Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-30 / 151. szám
Segít a gépállomás A lajosmizsei SaUai Termelőszövetkezet 150 holdas őszi- árpa-tábláján a napokban kezdi meg a közös gazdaság két új típusú, ZVZ—244 kévekötő- aratógépe a termés letakarítá- sát. A Kerekegyházi Gépállomás pedig — szerződésük értelmében — 160 holdon SZK—S rendrearatóval segít a munkában. A kézi aratásban mintegy harminc aratópár vesz részt Kézi kaszálásra inkább a gyenge, homokos talajokon van szükség. SaJgó Lászlót Forradalom a junták földjén Kuba nem kapitulál A Kerekegyházi Gépállomás udvaráról Mozsárik Lajos traktoros az utolsó aratógépet vontatja a határba. Vegyszeres gyomirtás! kísérlet A Növényvédelmi Kutató Intézet a Kiskunhalasi Állami Gazdaság- balotaszállási üzemrészében nagyarányú vegyszeres gyomirtási kísérletbe fogott. Hét parcellán különböző külföldi és hazai készítményeket alkalmaznak annak megállapítására. hogy melyik szernek nagyobb a gyomirtó hatása. A kísérlet főként a legelők legveszedelmesebb gyomélősködője. a tövises iglice ellen irányul, de más gyomok is szerepelnek a hatásvizsgálat során. A gyomirtók közül különböző Dikamin típusú szereket, továbbá Tributon és Tormona származékokat alkalmaznak. Sz. J. Calmanera halászfalu — szemben GuantanamóvaL A n. Havannai Deklaráció megszavazása. rariasan az Idősebbik —, az i gazolványokat kérem. — Az i itasok többségének: a mexikói, . i kolumbiai, a venezuelai, a perui és a többi latin-amerikai prszágból jött újságíró kollegáknak nem szükséges a spanyol szó fordítása. De az európai újságírók is tolmács nélkül azonnal megértik az igazoltatás célját. Az út jobboldalán húzódó drótkerítés mögötti hivalkodó angol nyelvű felirat mindent megmagyaráz: United States Naval Base Guantanamo Néhány perc múlva Caima- nera halászfalu cölöpökre, a víz fölé épült házaiból már szabad szemmel is jól látni az Egyesült Államok guantanamói tengeri bázisát. Az öböl túlsó partján horgonyzó hajóóriások ágyúi merednek a halászfalu faházaira. — Szívünknek szegezett pisztoly — mutatnak a másik oldalra guantanamói kísérőink. Szinte nem múlik el nap valamilyen provokáció: berepülés, diverzánsok átdobása, békaemberek felderítő akciója nélkül. Közben pedig az amerikai sajtóban ismételten cikkek jelennek meg a kubaiak állítólagos „támadási előkészületeiről”. A valóságban persze — és ezt minden kubai jól tudja — a Guantanamo elleni amerikai „öntámadás” és az azt követő valóságos agresszió fenyegeti az országot. A kubaiak is, utitársaim is ismerik a történelmet: fél évszázaddal ezelőtt így kezdődőit a guantanamói öböl megszerzése. majd Kuba — és egész Latin-Amerika — gyarmatosítása, a spanyolokat felváltó amerikai monopoltőke uralma. A havannai kikötőben 1898-ban felrobbant Maine nevű amerikai cirkáló esetéről ma már az Egyesült AHamok-beli történe-' lemtanárok is csak diszkrét, de sokatmondó mosollyal beszélnek ... Éppen ezért, amikor autóbuszunk visszafordult Caimanerá- ból. a milicisták másodszori éber ellenőrzését már mindenki természetesnek tartotta. Ami a megérkezés utáni első na7 pókban még mellbe vágja a külföldit — néhány hét után megszokott jelenség: a tengerparti sziklák mögött elhelyezett géppuska-állás, a városok közAz ország és népe tettekben megnyilvánuló jelszóval válaszolt A példa A megváltozott világhelyzet reális értékelése nyer kifejezést e szavakban, s nem az alig 7 milliós ország erejének túlbecsülése. Nem három évig, de három napig sem állhattunk volna ellent a múltban — hallottam gyakran e megállapítást. Ameny- nyiben Kuba nem élvezné a Szovjetunió, a szocialista országok teljes segítségét, az olaj, ipari felszerelés, gép és fegyver nélküli országot már rég cukrába fullasztotta volna az amerikai monopoltőke. Ha a szigetország nem számíthatna a latin-amerikai kontinens 200 millió elnyomottjának támogatására — a dolláron vett kormányok már leplezetlenül is követelnék Washingtont a nyílt fegyveres intervenció útjain. Ami nélkülözhetetlen volt a múltban, még fontosabb a jövőben, a Punta del Este-i konferencia után. A washingtoni imperialista kormány a Kuba elleni általános blokádra, az ország gazdasági megfojtására mozgósítja az Amerikai Államok Szervezetét. A kubai forradalmi kormány a történelmi jelentőségű IL Havannai Deklarációval fokozott szolidaritásra szólítja a kontinens 200 millió testvéri népét Amikor Havannában, a Forradalom Terén Kuba kiáltványt intézett a világ és elsősorban Latin-Amerika népeihez, nem akarta — senki sem képes erre — forradalmát exportálni. A forradalmat — mondja a Deklaráció — minden nép maga hajtja végre. Amit Kuba adhat Latin-Amerikának: példáját — már megadta. És hogy e példa követőre talál — nem emberek szubjektív óhajától függ, hanem a latinamerikai országok Kubához hasonló objektív körülményeiből követkekezik. „A Karib-térség országaiban* Kolumbiában és Venezuelában — írja a Guardian című angol polgári lap — a politikai helyzet bizonytalan, egyik válság követi a másikat, ezek az országok készek a felkelésre. Brazíliában az éhező parasztok milliói csapatokat szerveznek és ezáltal kialakul a forradalom reális veszélye.” Ugyanezt hangoztatja a New York Times című amerikai lap is: „Latin- Amerika megérett a forradalomra, az egész kontinensen nagy a vágy a változások iránt.’’ Amikor haza indultam Kubából, a „Revolucion” című lapban Louis Carlos Pr estes, a Brazil Kommunista Párt főtitkárának nyilatkozatát olvastam: „Gyűlik az olaj és bármely szikra fellobbanthatja a kontinensen egy olyan hatalmas tűzvész lángját, amelyet senki sem tud eloltani.” Amit a kubai szigeten győzelemre vittek — a forradalmat — a junták földjén sem lehet tartósan megállítani. Vége. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága 4a « megyei tanács laola. Főszerkesztő: Weither Dánlet (□ama: a Petőfi Népe Lapkiadó vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér !. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: tO-S8. Belpolitikát rovat: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér l?a Telefon: 12-09. Terjeszti a Magvar Posta. Előfizethető: a helyt postahivataloknál éa kézbesítőknél. ráfizetést 111 i nsnaora ti forint, Bázs-Kiskun megvet Nyomda V. Kecskemét. •> Telefoni U-Ä iföO, O)$o \>/ V. gyors fejlődése — saját tapasztalataik alapján maguk is meg fogják érteni, hogy a nemzeti felszabadító forradalomnak, ha következetesen végrehajtja feladatait — szocialista .forradalomba kell torkollnia; a forradalmárnak, ha állhatatosan kitart a nép ügye mellett és rendíthetetlenül keresi az igazságot — el kell jutnia a szocializmus, a marxizmus-leninizmus igazságához. Az egymást kergető kérdésekben érezni lehetett a tulajdonképpeni fő kérdést: meg lehet-e védelmezni az ostromolt szigeten — a világímperializ- mus vezető hatalmának szüntelen támadásával szemben a szocialista forradalom vívmányait? ■hhez megvolt a hajlamunk és úhivatottságot éreztünk, megtanultuk az első hangjegyeket, majd a forradalomtól, a nagy tanítómestertől elméleti és gyakorlati képzést is kaptunk. A „Siempre” című mexikói Lap szerkesztőjének kérdésére: vajon azzal, hogy a forradalmat szocialista forradalomnak deklarálták, nem veszített-e Kuba barátai közül — Fidel Castro többek között így válaszolt: — A forradalom szocialista jellegét a Playa Gironi invázió előestéjén, április 16-án proklamáltuk azzal a céllal hogy a nép világosan lássa: miért is harcol tulajdonképpen. Mi egyébként kezdettől fogva sem csináltunk titkot abból, hogy a latin-amerikai palotaforradalomnak, az egymást cserélő katonai junták uralma helyett a kisemmizettek forradalmát akarjuk győzelemre vinni, amely a nemzeti függetlenség kivívása után nyomban hozzálát a társadalmi-szociális problémák radikális megoldásához is. Playa Gironnál a tömegek már a szocialista forradalmat védelmezték legádázabb ellenségük, az amerikai imperializmus és a kubai kizsákmányolok támadásával szemben. — Ami pedig külföldi, elsősorban latin-amerikai barátainkat illeti: azok, akiket esetleg meglepett a kubai forradalom épületei előtt magasodó homokzsák torlasz, az utcákban szolgálatot teljesítő milicista, a havannai milliós tömeggyűlések színhelyén, a Forradalom terén £. Két géppisztolyos milicista állítja meg a zsúfolt autóbuszt — Momentito por favor — egy pillanat, kérem — szólt udőrködő légvédelmi ágyú és — az egyenruhás miniszterelnök. Találkozás Fidel Castróval — Este 11 érára várja Fidel a külföldi újságírókat — közölte velünk váratlanul vacsoránál kubai kollegánk. A találkozó színhelyén, a Hotel Havanna Libre kis szalonjában, már nem sok hiányzott az éjfélhez, amikor az egyenkénti bemutatkozás, a barátságos kézfogás után asztalunkhoz ült a kubai forradalmi kormány elnöke. Kigombolta öli vázold zubbonya nyakát a szék támlájára akasztotta derékszíját s pisztolyát. Először bennünket kérdezett tapasztalatainkról, azután az előadóasztalhoz indult Az egyenruhás technikusokkal tréfálkozva igazította majd kétméteres atléta termetéhez a mikrofont. Kortyolt egyet a jeges ananászszörpből, majd fáradhatatlanul, a hajnali órákig válaszolt a tucatnyi kérdésre. Beszélt a kubai forradalmárok és köztük a maga megjárta útról: — Amikor megkezdtük a harcot, már voltak bizonyos ismereteink. De még nem nevezhettük magunkat képzett forradalmároknak. S hogy még érthetőbb legyen, szemléletes hasonlattal folytatta: — A zeneiskolai hallgató — aki csupán néhány órát hallgatott, még nem tekintheti magát zenésznek. Mi is tanuló forradalmárok voltunk. De mivel
