Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-08 / 132. szám

As éltető vis

\fíz- Amióta mezőgazdőXko- ” dás folyik csapadékszegény megyénkben, nyaranta a legáhitottabb „áldás”: a víz. A természet nwstohaságát azonban egyre nagyobb mértékben száműzi az ember, a szocializmust építő társadalom, azzal hogy maga csinál esőt.

Ma már nemcsak a folyókből, csatornákból, ásott kutakból kerül az ember által víz a növényekre, hanem — a csővezeték révén —■ a „földalatti Dunából”, a 20—30 méter mélyen található kavicsrétegböl is.

Termelőszövetkezeteink az idén már 13 ezer holdat öntöznek, s több ezer hold az állami gazdaságok öntözött területe is. Az állam segítsége és leleményes megoldások viszik lépésről lépésre előre az öntözés problémájának megoldását. Erről adunk az alábbiakban némi ízelítőt.

A Duna, a Vajas és a mélyfúrású kút

Számos növényféleséget öntöznek

A fájsz! Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a kétezer hold szántóterületnek jelentő« részén folytatnak öntözéses gazdálkodást. A szántóföldek a Duna mellett terülnek ej, s a víz szivattyúkkal történő átemelése nem ütközik nehézségbe. Ottjár- tunkkor mintegy 200 holdon volt lefektetve a csőhálózat, amelyen keresztül jut a folyam vize a növényekre.

Ezen a területen egyébként több mint 80 holdon lucernát is öntöznek, amelyből 57 hold újvetésű. Ezt borsóval vetették felül. Itt termesztik a zöldségféléket is: a káposztát, kalará- bét, zöldhagymát, salátát. A két utóbbi letakarítása után a helyükön — másodnövényként és az öntözésnek köszönhetően — káposztát termesztenek. Azonkívül itt termesztik és öntözik a magról vetett vöröshagymát, a takarmánvrépát, s — 10 holdon — a sárgarépát is. Az utóbbi sorai közé köztesként paradicsomot és zellert is vetnek.

Mivel az öntözőberendezés hordozható, közvetlenül a Duna mellett még mintegy 250 hold növényeinek a mesterséges csapadékkal való ellátására van lehetőség. Ezen a területen spenótot, újburgonyát, fűszerpaprikát és étkezési borsót termesztenek. De ugvanitt 60 holdon a legelőt is öntözik, amelynek termőképességét pétisó kiszórásával is növelik.

WWWWWV^WW

Kedvezmények

Kormányzatunk azokat a vízgazdálkodási társulatokat, amelyeknek érdekeltségi területe túlnyomó részben termelőszövetkezeti használatban van, jelentős kedvezményben részesíti,

A társulatokat a feladatuk

ellátáshoz szükséges új gépek beszerzésénél árkedvezmény illeti.

az az árengedmény, amelyet a n ifczőgazdasági termelőszövetkezetek beszerzése esetén a belkereskedelmi miniszter és áz Országos Árhivatal elnöke együttes utasításában foglalt rendelkezések megállapítanak. Az Országos Mezőgazdasági M inőség. vizsgáló Intézet az illetékes Vízügyi és erdészeti szervekkel egyetértésben'

díjmentesen gondoskodik a talajvédelmi munkálatokhoz szükséges vizsgálatok és kivitelezési tervek elkészítéséről.

valamint a létesítmények helyszíni kitűzéséről. A társulat ál- al végzett, feladatkörébe tarozó

talajvédelmi munkák műszaki irányítását

'ásítási és erdőtelepítési munkák tekintetében az állami er- lőgazdaságok, vízügyi létesítmények tekintetében a vízügyi gazgatóságok

térítés nélkül végzik.

A talajvédelmi létesítmények fásítás, vízmosás-kötés, támfa- ak építése stb.) megvalósításhoz

A közel 3000 holdon gazdálkodó bátyai Piros Arany nem tartozik a megye legrégibb termelőszövetkezetei közé. Második éve működik az időközben 840 főre szaporodott közös gazdaság, s a helyi adottságoknak megfelelően elsősorban fűszer- paprika termesztésére rendezkedtek be.

Mintegy húsz hold volt az 1961-ben öntözött területük. Primitív eszközökkel, jóformán házilag, de igen leleményesen oldották meg az öntözés problémáját. Saját építő brigádjuk által készített csónakokra szerelték a szivattyút, s e módszerrel öntözték többek között a Kisduna melletti hatholdas káposztaföldjüket.

Idén a fűszerpaprikájuknak 50—60 holdját öntözik majd a Dunából és a Vajas-csatornából, továbbá a 300 holdas zöldségkertészetet és a 80 hold lucernát.

Tavaly benzinmotort szereztek be, most viszont két Mannesmann rendszerű öntözőberendezés üzemeltetésével gondoskodnak földjeik vízellátásáról. Ezenkívül mélyfúrású kutat is létesítenek.

Említésre méltó, hogy tavaly — az ideihez viszonyítva jóval kisebb mértékben öntözött területen — paradicsomból 240, Julisika-babból pedig 126 mázsás holdanként! termést takarítottak be.

Nem kisrészt az öntözés jövedelmezőségének köszönhetően nagyarányú beruházásokra van lehetőségük. 1961-ben 250 ezer

forintért vásárolta meg a termelőszövetkezet jelenlegi székházát, amelyet most bővítenék, korszerűsítenek. Saját anyagból és saját munkaerővel 120 férőhelyes lóistállót és 400 férőhelyes juhhodálvt építettek. Idén 10 vagonos góré és 32 vagonos magtár, továbbá fiaztató, hizlalda és süldőszállás éoi>l a gazdaságban.

J. T.

A kalocsai járás esőcsinálói

Mire jó a vadvíz

A Kunfehértói Állami Gazdaságban a tavasszal egy 12 és egy 52 holdas területen létesítettek szőlőgyökereztető iskolát. Az utóbbiban 5 millió 300 ezer vesszőt ültettek el. Problémát okozott azonban, hogy miképpen öntözzék a vesszőket. Annak megoldására a gazdaság vezetői leleményességért nem mentek a szomszédba. Öntözés céljára egy másik területen már tavaly is ásattak talajvízgyűjtő medencét most Dedig a szőlőiskolától mintegy száz méA Kalocsa és Vidéke Vízgazdálkodási Társulat igazgatója, Farkas Pál tájékoztatott bennünket ez évi terveikről, feladataikról, az öntözés és a kútfúrás megvalósításának tennivalóiról:

— Csők utak fúrására az idén 660 ezer forintot fordítunk, ha 33 csőkút elkészítésére lesz igény. A kutak nagyteljesítmé- nyűek, percenként másfélezer liter vizet is ad némelyik, s így rájuk — egyenként — 20—30 hold terület is „kapcsolható”. Ha tehát a tervezett valamennyi csőkút megfúrását igénylik a termelőszövetkezetek, a társulat körzetében újabb 750—800 hold válik öntözhetővé. Szó van arról is, hogy ebben a munkában együttműködünk a Homokhátsági Vízgazdálkodási Társulattal, mivel a kiskőrösi járás szak- szövetkezeteinek is van igényük csőkútak fúrására.

__ Tervünkben csak esőztető

ön

tözés szerepel — folytatta , mivet a területünk át és át van hálózva kisebb-nagyobb csatornákkal. A víznek ezekből történő kiemelése elegendő számú gép segítségével könnyen megoldható. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság is ígért tíz új nagyteljesítményű, csőhálózattal ellátott gépet. Egy-egy ilyen berendezés 120 hold öntözésére képes a vizet továbbítani.

Ezután az öntözés fejlesztésének további lehetőségeiről beszélt. — Előreláthatólag^ még ebben az évben megkezdődik^ a társulat területén egy, hat-hétezer hold öntözésére alkalmas, öntözőtelep építése, az Országos Tervhivatal támogatásával — mondotta. — Még nem döntöttük el, hogy a három lehetséges megoldás közül melyiket

Reverzibilis szivai ty ú-telep

Foktőn, a Duna védgátjának tövében ez év február elején kezdték meg az úgynevezett reverzibilis szivattyútelep építését a Bajai Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság szakemberei.

Kuklis Lajos, az építkezés fő- munkavezetője elmondotta, hogy a létesítmény építése során számos műszaki problémát kell megoldaniok. Egyik ilyen legnagyobb nehézség az állandó talajvíz, amely elég magas szinten van. Ezt azonban vákuum- kutak segítségével nagyrészt sikerült még lesüllyeszteniük. Az országban először alkalmazzák ezt a módszert, s általa a szivattyútelep építése lényegesen könnyebbé válik.

A jövő év végére minden bizonnyal teljesen elkészül a szivattyútelep. Működése a kalocsai járás öntözéses gazdálkodását hatalmas mértékben fellendíti, mert általa bármikor biztosítható lesz a másodpercenkénti hat és félköbméter víz. Üzemeltetésére akkor kerül sor, amikor a csórna—foktői csatorna és a Duna vízszintje egyforma magas, illetve egyforma alacsony lesz. Egyéb esetben a víz átömlesztése a Dunából a csatornába — vagy fordítva — egyszerűen a zsilipek megnyitásával történik.

jaj»-;: él é éjé. %ié:;y,. " *

. .,1 \„

Szili Sándor gépész cs a vizet szívató-nyomató lánctalpas.

I vi.s i-v'cv s, ;

t j •»' 7 * Xt< v > * ~ -ír

A gazdaság két dolgozója gyors mozdulatokkal kapcsolja össze a műanyagcsöveket.

fenséges csapadékkal való ellátására.

A sásos-nádas természetes vízgyűjtő szélén beásattak egy lánctalpas erőgépet, s azzal szívatnak-nyomatnak percenként 1200 liter vizet a műanyagból készült fővezetékbe, amelyből a rendeltetési helyükre könnyen átszerelhető 6 méter hosszú csöveken és szórófejeken keresztül jut a mesterséges csapadék a szőlőiskolára, ösz- szosen mintegy ezer métert kitevő csőmennyiséget »tárolnak" a telepítés szegélyén, hogy a vizet 18 méter átmérőjű körben permetező szórófejek szünet nélkül működhessenek. így lesz eső abból a vízből, amely egykét perccel előbb még a sást, s a nádat táplálta. így lesz haszon a haszontalanból.

to zó

14 helyeit 13 era

rat, s ezekkel együtt, valamint a földalatti öntöző berendezést is beleszámítva, 500 holdra juttatjuk a vizet.

Megtudtuk azt is, hogy az idén nyáron tovább növelik a naponkénti öntözés idejét. Tavaly ugyanis átlagosan 14 órát öntöztek naponta, ebben az évben viszont — oly módon hogy a vizet nyomó agregáto- rokhoz felváltva osztják be a gépkezelőket — már 18 óra lesz a napi öntözési idő. A nyári hónapokban egyébként körülbelül húsz szak- és segédmunkás dolgozik majd

az öntöző berendezések mellett, mint irányítók és kisegítők.

A szövetkezetnek nagyszerű tervei vannak a vízhasznosításra a további jövőt illetően is. Czibere elvtárs erről a következőket mondotta:

— Fél kilométerre a Dunától nyolc kilométer hosszú — a folyam szintjétől 3—3,5 méterrel alacsonyabban fekvő — holtmeder húzódik szövetkezetünk területén. Ide később csatornát építünk, amelyet nemcsak a Duna vize, hanem az évszaknak megfelelően az eső, a hóié is táplál

az állam a szükséges talaj- védelmi anyagokat a rendeltetési állomásra leszállítva, térítés nélkül bocsátja a társulat rendelkezésére.

A talajvédelmi gépi munkák költségeinek felét az állam viseli.

A vízgazdálkodási társulatok érdekeltségi területén a talaj- védelem és a vízügyi létesítmé. nj’ek állagmegóvása érdekében szükséges fásítások és kisebb erdőtelepítések céljára

az állami erdőgazdaságok ingyen juttatnak facsemetét és suhángot.

Nagyon jelentős, a társulatok tevékeny?igét elősegítő kedvezmények ezek.

Czibere Vilmos öntözési szakmérnökkel a hartai Lenin Termelőszövetkezet gondosan művelt határát jártuk.

— Ez itt öntözött terület — magyarázta kísérőnk. — Most 50 hold lucernát látunk el vízzel csőkútakból. Egyelőre tíz van belőlük, s 200 holdat tudunk így öntözni. Pár nap múlva a szőlőgyökereztető iskola is cső- kútból kapja a vizet. Később pedig 140 hold siló- és egyéb fajtájú kukoricát öntözünk ily módon. Az a célunk, hogy minél több takarmánynövénynek biztosítsuk a mesterséges csapadékot. Ezért szövetkezetünk az idén újabb két csőkutat fúvalasztjuK: a viztornyosat, a hidroforost, vagy az olasz automatikus rendszerűt-e. A _ magam részéről az utóbbit választanám, mert ehhez kapnánk meg leghamarabb a gépi berendezéseket, s így leggyorsabban és legolcsóbban elkészülne. Természetesen ezután is szükség lesz a kisebb teljesítményű gépekre, amelyeket az öntözőmű vizével el nem érhető területen hasznosítunk.

majd. A holtmeder mellett egy' Mannes- mann-féle permetező- öntöző berendezést létesítünk, s ennek segítségével a csatornából jobbról is, balról is juttathatunk vizet a medret körülvevő földekre. A berendezés esőszerűen permetezi majd a vizet a táblákra és meglehetősen nagy területet képes egyszerre csapadékkal ellátni a kivezető csöveken keresztül. Termelőszövetkezetünk még a nyáron megvásárolja, és kertészeti növényeket öntözünk majd vele. Üzembe helyezése után az öntözött területünk kis híján ezer holdra növekszik. K. A.

ternyire levő vadvizes gödröket »fogták be« a vesszők mes-