Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-02 / 127. szám
19Í2. Június 2. szombat 3. oiűaS Segítjük a termelőszövetkezeteket A Kalocsavidéki Fűszerpaprikái pari és Konzervgyár ipari tevékenységéhez szükséges nyersanyagot a mezőgazdaságtól kapja, amit termelési szerződések útján biztosít: Mi fű- szerpaprikára, uborkára, étkezési paprikára kötünk termelési szerződést a közös gazdaságokkal. A távlati fejlődés pedig azzal biztat, hogy a közeljövőben egyéb . növényekre, így zöldborsóra, zöldbabra, valamint paradicsomra is kiterjesztjük ezt a rendszert. ■A . nyersanyagellátás tervszerű, egyenletes és zökkenőmentes biztosítása népgazdasági érdek. Ezért igyekszünk mindenben segíteni sokoldalú, tartós és jó kapcsolatokat teremteni a termelésünkhöz szükséges nyersanyagot előállító közös gazdaságokkal. Nemesített vetőmag Az eredményes termelés alapvető és döntő tényezője a jó minőségű vetőmag. A fűszer- pai rika vetőmag megtermelését közvetlen irányításunk alatt a legnagyobb termelési, tapasztalatokkal rendelkező olyan termelőszövetkezetek végzik, ameÜzercv „forgácsok" Hegy a hajó Jókedvű, ötletes fiatalember Cseh ók József, a Bajai Ruhagyár egyik szalagvezetője. Régi szokása, hogy a reggeli szünet után — megy a hajó — felkiáltással indítja meg a hatvan főt számláló Warion-szalagot. _ Erről jut eszembe, nem is oly rég az a szemlélet uralkodott az üzemben dolgozó húsz szalagvezető között, hogy ki-ki csak a maga „hajóját” irányítsa, a saját eredményeivel törődjön. Ez az idő elmúlt. Mostanában napról napra erősödik a kollektív szellem a szalagvezetók között. Csehók József irányítása alatt például öt szocialista brigád dólgozik. ók segítséget nyújtanak a Balatoni-szalag három szocialista brigád címért versenyző csoportjának. Csehók József ’példáját a tapasztaltabb és régebbi szalagvezetők közül egyre többen követik. Ügyes fiatalok A gyár egyik folyosóján mintegy 4 négyzetméternyi 1961-es keletű, oklevelekkel és emléklapokkal borított falrész bizonyítja, hogy a KISZ-fiatalok az elmúlt évben jól hasznosították szabad idejüket. A lelkesedés az idén sem csökkent Nemrég vettek részt a városi KISZ-tábor építésében, jól szerepeltek a kulturális seregszemlén, de a röplabdások is szép eredménnyel büszkélkednek. Jelenleg az üzemi strand átépítésével kapcsolatos mv fikákra készülődnek. A KISZ-vezetőség nem feledkezett meg a legjobbak jutalmazásáról. Eddig öten kaptak szak- szervezeti kedvezményes beutalót Nógrádveröcére. A vállalat vezetősége pedig három, Szovjetunióba utazó fiatal útiköltségéhez járul hozzá. Házépítők A Ruhagyárban is hagyományai vannak a KISZ lakóházépítkezésnek. Az első csoportban 17, a másodikban pedig kilenc ruhagyári munkás és alkalmazott teremt magának meleg családi otthont. Jelenleg négyen építkeznek, ugyanakkor kilencen szándékoznak emelet- ráépítéssel öröklakáshoz jutni. Legutóbbi megbeszélésükön elhatározták, amennyiben megkezdődik az ú.i lakótelepen a városi tanács által tervbe vett utcarendezés, akkor .jelentős értékű társadalmi munkával segítik elő annak mielőbbi befejezését. Túri Sándor lyek egyéb ehhez szükséges adottságokkal is rendelkeznek. Az évenként felújított, nemesített vetőmagot önköltségen alul adjuk át. Ezáltal a termelőszövetkezeteik gazdaságos termelésű, nagyobb hozamú paprikafajták birtokába jutnak, amelyeknek magasabb szárazanyag- és nagyobb festéktartal- muk van. Az ilyen áruért magasabb átvételi árat fizetünk. Az eredeti nemesített fűszerpaprika vetőmag szaporításáért a termelőszövetkezetek a felvásárlási árón felül katasztrális holdanként 600 forint hozzájárulást kapnak tőlünk. A kalocsai nemesítésű E. 15-ös és Dokomlásd 2710-es csípősségmentes állami elismerésben részesült paprikafajtákkal — ezek igen magas gazdasági és ipai*i értéket képviselnek — sikerült kiszorítani a köztermesztésből az értéktelen, leromlott tájfajtákat. Ennek következtében a termelőszövetkezetek jövedelme 15—20 százalékkal növekedett. A fűszerpaprikán kívül az uborka és étkezési paprika termesztéséhez is ingyen adtunk vetőmagot, ami mintegy 140— 150 ezer forint többletbevételt eredményez a velünk szerződésben álló közös gazdaságoknak. Természetbeni szolgáltatások A növényvédőszereket használó közös gazdaságoknak 30 százalékos árengedményt nyújtunk a vegyszerek árából. Központi palántanevelőnkből — amely 500 ezer forintba került — 250 holdra elegendő palántát biztosítunk azoknak a termelőszövetkezeteknek. ahol valamilyen oknál fogva nem tudták előteremteni a szükséges mennyiséget. Átvállaltuk a banki hitelek után fizetendő kamatot. Ez katasztrális holdanként 45 forint. Ez azt jelenti, hogy a természetbeni szolgáltatások éltekét mi kamatmentesen előlegezzük. Ez újabb 250 ezer forint megtakarítást jelent partnereinknek. A fűszerpaprika és a konzervgyártáshoz szükséges növények termesztéséhez melegágyi felszerelést — ablakkereteket, fóliát, molinót, hasurát — juttatunk, ugyanakkor új termelési eljárások és kísérletek bevezetésére ösztönözzük az új útra lépett parasztságot Nyersárutermelő területünket kisebb körzetekre osztottuk, ahol egy mezőgazdasági szakemberünk szaktanáccsal látja el a közös gazdaságokat. Ezek a nagyobb terméshozamok érdekében az ésszerűség határain belül propagálják a tőszámnö- velést. Behatóan ismertetik és ajánlják az okszerű talajerővisszapótlást és a nagyadagú vegyes műtrágyák használatát. M egmagyarázzák, melyek a Nem egy községünk határában már vékony repedésekkel erezve szomjazza az esőt a föld. Mohón inna magába minden csepp csapadékot. Hartán, a Lenin Termelőszövetkezetben korántsem mutat ilyen sivár képet a határ. Nagy területen csőku- tak öntözőberendezéseihez kapcsolt szórófejek permetezik nagy ívben az éltető vízsugarat a szomjas növényre. Határjáró kőrútunkon megnéztük a szövetkezet százholdas rostién tábláját, amelynek az országút melletti részén két — SZ—1-es és SZ—2-es típusú —- szórófej forog körbe-körbe, és lövelli 32 méterre a csőkutak vizét. biztonságos palántanevelési eljárások, mi a vegyszeres védekezés előnye, miért szükséges a jarovizált vetőmag, a melegágyi soros magvetés, a megfelelő melegágyi talajkeverékek összeállítása, a perlites. tőzegdarás magtakaró föld alkalmazása. Sokat fáradoznak azon, hogy a közös gazdaságokban jól válasszák meg a szedési időt, szabvány szerint osztályozzák az árukat. Teszik ezt azért, mert véleményünk szerint a közös gazdaságok dolgozói, ha megfogadják a szakemberek tanácsát, akkor további 10—15 százalékkal növelhetik a jövedelmükét. Tanfolyamok, tapasztalatcserék A téli oktatás keretében az elmúlt évben 100—120 termelőszövetkezeti gazda vett részt az általunk rendezett tanfolyamon. Az előadók az egyes növények termelésében nagy szakmai gyakorlattal és megfelelő tudományos felkészültséggel bíró szakemberek voltak. A tapasztalatok birtokában az idén a járási tanács mezőgazdasági osztályával együttműködve tovább növeltük a tanfolyamon részit vevők számát. Ezenkívül tapasztalatcsere-látogatásokkal, mezőgazdasági bemutatókkal igyekszünk a nagyüzemi gazdálkodás útiára lépett dolgozó parasztság szaktudását emelni. Termelőszövetkezeteink a szerződéses termeltetés útján a biztonságos értékesítési lehetőségek birtokában tervszerűbbé tehetik munkájukat, állandóan növelhetik jövedelmüket, mert számukra jelentős anyagi előnyöket jelent a fűszerpaprika és a konzervzöldség termelésének növelése. Mőró László igazgató VALAHOL GRÓFÉKNÁL — On Is unatkozik? — Én nem unatkozhatok, én a házigazda vagyok. Esőcsinálók Épül a művelődési ház Űj létesítménnyel gazdagodik Fájsz község, A mesteremberek nemrégiben fogtak hozzá a tavaly ősszel megalapozott művelődési ház építéséhez. Az 1 387 000 forintos űj létesítményt a tervek szerint november 5-én vehetik birtokba a község dolgozói, akik az anyag helyszínre szállításával a múlt évben 43 500, az idén pedig idáig 37 ezer forint értékű társadalmi munkával segítették az építkezést. »oooooooooocx>x)oocaxxx)ooooooooooo» # Mégsem „felesleges” ember NÉHÁNY héttel ezelőtt bátortalan, de erős fizikumú fiatalember kopogtatott az ajtómon. Sápadt arcáról azt gondoltam, hogy beteg, s ez a fel- tételezésem csak erősödött, amikor kézfogás után hangerősítő készüléket helyezett a fülébe. — Kérem, azért jöttem, hogy segítsenek rajtam. A Petőfi Népe már sok olvasóján segített ebben-abban, úgy gondolom, hogy ha idefordulok, meghallgatnak. Tizenkét évig dolgoztam a szakmámban — lakatos vagyok — megrokkantam és nyugdíjba küldtek. De nem is ezzel van baj, hanem, hogy én még most is dolgozni szeretnék, mert először is ezer forintból négyen nem tudunk megélni, másrészt pedig még negyven éves sem vagyok és hiányzik a komoly munka. B. KÁROLY 1957-ben jött Kecskemétre, és a nyomdánál dolgozott 1958 áprilisáig, amikor hallásának romlása miatt, mint 50 százalékos munkaképtelent havi 1036 forinttal nyugdíjazták. Felesége beteges és a két gyerek is sok pénzt visz el. Az egyik még csak ipari tanuló, 3 másik pedig kétéves. Négy embernek valóban kevés az ezer forint, s B. Károly úgy gondolta, hogy elmegy valahova dolgozni. El is ment. Havonként 3—4 napot az AGROKER-nél dolgozott mint kisegítő. Ígérték neki, hogy hamarosan véglegesítik, azonban az idő szaladt, s az ígéretből nem lett semmi. Közben másutt is próbált munkát keresni, de egy-két napnál tovább sehol sem alkalmazták: — Nagyothall, nem vállalhatjuk érte a felelősséget. Ha valami baleset éri, minket csuknak le — hangzott a válasz az ő ügyében érdeklődő kérdéseimre. Végül is a Terményforgalmi és Malomipari Vállalatnál találtam olyan embert, aki mélyen átérzi egy munkában rokkanttá vált fiatal férfi helyzetét, akinek feleségéről és családjáról kell gondoskodnia. Sándor István elvtárs igazi kommunista magatartásról tett tanúságot amikor az első szóra természetesnek találta, hogy ezen az emberen segítenie kell. EGY HETE dolgozik már « Gazdasági Malomban. Munkájával, munkatársaival és környezetével nagyon elégedett. Alig ismertem meg, amikor a napokban találkoztam vele. Sápadtsága és tétovázó beszéde, magatartása eltűnt. Érzi, hogy szüksége van rá a társadalomnak, hogy nem „felesleges” ember, s hogy ö is tagja annak a közösségnek, amelynek hasznothajtó, szorgos munkása szeretne lenni még hosszú ideig. Gál Sándor OOOOOOOOCOOOOOOOODOOOOOOOOOOOOOOOOOi A jövedelmező állattenyésztés érdeliében Termelőszövetkezetünknek — az orgoványi Sallai Imrének — négyszáz számosállata van. ElLeitheinszer Henrik és Hinkel Márton öntözők reggel öttől este hét óráig dolgoznak kint a határban. Idősebb, javakorabeli en> bér mind a kettő, gyakorlott öntözők, akik — mint mondják — jól ismerik már az eső- csinálás fortélyait. Tudják azt is, hogy az öntözéssel harminchatvan százalék között növekedhet a termés- eredmény. — Szakaszosan öntözünk — magyarázza' Hinkel Márton —, vagyis az egyes növények vízszükségletéhez mérten negyven-százharminc percig maradnak egy helyen a szórófejek. Aztán áttelepítjük őket egy másik területre és a csöveket megint hozzájuk kapcsoljuk. így megy ez egész nap. — Mennyi vizet ad percenként egy—egy csőkút? — Nyolcszáz litert. Az időjárás hatásáról beszélgetve, Leitheinszer Henriktől megtudjuk. — Öntözésre a szélmentes idő a legjobb. Olyankor a vízsugár egyenletesen ér földet. Ha viszont szél kerekedik, eltér rendes irányától és „csapkodni” kezd. Ma kifogástalan az idő, napos és szélmentes, ilyen kellene továbbra is...- A keresetük?.-— órabérben dolgozunk — válaszolja társa —, ez 4,80—5,60 forint szokott lenni, aszerint, hogy melyik növényt öntözzük. Naponta, az egyéb pótlékokat is beleszámítva, 80—85 forintot keresünk fejenként. Ezenkívül prémiumot is kapunk. Az egyik szórófej csövének tömítését a nyomás váratlanul „kivágja”. A víz a nyíláson keresztül száz ágra spriccel körös-körül. A két ember máris ott terem. Percek alatt megjavítják a csövet, és a szórófej ismét egyenletesen permetezi a rostlenre az éltető vizet. K. A. 1 képzelhető, hogy milyen nagymennyiségű takarmányról kell gondoskodni ahhoz, hogy tartásuk szép haszonal is járjon. Ezért ápolják a termelőszövetkezet tagjai különösen nagy gonddal a takarmánynövényeket. A szövetkezet 400 holdnyi kukoricavetéséből eddig több mint 350 holdat kultivátoroztak meg és a megkultivátorozott terület nagy részén a munkacsapatok most fejezik be az első kapálást. Régebben csak esetleg almo- zással, tavaly azonban már silózással is hasznosított laposabb, vizes területeken termő csádét az idén a jó takarmányértékesítés érdekében „félidős” korban, zöldzsenge állapotban kaszáljuk le, mert ilyenkor van aránylag legnagyobb tápértéke, s ekkor még a jószág is szívesen fogyasztja. Ez is bizonyítja, hogy szövetkezetünk semmit nem hagy veszendőbe menni, s minden lehetőséget és alkalmat kihasznál arra, hogy az állat- tenyésztés az eddigieknél jóval nagyobb hasznot hozon a közös gazdaság tagja! számára. Gyuricza Mihály
