Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-30 / 151. szám
1962. üinlns 30, szombat >. oldal Illést tartott a megyei tanács (Folytatás ass 1. oldalról.) reztető gazdaságok kijelölése, a talajforgatáshoz szükséges géppark bővítése. Jelenleg nagy feladatot jelent a kapásnövények ápolása, amelyet megyénkben 300 ezer holdon kell elvégezni. Biztosítanunk kell, hogy az aratás-cséplés időszaka alatt is elvégezzék az időszerű növényápolási munkákat Több kezdeményezést összesen 270 300 katasztrális holdon kell a kenyér- és takarmánygabona aratását és cséplé- sét elvégezni. A termelőszövetkezetek kalászosainak betakarításához 553 gép áll a rendelkezésünkre. A terület 64,7 százalékát géppel, 35,3 százalékát pedig kézzel aratjuk. Mindenekelőtt azt kell szem előtt tartani tanácsainknak, hogy a gépek irányítása, a gabonák érésének megfelelően, késlekedés nélkül történjék. Kombájnaratásra 49 ezer hold van leszerződve. szalmalehúzásra azonban csak 30 600 hold. Annak érdekében, hogy a tarlóhántás és a nyári mélyszántás az aratás után azonnal megkezdődhessen. . szükséges, hogy az egész területet leszerződjék a tsz-ek a gépállomásokkal. A cséplésre 488 gép áll készenlétben. A tanácsok feladata ellenőrizni, hogy az üzemeltetés folyamatos legyen. A tervek szerint 48 ezer hold tarlóhántás és 102 ezer hold mélyszántás elvégzése vár parasztságunkra. Tekintettel a nyári mélyszántás fontosságára, végrehajtásának ellenőrzésére nagy gondot fordítunk. Ezután Varga elvtárs a szálastakarmányok betakarításáról, majd a felvásárlásról beszélt. Megállapította, hogy hízott sertésből, tojásból és tejből jelentős lemaradás mutatkozik, amit a második félévben kell pótolnunk. Felhívta a tanácsok figyelmét, hogy nagy gonddal foglalkozzanak a kenyérgabona- felvásárlással, ugyanakkor ne feledkezzenek meg a zöldségfélék, a burgonya-, szőlő-, gyümölcs- és borfelvásárlási tervek te1 tesí+éséről sem. Végül az előadó a költségvetési, vállalatgazdálkodási, beruházási. népművelési feladatokat ismertette. Hangsúlyozta, hogy emelni kell a vezetés színvonalát, s elérni, hogy a jelentős állami feladatok a kollektív testületek tevékenysége által valósuljanak meg. Fel kell számolni a tanácsok és végrehajtó bizottságok testületi tevékenységében, valamint az apparátus munkájában még mindig megtalálható A vitában kilencen szólaltak fel, szót kértek többen a meghívott vendégek köjül is. Az első felszólaló Vuity’József, bajai járási tanácstag volt. Örömét fejezte ki afelett, hogy részt vehet a megyei tanács ülésén és mint a bácsbokodi Szalvai Tsz elnöke is felszólalhat. Elmondta, hogy az idén az aszályos idő miatt kevesebb termés várható szálastakarmányból. Éppen ezért fontos, hogy a termelőszövetkezetek jól megszervezzék a takarmánybetakarítást és gondosan tárolják azt. A Szalvai Tsz-ben állványokon szárítják a szálastakarmányt. Ezt minden tsz-ben megtehetik. Ezután az öntözéses gazdálkodás kiszélesítésének lehetőségeiről beszélt. A következő felszólaló, Mészöly Gyula megyei tanácstag volt. Elmondta, hogy a Duna— Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet mellett működő technikai tanács foglalkozott azoknak az agrotechnikai eljá- soknak alkalmazásával, amelyekkel nagy mértékben lehetne növelni megyénkben a termésátlagokat. Javasolta, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága szervezzen minél több bemutató gazdaságot, ahol az újításokat és legjobb agrotechnikai eljárásokat népszerűsíteni lehet. Ezután dr. Baksa Károly meghívott, kalocsai vezető állatorvos kért szót. Behatóan foglalkozott az állategészségüggyel és a korszerű állattenyésztés különböző kérdéseivel. Rámutatott a törzsállomány kialakításának jelentőségére. Hangsúlvozt?. nemcsak az a fontos, hogy 100 bürokratikus szemléletet, munkastílust. El kell érni, hogy a tanácstagok, a vb minden vezetője, a tanácsapparátus minden dolgozója érezzen felelősséget — a fő feladat — a mezőgazdasági termelés emeléséért. Legyen mindegyikük önálló kezdeményezője a maga munkaterületén jelentkező problémák megoldásának — fejezte be beszámolóját Varga elvtárs. kataszteri holdra hány szarvas- marha és ebből mennyi tehén jut, hanem az is, mennyi a tejhozam, hány 4000—6000 literen felül tejet adó tehenünk van. Tóth Sándor megyei tanácstag a szőlő- és gyümölcstelepítés problémáival foglalkozott. Rámutatott a telepítésre kijelölt területek tereprendezésének, talajerő-utánpótlásának és öntöző berendezésekkel való ellátásának fontosságára. Dr. Bán Ervinné, meghívott iskolaigazgató örömét fejezte ki afelett, hogy részt vehet a megyei tanács ülésén. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével — mondotta többek között — jelentősen megerősödött ném demokratikus államrendünk alapja: a munkás-paraszt szövetség. A további feladat a mező- gazdasági termelés színvonalának növelése. Az értelmiségnek — különösen nekünk, pedagógusoknak — keresnünk kell a lehetőségeket, hogy ezt a folyamatot segítsük. Ehhez pedig arra van szükség, hogy közelebbről is megismerjük a termelés problémáit. Ilyen szempontból nagyon hasznos volt az a kirándulás, amelyet a pedagógusok részére szerveztek nemrég, s amelynek alkalmával megtekinthették megyénk nagyüzemi gazdaságait. A termelés kérdéseinek megismerésével összhangba hozhatjuk- nevelői munkánk és az iskolareform által kitűzött feladatokat. A vitában felszólalt még Pe- sir István, dr. Veréb János és Pálmai Máté megyei tanácstag, valamint Mészáros Béla meghívott, a tiszakécskei Tiszagyön- gye Termelőszövetkezet elnöke. A beszámoló feletti vita Dr. Varga Jenőt Fejlesztjük szolgáltatóiparunkat A szocialista építésben eddig elért eredményeink alapot teremtettek ahhoz, hogy tovább fejlesszük a lakosság szolgáltatói szükségleteinek kielégítését, — kezdte beszámolóját dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb elnökhelyettese. — Ennek érdekében terjeszti a végrehajtó bizottság a tanácsülés elé megyénk iparpolitikai tervét. Megyénkben jelentős eredményeket értünk el a mezőgazdasági nagyüzemek szervezésében, valamint a tanácsi ipar fejlesztésében. szolgáltató iparunk azon- an elmaradt az igényektől. V tanácsi vállalatok első- orban az árutermelés növe- ósét tartották szem előtt. Ez önmagában helyes, hiszen növ te a foglalkoztatottságot, ugya kkor azonban háttérbe szőrű. lakosság szolgáltatásokkal va ellátása. Hasonló jelenségeket ^asztalunk a kisipari szövetki íeknél is, bár náluk az utóbi években már jelentősen jav t a helyzet, de még távolról s í a szükségleteknek megfelelően. A szolgáltatások kielégítése — elsősorban a községekben — a magánkisiparra korlátozódott. A lemaradás elsősorban a tartós árucikk' kkel, híradás- technikai és háztartási kisgépekkel kapcsolatos szolgáltatások kielégítését érinti. Márpedig az életszínvonal emelkedése éppen ezen a terü'-eten támaszt fokozottabb igényeket Jól szemléltetik ezt az alábbi adatok. 1958-hoz viszonyítva 1965-ig a háztartási gépek gyártása négyszeresére, a motorkerékpároké négyszeresére, a porszívógépeké hatszorosára, a háztartási hűtőszekrényeké tizenhétszeresére. a televíziókészülékeké pedig huszonbáromszoro- sára emelkedik. Nyilvánvaló, hogy ezeknek a szükségleti cikkeknek természetes elhasználódása helyi iparunk szolgáltató tevékenységének nagyfokú kiterjesztését kívánja meg. ___ A szolgáltató iparban mutatkozó lemaradás felszámolása szükségessé teszi, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottságától kezdve a községi tanácsokig, s az összes érintett gazdasági egységekig — vállalati és szövetkezeti téren egyaránt — helyes szemlélet alakuljon ki. El kell érnünk, hogy a szolgáltató egységek kapcsolata közvetlenebb legyen a lakossággal mint eddig. Módot kell találnunk arra. hogy a szolgáltatással foglalkozó vállalatok, üzemek anyagi érdekeltsége szorosan egybekapcsolódjon a lakosság jó és színvonalas ellátásával. Iparpolitikai tervünknek egyáltalán nem célja a kisiparosok — akár a legcsekélyebb mértékben történő — kiszorítása sem. Ellenkezőleg, az a tervünk, hogv azokon a területeken, ahol a kisiparosok hasznosan ki tudják egészíteni a szolgáltatási igényeket, erősítsük helyzetüket és segítsük munkájukat. Nagy gondot kell fordítani a hálózatfejlesztésre, s a helyi ipari egységek korszerű technikával való ellátására. Éppen ezért beruházásainknál gondoljunk a felvevő helyek kialakítására, a javításra kerülő tárgyak vándorbegvűjtés útján történő összeszedésére és visszaszállítására. Ez szükségessé teszi ezeknek az üzemeknek gépjárművel való ellátását. Ilyen célra tervjavaslatunk szerint a második ötéves tervben 26 gépkocsit kívánunk beállítani. Á szolgáltató ipar előirányzott fejlesztéséhez több millió forintos beruházási hitelre lesz szükségünk, amelyből minisztériumi ipari, a tanácsi ipari vállalatok és a ktsz-ek jelentős ősz- szegeket kapnak. Szólnunk kell arról, hogy jelenleg tanácsaink még nem érzékelik eléggé e feladatok gazdasági és politikai jelentőségét, s eléggé mostohán kezelik a szolgáltató ipart. Ezért, felhívjuk a figyelmüket, hogy az elkövetkező időben az ipari termelés és szolgáltatás különböző problémáival je entőségükoek megfelelően, foglalkozzanak. Az előterjesztett, tervezet alkalmas arra, hogy az eddigi lemaradásokat felszámolja, a lakosság igényeit az eddiginél jóval magasabb színvonalon elégíthes- 1 sük ki — fejezte be beszámolóját dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb elnökhelyettese. • A helyiipar-politikai terv és a tanácsi ipar fejlesztéséről szóló előterjesztés feletti vitában felszólalt Majoros Sándor és Pálmai Máté megyei (tanácstag, valamint Fodor Mária meghívott, a KISZÖV képviselője. Felszólalt még a megyei tanácsülésen Agócs István, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának képviselője. Ezután a végrehajtó bizottság bejelentései következtek, amelyeket a megyei tanácsülés jóváhagyott, majd az interpellációk keretében Filákovics Vitályosrié, Juhász Károly, Varga Gergely, Gilicze István, és Kósa Istvánná megyei tanácstagok tettek előterjesztést. Ezzel a megyei tanácsülés végétért. Tizenkétmillió fcrir*ta! több termelési érték Az egyik műhelyben építkeznek, a másikban már dolgoznak. Ez jellemzi ma a Bajai Villamosipari Gyárat, ahol lassan egy esztendeje folyik már az üzemépületek korszerűsítése, rekonstrukciója. A BVGY kollektívája ennek ellenére vállalta, hogy 12 millió forint értékkel több villamosipari gépet, elektromos berendezést ad a népgazdaságnak, mint az elmúlt évben. Képünkön: A különböző nagyságrendű villamosmotorok indító- ellenállásának alkatrészeit már az új műhelyben szereli Kunos Richárd és Pausch János. A porszivógép-szereldében jelenleg nagy a felfordulás. Ezt a gyárrészt most „szállták meg” az építők. A tervek ' teljesítése így bizony komoly erőfeszítéseket követel munkásoktól, műszakiaktól egyaránt. A műszakiaknak mégis maradt idejük a gyártmányfejlesztésre. így született meg a Venus típusú porszívógép, amelynek mintapéldánya osztatlan sikert aratott a Budapesti Ipari Vásáron. A mérőteremben éppen az új porszívógép típusvizsgálatát végzi Patocskai Istvás és Gyimes János. Elektronikus agy a baromfitenyésztés szolgálatában Egy nagy angol baromfitenyésztő telepen elektronikus agy segítségével regisztrálják a tyúkok tojóképességét, hogy a nyert adatok alapián „szuper”- fajt tenyészthessenek ki a leg- ióbban tojó tyúkokból. A gép egy másodperc alatt kétezer számítást végez: a telep tulajdonosai azt remélik, hogy keresztezésekkel négy éven belül sikerülhet olyan szuper-fai! a piacra hozni, amilyet a rég* módszerekkel 1970 előtt nem tudtak volna vitenyészteni. Húsz szakértő dolgozik azon, hogy nyolc különböző szempont szerint statisztikába foglalja az egyes tyúkok tojóképességét és az adatokat az év minden hónapjára vonatkoztatva pontosan kivizsgálja. Szerkesztői üzenetek F. j. másodikos gimnazista Olvasónknak üzenjük Kecskemétre. Ke. resse fel szerkesztőségünket. Panaszát kivizsgáltuk, s az eredményről bővebben szeretnénk tájékoztatni. B. L.-né, Kecskemét: Kérjük írja meg teljes nevét és címét, mert csak így tudjuk panaszát elintézni-
