 97, szőlőiskolát 5, kaj­szibarackost pedig 40 holdon telepítettek. őszi tervükben újabb 100 hold szerepel, s az ötéves tervidőszak végén össze­gáltatási tevékenységi többlettel számolhatunk és a kapacitást 70 millió forinttal bővítjük. 1965- ben 1960-nal szemben nagymér­tékű emelkdés várható, hiszen az egy főre eső szolgáltatás 437 forint lesz, amely 66 százalékos növekedésnek felel meg. Ez pó­tolja az országos átlagtól való elmaradásunkat, sőt azt bizo­nyos mértékben túl is fogjuk szárnyalni. D ár az emelkedés teljes egé­® szében a szocialista szekto­roknál következik be, egyáltalán nem célunk a kisiparosok akár a legcsekélyebb mértékben történő mellőzése, arra törekszünk, hogy azokon a területeken, ahol a kisiparosok hasznosan tudják kiegészíteni a lakosság szolgál­tatási igényeinek kielégítését, segítjük munkájukat. Sőt, ahol az igények kielégítését csak kis­iparosok útján biztosíthatjuk, indokolt esetben új iparengedé­lyek kiadását is engedélyezzük. Terveink megvalósításához megfelelő hálózat kialakításáról kell gondoskodni, miért is indo­kolt az új telephelyek létreho­zása és a meglevők bővítése. Eb­ben a munkában messzemenően figyelembe vesszük megyénk adottságait. Városaink kedvező települési helyzete és központi fekvésű nagyközségei lehetővé teszik a szolgáltató hálózat gaz­sen 800 holdat tesz majd ki az új telepítés. Már az idei tele­pítésük minőségéről az a fel­sőbb szervek véleménye, hogy megyeszerte a legjobbak közé tartozik. Annál inkább jólesően fogadták a bátmonostoriak ezt az elismerést, mivel a munkát lényegében szakember közre­működése nélkül végezték el. Konzervgyár — kicsinyben Most még csak egyetlen mű­ködő csőkútjuk van, de távlati terveikben gazdálkodásuk egyik jelentős mellékágaként szerepel az öntözéses kertészet is. Zöld­ségtermésük egy részét piacra viszik, az üzleteknek adják át, a többit pedig konzervipari félkész terméknek saját sava­nyító üzemükben dolgozzák fel. Mivel a nagy konzervgyárak Bátmonostortól meglehetősen távol esnek, van „fantázia” eb­ben a megoldásban. Főleg a friss állapotban nem piacké­pes, exportra alkalmatlan áru­ból készít üzemük savanyú­paprikát, paradicsomot, ubor­kát. A köményből, ebből a ná­lunk eléggé elvétve termesztett fűszernövényből már az idén 25 holdat vetettek, összesen 30 mázsa termett eddig, de ez még nem a végleges eredmény. „A nagy bizalmatlan­ság éveu A szövetkezeti gazdáknak ha­vonta rendszeresen fizetnek — munkaegységenként 10 forint — előleget. A munkaerő-statisztika veze­tése, a munkásegészségügy olyan fejlett a közös gazdaság­ban, hogv kevés helyütt találni párját. Élénk figyelemmel ■> kí-Több mint 250 holdon terem lucerna a Kunfehértói Állami Gazdaságban. Az idei első ka­szálás szénatermésének szárítá­sa teljes egészében állványokon történt. Azóta már másodszor is le­kaszálták a lucernát, s az érté­kes takarmánynövényt ez alka­lommal a Vámosi-féle ventillá­­toros eljárással szárítják. Ennek a módszernek az az előnye, hogy a széna már 60 százalékos szá­radási fokon is kazlazható, oly módon, hogy összerakás közben a kazalban — óriási fadugók se­daságos kiépülését. A nagyobb szogáltatási egységek városok­ban és nagyközségekben lesznek, míg a kisebb községekben fel­vevő hálózatot hozunk létre. IJagy gondot fordítunk a ■” szolgáltató ipar különbö­ző szektorainak együttműködé­sére. A kisipari szövetkezetek részéről konkrét intézkedések történtek a munka megjavítá­sára. Megyénk mind az öt váro­sában már működnek azok a vegyesipari vállalatok, amelyek­nek feladata a közületek és a lakosság szolgáltatási igényének biztosítása. Az első félévben szerzett tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy megvan a lehető­sége a szolgáltatási igények fej­lesztésének. Az öt városban szer­zett tapasztalatok alapján Bács­almáson és Dunavecsén a közü­letek és a lakosság, Kiskörösön pedig a közületi igények kielé­gítésére ugyancsak vegyesipari vállalatokat hozunk létre. A hálózatfejlesztésnél nagy gondot fordítunk az egységek korszerű technikai felszerelésé­re. Ennek érdekében módosítani kell eddigi beruházási tevékeny­ségünket, amivel a javítást és szolgáltatást végző vállalataink: eléggé elmaradott körülmények között dolgoznak. Jó minőségű és gyors munkát, s megfelelő kiszolgálást csak korszerű fel­sőn a vezetőség a munkaerő­hullámzást; pontos adatok áll­nak rendelkezésükre a tagok munkaképességének százalékát, s a gazdasági ágakban való optimális használhatóságát il­letően. — Félig tréfás kifejezéssel, „a nagy bizalmatlanság évének” nevezhetjük az ideit — mond­ja Romaics Ferenc, a tsz párt­­titkára. — A tagság, de a kí­vülállók is, akiket a múlt szo­morú tapasztalatai, a gyenge eredmények más munkaterüle­tekre, jobb gazdaságokba „szám­űztek”, éberen és bizakodóan tekintenek munkánkra. Talán nem járunk a fellegekben, ha a tavalyi munkaegység forint­értékének legalább a kétszere­sével akarjuk zárni a mostani évet. Szeretnénk mielőbb telje­sen elfeledni a rosszat, s csi­­nadrattázó hírverés helyet min­den szólamnál szebben beszélő tettekkel akarjuk bebizonyíta­ni, hogy magunkra találtunk, s a „közös” gazdájának lenni — Bátmonostoron is érdemes. Jóba Tibor Százhúsz mázsa méz A Lakiteleki Földművesszö­vetkezet a tavalyi 37 mázsával szemben az idén már egy va­gon akácmézet vásárolt a köz­ségben és a szomszédos Nyár­­lőrincen. A felvásárlók lovas­kocsival a Nyárlőrinc környéki erdőbe is kimentek és ott 15 vándorméhésztől a helyszínen vették át a mézet. A földművesszövetkezetnek saját méhész szakcsoportja is van, amely értékesítés céljára még közel 20 mázsa mézet ad át. gítségével — két-háromméteren­­ként függőleges kürtőket képez­nék. Ezekbe ventillátorral alul­ról levegőt fúvatnak, amely át­járja az egész rakományt. A lu­cerna ily módon a kazalban szárad ki teljes mértékben. Az így nyert széna üdezöld színű marad, levélzete egyálta­lán nem pereg, s fehérjeértéke 30—40 százalékkal nagyobb, mint a renden szárítotté. Az el­járás olcsóbb az állványos szá­rításnál, annál is inkább, mert a kézi erő igénybevéteLe úgy­szólván mellőzhető. tételekkel rendelkező üzemekkel lehet biztosítani. Éppen ezért a későbbiekben beruházási lehető­ségeinkből berendezésben, gé­pekben és helyiségek biztosítá­sában egyaránt az eddiginél na­gyobb részt kell juttatni a ja­vító és szolgáltató iparnak. Biz­tosítani kell vállalataink részére gépjárműveket, hogy a kisebb egységek anyagellátását, a javí­tandó tárgyak begyűjtését és visszajuttatását meg tudják ol­dani. féltndatosan arra törek­­szünk, hogy a tervezést, az anyagbiztosítást s az elvi irá­nyítást a megyei tanács szak­osztályai végezzék és a konkrét feladatokat a járási és városi ta­nácsok. A közvetlen irányítás nagy segítséget nyújt a külön­böző szektorok közötti helyes arány kialakítására és koordi­nálására, valamint megfelelő szakemberek biztosítására. Ta­nácsainknak állandóan ellen­őrizni és segíteni kell a szolgál­tatási munkát végző vállalati és szövetkezeti egységeket. Sajnos, ez idő szerint nem minden ta­nácsunk van tisztában a felada­tok gazdasági és politikai jelen­tőségével. Ebből a szempontból kiemelkedő a Kalocsai Városi Tanács tevékenysége, ahol a leg­több történt az iparpolitikai ter­vek megvalósítására. A tataházi Petőfi Termelőszö­vetkezet vezetősége felmérte az első félév eredményeit. A ren­delkezésre álló adatok igen biz­tató képet mutatnak. A szö­vetkezet a vemhes üszők és a hízott marhák értékesítéséből félmillió forint bevételre tett szert, de jól jövedelmezett a tenyész- és hízottsertés-állo-Nagy gondot kell fordítani ar­ra is, hogy a szolgáltató egysé­gek kapcsolata a lakossággal az eddiginél sokkal közvetlenebb és jobb legyen. Biztosítanunk kell, hogy a lakosság időnként nyilvános összejöveteleken, kör­zeti tanácstagi beszámolókon ta­lálkozhasson a szolgáltatást vég­ző vállalatok és szövetkezetek vezetőivel és véleményt mond­hasson munkájukról. Ezért a megyei tanács úgy határozott, hogy évenként legalább egyszer a szolgáltatási egységek kötele­sek nyilvános termelési értekez­letet tartani. A szemlélet meg­változtatásához hozzájárul az is, hogy az illetékes szervek már a terv készítésénél gondoskodnak arról, hogy a szolgáltatással fog­lalkozó vállalatok anyagi érde­keltsége szorosan kapcsolódjon a lakosság jó és színvonalas el­látásához. A z első félév tapasztalatai n azt igazolják, hogy a szolgáltatás terén csak tervsze­rű munkával és megfelelő beru­házásokkal lehet előre haladni. Bízunk benne, hogy a megyei tanács által elfogadott és a fő­hatóságok által jóváhagyott ipar­­politikai terveink következetes végrehajtása lehetővé teszi a lakosság igényeinek maradékta­lan kielégítését. Dr. Varga Jenő mány is. amely másfél millió forintot hozott a közös kasszá­ba. A tojás és a gyapjú 750 ezer, a baromfi pedig két és fél millió forintot jövedelmezett ja­nuár 1-től. A baromfitelep egyébként eddig 112 ezer pe­csenyecsirkét küldött piacra, ami^ részben annak is köszön­hető, hogy a baromfigondozók a téli 12-ről 4,5 százalékra csök­kentették az elhullás arányát. A munkaintenzitás fokozá­sához a jó szervezésen kívül nem kis mértékben járult hoz­zá a pénzbeni díjazás, a rend­szeres havi bérezés. A tsz ugyanis áttért a készpénzfize­tési rendszerre, amelynek elő­nye a növényápolásban is meg­mutatkozott. A csaknem 500 hold négyzetes vetésű fészkes kukoricát már háromszor ekéz­­ték és kétszer kézi erővel meg­kapálták. s nemsokára elkezdik a negyedszeri ekézést is. Dr. Zalántai Fndre főkönyvelő TÉVEDÉS — Fiatalember, ne olyan he­vesen. nem én vagyok a Klárii Ventillátoros ssénassárítás

Next

/
Oldalképek
Tartalom