Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-17 / 165. szám
t «»Mal 1992. július 17, kedd HUSZONKÉT! EN ELINDULTAK Igényes filmesztétikai nevelést Némelyikük még álmos egy kissé, nemrég keltek fel. Szokatlan számukra az éjszakai „kimaradás”, de hát nagy dolog volt ez, meg kellett ünnepelni. És különben is, tanáraikkal együtt voltak, senki sem „hajolt el”, csak nagyon jól érezték magukat a nagy búcsúzkodás közepén. A Kecskeméti Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum huszonkét hallgatója tett sikeres államvizsgát. A fiatal szőlő- és gyümölcstermesztők nagy reményekkel indulnak a termelőszövetkezetekbe. állami gazdaságokba, kutatóintézetekbe. Elsőként végezték el az országban ezt az iskolát, s most nemcsak ők várják kíváncsian a jövőt, hanem leendő munkaadóik is: vajon hogyan hasznosítható a nagyüzemi gazdaságokban az új iskolatípus adta tudás. A huszonkét fiú és lány közül három vörösdiplomával Veszett. Akik oayütt maradnak Kiss Ilona Tiszakécskéről jelentkezett 1960 őszén a technikumba. A nagykőrösi gimnáziumban, ahol érettségizett, még arról álmodozott, hogy vegyész lesz. Nem sikerült a felvételi, akkor határozta el, hogy „marad” a mezőgazdaságban. hiszen szülei is tsz-tagok, otthon Tiszakécskén. A vadonatúj vörösdiploma arról tanúskodik, hogy „nem csinált” rossz cserét. — Pedig a gimnáziumban csak jörendűre érettségiztem — mosolyog szerényen. — Az első évben itt is jórendű voltam. Nem szeretek napról napra tanulni, de ha egyszer nekifekszem átvenni az anyagot, akkor nem szívesen megyek a vizsgának hézagos tudással. Az idei év végi bizonyítványom 4,9-es lett, aztán néhány heti éjjelnappal tanulással sikerült feltornásznom kitűnőre. Még nagyobb utat futott meg Török Ferenc, a bácsalmási gimnáziumban szerzett közepes rendű érettségi bizonyítványtól a vörösdiplomáig. A magas, csendes szavú fiú Jánoshalmáról került Kecskemétre. A gimnáziumban hadilábon állt a matematikával, fizikával, irodalommal. itt azonban már az első évben jeles lett. Nem volt nehéz megszeretnie a tananyagot, hiszen az édesapja is agronómus. Az államvizsga előtt még egy utolsó nekirugaszkodással kemény tanulásba fogott és neki is sikerült megszereznie a vörösdiplomát. Nemsokára mind a ketten a Kunfehértói Állami Gazdaság gyakornokai lesznek. Nem véletlen, hogy együtt kezdik az életet — együtt is szeretnék folytatni. Három hónapja írták alá a szerződést az állami gazdasággal, s akkor már elhatározták, hogy amint „bevált” az új hely, egybekelnek. A közös jövőhöz már szerény anyagi alap is van, a vörösdiploma jutalmaként kapott 600—600 forint, s a gyakorlóévben biztosított 1200 forintos állami dotáció, amit a gazdaság a munkától függően még kiegészít. Tovább tanulok A harmadik vörösdiplomás Kerek Mária. Ö az egyetlen, aki már az általános iskolában is mezőgazdasági pályára készült. A makói gimnáziumban kitűnő rendűén érettségizett, s ősszel itt folytatta a tanulást Kecskeméten. Ceglédre kerül, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet ottani gyümölcstermelő gazdaságába. Ügy tervezi, ha letelik a gyakorlóév, tovább tanul a kertészeti főiskolán. Komoly kislány, keveset beszél magáról, de önkéntelenül elárulja, hogy ez a siker csak megerősítette elhatározásában: kutató lesz. És a többiek? Legtöbbjük a középiskolában nem mezőgazdasági pályára készült, nem is volt mindegyikük jó tanuló, de itt megszerette a szakmát, a vizsgákra becsülettel készült és szívesen megy dolgozni. Gránicz Antal is csak közepes rendű volt a gimnáziumban. Itt a második évben ösztöndíjas lett, szerződést kötött a Kunbajai Állami Gazdasággal, ahol szőlész lesz. — Szép szakma — mondja —, fejlődő szakma, nagy jövő áll előtte. Különösen Bács megyében, s az én munkám is része lesz már az ötéves terv hetvenezer holdas szőlőtelepítési programjának. Biztos és szép jövő Kudlik Imre már ösztöndíjasként került ide, s a tiszakécskei Szabadság Tsz-ben zöldségtermesztő lesz. Zsíros Zsuzsa Békés megyéből került hozzánk, megszerette a homokot és az Izsáki Állami Gazdaság szőlőkertészetébe szerződött Messziről jött ide Csere Rozália is, Pápáról, s ő nem is marad itt, megy vissza a Balaton mellé, Füredre vagy Aligára, de a szakma mellett megmarad, borász lesz. A huszonkettő közül egy sem cserélné el a hivatását más munkával. S ha több-kevesebb buzgalommal is tanultak, ha korábban vagy később is érett meg bennük a hivatásszeretet, ma már valamennyien örülnek új munkahelyüknek, annak, hogy keresni fognak, annak, hogy szeretettel várják őket, s annak, hogy olyan pályát választottak, amely nagy fejlődés előtt áll, amelynek a szó legnemesebb értelmében jövője van. Mester László Korunk gyorsan száguldó élettempója, a technika vívmányai iránt megmutatkozó nagyarányú érdeklődés a művészetben is újat, a mozgás, a sebesség élményét követeli. Innen ered a filmek — pillanatonként változó mozgóképek — tömeghatása, népszerűsége, főleg ifjúságunk körében. A rendszertelen moztbajárás, a filmek válogatás nélkül megtekintése azonban káros hatást gyakorolhat a még kialakulatlan jellemű és ízlésű fiatalságra, hiszen sók esetben a felnőttek sem veszik észre a kétértelmű vagy hátborzongató sztori valódi mondanivalóját, mélyreható társadalombírálatát. A film művészi értékeinek felismerése, megértése, a filmszerű látásmód kialakítása napjaink egyik fontos feladatát jelenti. Kiváltképp az ifjúság hozzáértésének fejlesztése, alapos elemző igényének felkeltése teszi szükségessé a sokoldalú nevelőmunkát. Ennek érdekében alakult meg két évvel ezelőtt Kecskeméten az Ifjú Filmbarátok Köre. Tagjai — számuk meghaladja a 460-at — a város középiskoláinak és az ének-zenei AZ ESÓZTETŐ ÖNTÖZŐ-BERENDEZÉSEK ÉS ÜZEMÜK (Mezőgazdasági Kiadó) Az öntözés egyre nagyobb tért hódít mezőgazdaságunkban. Éppen ezért a már másodszor kiadott, 13 szakember által írt mű eléggé nem dicsérhető részletességgel ismerteti az esőszerű öntözési módot, az esóztető berendezések típusait, s a nazai alkalmazásuk lehetőségeit- Terjedelmes részben külön mutatja be az e módszernél alkalmazásra kerülő géptípusokat, hajtómotorokat, szivattyúkat, a csővezeték fajtáit, s osztályozza a szórófejeket. Foglalkozik a berendezések létesítésének műszaki, vízjogi és pénzügyi feltételeivel, továbbá a hordozható és a felszín alatti nyomócsővezetékes, valamint a hajós esóztető berendezésekkel is. Az üzemtani, munkaszervezési és agronómiái problémákon kívül a gazdaságosság szempontjából is ismerteti a könyv az esóztető öntözés módszerét. Dr. Albert János: A HŐSZIGETELÉS KÉZIKÖNYVE E színvonalas mű mind a tervező, mind a kivitelező szakember számára gazdag anyagot tartalmaz. Értékes, Jól válogatott anyaga a külföldi irodalomban található művekkel is felveszi a versenyt. Fordította i Sárk/hii Gyula 11. Magabiztosságát nem igen ingatták meg a vereségek, s amiatt lebecsülte ellenfele erejét és lehetőségeit, s túlbecsülte a magáét. Mégis úgy döntött. hogy 40 méterre növeli a felsvorsu’ást. gondolván, hogy ez biztosítja a teljes sikert. Tudta, hogy Kámov semmi pénzért nem választja majd ezt az utat. Szerinte a szovjet mérnök legfeljebb 30 méterre növeli a félgyorsulást, ez pedig nem ad nagyobb sebességet az űrhajónak, mint amennyivel az ő űrhajója rendelkezik. A motor 10 perces működését is maximálisnak tartotta, mert az atomreaktiv motorok oly nagy hőt fejlesztenek, hogy testüket különleges hőálló öntvényből kell készíteni. Hapgood tehát teljesen biztos volt sikerében és nyugodtan építette űrhajóját. De ismerve Kámov második űrútjának gyorsaságát, került mindent, ami késleltette volna munkáját. Mivel senkivel nem óhajtotta megosztani a dicsőséget, szándékosan kisméretűre, mindössze két ember befogadására tervezte űrhajóját. Mert egyedül elindulni azért mégis lehetetlen. Kijelentette, hogy az első útjára csak a sajtó képviselőjét viszi magával. Az űrhajó elkészült. Hapgood nyílt levéllel fordult az amerikai lapokhoz, de hosszú ideig senki sem jelentkezett az űrrepülésre. Végre, amikor már nyugtalanítani kezdte a dolog, Bison kopogtatott nála. — Mi késztette arra, hogy eljöjjön hozzám? — kérdezte Hapgood a New York Times fiatal munkatársától. — őszinte leszek — felelte Bison. — Nagyon szeretnék meggazdagodni, de manapság ördögien nehéz. Ezenkívül nagy a becsvágyam. Nem hagy nyugton Stanley dicsősége. — Értem! Szóval nagy a becsvágya? Hát a magára váró veszélyekre nem gondol? Lehet, hogy dicsőség helyett halál várja! — Kockázat nélkül nincs győzelem — felelte Bison. Magasnövésű, szélesvállú fiatalember. Jóllehet arca nem szép, de vonzó. Tipikus fiatal amerikai, aki szeret sportolni, de különleges szellemi képességekkel nincs megáldva. Hapgood elégedett volt. Éppen ilyen útitársra van szüksége. — Én is őszinte leszek magához — mondotta. — Fő feladatom: legyőzni Kámovot. (Bison bólintott.) Hogy ezt biztosan elérjem, kénytelen voltam űrhajóm felgvorsulását másodpercenkénti 40 méterre növelni. Nem titkolom magam előtt, hogy ez veszélyes az utasokra. Az újságíró arcán a nyugtalanság leghalványabb jele sem látszott. — Keveset értek ezekhez a dolgokhoz — vallotta be őszintén. — Azt mondja, hogy veszélyes. Elhiszem. De ha maga a veszély ellenére is elindul, miért ne követhetném példáját én is? — Hát ha így van — mondta vidáman Hapgood —, én csak örülni tudok az ilyen útitársnak. — Keményen kezet szorított Bisonnal. — Mikor akar indulni? — kérdezte az újságíró. — Augusztus végén. — S miért nem korábban? — Mert meg kell várni a Mars kedvező állását, hisz oda akarok repülni, felelte Hapgood. — Hát akkor kivárjuk! Nincs már olyan messze! A VENUS 19 .: szeptember 19. Szeptember 15-e örökre megmarad emlékezetünkben: e napon jutottunk be a Venus felhőtakarója alá. Fellebbent a titok függönye, mely a bolygó felszínét takarta. Szeptember 14-én körülbelül 12 órakor érkeztünk a Venus közelébe. Kezdetben keskeny sarló alakban tűnt fel, gyorsan nagyobbodott és 20 órára teljes fázisában pompázott 2 millió kilométerre előttünk. Korongja csaknem olyan volt, amilyennek a Holdat holdtöltekor látjuk. Felszínét sűrű felhők takarták. A csillagos fekete égbolton a Föld hófehér nővére meseszerűen szép volt. Nem tudtam levenni a szemem a látványról, és számtalan színes fényképet készítettem róla. 15-én reggel 7 órakor Kámov javasolta, hogy húzzuk fejünkre a sisakot, aztán bekapcsolta az űrhajó fékező berendezését. Felhangzott az ismert zúgás. Lángnyelvek visszfényei villantak meg az ablakok előtt Űrhajónk lefelé fordult, a Venus felé, amely most a lábunk alá került Kellemes volt megint rendes súlyunkat érezni. Átmentem a másik ablakhoz, és lefeküdtem melléje. Pajcsadze és Belopolszkij elmerülten dolgoztak a csillagvizsgáló műszerekkel. Kámov a vezérlőpultnál tartózkodott. Szeme a periszkóp nézőkéjéhez tapadt, keze a fogantyún pihent. A Venus korongja közben tízszeresére növekedett. Az űrhajó 40 600 kilométeres magasságból másodpercenként 28 kilométeres iszonyatos sebességgel zuhant feléje. A fékező motorok lassan, de biztosan csökkentették a sebességet. A lefelé ereszkedés 47 percig tartott Húsz perc alatt az űrhajó sebessége a másodpercenkénti 16 és fél kilométerre csökkent és 14 ezer kilométerre közelítettük meg a bolygót, amely csaknem az egész látóhatárt eltakarta. Vajon milyen kép tárul szeműnk elé néhány perc múlva? Nagyon izgatottak voltunk. Az emberiség történetében először hatolunk be egy másik világ titkaiba. Űjabb 15 pere telt el, g a távolság már csak 5 ezer kilométer lehetett. Űrhajónk sebessége a másodpercenként 7 és fél kilométerre zuhant és továbbra is szakadatlanul csökkent. (FolytatjukJ általános iskola Vili. osztályának filmkedvelő növedékei. A filmbarát kör elmúlt évi munkáját és ennék jelentőségét értékelve megállapítható. hogy tartalma«, változatos programmal keltette fel a hallgatóság érdeklődését, tudásszomját. Különösein nagy közkedveltségnek örvendtek a történelmi filmekről szóló előadássorozatok. mint például hősi romantika a filmművészetben, vagy a magyar szabadságharc bemutatása. Ennek az az oka, hogy a fiatal hallgatóság életkori sajátosságánál fogva szereti a romantikát, a kalandosságot és a monumentalitást A fejlődés azonban ennél még többre kötelez. Eddig ugyanis elsősorban a filmek történeti felépítése — filmtörténet a némafilmtől a hangosfilmig — alapján történt az előadások összeállítása, az érdeklődésnek leginkább megfelelő témakörben. Az eltelt két év eredményei azt mutatják, hogy itt az ideje emelni a színvonalat, tökéletesíteni az előadások világnézeti nevelő hatását Előtérbe kell. hogy kerüljön az elemző jellegű, esztétikai szempontok alapján történő öszszeállítás, amely átfogó képet nyújtana a giccsfilmekről, a valóság művészi hitelű ábrázolásáról, a film és a társadalom viszonyáról, a film és az irodalom párhuzamáról — tehát a világnézet kialakításában fontos szerepet játszó tényezőkről. ■' 1 Néhányon a középiskolák tanárai közüj — akik maguk is részt vettek az előadásokon — elmondták észrevételeiket javaslatukat Elsőnek mindjárt kifogásolták a vitaindító beszélgetések hiányát Véleményük szerint — és igazuk van — a bevezető előadások nem képesek kitérni azokra a részletkérdésekre, mélyekre a hallgatóság a látott film alapján szeretne válaszd kapni. Érdemes lenne a vetítés titán még egy megbeszélést tartani, ahol elemeznék a hatást amit a film keltett és vitatkoznának azon, hogy miért helyes vagy helytelen az az irányzat melyet a bemutatott darab képvisel Foglalkoztak azzal, hogy az Iskolák a jövőben még nagyobb gondot fordíthatnának a gyerekek filmkultúrájának fejlesztésére, viszont az előadások is jobban kapcsolódhatnának a középiskolás tananyaghoz. Továbbá az archív jellegű klasszikus filmek helyett egyre több helyet kaphatna az új, alakuló ábrázolási módok ismertetése. Az eddigi tapasztalatokat öszszegezve, az elhangzott javaslatokat figyelembe véve kezdett hozzá a TIT a következő évad munkájának megszervezéséhez. Az előadások anyagában, módszerében történő változtatások mellett az ifjú filmbarátok táborának kiszélesítését is tervbe vették. A KISZ-szervezetek segítségével máris hozzáláttak az üzemekben, gyárakban dolgozó fiatalok bevonásához. Lehetővé teszik az általános iskolák VII —VIII. osztályos tanulóinak részvételét, amennyiben magyar-történelem szakos tanáruk erre szellemileg elég fejlettnek, alkalmasnak találja őket. A film ma már nemcsak a kizárólagos szórakozás, felszínes időtöltés kellemes eszköze. Művészi rangra emelkedett és az egyetemes kultúra részévé vált. Mégis — a mozi és a tv nagyarányú térhódítása ellenére — kevés az olyan mozilátogató, aki valóban úgy tekinti a filmet, mint értékes művészeti alkotást. Fejlett ízlésű, alapos filmkultúrával rendelkező, hozzáértő közönség felnevelése a eél. És ezt csak igényes, filmesztétikái neveléssel lehet elérni. .Vadas Zs»#»
