Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-19 / 141. szám

Í962. Jűnlas 19, kedd S. oldal A VIII. pártkongresszus tiszteletére Korszerű legelőgazdálkodás Több mint kétmillió forinttal túlteljesítik termelési tervüket A mélykúti Űj Élet Terme­lőszövetkezet gazdái a VIII. pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy tervüket több mint kétmillió forinttal túltel­jesítik. Vállalásuknak megvan a reá­lis alapja. A búzát például ezer holdon az ősszel idejében, jó magágyba vetették el, és a ke­nyérgabona megfelelően telelt át. Most tervezik, hogy az aratást a lehető legki­sebb szemveszteséggel bo­nyolítják le. Mindennek eredményeként remélhető, hogy a terv szerinti termés- mennyiséget holdanként két mázsa többlettel takarítják be. Az 500 holdon termesztett őszi árpából szakszerű gondozással a tervezett 12-ről 14 mázsára kívánják növelni a holdanként! átlagtermést. A tsz-ben a jó minőségű, ko­rai hibrid kukorica vetésterü­lete 570 hold. Ennek legnagyobb részén dúsított tőzeggel trágyázott fészkekbe vetették e kapás­növényt. Az egyelésnél — a talaj minőségétől függően — 18—20 ezer tövet hagy­tak meg. Májusi morzsoltban értve 11- és fél vagon többlettermésre szá­mítanak, amelynek a pénzérté­ke meghaladja a 200 ezer fo­rintot. A 200 holdon jól előkészített, holdanként 50 kg pétisóval és 100 kg ammóniumnitráttal mű­trágyázott talajba vetett cu­korrépájuk 150 mázsára ter­vezett átlagtermését 25 mázsá­val növelik. Ezt az eredményt egyrészt a 45x17 centiméteres sor- és tőtávolsággal biztosítják. Burgonyából — hatvan holdon — 25—28 ezres tőszám megha­gyásával és idejében végzett fogasolással, kapálással mintegy 900 mázsa többlet­terméshez jutnak. A tsz terveiben nyolc mázsa termésátlaggal szerepel a 30 holdon termeszetett napraforgó. A 70x35 centiméteres sor- és tőtávolságra történt vetéssel, s megfelelő egyeléssel, többszöri kapálással összesen 60 mázsa többlettermést akarnak elérni. Ami a közös gazdaság állat- tenyésztését illeti, tehenenként 2600 liter tejet terveztek. Egyedi takarmányozással, valamint a mesterséges bor- júneveléssel tehenenként 200 literrel teljesítik túl a tervezett tejmennyiséget, ami összesen 16 400 liter többletet jelent. A marhahizlalásnál havonként és darabonként 25, a sertéshiz­lalásnál 15, a süldőnevelésnél pedig 8 kilogramm a tervezett Készülnek Közgyűlést tartottak vasár­nap délelőtt a bugaci Béke Ter­melőszövetkezet gazdái, ame­lyen részt vett Vörös Vilmos, az MSZMP kecskeméti járási bizottságának titkára, Pálfi Pál, az MSZP megyei bizottsága mezőgazdasági osztályának munkatársa és Borsos Sándor, a járási pártbizottság mezőgaz­dasági osztályának vezetője is. A beszámolót Krizsán János és Bárány Benjámin, a közös gazdaság főagronómusa, illetve főkönyvelője tartotta, utána a vita során a szövetkezeti gaz­dák vállalták, hogy a tervezett­nél nagyobb terméseredmény elérése végett a kukoricát és a burgonyát egyszer kultiváto- rozzák és háromszor megkapál­ják. Az állattenyésztésben csök­kentik az elhullást, s a tejhoza­mot 10 százalékkal növelik. Megbeszélték az aratás lebo­súlygyarapodás. Helyes takar­mányozással, jó gondozással és táptakarmány etetésével egy- egy kilogrammal kívánják növelni mindegyik állatfajtánál a tervbe vett súlytöbbletet. 3. T. az aratásra nyolításának módját is, s ennek során a szövetkezet segédüze­meiben dolgozó gazdák fel­ajánlották, hogy ők is részt vesznek a betakarítás munká­jában. Szerkesztői üzenetek Kovácsné kecskeméti olvasónk­nak üzenjük, hogy sürgősen ke­resse fel szerkesztőségünket, vagy írja meg pontos címét. Kérését si­került elintézni, de teljes név és lakcím hiányában nem tudjuk ér­tesíteni. • Kerekes János és Kosik Sándor kecskeméti levélíróinkkal közöljük, hogy kérésüket teljesítettük. Kér­jük azonban, hogy máskor teljes címet és nevet írjanak. • Figura Ferenc Kecskemét: Saját érdekében minél hamarabb keresse fel a városi tanács vb munkaügyi csoportját, vagy szerkesztőségünket. Hatvanhét ifjúsági brigád versenyez a kiskunfélegyházi járásban A Kiskunfélegyházi Járási Párt-végrehajtóbizottság tegnap tartott ülésének napirendjén a KISZ-szervezetek munkájáról és a Hazafias Népfront tevé­kenységéről készült jelentés sze­repelt. A napirend első pont­jával kapcsolatosan a végrehaj­tó bizottság megállapította, hogy a KISZ-alapszervezetek egyre eredményesebben mozgósítják a járás ifjúságát a szocialista építő munkára. A járásban igen sok fiatal tett felajánlást a ter­méshozamok növelésére és a tervfeladatok teljesítésére a VIII. pártkongresszus tiszteleté­re indult munkaversenyben. Az ipari üzemekben 25 ifjúsági brigád versenyez a mezőgazda­ságban pedig 42 fiatalokból ál­ló munkacsapat és ifjúsági bri­gád küzd a magasabb termés- eredményekért. Nagyfokú érdeklődést mutat­nak a fiatalok a politikai ta­nulás iránt is. A KISZ által szervezett politikai tanfolya­mokat az előző évi 1400 fiatal­lal szemben az idén 2350-en végezték el a járásban. Maga akart elégtételt venni, ráfizetett Súlyos testi sértés és jogta­lan önbíráskodás vádjával ál­lott a bajai járásbíróság előtt Mihálovics Ferenc nagybaracs­kai lakos. Nevezett a múlt év decemberében ittas állapotban összeszólalkozott Rácz Józseffel, aki az ő hegedűjét eltörte. Mi­hálovics emiatt olyan súlyosan bántalmazta Ráczot, hogy az agyrázkódást szenvedett. A magatehetetlen ember karjáról ezután lecsatolta annak kar­óráját, a saját hegedűjében esett kár „fedezetéül”. A járásbíróság az önbírás­kodó és súlyos testi sértést okozó Mihálovics Ferencet tíz­hónapi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. Páifordulós Dusnokon Dusnok előtt. Bajára futó országút két olda­lán szinte beláthatat­lan kukoricatáblák te­rülnek el. Rajtuk a nö­vényápolási időszak óta szorgalmasan munkál­kodik a szövetkezeti gazdák és családtag­jaik serege. Egyre csak kapálnak, s munkájuk nyomán szépen díszük a kukorica. ök, a dusnoki Mun­kás-Paraszt Szövetség Termelőszövetkezet gazdái — megyénkben az elsők között — már június első napjaiban hozzáfogtak a 660 hold- nyi közös művelésben levő takarmánynövény második kapálásához, miután a 100 hold nap­raforgó második kapá­lását is elvégezték. A munkának ez az üteme annál inkább ör­vendetes. mert tavaly — az akkor még há­rom termelőszövetke­zetével — úgy emle­gették Dusnokot. mint ahol mindent legutol­jára és a legrosszabbul végeznek, ahol a tsz-ek vezetősége képtelen bármit is tenni a szö­vetkezeti gazdálkodás megszilárdítása érde­kében. és ahol a gaz­dáknak Is csak kis há­nyada vesz részt a kö­zös munkában. A télen aztán egye­sült a három szövetke­zeti gazdaság, szakmai tudásban is erős veze­tőség került a nagy te­rületű és sokgazdájú szövetkezet élére, s mindez egy csapásra gyökeres fordulatot ho­zott a tsz életében. Be­vezették a családi mű­velést. eldöntötték, hogy ösztönző premi­zálási módszereket al­kalmaznak. E jó irányú pálfor- dulást természetesen az is segítette, hogy ma­guk a szövetkezeti gaz­dák is mindinkább fel­ismerik: lehet a közös­ben boldogulni, csak dolgozni kell. A meg­növekedett munkaked­vet az is táplálja, hogy havonként rendszere­sen hét forint előleget osztanak munkaegysé­genként. amire tavaly még csak nem is gon­dolhattak. Családi művelésben három növényfélét ter­mesztenek: a kukori­cát, a takarmányrépát és a paprikát. Az előb­bi kettő termésének az értékéből 66, az utób­biéból 60 százalék illeti a közöst. Nem utolsó­sorban ennek köszön­hető, hogy a 177 hold paprikát 10 nap alatt palántázták el. Voltak elvan napok, hogy öt­százan is részt vettek e munkában. Eár a kukoricát csa­ládi művelésben ápol­ják, nem egy esetben előfordul, hogy több család összeáll, s közö­sen kapálnak, mond­ván: így jobban halad a munka. A hat növényter­mesztő brieád között pedig valóságos ver­senymozgalom van ki­bontakozóban, annak érdekében, hogy mi­előbb, s minél keve­sebb munkaegység-rá­fordítással elvégezzék a növényápolást. Érde­kük a nagyobb termés­hozam elérése, a ter­vezetten felüli termés 23 százaléka ugyanis a brigádot, két százaléka pedig a brigádvezetőt illeti. Lám, gyenge szövet­kezeti gazdaságból akár a legjobb is válhat igen rövid idő, egy év le­forgása alatt is. Csak megkell találni a mód­ját. S úgy látszik, Dus­nokon megtalálták. EL D. A solti Szikra Termelőszövet­kezetben, közvetlenül a Duna mellett, párját ritkítóan gazdag legelő van 160 holdon. Nem a természet kénye-kedve szerint nő itt a takarmánynakvaló, hanem az emberi tudás beavat­kozásának, a tudomány és a mai telített drótból készült ka­rámban. villanypásztor „őrzése” mellett közel 400 szarvasmarha legel. Az úgynevezett nagyüzemi porciós legelőgazdálkodásnak a vártnál jobb lett az eredménye. Olyan gazdag a fűtermés, hogy Nagy hatósugarú szórófejekkel juttatják a legelőre a mesterséges esőt gyakorlat szakemberei együtt­működésének az eredménye­ként. Az Agrártudományi Egyetem Valóságos „ffl-eldorádó’ a jószágnak a telepített legelő docensének, dr. Baskal Tóth Bertalannak az irányításával, s dr. Barcsák Zoltán tanársegéd közreműködésével tavaly telepí­tették be ezt a területet uni­verzális — réticsenkeszből, réti és angolperjéből, szarvaskerep- ből, valamint tarackos tippan- ból álló — fűkeverékkel. A ta­laj táperejét holdanként 2 mázsa szuperfoszfáttal és 4 mázsa pétisóval növelték, s a fűmagvakat traktorvontatású, szovjet gyártmányú, osztott masládás vetőgéppel juttatták a földbe. A területet öntözik is. Az egész legelőt 15 — négy­részes — szakaszra osztották, s bizonyos időnként ezek egyiké­ről a másikára hajtva a tehe­neket, legeltetik le a fűtermést. Egy-egy szakaszon enyhe áram­ni. A számítások szerint az egész évi .fűtermés holdankénti átlagban eléri majd a 250 má­zsát, de nincs kizárva, hogy többet is. A korszerű legelőgazdálkodás eredménye megmutatkozik a tej előállítási költségének a nagymértékű csökkenésében is. Az előzetes számítások alapján ily módon körülbelül 1 forint 40 fillérért nyerhető egy liter tej, amely összeg a legelő trá­gyázásának. öntözésének a költ­ségét, valamint az amortizációt is_ magában foglalja. Jól pél­dázza a legelő „üzemeltetésé­nek” gazdaságosságát az, hogy az elmúlt télen még 4 forint 50 fillérbe került eev liter tej előállítása a solti Szikra Ter­melőszövetkezetben. T. I. oooooooocoooc»oocoooooooooooocoo<v>o Két nagysikerű könyvsorozat Egy esztendővel ezelőtt indította el az Európa Könyvkiadó a Milliók könyve című sorozatot, amelyből eddig 16 kötet je­lent meg. Ugyanekkor indult a Móra Ferenc Ifjúsági Kiadó Az én könyvtáram című sorozata, amelyben 14 mű látott nap­világot. Az FJK Kecskemét járási könyvtárában kapott tájékozta­tás szerint mindkét sorozatnak igen nagy sikere van falun is. A földművesszövetkezeti boltokban és a községi bizományo­soknál nagyon sokan fizettek elő, s így szabad forgalomban a könyvek alig kaphatók. Az én könyvtáram című sorozat még korlátozott példányszámban hozzáférhető. A két érdekes sorozat sikere azt mutatja, hogy a falusi lakosság érdeklődése erősen megnőtt az igényes irodalom iránt. a május elején kihajtott jó­szággal a 160 holdnak csak az ötödrészét tudták eddig lelegel­tetni, a többit le kellett kaszál­

Next

/
Oldalképek
Tartalom