Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-26 / 147. szám

Salgó László: Forradalom a íunták földién VI. Néphatalom Kanyargó úton, hegyek kö­zött haladunk. Lenn a völgy­ben patak csörgedez, fenn te­héncsorda vonul a rekkenő hő­ségben árnyat adó pálmaliget félé. Egy kanyar után, a gép­kocsivezető és utitársaim. a fia­tal Garcia és idősebb kísérőm, Antonio, szinte egyszerre mu­tatnak a meredek sziklafallal szegélyezett katlanra: itt kez­dődik a La Mesa völgye. És azután nyomban hallható a magyarázat: Ezen a vidéken működött a Rádió Rebelde, a Felkelők Rádiója. Innen su­gározta a kis rövidhullámú adó a forradalmi Kuba hangját. Különösen emlékezetes marad az 1958-as szilveszteri adás... ... Estére már bezárult a Felkelő Hadsereg gyűrűje Ha­vanna, Santiago körül is. A kubai diktátor, Batista, a hírhedt kukinei kastélyban 20 ezer áldozat vére árán szerzett kincsekkel, valutával megrakott bőröndök között a Dominikába tartó gép indulását várta. Még az utolsó percben is maradt ideje arra, hogy a hatalmat Cantillo tábornokra, hadseregé­nek vezérkari főnökére ruház­za. Cantillo pedig — régi latin­amerikai recept szerint — nyomban megalakította a kato­nai juntát. Abbah reményke­dett, hogy úrrá tud lenni a helyzeten, s a hatalmat kezé­be veheti..: És 1959. január elsején szük­ségesnek bizonyult az általános sztrájk fegyveréhez nyúlni. Cantillo tábornok a „nemzeti egység” jegyében meg akarta fosztani a népet az alig kiví­vott szabadságtól. Ekkor ismét — mint annyiszor a kubai for­radalom során — megmutatko­zott az üzemi és a. mezőgaz­dasági munkások szervezett ak­cióinak átütő ereje. Miközben a Fidel Castro „Július 26-a Moz­galma” által vezetett, nagy többségében paraszti Felkelő Hadsereg vasgyűrűbe zárta a városokat, az üzemi munkások a Kubai Népi Szocialista Párt (kommunista párt) illegális szervezeteinek irányításával ál­talános sztrájkra kényszerítet­ték, teljes kapitulációra a ha­talom felé lopakodó katonai juntát. Tanács — az amerikai tanácsadóknak — Mit szóltak mindehhez az amerikaiak? — tettem fel a kérdést kísérőmnek. Antonió- nak. — A katonai junta megbuk­tatása után is változatlanul magabiztosak voltak. Nagyon jól tudták, hogy a politikai ve­zető posztokon még jócskán maradtak olyan emberek, akik a Batista-klikket saját klikkük uralmával oly módon akarták felváltam, hogy a rendszer ■érintetlen maradjon. Ügy vél­ték, hogy 1959 után az első A „nagy cukrosok” egyi kének államosított üzeme. A sebes szárnyú hír azonban eljutott a Felkelő Hadsereg fő­parancsnokságához. És néhány rövid óra múlva a Rádió Re­belde mikrofonja előtt állott Fi­del Castro, hogy figyelmeztesse a győzelem és a szilveszteri éj­szaka mámorától kábult népet: — Kubaiak' Az utóbbi hetek folyamán elszenvedett megsemmisítő ve­reségek következtében a dikta­túra összeomlott, ám ez még nem jelenti azt, hogy a for­radalom már diadalmaskodott. Forradalmat IGEN; katonai puccsot SOHA! Katonai puccsot a nép és a forradalom- háta mögött SOHA, mert az csak arra volna jó, hogy megnyújtsa a háborús ál­lapotot... A nép, különösen a köztársaság dolgozói kísérjék állandóan figyelemmel a Fel­kelő Fólió, adásait, és a leg- sürgöse’'1'“" készüljenek fel minden munkahelyen az állani dó s-V 5ivna. Amennviben erre szükség lesz. megkapják az uta­sítást az azonnali kezdésre, hogy mindennemű ellenforradalmi államcsíny-kísérletet meghiúsíi:- hassának. köztársasági elnök: Urutia, és az első miniszterelnök: Miro Cardona személye kellő garan­cia pozícióik teljes megőrzésé­re. A „váltó gazdagság” alkal­mazásával a rezsimek mindig és mindenütt cserélődtek La- tin-Amerikában — de az ame­rikai befolyás maradt. Az első időkben mister Bon- sál, az amerikai nagykövet Car- donáéknak továbbra is úgy ad­ta az utasításokat, mintha mi sem történt volna. De amit a „kettős hatalom” ezen idősza­kában Bonsaláék megtehettek saját embereikkel N (így az 1961-es Kuba elleni intervenció vezéralakjával, Cardonával és a kormányban akkor még részt vevő társaikkal — nem lehe­tett megtenni a tényleges ha­talmat gyakorló fegyveres erők, a Felkelő Hadsereg képviselői­vel. Ezen nehezen mellőzhető kö­rülmény hatására a nagy lét­számú Amerikai Katonai Misz- szió látszólag diplomatikusab- ban viselkedett, mint maga a nagykövet: felkínálta tanács­adói szolgálatait a Felkelők Hadseregének is. De a válasz. amit Fidel Castro az ajánlatra adott, teljesen kézenfekvő volt: — Hogyan akarnak bennün­ket oktatni, hogyan akarnak nekünk leckét adni, amikor megvertük azt a hadsereget, amelyet önök tanítottak? Most már csak egy követ­kezhetett: az amerikai katonai tanácsadóknak azt tanácsolták, hogy sürgősen hagyják el az országot... Hogyan tovább? Erre a kérdésre várt ezek után választ a kubai nép és — tegyük hozzá — a nemzetközi közvélemény. Vajon Ázsia és Afrika sok fiatal önálló köz­társaságához hasonlóan a ku­bai forradalom is megáll-e a nemzeti burzsoázia osztályural­mát szolgáló politikai függet­lenségnél? Vagy pedig tovább megy és a nemzeti demokrati­kus állam megteremtésével — ígéretéhez híven — kielégíti a harcoló nép, a munkások, a parasztok, a városi kisemberek jogos szociális követeléseit? A kubai forradalom nem sokáig késett a válasszal. A Sierra Maestra egyik fen- síkján,. La Plata faluban 1959. május 17-én ünnepélyesen ki­hirdették Kuba és egész La- tin-Amerika történelmében az első, valóban radikális földre­formot. Nem véletlenül válasz­tották a történelmi esemény színhelyéül az eldugott hegyi falut. A kormány tagjai, a for­radalmi szervezetek vezetői szimbólumnak tekintették a kávécserjék övezte La Plata-i fensíkot: 1957-ben a forradal­márok kis csapata itt aratta első katonai győzelmét Ba­tista zsoldosai fölött. 1959-ben, a győzelem után itt proklamál- ták a forradalom mindenki számára érthető új célkitűzé­seit, a további irányt jelző földreformtörvénvt. Az egykori áldozatos csata és az ünneoé- lyes aktus közös színhelye ér­zékelteti: az előbbi, a katonai győze'em a parasztok fegyve­res harcával lehetett teljessé, az utóbbi, a parasztok föld­juttatása a régi államappará­tus szétzúzásával válhatott va­lósággá. A földreformtőrvény egyszer s mindenkkorra véget vetett a félgyarmati—félfeudális rend­szernek, amelyben az ameri­kai és a hazai mammutbirtoko- sok — az összes földdel rendel­kezők 1,5 százaléka — az ország területének közel a felét, 46 százalékát mondhatták a ma­gukénak. Ez történt San Jósé de La- jas városka környékén is, ahol — mint később megtudtam — a kubai lottóvállalat tulajdo­nosa, valamint Julio Lobbi, a cukor-cár egyik birtoka került a nép, a parasztok tulajdonába. A vágásra váró végtelen cu­kornád-táblát néztük, amikor figyelmünk mindinkább a gya­núsan pöfékelő motor hangjára irányult. Egy szusszanás és a kocsi leállt. Javításról szó sem lehetett. Ez itt — az amerikai szokásoknak megfelelően — a szerviz dolga, a szerelő titka. Előttünk cukornád, mögöt­tünk szavannás legelő. Tűző riapon, sombreróval a fejün­kön, elindultunk a városka felé. A kényelmetlenségért, az úti­terv felborulásáért sokszorosan kárpótolt az előre nem terve­zett program. Következik: Banán és paprika. Harminchat szakmunkás búcsúja az iskolától A Kisfái Kertészeti Szakisko­la végzős növendékei vasárnap délelőtt búcsút mondtak az is­kolának, s a két év alatt szer­zett ismereteik birtokában mind a harminchatan mint szakmun­kások dolgoznak majd ä ter­melőszövetkezetekben és álla­mi gazdaságokban. Ballagási ünnepségükön meg­jelent Sarok Antal, a megyei tanács vb elnökhelyettese. Bank Gyula, a megyei tanács vb me­zőgazdasági osztályának vezető­je, valamint Sánta Lajos, a vá­rosi tanács vb elnökhelyettese. A búcsúbeszédek és az ünnepi műsor után Kőröst György, az iskola igazgatója szólt a tanu­lókhoz. A mezőgazdaság fej­lesztéséhek feladatairól és az új szakemberekre háruló ten­nivalókról beszélt. A harminchat ifjú szakember mezőgazdasági nagyüzemekben helyezkedik eL Hetvenezer forint lisztajövedelem — baromfitenyésztésből Üjabb hétezer naposcsibét ne­velnek a kunszállási Alkotmány Termelőszövetkezetben. Február­ban ugyanis már vásároltak szintén hétezret, s ezeket — a törzsállománynak meghagyott 700 híján — május végén érté­kesítették. Az apró szárnyasokat mindvégig táptakarmánnyal etették, s az elhullási arány alat­ta volt a 10 százaléknak. Az ér­tékesítésültből származó tiszta bevétel — egy kiló baromfihús után 10 — összesen 70 ezer fo­rintra rúgott. Az eredmény elérésében nagy része van az öt gondozó lelkiis­meretes munkájának, amiért fe­jenként közel 2000 forint jutal­mat kaptak; Apja lánya?... • •. Alig hisszük. Mert a papa. Hay­stack Calhoun (az Egyesült Államok Charlotte városá­ból) kereken 270 kiló. míg a kis Kathy pontosan három kiló és tíz deka. A krónika a mama súlyát is közli: 103 kiló. ar­ról azonban nem szók hogy Mr. és Mrs. Calhoun va­jon hány kilóval született... Jlleq^miUds után Kevés üzletnek volt akkora sikere, már a megnyitás utáni első órákban, illetve napokban, mint a Kecskemé­ten csütörtökön megnyílt automata tej ivónak. Az ízléses, tiszta üzlet egyik sarká­ba húzódva figye­lem a forgalmat- Érdekes. hogy a leg­többen, már a meg­nyitás harmadnap­ján, nagy magabiz­tossággal, szakszerű­séggel kezelik az automatát telítik poharaikat kakaó­val, kávévaL tejjel. Igen, igen. meg kell fordítani a sorren­det mert bármilyen furcsa is, leginkább a 2,40 forintos kakaó fogy. utána az 1,20-as kávé és csak legvéeül a „névadó” tej. Ebben van a legtöbb tápérték — vélekednek a kakaó­ivók. Most egy kontyos fiatalasszonyka áll a .kávétábla” elé. Ügy látszik először teszi próbára. Kí­váncsian végig vizi- tál.ia. bedobja az ér­mét. s a kisabla- kocskán át máris látja, mint telik a tartály. Mi történ­jen tovább? Bátor­talanul körülnéz, s a kortyolgatok biz­tatására. megnyom­ja a gombot. * Jaj! — ugrik félre hirtelen, mert a kávé egv pillanat alatt a földre öm­lött. Elfelejtett a csap alá poharat tenni. Pillantsunk azon­ban a pénztárnál naponta vezetett sta­tisztikára. A meg­nyitást követő na­pon reggel fél hét és hét között negy­venegyen lépték át a tej ivó küszöbét. Hét és nyolc óra között száznegyven- hatan. Nagyszerű riváli­sa akadt az italbol­toknak — könyvel­tem el elégedetten a tej ivóban tett láto­gatás után. P. L Tragikus motorszerencsétlenség Baján Június 23-án, szombaton dél­után 14 órakor súljtos motor­szerencsétlenség történt Baja belterületén, a Rákóczi út és a Budai Nagy Antal utca torkola­tában. Hangya Mária 17 éves bajai lakos, aki a Rákóczi út 27. számú házban lakott, az édes­apja tulajdonát képező motor- kerékpárt, annak tudta és be­leegyezése nélkül elvitte otthon­ról, s bár még csak elméletből ismerhette valamelyest a motor­Feltártak egy teljes bronzkori falut A régészet történetében moc-t fordult elő első ízben, hogy si­került Hollandiában, Elp köz­ség környékén egy teljes bronz­kori falut feltárni. Az ásatásoknál tíz nagy tanva és 8 magtár került felszínre, a orehisztorikus épületek általá­ban 20—40 méter hosszúak és 6 méter szélesek. rvuuuíciClCb ÖC­bességgel száguldott a Budai Nagy Antal utcán. Gyakorlatlan vezetése következtében sza­ladt az 52-es számú ház homlokfalának, koponyaalapi törést szenvedett, s kórh szállítás közben belehalt^ léseibe. PETŐFI NEPE fT*ii A Magyar Szocialista Munkáspárt Báes-Kiskun megyei Bizottsága ás a megvej tanács laola. Főszerkesztő: Weither Dániel Kiadja: ’Petőfi Képe Lapkiadó Vállalat, elelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: “fecskémét. Széchenyi tér l. szám. Szerkesztőségi telefonközpont! 26-19. 25-19. Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér 17a. Telefon: 17-09 Terleszt! a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi oostahivataloknál és „„„ . kézbesítőknél, őfizettf. nőnapra 1* forint. Bács-Klskvt, megyei Nyomda V. Kecskemét. — Teletöm u-as.

Next

/
Oldalképek
Tartalom