Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-01 / 126. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XVII. ÉVFOLYAM. 12(5. SZÁM "'ttCsKtrfír' 1962. JŰNIUS 1. PÉNTEK Megyénk íróinak tanácskozása Újjászervezik Kecskeméten a Katona józsef Társaságot A Minisztertanács ülése A MEGYEI Kulturális Bi­zottság rendezésében tegnap, csütörtökön az MSZMP megyei és kecskeméti városi bizottsá­gának, megyénk íróinak, vala­mint a kulturális élet szervei­nek képviselői, mintegy ötvenen megbeszélést tartottak a TXT kecskeméti székházénak nagy­termében. Vitaindító előadásában Mada­rász László, a megyei tanács vb elnökhelyettese ismertette Bács-Kiskun megye irodalmi é’etének eddigi eredményeit, s azokat az okokat, amelyek gá­tolták az írók alkotómunkájá­nak kibontakozását. Ahhoz — hangsúlyozta —. hogy me­gyénkben fellendüljön az iro­dalmi élet, meg kell teremteni p teljes eszmei egységet az, írók között. Íróink legfontosabb fel­adatai köré tartozik a paraszt­éin szocialista tudatának kiala­kítása. illetve e nevelőmunka •.■■‘níti.se az irodalom sajátos esz­közeivel. Uevanakkor az iroda­lom munkásainak műveikkel t yeítséget kell nyűitaniok ah­hoz, hogy a városi lakosság job­ban megismerje a mezőgazda- fiä dolgozóit, közelebb jusson hozzájuk. v p VT, A Ti A TOK megoldása B'nptt tömöríteni kell megyénk "' óit, meg kell teremteni azokat ?• szervezeti formákat, amelve- í’-en belül lehetőség nyílik fej- Jődósükre. másrészt pedig mű­veik publikálására. Az írók szervezeteinek foglalkozniok kell az új tehetségek felkutatá­sával is: máskülönben a megye eresz irodalmi életét, kell irá- nvftaniok. beleértve az irodalom barátaival való törődést. Mind e célok elérésére a me­gye vezető szervei elsősorban a már eddig is több-kevesebb si­kerrel működő, hagyományok­kal rendelkező irodalmi társa­ságokra. a Kecskeméti Katona József Társaságra és a Bajai Tóth Kálmán Társaságra szá­ri íir.nak. Többi városunkban is létre kell azonban hozni ezek­hez hasonló társaságokat, a na­gyabb községekben pedig iro­dalmi köröket. A társaságok törődjenek az­tán az írók műveinek publiká­lásával, ankétok, viták rendezé­sével, s azzal, hogy biztosítva legyen tagjaik folyámatos alko­tó munkája. A megyében egye­lőre évente egy szépirodalmi antológiát kellene kiadni, de íróink szervezetei hassanak oda, hogy tagjaik művei országos és vidéki folyóiratokban is helyet kapjanak. Ezután ismertette az irodalmi társaságok működési szabályza­tának tervezetét, amely célként a szocializmus építésének segí­tését, az olvasóközönség eszmei befolyásolását, az írók nevelé­sét, világnézeti és művészeti fej­lődésük segítését jelöli meg, s a szervezeti felépítést, a tagok és pártoló tagok felvételének módját is tartalmazza. AZ ELŐADÓSHOZ többen hozzászóltak. Heltai Nándor, Kecskemét város művelődési felügyelője javasolta, hogy me­gyei irodalmi folyóirat híján időnként adják ki füzetalakban egv-egy író, költő prózai írásait, illetve verseit. Tarján István az egységes paraszti osztály meg­teremtésének irodalmi művek­kel való segítésére hívta fel íróink figyelmét, s javasolta, hogy a könyvheti felolvasó-este­ket, író-olvasó találkozókat az év többi szakaszában is rendez­zék meg. Dicsérettel emlékezett meg a MESZÖV-ről, amely az utóbbi időben derekasan kive­szi részét ezek megszervezésé­ből. Kiss István az írók ne­velésének fontosságáról be­szélt. Keresztes Nagy Imre, az MSZMP megyei bizottsága ágit. prop. osztályának politikai mun­katársa hangsúlyozta, hogy az állami és gazdasági vezetők töb­bet törődjenek a kulturális, ezen belül az irodalmi élet tá­mogatásával. A Katona József Színház művészei is segíthetnek megyénk íróinak oly módon, hogy felolvassák, szavalják mű­veiket. Az írók tevékenységének felkarolásán kívül a kritikusok nevelését is hangsúlyozta. Fel­vidéki István bajai író megyei irodalmi színpad létrehozását javasolta íróink műveinek pub­likálása végett, s úgyszintén azt is, hogy — miként 1958-ban — a megyei tanács művelődési osz­tálya két-három napos körúton ismertesse meg íróinkkal azt a hatalmas változást, amely me­gyénk mezőgazdaságában, pa­rasztságunk életében az utóbbi években végbement. Madarász László válaszában megemlítette, hogy a járási ta­nácsok művelődési osztályainak feladatává teszi az irodalmi é’et kibontakozásának támogatását. EZUTÁN a Kecskeméti Ka­tona József Társaság újjászer­vezésének megtárgyalására ke­rült sor. A megyeszékhely írói tíztagú ideiglenes szervező bi­zottságot választottak, amely már a jövő heti első ülésén pon­tosan meghatározza a társaság működésének szabályzatát, s a tagok felvételének módját. A Kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meg­vitatta és elfogadta az Országos fiz á !ami egyháJiigyi hivatal elnöke Kecskeméten Csütörtökön délelőtt Kecske­métre látogatott Prantner Jó­zsef, az állami egyházügyi hiva­tal elnöke és Csala László, a hivatal elnökhelyettese. A me­gyei pártbizottság épületében dr. Molnár Frigyes, a megyei párt- bizottság első titkára fogadta őket, majd Szabó Lajos, a me­gyei pártbizottság agitációs és propaganda osztálya vezetőjének részvételével megbeszélést foly­tattak a megye időszerű gazda­sági és politikai kérdéseiről. sadalomtudományit. A legked­vezőbb az arány a kiskőrösi já­rásban, ahol az előadások hat­van százaléka természettudomá­nyos volt. Minőségi változást hozott az elmúlt téli időszak a nép­művelési szervek és az is­meretterjesztéssel foglalkozó tömegszervezetek együttmű­ködésében. Míg korábban a szervek vetél­kedtek abban, hogy kinek a javára írják az eredményeket és gyakran egymás munkáját is akadályozták, az idén már ösz- szehangolt tervekkel, közös munkával dolgoztak. Ez a változás a biztosítéka an­nak, hogy a következő évben az ismeretterjesztés előtt álló fel­adatokat nagyobb sikerrel és az eddiginél is tervszerűbben hajt­hatjuk végre. Az ismeretterjesztés elsőren­dű feladata a termelőmunka közvetlen segítése. Hozzá kell járuljon a dolgozók általános műveltségének és szak­adásának növekedéséhez. Ezért a jövő évi munkatervben fontos helyet kapnak a me­zőgazdasági szaktudományok, a nagyüzemi gazdálkodás, az iparban pedig a legfon­tosabb iparágak új eljárá­sainak ismertetése. Mindenütt többet kell foglal kozni az ötéves terv végrehajtá­sának helyzetével, emellett nem hanyagolható el a világnézeti nevelés és az új szocialista er­kölcs alapelveinek ismertetése Az ismeretterjesztő munka ál­talában arra irányuljon, hogy hamarosan meghonosodjon az előadássorozatok legmagasabb formája, az akadémia-rendszer A beszámolót követő vitában a résztvevők megtárgyalták a Tervhivatal elnökének az első negyedévi terv teljesítéséről szóló jelentését. A kormány megtárgyalta a földművelésügyi miniszternek az állatállomány átteleltetéséről szóló jelentését. A Miniszterta­nács a jelentést tudomásul vette. A munkaügyi miniszter be­számolt a vállalati alkalmazot­tak új premizálási és bér-beso­rolási rendszerének idei tapasz­talatairól. A kormány a beszá­molót elfogadta. A művelődésügyi miniszter — az oktatási reformról szóló tör­vény végrehajtásaként — előter­jesztette a tankötelezettségről, valamint az alsófokú oktatási intézményekről szóló törvény- erejű rendeletek tervezetét. A kormány az előterjesztéseket el­fogadta és úgy határozott, hogy a Népköztársaság Elnöki Taná­csa elé terjeszti. A Minisztertanács ezután fo­lyó ügyeket tárgyalt. jövő évad egységes népművelési terveinek részleteit. Este a kecskeméti művelődési ház munkaközössége „Szövetke­zeti téli est” címmel bemutató jellegű mintaelőadást rendezett a megjelentek számára. Részt vett az előadáson Baranyi Fe­renc költő is, aki a könyvhéten megjelent kötetéből olvasott fel verseket. Az értekezlet második napján a bajai járás előadókollektívája ..Tbc a vádlottak padján” című műsorát mutatta be. A mintaelőadás nagy sikert aratott, s a Korányi Inté­zet, valamint az Egészség- ügyi Minisztérium propa­ganda osztályának munka­társai elismeréssel szóltak róla. Bejelentették, hogy az elő­adást az ország többi megyéjé­ben is az itteni minta alapján kívánják megrendezni. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT Magyarország - Itaglia 2:1 (1:0) Kitűnően játszott a magyar válogatott. A 18. percben Rákosi húsz méteren keresztül vezette a labdát, majd átadta Tichy- nek, aki 25 méterről védhetet- lenül lőtte a hálóba. 1:0. A második félidőben az ango­lok fokozták az iramot. A 15. percben a holland bíró igazság­talanul 11-eshez juttatja az an­golokat. s máris 1:1. A 27. perc­ben Sáros! remek labdával in­dította Albertet, aki átjátszotta az egész angol védelmet, s be­lőtte a győztes gólt. 2:1. A magyar csapat minden tagja 'elkesen játszott, pontosan be- tartota a taktikai utasításokat^ • Csehszlovákia—Spanyolország USt f MOOOOOCŰOOOOOOOOOOOOOOOOOO Állványos lucernaszárítás r" .tv-. :. -..zzmwtí. As Izsáki Állami Gazdaság balázspusztai üzemegységében imlábú állványokon szárítják a lucernaszénát. Közel 300 ínyt készítettek erre a célra. Képünkön: Kara Péter, Bimbó 5 és D. Kovára Jenő »pakol ja-« az állványokat. (Pásztor Zoltán felvétele.) Az Ismerd terjesztés fő célja a termelőmunka közvetlen segítése A népművelési szervek és a tömegszervesetek kétnapos értekezlete Kecskeméten A megyei népművelési mód­szertani tanácsadó kétnapos ér­tekezletre hívta össze Kecske­métre a népművelési szerveit vezetőit és az ismeretterjesztés­ben részvevő tömegszervezetek képviselőit. Az értekezletet a Hazafias Népfront megyei tit­kárságának székházában ren­dezték szerdán és csütörtökön Meghívták az öt város művelő­dési otthonainak igazgatóit is. Részt vett az értekezletein Ká- dasi László, a megyei tanács művelődési osztályának vezető­je, Kovács Endre, a Hazafias Népfront megyei titkára és Fenyvesiné Góhér Anna, a me­gyei könyvtár vezetője. A megjelentek szerdán dél­előtt meghallgatták Banos Jó­zsef, a TIT megyei előadója be­számolóját a téli évad ismeret- terjesztő munkájának eredmé­nyeiről. Az előadó ismertette azokat az új le­hetőségeket, és új feladato­kat, amelyek a szocialista gazdálkodás térhódításával az ismeretterjesztésre vár­nak. Már az elmúlt év is ízelítőt adott ezekből. Kiemelte a kecs­keméti járás eredményeit. Itt hangzott el az érintett időszak­ban a legtöbb előadás, szám sze­rint 1036. Vannak azonban még elmaradott területek is, mint a mindössze 120 előadást felmu­tató Kalocsa. Ezek azonban nem az érdektelenségre, hanem az ismeretterjesztő munka helyi elmaradottságára vallanak. örvendetes az is — mondotta Banos József —, hogy megnövekedett a lakosság érdeklődése a természettu­dományok iránt. Megyeszerte átlagosan ugyan­annyi természettudományos elő­adásit hallgattak meg, mint tár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom