Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-11 / 108. szám

Tizenegyezer holdon termesztenek kukoricát a fiatalok A falusi ifjúsági szervezetek munkájáról tanácskozott a KISZ megyei végrehajtó bizottsága Borszéki elvtárs elmondotta, hogy megyénk közös gazdasá­gaiban több mint 23 ezer fiatal dolgozik, ami a községekben és a tanyákon élő ifjúságnak kö­zel felét teszi ki. A termelőszövetkezetekben dolgozó fiatalok munkájáról szólva elmondotta, hogy több mint hatezer fiatal ne­vezett be a szocialista mun­kaversenybe. A kukorica­termesztési mozgalomban 73 ifjúsági brigád több mint ezer tagja kapcsolódott be. A fiatalok több mint 11 ezer holdon termesztenek kukoricát, azzal a oéllal, hogy holdanként legalább 30 mázsás átlagter­mést érjenek el. Az előterjesztés részletesen foglalkozott a fiatalok eszmei— politikai, nevelésével valamint szakmai képzettségének gyara­pításával, kulturális és sportte­vékenységével, továbbá a KISZ szervezetek megerősítésének ten­nivalóival N. J. Látogatás a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola soroksári tangazdaságában Csütörtökön a Bács-Kiskun megyei párt- és állami vezetők a Kertészeti és Szőlészeti Főis­kola soroksári tizenkétezer hol­das tangazdaságában tettek lá­togatást. Közöttük volt dr. Mol­nár Frigyes, a megyei pártbi­zottság első titkára, Erdőst Jó­zsef, a megyei pártbizottság tit­A korszerű művelődés útján * A művészetbe* a művészet­ien való biten keresztül vezet el a* út« — irta a Magyar Al­föld 43 évvel ezelőtt, amikor a 19-es Tanácsköztársaság első beleiben ismeretterjesztő hang­versenysorozatot rendeztek Kecském éten. -A munkásosztály teljes felszabadulásához szoro­san hozzátartozik, hogy a mű­vészi ízlésben és a művészet szüreteiében is utolérje a volt ■ralkodó osztályt« — hirdették • nagyszabású rendezvényeket méltatva a lapok. Kecskeméten a felszabadulás Után mégis éveiken át élfeled­keztek erről a programról. Az értékes zene hosszú ideig nem jutott szóhoz a városban. Nagy­szabású hangversenyt ismert vendégművészekkel 1957-ig nem hallhattak a zenekedvelők. Az ellenforradalom leverése utáni gyors fejlődés egyik része ép­pen a zenei élet fellendítése volt. Egy évvel később. 1958- ban már hat hangversenyből álló sorozat indult. 230 állandó bérlettel. Ettől kezdve évről évre fejlő­dött a város zenei élete. Az utolsó téli idényben már húsz zenei rendezvényt hallgatott rendszeresen 350 főnyi közönség és ezek közül hat ifjúsági hang­verseny volt. Korántsem állítjuk, hogy elér­tünk arra a fokra, amely ma­gasszínvonalú zenekultúrát je­lentene Kecskeméten. Volt idő, amikor több mint húsz kórus működött itt, ma mindössze kettő van. De eljutottunk végre oda, hogy a kulturális élet ve­zetői vállalhatták egy három héten át tartó, nagynevű ven­dégművészek közreműködésével és a helyi zenekarok, énekka­rok műsorával a változatos Igé­nyeknek megfelelő, érdekes és művészi színvonalú zenei soro­zat megrendezését. A Kecskeméti Zenei Napok műsorában hallhatjuk a Magyar Állami Hangversenyzenekart Ferencsik János első kecskeméti vendégszereplésével. Esemény lesz a helyi művészek fellépése is a szakszervezeti szimfonikus zenekar hangversenyén. A Kecskeméti Zenei Napok alkalmával azonban nemcsak a zeneértők számára adnak mű­sort a szereplők, hanem el­viszik az értékes zenét azokhoz a rétegekhez is, akik minded­dig kívül maradtak a hangver­senytermek falain. Ballószögön, Miklóstólepen. a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben, Ménte­leken és az üzemi dolgozóknak a Konzervgyárban adnak mű­sort a város legjobb zenei együttesei. Mindenképpen siker a Kecs­keméti Zenei Napok megrende­zése. Siker azért, mert egy mindössze öt éve indult fejlő­dés jelentős mérföldköve, mert felhívja a figyelmet a város ze­nei életére, és siker azért is, mert a helyi művészeknek az eddigieknél több és értékesebb alkalmat ad kapcsolatot terem­teni a közönséggel. Egyben pe­dig előkészítése, első állomása Kodály Zoltán 80. születésnapja alkalmából a télen rendezendő ünnepi sorozatnak. Bizonyosak vagyunk benne, hogy ezeknek a napoknak ese­ményei nemcsak a zeneértők­nek, hanem a lakosság egyelőre még mérsékeltebben érdeklődő rétegeinek is nagy nyereséget jelentenek. A zenére is érvénye­sek Leninnek Klara Zetkin könyvében idézett szaval: »A mi munkásaink és pa­rasztjaink többet érdemelnek, mint látványosságokat. Jogot szereztek az igazi nagy művelt­ségre. Ezért az első feladatok közé soroljuk a legszélesebb kö­rű népművelést. Ez teremti meg íz alapját a kultúrának.« M. L. kára, dr. Varga András, a me­gyei .tanács végrehajtó bizottsá­gának elnöke, Sarok Antal, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának elnökhelyettese és dr. Mészöly Gyula, a Duna—Ti­sza közi Mezőgazdasági Kutató- intézet Kossuth-díjas igazgató­ja. A látogatáson részt vettek még Czoltner Sándor kohó- és gépipari miniszter, Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ elnöke és Panák László, a SZÖVOSZ elnökhelyet­tese. A vendégeket a tangazdaság­ban dr. Somos András akadé­mikus, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola igazgatója fogadta. A vendégek megtekintették a tan­gazdaság nagyüzemi zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztését. Különösen nagy érdeklődést vál­tottak ki a fóliás melegágyak, amelynek négyzetmétere mind­össze 40 forintba kerül, szem­ben az üvegházak négyzetméte­rének 1500—2000 forintos össze­gével. A kisméretű fóliásalagút, melyet a házikertekben is érde­mes meghonosítani, négyzetmé­terenként tíz forint beruházást igényel. A fóliás melegágyak nagyobb mértékű elterjedtsége érdekében szükséges volna, hogy iparunk foglalkozzék ennek elő­állításával mégpedig nem pvc, hanem polietilén anyagból. A látogatók érdeklődését ezenkí­vül felkeltette még a sövény rendszerű támasztékos és tá­maszték nélküli barack-, cse­resznye- és aim ás telepítés. Az utóbbiból egy hektáron, a szo­kásos termőrefordulási időnél hamarabb 500 mázsás termést lehet elérni. A látogatók nagy megelége­déssel nyilatkoztak a látottak­ról és egybehangzóan megálla­pították, hogy a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola példát mu- tatóan látja el feladatát a ker­tészeti kultúrák nagyüzemi ter­mesztésével kapcsolatosan. Annak idején tizenhármán kezdték a reszclővágő szakmái Budapesten a Reszelőgyárban, mint ipari tanulók. A segédlevél megszerzése után ketten maradtak a szakmában, s lejöttek Kecskemétre, az új üzembe. Az egyik ifjú szakmunkás a kó­pén látható Kolonits László. Jól megtanulta szakmáját, mert minden reszelővágó gépen tud dolgozni. Átlagteljesítménye 114 százalék, s majdnem selejt nélkül termel. A csepeli szüle­tésű fiatalember szívesen osztja meg tudását társaival. Elhatá­rozta, hogy ősszel hozzákezd a gépipari technikum elvégzé­séhez. (Pásztor Zoltán felvétele.) Ételkülonlegességek, cukrászati bemutatók a megyei vendéglátó napokon A Bács-Kiskun megyei Szál­loda- és Vendéglátóipari Válla­lat május 11-e és 13-a között a megye öt városában változatos programmal rendezi még a ven­déglátó napokat. Megrendezé­sük egyik legfontosabb célja a közönség igényeinek felmérése. Ezért számos helyen — köztük a kecskeméti Kakukk. Dióhéj és Jófalat kisvendéglőben — ételkészítési versenyt rendeznek. A háromnapos verseny kereté­ben a magyaros jellegű ételek mellett számos újfajta ételkü­lönlegesség is étlapra kerül, s a vendégekre, a fogyasztókra lesz bízva annak eldöntése: melyik szerepeljen közülük továbbra is rendszeresen a kisvendéglők ét­lapján. A különféle. ízletes ételek mel­lett nem lesz hiány cukrászati Ínyencségekben sem. A kecske­méti Nefelejcs cukrászdában például cukrászati bemutatót rendeznek, a Pálma cukrászdá­ban pedig többféle — köztük tejszínnel dúsított vagy likőrös — fagylaltkülönlegességgel ked­veskednek ezekben a napokban a vásárlóknak. Ezenkívül több Helyen rendeznek bemutatót a kecskeméti „Kisberetvásban” és Pálmában ingyenes kóstolót is — a forgalomban levő gyü- mölcslevekből és üdítő italok­ból. Kecskeméti érdekessége a ven­déglátó napoknak a 13-án, dél­előtt 10 órai kezdettel megren­dezésre kerülő felszolgálók ügyességi versenye, a Hírős Ét­teremben és a délelőtti sörze­ne”. Hasonlóan a megyeszékhely­hez a megye többi városában is megrendezik a vendéglők, étel- készítési versenyét és ■ cukrá­szati, fagylalt-, hidegkrém-be- mutatókat. A háziasszonyok bi­zonyára örömmel vásárolják majd a Szálloda-és Vendéglátó- ipari Vállalat által most először forgalomba kerülő cukrászati félkésztermékeket. — Kalocsán mindezek mellett még horgász­versenyt is rendeznek, s a győz­tes horgászok jutalma az lesz, hogy az általuk kifogott hala­kat friss és élvezetes sültté „va­rázsolják” a vendéglátósok hely­színen táborozó szakácsai. Újabb vérontás Venezuelában CARACAS. (TASZSZ, AP) Caracasban, San Cristobalban, El Tigreben, Coroban és Los Tequesben újabb összeütközésre került sor a diákok és a rendőr­ség között. Az összetűzéseknek két halálos és 11 sebesült áldo­zata van. A Nációnál című lap szerint Coroban a rendőrség több mint száz könnyfakasztó bombát használt a tüntető diá­kok ellen. De ez kevésnek bizo­Összeköiöl'élc a barátság loco'aivezeték csehszlovákiai és magyarországi szakaszát Csütörtökön délben fontos ese- rátság kőolajvezeték nemrég él­ményre került sor a magyar készült 140 kilométeres magyar­határnál fekvő csehszlovákiai szakaszának folytatása­_ , , .. . kent az elmúlt napokban befe­Tesmak község mellett. A Ba- jezték annak a kilenckilométe­res szakasznak az építését is, amely az Ipoly folyón keresztül csatlakozik a csehszlovákiai ve­zetékhez. Így csütörtökön a Par- dubicei Kőolajvezeték Vállalat ős a Siófoki Kőolajvezeték Vál­lalat dolgozói összekapcsolhat­ták a nemzetközi olajvezeték csehszlovák és magyar szaka­szát. . ’ A Barátság kőolajvezeték "rohszlovák és magyar szaka­szának összekötése után május máisodik felében feltöltik a ma­gyar vezetékszakaszt, a Cseh­szlovákián keresztül érkező szov­jet olaj jak r" ' * nyúlt, mire a rendőrség segítse gére katonaságot vetettek be. amely gyakorlatilag megszállta a várost. * A venezuelai kormány közle­ményt adott ki, amelyben be­jelenti, hogy a fegyveres erők urai a helyzetnek, ugyanakkor azonban elképzelhető, hogy a felkelőkhöz húzó erők tevékeny­sége a közeljövőben felújúl. Jól megtanulta szakmáját XVII. ÉVFOLYAM. 108. SZÁM Ara 60 fillér 1962. MÄJDS 11. PÉNTEK Világ proletárjai, egyesüljetek! / A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség megyei Végre­hajtó Bizottsága május 10-én, csütörtökön ülést tartott. A vég­rehajtó bizottság Borszéki La­jos elvtársnak, a KISZ megyei bizottsága titkárának jelentése alapján a falusi fiatalok között vég­zett politikai munka helyze­tét és feladatait tárgyalta meg. Az előterjesztés, amelyet a végrehajtó bizottság elfogadott, részletesen beszámolt a fiata­loknak a termelőszövetkezetek megszilárdítása érdekében vég- sett munkájáról, örömmel álla­pítható meg, hogy a fiatalok fa­luról való elvándorlása fokoza­tosan megszűnik, ) s termelőszövetkezetekben kialakult új munkaszerve­zés, s családi művelés és a különböző anyagi ösztönző eljárások alkalmazása, a rendszeres előlegfizetés meg­kedveltet! a fiatalokkal a közösben végzett munkát

Next

/
Oldalképek
Tartalom