Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-10 / 134. szám

I szocialista erkölcs és a társadalmi bíróságok Május végén múlt hat éve, hogy- megszületett a Miniszter- tanács és a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának határozata a társadalmi bíróságok létrehozá­sáról' és működéséről. E határozat megszületésének lényeges indítéka, hogy a szo­cializmus viszonyai között a dolgozók egyre nagyobb mére­tekben vesznek részt az állam­ügyek intézésében. Előrehaladá­sunk során sok funkciót, me­lyet ma még állami szervek 'Iáinak cl, fokozatosan átvesz­nek a társadalmi szervek. E fejlődési folyamat egyik fontos részét képezi a társadalmi bí­róságok rendszere. Ezekután — ha nem is a tel­jesség igényével — érdemes megvizsgá’ni hogyan próbálják betölteni hivatásukat megyénk­ben a társadalmi bíróságok. Keadeti eredmények A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsánál most készítik elő mun­kájuk első alaposabb elemzé­sét. Annyit azonban máris meg­tudtunk.. hogy bár a határozat értelmében minden 300 főnél több dolgozót foglalkoztató üzemben, vállalatnál megalakí­tották a társadalmi bíróságokat, de eddig mindössze 14—15-re tehető azoknak a száma, ame­lyek céljuknak megfelelően és aktívan működnek. Az elmúlt egy—-másfél év távlatában kü­lönösen szép eredményeket ért el a társadalmi bíróság a Kecs­keméti Konzervgyárban, a Ba­jai Ruhaüzemben, a Kecskeméti Cipőgyárban és a Bies-Kiskun megyei Építőipari Vállalatnál. Ez utóbbi mintegy 2500 főt foglalkoztató vállalat társadal­mi bíróságának tevékenysége különösen híven tükrözi — ha nem is problémamentesen — mindazokat a feladatokat, cé­lokat. amelyre valóban hivatott. Az Építőipari Vállalat 19 ta­gú társadalmi bírósága — mely­nek tagjai foglalkozás szerint a vállalaton belüli szakmákat ’\s képviselik — hét esetben tar­tott tárevfilást az utóbbi másfél év alatt. Mind a hét esetben más-más természetű üggyel fog­lalkozott, s ez módot nyújtott arra. hogy a vállalati élét több területén és vonatkozásában döbbentse rá a dolgozókat a szo­cialista erkölcs, a szocialista együttélés és munka szabályai­ra. A hét ügy során tárgyaltak vállalati fogattal történt ma­gánfuvarozásról. sorozatos iga­zolatlan hiányzásról, a leltáro­zás kapcsán elkövetett mulasz­tásokról (ennek az ügynek egyébként 29 Vádlottja volt) és két esetben a társadalmi tulaj­don kárára elkövetett, lopásról. Ezekután az a kérdés: milyen erkölcsi haszonnal, eredmény­nyel járt a vállalatnál a társa­dalmi bíróság működése? A hr'.gnd megbocsát Egyeben példát hadd mond­junk el erre vonatkozólag. Jó egy évvel ezelőtt —■ amikor el­PETŐFI NEPE A Mizyar ^oclallsta Munkáspárt Bács-KI'kun megyei Bizottsága is s megvet tanács lapla. felelős szerkesufl- Weither Dániel Kisála: a Petőfi Népe Lankladő Vállalat Felelő' klsdő: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét S*ccf>nyl tér 1. szám Szerkeszt A*a-n telefonközpont: 29 19 ÍS-I6. Szerkesztő bizottság: 19-38 Belpolitikai rovat: 11-92. Kiadóhivatal: <*cskemét Szabadság tér T/a. Telefon: 17-09 Terl»«ztt s Msevsr Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dfl 1 hőnaora 1* forint Bécs-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét- — Telefons 11-95­szaporodott a vállalatnál az igazolatlan mulasztósok száma — Sz. P. idős, nyugdíjazás előtt álló szakmunkás ügye került a társadalmi bíróság elé. Ami­kor közvetlen munkatársai a nyílt tárgyalás során ..fejére olvasták” igazolatlan mulasztá­sait és azt. hogy több esetben ittas állapotban jelent meg, Sz. P. könnyekre fakadt és őszinte megbánással Ígérte, hogy meg­változik. Brigádtársai — bízva ígéretében, s hogy lehetőséget is adjanak annak valóra váltá­sához — a tárgyaláson jelen­tették be: eredeti szándékuk ellenére nem zárják ki a bri­gádból. A társadalmi bíróság Sz. P.-t szóbeli feddésben részesítette, s az azóta elmúlt több mint egy év óta nincs rá semmiféle panasz. De hogy a tanulságok­ból nemcsak ő. mások is okul­tak. azt bizony'tja. hogy az el­múlt egy év alatt vállalati szin­ten is lényegesen csökkent az igazolatlan mulasztások száma. A méltányos ítélet Erkölcsi tanulságai mellett a társadalmi bíróságok gyakorla­tában érdekes határterületeket érint a legutóbb tárgyalt, ügy. Az egyik vidéki munkahely dolgozója benzin- és olajjegyet vételezett fel az általa kezelt munkagéphez, de azt nem hasz­nálta fel teljes mennyiségben, hanem a ..maradékot” rendsze­resen eladogatta. Ezzel mintegy 3200 forint kárt okozott a vál­lalatnak. Az ügy az igazgató jóváha­gyásával a társadalmi bíróság elé került, ahol munkatársai megdöbbenéssel és megvetéssel nyilatkoztak cselekedetéről, de kötelességüknél: érezték elmon­dani azt is. hogy egyébként jól dolgozott, s kérték: erre. vala­mint négy gyermekére és fele­ségére való tekintettel — akik valamennyien tbc-s megbetege­désben szenvednek — a társa­dalmi bíróság méltányos ítéle­tet hozzon. A bíróság a sokoldalú mér­legelés után írásbeli megrovás­ban részesítette a megtévedt embert ugyanakkor javasolta ellene a büntető eljárás meg­indítását. .. .és az ellenvélemény Az igazgató a társadalmi bí­róság határozatát enyhének ta­lálta, s ekkor tűnt ki; nincs jogilag szabályozva, hogy ilyen esetben az igazgató hova for­dulhat orvoslásért. Ez a körülmény, s még né­hány vitatott kérdés azt bizo­nyítja, hogy a társadalmi bíró­ságok működése menetközben is csiszolódik, tökéletesedik. A gyakorlatban szerzett tapaszta­latok természetesen gazdagít­ják a most készülő, hatáskörü­ket érintő újabb rendelkezése­ket is. A továbbfejlődés alapvető fel­tétele azonban — mint ahogy a fenti példa is bizonyítja — a társadalmi bíróságok munká­jának aktív szervezése, műkö­dése. Eszik Éva Miért apad a tengereit vize? Geológusok megállapítása sze­rint a világ tengereinek víz­szintje az elmúlt 20 millió év alatt több mint 450 méterrel csökkent. Dr. Viver, Puerto- Rico-i tudós szerint ez a je­lenség azzal magyarázható, hogy a föld felülete állandóan tágul. enn9k következtében a földkéregben repedések támad­nak. s a tengerek vize ezeken az árkokon keresztül szivárog el. Szénnel termékenyített talaj Szovjet mezőgazdászom szenet alkalmaznak talajjavítási célok­ra. A porított szenet antmóniá- kos oldattal keverik és repülő­gépről permetezik a búzaföl­dekre. Az újszerű trágyázás hat­nyolc mázsával fokozza a hek­táronkénti gabonahozamot. £Qif izáL ideg a rúzia Már reggel 7 óra­kor elment a kis­lány hazulról, ekkor kezdődött az érett­ségin a szóbeli vizs­gája. Hetek óta tar­tó lázas készülődés előzte meg ezt a na­pot, s az izgalom magával ragadta a családot is. Mint va­lami nemzetközi mérkőzés előtt a ha­zai csapatnak, úgy szurkoltak most Zsu­zsának, aki íme — hogy múlik az idő! — nemsokára igazá­ból is felnőttnek szá­mít, „érett” lesz, ahogy tréfásan mon­dogatták. S nem kis dolog ez a szóbeli, hiszen egész dél- elóttön át mindössze öten-hatan vannak „porondon”, s csak feléjük irányul a kérdések pergőtüze. Négy év anyagá­ból kell számot ad- niok és ezen felül is még sok mindenből, összegező, rendsze­rező és áttekintő készségből, s egy ki­csit a rátermettség­ből, memóriából, a nyugodt és biztos fellépésből is. Hi­szen csak sikerül­jön!. .. Az apa, aki csak délután állt munká­ba, alig várta a de­let jelző harangszót, aztán rohant, hogy egy szál virágot sze­rezzen valahol, in­kább csak jelképnek a fogadtatáshoz. — Mert elhatározta: az iskola kapujában várja meg a lányát. A folyosóra is fel akart menni, de nem engedték, ilyen­kor nem szabad meg. zavarni az áhítatos csendet türelmetlen járkálásokkal. Az épület előtti parkban rótta hát a köröket a virág­ágyak körül, s köz­ben az óráját leste. Bizony múlt az idő. Már az egyesen is túl haladt a kismu­tató. Az egyszál sár­ga rózsa, amit ma­gával hozott, kez­dett kókadozni. Meg talán a járókelők te­kintete is feszélyez­te, hisz köztisztelet­ben álló férfiú a vá­rosban, s nem min­denki tudhatja, hogy a lányát várja, le­het, hogy másra gondolnak az embe­rek. Merész mozdu­lattal a rózsát a za­kója alá rejtette. Fél 2 tájban tűnt fel az ismerős, ked­ves lény, a nagy­lánnyá serdült „ki­csi” az iskola lép­csőjén. Észrevette édesapját és futva érkezett elé. Boldog­ság, a jól sikerült vizsga öröme ragyo­gott az arcán. Egy­szerre nyíltak öle­lésre a karok, s apa és lánya egymásra borult. Aztán halk fel- szisszenés, mert hát „nincsen rózsa tövis nélkül”, s a tövisek áthatoltak az apuka vékony ingén, jelez­ve, hogy róluk sem szabad elfeledkezni. Az apa kissé za­vartan szedte elő a zakó alól a megté­pázott sárga virág­szálat, szeretetének szerény bizonyíté­kát. Egirmásra néz­tek s összenevettek, mint a csínytevésen kapott gyerekek. S a lány hevesen a férfiba karolt. Aki nem ismerte őket, azt hihette ró­luk: boldog szerel­mesek. .. Megyénk kirándulóhelye^ Km ©feliért© Ezúttal Kunfeliértót mutatjuk be kedves olvasóinknak. A kies környezetű tavat már főváro­sunkban is kezdik megkedvelni. A Budapesti Bolyai Gimnázium növendékei tavaly nyáron egy hónapot töltöttek itt és nemrég jelezték, hogy az idén is eljön­nek. A tó vizének hőmérséklete és talaja a Balaton déli partjához hasonló. Legnagyobb mélysége három és fél méter, s mintegy 800 méter hosszú, strandolásra alkalmas partrésze van. Hét vé­gén általában négy—ötezer em­ber keres itt felüdülést. A föld­művesszövetkezet halászcsárdá­ja és tánczenekara gondoskodik a jó hangulatról. Először a jánoshalmi általános iskolák szülői munkaközössége foglalkozott azzal a gondolattal, hogy üdülőtábort létesít a tó­parton. Bontásból származó épí­tőanyagot gyűjtöttek, s 5400 fo­rint beruházással, s 433 000 forint értékű társadalmi munkával fel­építették az iskolai üdülőt. Egy­hetes csoportonként — egyszer­re 80 gyermek üdültetésével — a nyári szünidőben minden já­noshalmi iskolás eljut Kunfe- hértóra. Azóta felépült a Kiskunhalasi Járási Tanács négyszobás, és a Kunfehértói Állami Gazdaság ugyancsak - négyszobás üdülője is, amelyek május végétől szep­temberig üzemelnek.' A jól fel­szerelt, s kívülről is igen szép épületek a legmodernebb bala­toni üdülők benyomását keltik, s az ellátás is kitűnő. Közben megkezdte a Kunfe- hértói Községi Tanács is köz­ségfejlesztési alapból a tópart kiépítését. Kivezettek a villanyi, utat építettek az üdülőtelepié. Elkészült a strandon ötven ka­bin. s most egy több száz sze­mélyes vetkőző-öltözöt, ruha- megőrzőt építenek. A távlati ter­vekben 3 millió forintos költség­gel szállodaépítés és sétányok, parkok létesítése szerepel. Nagy Ottó A Kunfebértői Állami Gazdaság üdülője. Ezt az üdülőt építtette a járási tanács. Csónakáznak az állami gazdaság üdülő dolgozói. (T—l.) Kabinsor a tóparton,

Next

/
Oldalképek
Tartalom