Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-10 / 134. szám
4. oldal 1962. június '-n vasárnap VISZONTLÁTÁSRA OKTÓBERBEN! Befejezte az évadot Kecskeméten a Katona József Színház A Kecskeméti .Katona József Színház a szerdai televíziós közvetítéssel méltóképpen fejezte be az évadot a megyeszékhelyen. A következő napon a társulat átköltözött Bajára, ahol augusztusig bemutatja az évad valamennyi színművét. A kecskeméti szereplés befejezése alkalmából felkerestük Radó Vilmost, a színház igazgatóját és Csapiár Vilmost, a színház szervező titkárát, hogy érdeklődjünk az elmúlt nyolc hónap eredményeiről, tapasztalatairól. 4 próza «térhódítása“ A színház áz évad folyamán tizenkét bemutatót tartott Kecskeméten Ebben az évben először fordult elő, hogy' szigorúan ragaszkodtak az előre megállapított műsortervhez. Táj előadáson tizenegy darabot mutattak be. A műsoron hat prózai és öt zenés darab szerepelt. Ez merész vállalkozásnak tűnt, hiszen köztudomású, hogy a kisebb falvak kevésbé igényes közönsége eddig inkább az operettekhez vonzódott. Mi sem bizonyítja azonban jobban lakosságunk kulturális színvonalának emelkedését, mint az, hogy a színház nem „bukott bele” ebbe a vállalkozásba, s nagy sikerrel játszotta tájelőadáson is a prózai darabokat. Kecskeméten pedig különösen erősen emelkedett látogatottságuk. Elsősorban érvényes ez a klasszikus darabokra. A Bánk bán, a Sevillai borbély, a Kómeó és Júlia előadásain túlteljesítette bevételi tervét a színház. A Bánk bán és a Shakespeare színmű sikere vetekedett az operettekével. A modemek közül a legnagyobb sikert Arthur Miller: Édes fiaim című színmű arattá •— Tudjuk, hogy a színházlátogatók szívesen megnéznének több mai zenés vígjátékot is — mondotta Csapiár elvtárs. — Sajnos, azonban ilyen kevés van és különösen kevés közöttük a jó. Nagy érdeklődés Tavaly vállalkozott rá a Katona József Színház, hogy úgynevezett kisszínpadot állít fel, amellyel ellátogat azokba a községekbe, ahol a nagyobb létszámú előadások számára nincs megfelelő helyiség. A színészgárda létszáma és lekötöttsége azonban nem engedte, hogy külön kásRZÍnpad-együttest állítsanak munkába. Ezért úgy igyekeztek teljesíteni vállalásukat, hogy a nagysikerű, de bevés szereplőt foglalkoztató Sevillai borbéllyal mutatkoztak be a kisebb községekben. A színház vezetőit is meglepte, hogy ez az egyébként kitűnő, klasszikus vígjáték milyen sikert aratott egészen kis falvakban: Hetényegyházán, Bó- csán, Páhin, Csengődön, Fülöp- házán, Pirtón és még jó néhány községben. Megható volt az a lelkesedés is, amellyel Kerekegyháza lakossága fogadta az új művelődési házban a színház bemutatkozását. Ugyanígy a kis községek lakosságának rendkívüli érdeklődésére vall az, hogy Tázláron hét alkalommal tarthattak az évad folyamán mindig telt ház előtt előadást Ezután a színház igazgatóját kérdeztük meg: hogyan értékeli az elmúlt évadot. — Levelekből, a legtöbb előadás forró sikeréből és a kritikából arra következtetünk — Könyvespolc Földes Péter: MENNYEI FANCÉLVONAT A Szerz6 hiteles hadtörténelmi dokumentumok alapján feleleveníti a hőst korszak, a Tanácsköztársaság regényes történelmét. Érdekes mese keretében mutatja he az Ifjú ol- *>asdknak ezt a forrongó, nagy tettekre lelkesítő időszakot A József Attila-díjas író méltó emléket állít kőnj vében a vezetőknek és egyszeri! harcosoknak. mondota —, hogy elértük fő célkitűzésünket: évről évre jobb előadá:%kat, magasabb színvonalú művészetet nyújtani a közönségnek. Nem csekély elismerése munkánknak az, hogy az előző évadhoz képest negyven százalékkal nőtt a bérletesek száma, s hogy túlteljesítettük bevételi tervünket. Ismert nevek a színlapon Ezután arról beszélt, hogy a színházban az évad végén bizonyos átszervezésekre kerül sor. Többen eltávoznak a társulattól és már jó néhány új szerződést kötöttek. — Ma már a Kecskeméti Katona József Színház a legjobb vidéki színházak közé tartozik. A színilázi világ érdeklődésének középpontjába került. Így természetes, hogy szívesen „viszik el” művészeinket Budapestre, valamennyi színész álmainak végállomására. Az évad végén Budapestre távozik Galambos Erzsi és Csajányi György. — Kivel kötöttek már szerződést a jövő évadra? — Jó néhány olyan színészt üdvözölhet a közönség akit már ismer. A régi kedvencek közül visszatér Baracsi Ferenc, Balogh Rózsa és Mucsi Sándor. Az újak többsége is ismert nevű művész: Bárdi György Jászaidé jas, Margitlay Ági Jás zai- díjas a pécsi színháztól, Bege Margit pedig Szegedről. Tárgyalunk még a Színművészeti Főiskoláról kikerült fiatalokkal, velük azonban a szerződést még nem kötöttük meg, s így korai lenne beszélni róluk. Jobb körülmények, jó műsor A jövő évi műsortervről elmondotta Radó Vilmos igazgató, hogy bizonyára nagy siker lesz az Ember tragédiája kecskeméti bemutatója, Illyés Gyula mai tárgyú drámája a Malom a Séden, Tamási Áron új vígjátéka a Boldog nyárfalevél, Csehov Sirálya, vagy Dosztojevszkij Bűn és bűnhödése és természetesen Brecht Koldusoperája az évadnyitó színdarab. A zenés darabok összeválogatása is olyan, hogy kielégítse a közönség igényes operettek iránti érdeklődését. Ezek között különlegességnek számít Francis Lopez francia zeneszerző A torreádor (Andalúzia) című nagyoperettje. A nyáron folytatják a színházépületben a nézőtér kényelmesebbé, szebbé tételét. A páholysort és az erkélyrészt fogják átépíteni. A páholyokba kárpitozott székek kerülnek, s a hátsó helyeket felemelik a jobb látás érdekében, az erkélyen pedig kényelmes ülést biztosítanak az olcsóbb helyek látogatói számára is. — A jövő évadban tehát — fejezte be a beszélgetést a Katona József Színház igazgatója — jobb körülmények között, jó műsorral fogadjuk a közönséget. Tudjuk, hogy megnövekedtek az igények, s ma már hasonlíthatatlanul magasabb színvonalú a színházlátogató közönség ízlése. Büszkék vagyunk erre, hiszen nem csekély részünk van benne nekünk is. Emellett fokozottabban szeretnénk hozzájárulni a falusi lakosság műveltségének fejlődéséhez és gyorsabb ütemben tüntetni - el a kulturális fehér foltokat. Az utóbbi évek fejlődését látva, bízunk benne, hogy a színház meg tud felelni ezeknek a célkitűzéseknek. Hisszük, hogy a közönség nevében is elmondhatjuk: türelmetlenül várjuk az októberi viszontlátást! Mester LAszló BŰZ miUKÜf-!BECZ£ SAVOLY 80. Másnap reggel már a lócán ült a két egészségügyi és nézte a karaván készülődését, amikor három csinos anomita lány közeledett feléjük. Gazsó majdnem felugrott meglepetésében. Az egyik lány Tl-ti volt A fiú nem vette le szemét a közeledő lányokról. Hogy fel ne kiáltson, izgalmában szájára tette kezét. Ti-ti alig észrevehetően intett: ne árulja el, hogy ismeri. Gazsó jobban megnézte a másik két lányt és rájött hogy ismeri azokat: a bá-káni nyilvánosház lakói volt. S ezek most ebbe az erődbe jönnek? De mit keres közöttük Ti-ti? Úristen, mit jelent ez? A lányok közben odaértek és vidáman mutatták fel igazolványukat és adták át ellenőrző könyvüket. Ti-ti ezenkívül még egy zárt borítékot nyújtott át Gazsónak. — Ezt önnek küldi a bá-káni orvoskapitány. Az egészségügyi idegesen nyúlt a levél u-tán. — Mi pedig elmegyünk és jelentkezünk az erőd parancsnokánál — mondotta Ti-ti. biztatóan nézve a fiúra; Gazsó bólintott, aztán türelmetlenül felbontotta a levelet. A bá-káni orvosnak a lányokra vonatkozó utasítása volt benne. -A lányok egészségéért ön felelős. Jelenleg mindegyik egészséges. Mindermao kötelesek magukat egészségügyi vizsgálat alá vetni. A lányok részére csak az egészségügyi szoba egyik elválasztott részében lehet szállást biztosítani. Amennyiben a fenti utasításnak nem tud eleget tenni, a lányok tovább utaznak a karavánnal.« Gazsóval forgott a világ, amint a levél végére ért. Hát ez lett Ti-tiből? Ilven lett a viszontlátás, amelyet ö annyira várt?.«. Ennyire köpönyeget fordított a lány? Odadobta magát a gyűlölt idegenlégiónak? Ez érthetetlen. De miért tette? Szinte leroskadt a lócára. Mennyire várta a lánvt! Szinte nem volt nap. nem volt perc, hogy rá ne gondolt volna, amióta eljött Bá-Kánból! És most így kell viszontlátndok egymást? A lányok közben visszaérkeztek a kapitánytól. Ti-ti melegen, mosolyogva nézett Gazsóra, az azonban sötéten meredt maga elé. — Hol lesz a szállásunk? »<* kérdezte az egyik lány. Gazsó Hargitai felé fordult. — Menj a raktároshoz, vételezz 15 pokrócot és egy csomó spárgát, aztán csináld meg a kisasszonyok fekhelyét, egyben fogadó helyiségét! tühösen elindult a kan tin felé. — Miska, hogy mégy? Miska! — kérdezte értetlenül Hargitai, azonban Gazsó vissza sem nézett. Egész nap a kantinban ivott és egyre jobban elkeseredett; — A mennyországot vártam és a pokol szakadt rám! — csapott öklével az asztalra a negyedik liter után. — Parancsol? — lopakodott közelebb a kantinos. — Menj innen! — Gazső felkapta a literes üveget és a kan— Ha valaki Jósolta volna, hogy Helsinkibe küldenek, hát biztosan kinevetem. Sokszor még mindig úgy tűnik, álmodom ... Csodálatos érzés arra gondolni, hogy a világ minden részéből összesereglett fiatalok között én is ott leszek — mesél boldogan Szabadi Piroska — helyesebben pár hete Velics Jó- zsefné —, a Kalocsai Paprikaipari Vállalat csomagalója. Szorgalmas munkában telnek a napok az indulásig. Beszéd közben messzire kalandozik a tekintete, örül a kitüntetésnek — mindössze négyen indulnak a megyéből. A döntés helyességét Móró László igazgató és Székely Gyula párttitkár szavai igazolták: — Ügyeskezű, lelkiismeretes dolgozónk Piroska. Ráadásul csendes, szerény természetű. Mint KISZ-vezetőségi tag és a vállalat kultúrfelelőse, sok fiatalt beszélt rá a továbbtanulásra, szervezett be a József Attila olvasómozgalomba. Most alakítja a színjátszó-csoportot. Nem véletlenül került a VITtinos felé vágta. Az utolsó pillanatban kapta el a fejét. — Egyszer nekem is szabad mulatnom!... Nem igaz?!... — kérdezte. — De igen ... hogyne.. 1 — hebegte a másik. Hargitai jött be és kissé félénken közeledett Gazsóhoz. —■ Miska!... Mi van veled?... Gyere már, téged várunk... — Elkészítetted a kisasszonyok fogadófülkéjét? — El, hogyne! Akadt segítség bőven, hiszen mindenki nagyon várta már a lányokat... — Várta!.., Mindenki várta! és a kisasszonyok elszórakoztatják majd az egész erődöt... Mi?!... — Hát azért jöttek — mondotta bizonytalanul Hargitai. — De gyere már ... — Mi az istennek menjek? Gyertyát tartani? — Eh! Te vagy a felelős a lányokért. Rád vannak bízva. Néhány közlegény már ott ólálkodik. Lesz egészségügyi vizsgálat, vagy nem? ... — Várj csak! — Nekiiramodott az udvarnak, Hargitai alig tudta követni. Amint Gazső belépett a szobába, a/félhomályban valaki megragadta kezét és megcsókolta. Ki az? Csak Ti-ti lehet!... Dühösen lökött rajta egyet, s villámgyorsan elkapta kezét. . Kotorászni kezdett asztalán, aztán gvertvát gyújtott. A lányok ott ültek ásván, sorba. — Nos, hölgyeim — fordult feléjük Gazsó gúnyosan —, megkezdik a munkát, vagy ma este még pihennek? — Olvan fáradtak vagvunk — sóhajtott az egyik lány. — Én még b»teg vagyok — mondta halkan Ti-ti. — Beteg? — nevetett gúnyosan Gazső. — Igen. beteg. Nem fogadhatok vendéget. Az aitóban zörögtek. Gazsó intett Hargitainak, küldöttségbe. Megérdemli! A tágas csomagolóban — ahol hatalmas üvegablakokon árad a fény — szintén megvitatták Piroska jelölését. És az asszonyokból álló „rendkívüli bizottság” úgy döntött: jogos a kitüntetés! Sőt, a részleg közös érdemének tekintik, büszkén hangoztatják mindenki előtt: — A „mi” Piroakánk megy Helsinkibe! Nem hiába a csomagoló részleg dolgozója ... összetartó kis közösség. Vidámak és nem ismerik ezt a szót: — lemaradás. Egy személy naponta 280 kiló tésztát* vagy paprikát csomagol villámgyors mozdulatokkal. Még beszéd közben sem pihen a szorgos kezek munkája. Piroska nemrég tartotta esküvőjét. Mit szólt az ifjú férj a nagy úthoz, a VIT-hez, mely jó néhány napra elrabolja tóié fiatal feleségét? — Hát eleinte nehezen barátkozott meg az utazás gondolatával — vallja be őszintén —, és nekem is elszorult a szívem, ha eszembe jutott, hogy nem együtt megyünk. De most már esténként közösen tanulmányozzuk a térképet, képeslapokat* útleírásokat Helsinkiről és a régebbi világifjúsági találkozókról. Találgatjuk, vajon milyen is lesz a mostani? Ahogy én várom az utazást, úgy várja ó a visszaérkezést, a beszámolót... Nyílt tekintetű, jókedvű fiatalasszony. Huszonegy éves. 1957-ben, a nyolc általános elvégzése után — szinte gyerekfejjel — került a vállalathoz. Azóta nagyon megszerette munkáját, az üzemi életet. Még soha nem járt az ország határán túl. És most július 29-én felemelkedik vele Ferihegyről a repülőgép. Kíváncsiság, izgatott várakozás bújkál a hangjában, ahogy felsóhajt: — Alig várom az Indulást, ügy számolom a napokat, mint a gyerekek karácsony előtt... Vadas Zsuzsa ^ — Légy szíves, zavard el őket!... A kisasszonyok fáradtak ... A szekrényből pálinkát kotort elő. Mindenkinek töltött egy fél decit, maga is bevágott eggyel, meg az éppen visszatérő Hargitainak is adott. — Jó pálinka ugye ... nagyszerű pálinka ... Búfejtő — motyogta Gazsó. Ti-ti szomorúan nézett rá. Hargitai zavartan álldogált. Az ajtónál néhány légiós türelmetlenkedett. — Menj oda, küld őket a fenébe! — ordította Gazsó. A fogtechnikus eltűnt, a z egészségügyi pedig újabb pohár pálinkát öntött a lányoknak. Azoknak mind jobb kedvük kerekedett. Hargitai visszatért és ő is felhajtotta italát. — No, hölgyeim, nem térnek még nyugovóra? — kérdezte Gazsó. Ebben a pillanatban ismét zörögtek az ajtón. — A betyár úristenit! — rohant oda Gazsó — ki az?! — Lafarte hadnagy. Gazsó kelletlenül kinyitotta az ajtót. — Igazán sajnálom hadnagy úr — mentegetőzött. — Ez a lány beteg, a másik kettő meg fáradt. Ma este nem óhajtanak vendéset fogadni. — Ó, igazán kár — lépett be Lafarte —, de azért engedje meg, hogy néhány percet itt töltsék ... Legalább megnézhessem őket. Belépett a fülkébe, sorra szemügyre vette a lányokat. Ti- tinél sokáig időzött, aztán mosolyogva csak annyit mondott. — Pedig nagvon szívesen elszórakoztam volna az este bármelyikükkel. — Egy kis pálinkával esetleg mc-Dkínálhatom — előzékenyke - dett Gazsó és már szedte is elő a Doharat. Töltött mindegyik poharába, a lányokéba is. (Folytatjuk.) Kalocsáról indul — Helsinkit2!«».