Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-29 / 150. szám
Salgó László: Forradalom a junták földjén A Disznó-öbölben, az invázió színhelyén IX. — Nagy kerülő után érkeztek haza — fordultam a gépkocsivezető mellett ülő Garcia Bautistához és Roland Rodri- guezhez. — Aki autóstoppal utazik, annak számolnia kell ezzel — felelte az egyébként szűkszavú Garcia. Majd — szokásától eltérően, nem elégszik meg a rövid válasszal. A csendes uti- társ a Jaguey Grandetól dél felé tartó úton szinte bőbeszédű idegenvezetőként magyaráz. Úgyszólván minden házcsoportról, pálmaligetről van mondanivalója. részét szembeállítani a fiatal forradalmi rendszerrel. Mindezek után következett 1961. április 17-e, a csupán néhány napra tervezett playa-gi- roni fegyveres invázió, hogy a junták kontinensén végleg kioltsák a kubai forradalom világító fáklyáját. — Figyelem, figyelem! A halak húznak. Nézzétek a szivárványt. Chico otthonában van! Itt az ideje, hogy meglátogassuk! — hangzott e nap hajnalán az egyik titkos floridai rádió figyelmeztető felhívása. A gyanútlan hallgató azt hitte, hogy a Miamiban üdülő Ahol az első inváziós egységek partraszálltak. Áz utat két oldalt szegélyező mocsárról, a sűrű nádasról, majd a Disznó-öböl szürkés vizéről természetesen magyarázat nélkül is tudtam: Kuba déli partján, a Zapata félszigeten, a múlt évi invázió színhelyén járunk. Örámra nézek. Mindössze másfél órája még az északi parton, a Mexikói-öböl menti másik partraszállási helyen voltunk. Ugyanezt az utat — amely légvonalban alig több. mint 100 kilométer — akarták az intervenciós erők lerohanni. A terv szerint a szigetet darázsderekánál kellett kettévágniok. — Amott a playa-gironi üdülőtelep szélén — mutatja Roland — a repülőtér. Távolabb Playa Largánál, kisebb kikötő, az utánpótlást szállító hajók számára. A Zapata-félsziget mocsárvilágát átszelő jó út a gyors előnyomulást, a jobbra- balra elterülő ingovány megbízható védelmet látszott biztosítani a kubai erők oldaltámadásával szemben. Egyszóval, ami a természeti feltételeket illeti, a gyors sikert ígérő terv — reálisnak látszott. A hilak húznak... Nem lehet azt állítani, hogy az intervenciós vezérkar a katonai, a harcászati feltételek precíz számbavétele mellett figyelmen kívül hagyta a vidék, sőt az egész ország társadalom-politikai körülményeit. Ellenkezőleg. A földreform végrehajtása u<ár legváltozatosabb eszközöbi-<M végrehajtott ag- ressziós s--ozat: az Egyesült Allamo'-' ~ irányuló cukor-export l^'uhása. a Floridából átdobott direrzánsok szabotázs- és terror-akcióinak fokozása, a gazdasíblokád megszervezése után úgy vélték, hogy az okozott rendkívüli nehézségeknél sikerűit a lakosság jelentős A brigád szerelője idős amerikai üzletembereket közös halászatra, az ifjú szerelmes párokat pedig pompás természeti jelenségek megtekintésére invitálja a bemondó. De az Egyesült Államok, Guatemala, Nicaragua rejtett támaszpontjain meghúzódó ellenforradalmárok — mint Thursby, a Daily Express című angol lap tudósítója jelentette — azonnal kapcsoltak. Tisztában voltak azzal, hogy az Egyesült Államokban működő titkos adó, az amerikai kormány intencióinak megfelelően, őket szólítja: itt az ideje, hogy Chicot, azaz Kubát meglátogassák ... Garciával együtt ott álltunk a hullámverte korallsziklás parton, ahol az első rohamcsónakok kikötöttek. — Az amerikai hadihajók és légierők fedezetével végrehajtott hajnali partraszállás gyors kezdeti sikert hozott. Playa- Giron épülő üdülőtelepén — amelyet május 1-én akart a kormányzat ünnepélyesen átadni a Zapata-félsziget lakóinak — mindössze 16 milicista állt őrséget. A hadihajók, páncélosok, repülőgépek tüzében a megadási felszólításra rövid a válaszuk: „Patria o muerte” A „Haza vagy halál!” kiáltást néhány rövid sorozat követte, amíg a géppisztolyok dobtárából futotta __ Áp rilis 17-én hajnalban ez volt az a nagy siker, amelytől az intervenciós erők vezérkara teljesen megrészegült. Miro Cardona, a kubai „szabad” kormány leendő miniszterelnöke egy amerikai hadihajó fedélzetén, a Playa-Giron előtti vizen várja a hídfő kiszélesítését, és a Zapata földjén tartandó első minisztertanács megkezdését. Mindenesetre addig is nyilatkozik és elismerően szól a partraszállóknak nyújtott népi támogatásról: „Ezt a csapást — mondotta —•, mint a megelőzőeket is, kubaiak mérték Kuba határain belül, szabadságuk érdekében.” A reggeli órákban a nyugati hírügynökségek rádiói már ontják a híreket: — A partraszál- lók elfoglalták Santiagói... A kubai kormány csapatai demo- ralizálódtak... A milicia egységei egymásután állnak át a partraszállókhoz... Raoul Castro fogságba esett... Fidel Castro menedékjogot kért Mexikóban ... Délelőtt 11 órakor Washingtonban sajtóértekezlet kezdődik. Dean Rusk, az Egyesült Államok külügyminisztere, az első sikerekről szóló jelentések kézhezvétele után „a kubai diktatúra és Kuba népe közötti viszályról” nyilatkozik, amely — úgymond — világosan mutatja, hogy Castro kormányának „meggyűlt a baja saját népével”. Miért maradt el a minisztertanács ülése? A Disznó-öbölben végrehajtott fegyveres intervenció első óráiban drámai gyorsasággal pergő események alapján még mindig tisztázásra szorul: ki kit csapott be? Cardona az amerikai támogatókat? vagy fordítva: az amerikai hírközlő és egyéb szervek a kubai ellenforradalmárokat? De arra a kérdésre, hogy miért kellett Cardonának — ki tudja meddig — a nyílt tengeren várakoznia a partraszállással, s miért maradt el a minisztertanács ülése — először Garcia Bautista adott választ. — Ezen a napon. április 17-én Jaguey Grandében voltam, amikor jött a telefonértesítés: Playa-Gironban megkezdődött az intervenció. Azonnal bevonultam milicista egységemhez, amelynek megalakulása óta — diáktársaimmal együtt — tagja vagyok. A fiatal fiú, aki annak idején alig 14 éves gyerekfejjel indult el a Sierra Maestrába, hogy a Fidel Castro vezette partraszálló hazafiakkal harcolKürtösi József szerelő 1949, munkahelyének a létrehozása óta javítgatja a gépeket a Kerékegyházi GépállomásonSzereti a szakmáját, aimi érthető is, hiszen édesapja is traktoros volt egy hajdani uradalomban. Az ifjabb K ür- tösd a gépek között nőtt fel, már gyermekkorában megtanult velük bánni, a „nyelvükön beszélni”. Arról érdeklődöm, hogy 13 év távlatából hogyan látja a gépesítés fejlődését, a gépjavítás korszerűsödését. — A haladás olyan nagy — feleli —, hogy szinte el sem tudom mondani. Nagyon tetszenek az új típusú gépek, s a szerkezetükben hamar kiismerem magam, mivél az eléggé egyszerű. Munkámat különösen az teszi széppé, hogy sokféle gépet kell javítanom^ fey mindegyikhez kell értenem. Különben a Zetart javítom a legszívesebben. Kis szünet után így folytatja: — A gépjavításban is óriásit fejlődtünk. Hogy is volt az első évben? — kutat az emlékezetében. — Bizony, szerelőcsarnokunk sem volt. A gépeket az udvaron szedtük szét, a porban. Aztán minden évben fejlődtünk egy kicsit, néha nagyobbat is. S ma már itt tartunk — mutat végig a korszerűen berendezett szerelőcsarnokon- — A csarnok végében még áz idén felépítik az automatikus gépmosót. Ez nagymértékben megkönnyíti majd a munkát. Kürtösi Józsefnek 12 erőgép karbantartása, javítása van a gondjára bízva. Vannak köztük SZ—80-asok is. Az egyiken nemrégen generáljavítást végzett. Specialistája a lánctalpas masinák rendbehozásának. Most, hogy megkezdődött az aratás, kissé megüresedett a gépállomás. Ezzel azonban egyáltalán nem lett kevesebb a szerelő munkája, sőt — több. A gépek kint vannak a határban, de ő látatlanban is „figyeli” őket. Állandóan összeköttetésben van a brigádjával, s ha valami hibáról értesítik, máris robog kerékpárjával a helyszínre, hogy minél kevesebb ideig álljon a betakarítás munkája. összpon tosított figyelemmel, szakértelmének teljes odaadásával dolgozik a határban is, mert ő, a „gépek orvosa” is azon van, hogy minél hamarabb magtárba kerüljön a gabonaHatvani Dániel verünk nem volt. Az ellenséges tüzérség és repülők tüze miatt be kellett ásni magunkat. Nagyon súlyos veszteséget szenvedtünk. Itt temettük el — mutat a sírra — parancsnokunkat, Antero Fernandez hadnagyot, Jaguay Grande postamesterét. — De 17-én este megváltozott a helyzet. Az ország minden részéből érkező milicista egységekkel, a Felkelő Hadsereg páncélos alakulataival már együttesen készültünk a hajnali ellentámadásra.., A szénégető — úr az otthonában... A betonútból elágazó, nádassal szegélyezett ösvény a zapatai mocsárvilág szénégetőinek szegényes településéhez. Roland szüleinek házához vezetett. A velünk egy időben hazaérkező Rodriguez — megköszönve, hogy fiát és Garciát hazahoztuk — deszkából épült házába invitált. A hegyekben töltött időről, a harcos múltról, a szénégető arcát fedő sűrű szakái árulkodik. De csak a falu fejlesztési tervéről, a jövőről beszél szívesen. A falu hogy miért maradt el Cardonáék Zapataba tervezett minisztertanácsi ülése. Az első zsoldosok között fogták el az egész félsziget egykori birtokosát. Akárcsak Miro Cardona fia — ő is biztosra jött. Folytatni akarta ott, ahol abbahagyta: a szénégetők termékeinek filléres összevásárlásánál, s havannai fényűző autónagykereskedése megnyitásánál. De a zapatai földbirtokosok és a többi elfogott 1200 zsoldos 1959 utáni szökése óta sokat változott a világ az egész szigeten. Itt, az egykor elhagyott, s most újjászülető mocsárvilágban is a szénégető, úr lett az otthonában. — Nem mondhatják a Jenkik, hogy nem figyelmeztettük előre őket — tette hozzá az előbbiekhez Rodriguez szakálas szomszédja —, miközben a képesújságban bekeretezett színes mellékletére. Castro és Hruscsov 1960-ban, a New Vork-i ENSZ-palotában készült közös fényképére mutatott. — Már ott mondotta Fidel: Ha Kennedy nem volna milliomos, megértené, hogy a hegyekben nem lehet forradalmat kirobbantani a parasztok ellen, a földesurakra támaszkodva. Tudomásul kéne vennie, hogy valahányszor aktivizálni próbálják az ellenforadalmi csoportokat. a paraszt-milicia néhány nap alatt meghiúsítja ezeket a kísérleteket. De úgy látszik, hogy valamelyik hollywoodi filmben találkozott valamelyik partizán históriával és azt hiszi, hogy Kubában ma partizán-háborút lehet szervezni. Amikor a zapatai szénlgető beszélgetésünk során Fidel Castro szavait idézte, még nem gondoltam, hogy néhány nap múlva közvetlenül is hallhatom a kubai forradalmi kormány elnoket. Következik: Kuba nem kapitulál. Roland Rodriguez szénégető családjával. jón a szabadságért — most végigvezet azon az úton, ahol 18 éves korában a partraszálló zsoldosok ellen, a szabadság védelmében fogott fegyvert. A Playa-Gironba vezető úton, a harcok után majd egy évvel, zavartalan a közlekedés. A szétbombázott. s a páncélosok lánctalpaitól feltört beton utolsó szakaszát javítják. A kanyar után a töltésen kubai zászlóval díszített sírhant domborodik. — Itt a Nemzeti Parknál ütköztünk meg először az ellenséggel — idézte emlékeit Garcia. — Semmilyen nehéz, fegylakosságának az invázió alatti magatartására vonatkozó kérdésem megválaszolását a pillanatok alatt körénk sereglő szomszédokra bízza. A szegényesen berendezett szobában vágni lehetett a szivarfüstöt. A rövidnek szánt udvariassági látogatásból hosszú beszélgetés lett. A szénégetők egymás szájából veszik ki a szót, hogy a tényekkel megismertetett külföldi újságíró — és ezt többször ismételték _ a valóságot írja róluk. A mozaikokból összeáll a kép. Az epizódokból teljes lesz a magyarázat arra vonatkozóan is. PETŐFI NÉPE A Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága 9, ‘anáes laola. Főszerkesztő: Weither Dániel _ Kiadja: Lapkiadó Vállalat lelSs kiadó: Mezei István Igazgató „ , Szerkesztőség: “rakemét, Széchenyi tér t. szám. szerkesztőségi telefonkózpont: 86-19. 85-18. szerkesztő bizottság: 10-28. Belpolitikai rovat: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér l/a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magvar Posta. Előfizethető: a helyi Dosiahivataloknál és kézbesítőknél. 11, , nőnapra 1? forint Bá ?s- Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon; U-tó. /
