Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-10 / 107. szám
1962. május 10. csütörtök 1 oldal Uj búzafajták előállításán fáradozik A Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet egyik irodahelyiségében szemben ülök Kiss Árpád tudományos kutatóval. Asztala roskadásig tele szakkönyvekkel, hazai és külföldi mezőgazdasági, folyóiratokkal. Állandó kapcsolatot tart szovjet, német, svéd, amerikai kollégáival, akik a munkásságukkal kapcsolatos tanulmányokat, s a hazájukban megjelenő szakirodalmat baráti és kartársi előzékenységgel rendszeresen eljuttatják hozzá. Kapcsolata legélénkebb a szovjet Piszárj evvel, továbbá a japán kutatókkal: a kyotói Goichi Nakaj imával, Yamashitával és Kiharával. Ez utóbbival különösen szoros az összeköttetése, mivel hozzá hasonlóan nemcsak búza, hanem dinnyekísérleteket is folytat. Találomra belelapozok az egyik tanulmányba, amelynek — japán folyóiratról lévén szó — exotikus abrakadabrái közül csupán a latin betűkkel írott „Kiss Árpád” nevet tudom elolvasni. Nem túlzás tehát, hogy nevét tudományos körökben világszerte ismerik. Szerény, halkszavú és közvetlen, mint általában azok, akik nap nap után súlyos problémák megoldásán fáradoznak, s akiknek megadatott, hogy a hétköznap embere számára ismeretlen világok titkait kutassák. Szerszáma a mikroszkóp, s fürkésző szeme előtt a sejtek bizalmasan táriák föl apró életük izgalmas csodáit. A cél: nagy termőképességű gabona előállítása Most folyó búzanemesítési kísérletei felől kérdezem. — Egyik legnagyobb problémánk — mondja —, hogy a mezőgazdaság számára állóképes, nagy termőképességű fajtákat adhassunk. A magyar búzafajták sztyeppetípusú — sivatagi 'jellegű —■ búzák, melyek a belterjes kultúrát, a nagyadagú trágyázást nem bírják: nagyon *— 130—140 cm — magasak és gyenge a száruk. A mezőgazdaság eljutott arra a fokra, hogy gabonaterületét is intenzíven tudja művelni, viszont az említett búzafajták a több trágyázás következtében még magasabbra nőnek, s aratás idejére elfekszenek. Ezért válik szükségessé az intenzív termesztési módot jól bíró fajta kitenyésztése. Addig is, amíg a magyar nemesitők nem tudnak ilyen fajtákat előállítani, külföldről kell behoznunk gépi aratásra és nagyobb mérvű trágyázásra alkalmas fajtákat. Köztudomásúan jól beváltak az eddigi behozott — zömmel olasz és szovjet — búzafajták: a San Pas- tore, Autonómia, Bezosztája. Szkoroszpelka és az Etoile de Choissy. Ezek a magyar búzán á1 20—30 centiméterrel alacsonyak bak, erős szánlak és bőtermő' Katona József emlékkiállítás Az Irodalomtörténeti Társaság vándorgyűlésén bemutatott Katona József emlékkiállítást május 12-én, szombaton délelőtt nyitják meg Kecskeméten, a Hazafias Népfront tanácstermében. A kiállítás anyaga mindenki — felnőttek, tanulók — számára egyaránt tartogat élményt, meglepetést. A kiállítás három részre oszlik. Az első bemutatja városunk nagy fiának — Katona Józsefnek — életét, a második: korát, a harmadik pedig á Bánk bán sorsát. Mindezt az előadásokról készült felvételek. különféle Bánk bán kiadványok teszik színesebbé, érdekesebbé. a trágyázást meghálálják, snem fekszenek el. A triticale — Természetesen hazai neme- sítők is hozzáfogtak az állóképes és nagy termőképességű búzák nemesítéséhez, s a legjobb úton haladnak afelé, hogy néhány éven belül rendelkezésre álljanak a gépesített mezőgazdaság számára a szükséges és alkalmas fajták. Szegeden, Fertődön, Martonvásáron és Karcagon, továbbá kisebb mértékben Kecskeméten folynak ez irányú kísérletek. A kecskeméti nemesítők munkája merőben eltér a többiekétől. Nálunk ugyanis a nemesí- tési munkát búza—rozs hibri- dálással kezdik, s a búza—rozs hibridek utódaiból szelektálják majd a nagyüzemi termesztésre alkalmas típusokat. Ez az átmeneti típusú, a természetben elő nem forduló „öszvérbúza”, vagyis se nem búza, se nem rozs; az úgynevezett „triticale”, mely nevét a búza és rozs tudományos elnevezésének (Triticum és Se- cale) összevonásából nyerte. A nemesítés célja, hogy a hibrid egyesítse magában a búza és a rozs előnyös tulajdonságait (hasonlóan a ló és a szamár jó tulajdonságait hordozó öszvérhez). A kutatás ma még inkább elméleti jellegű, s mindeddig köztermesztésbe kiadható fajtát nem sikerült előállítani. Biztató eredmények A kísérletek azonban biztatóak, és sikeres kimenetelük esetén rendkívül bőtermő és igénytelen növényt kapunk. Hogy az elméletet gyakorlati példákkal is igazolva lássuk, Kiss Árpád végigvezet a te- nyészkertben, amelynek apró parcelláiban a fajták hihetetlenül gazdag változatai találhatók, mintegy „futószalagon”. Ez a „gabonagyűjtemény” pompásan szemlélteti, mely fajták szeretik éghajlati viszonyainkat, s melyek alkalmazkodnak kevésbé hozzá. Indiai, délamerikai, japán búzákat láthatunk itt a már meghonosodott és bevált fajták mellett. Az 1961. évi tenyészkerti kísérletekből kitűnt, hogy a legjobb kecskeméti törzsek a külföldi fajtákkal álló- és termő- képesség szempontjából is nagyszerűen felveszik a versenyt. A Szkoroszpelka holdankénti átlagos szemtermése például 24 mázsa volt, a Bezosztájáé 26, a San Pastore-é 31 mázsa. Ugyanakkor a kecskeméti 175-ös törzs holdanként 30, míg a 186-os törzs 32 mázsás termést hozott. Ha az idei tenyészkerti parcellás kísérletek igazolják a tavalyi eredményeket, akkor országos fajtaverseny-kísérletben kell bebizonyítaniok álló- és termőképességüket. Erre minden remény meg is van. Azzal veszünk búcsút Kiss A rpádtól, hogy munkássága gyümölcseit mielőbb élvezhesse a nagyüzemi gazdálkodás és egész dolgozó népünk, J. T. Vegyszerrel védekeznek a kártevők ellen A hartai Lenin Termelőszövetkezet földjén hófehér porfelhőt kerget a szél. RS—09 Maulwurf alkalmazásával 10 százalékos DDT-vel (Nikéről) szórják be a közös gazdaság 110 holdas lenvetését. Mint Frei Henrik gépkezelő és váltótársa, Halász István elmondja, főként a földi bolha kártételei ellen védekeznek ily módon. Két nap alatt végeznek a len beszórá- sával, mert a napi teljesítményük 60 hold. Ezt megelőzően 110 hold cukorrépán és 70 hold kukoricán hintették el ezt a hatásos vegyszert. Az eszközhordó gép tartálya 50 liter befogadóképességű, s minden hold 5 kilogramm Nikerolt kap. A munhásssállásohon Több mint ezer hold hagyma megyénkben Megyénk déli vidékein és a Duna-menti öntéstalajokon az utóbbi néhány év alatt honosodott meg a vöröshagyma termesztése. A kitűnő minőségű fekete földeken hagymatermesztő körzetek alakultak ki. s az idén már több mint ezer holdon termesztik ezt a zítíség- félét. A termelőszövetkezetek legtöbbjében már befelezték a hagyma kapálását. Az ország leghíresebb fokhagyma-termesztő vidékén, a kalocsai járásban, az őszi fokhagyma növényápolási munkáit végzik a szövetkezeti gazdák. A dusnoki Munkás-Paraszt Szövetség Termelőszövetkezetben már túl vannak a fokhagyma első kapálásán. — A vőlegényem szenvedélyes békaember... töltik el szabad idejük tekintélyes részét azok az építőipari munkások, akik egész héten távol vannak családjuktól. Megyénk építőiparában 1200 munkás él ilyen módon a jórészt szétszórt, többségében ideiglenes jellegű munkásszállásokon. Ez megköveteli, hogy a vállalatok gazdasági, szakszervezeti vezetői olyan körülményeket teremtsenek, amelyben az otthonuktól távol élő munkások jól érezzék magukat átmeneti lakóhelyükön. Megtehetik, mert államunk jelentős anyagi eszközöket áldoz a munkásszállások kulturáltságának növelésére. A szobákban elhelyezett rádiók, a mozgókönyvtári rendszer meghonosítása, a különböző társasjátékok, a rendszeresen megtartott ismeretterjesztő előadások jelzik az egyre fokozódó gondoskodást, jól szolgálják a munkások általános ismereteinek bővítését, kulturáltságának növelését. Jó módszerekkel dolgozik a Kecskeméti Közúti Üzemi Vállalat. A vezetők rendszeren ellátogatnak a legtávolabbi munkahelyekre is, megbeszéléseket folytatnak a munkásokkal és intézkednek a jogos panaszok, kívánságok orvoslásáról. Az ismeretterjesztő előadások mellett filmet is vetítenek. így a dolgozók megismerkednek a politikai és kulturális élet legfrissebb eseményeivel. S hogy ez a módszer helyes, az alábbi bizonyítja: az építőiparban két év alatt megtartott 355 rendezvényen több mint 40 ezer ember vett részt. Amikor jóleső érzéssel nyugtázzuk az eredményeket, találkozunk nyugtalanító jelenségekkel is. Előfordul, hogy a munkások jogos kívánságait egyes vezetők vontatottan, vagy egyáltalán nem teljesítik. Tudunk arról is, hogy egyes vállalatoknál az öltözőszekrényeket csak hosszas huzavona után biztosítják. Van olyan eset is, amikor a tisztálkodási lehetőségek megteremtéséről feledkeznek meg. Gyakori, hogy a tönkrement rádió hónapokig nincs kijavítva, az ígért társasjáték nem érkezik meg. a mozgókönyvtár pedig csak a lakott területen levő munkásszállások dolgozóit keresi fel. Ezeket a problémákat a munkások sokszor szóváteszik és kérik a megoldást. Az építőipari szakszervezeti vezetőségválasztó közgyűlésen ezzel a kérdéssel részletesen foglalkozott a beszámoló, majd így summázta a tennivalókat: »A jelenlegi helyzetbe nem lehet belenyugodni. Mind a szak- szervezeti, mind a gazdasági vezetőknek el kell követniük mindent, hogy pótolják a munkásszállások hiányos felszereléseit és megteremtsék azokat a feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a munkásszállásokon pihenő dolgozók otthonosan, jól és kellemesen érezzék magukat.-« Ez nem is a holnap, hanem a ma feladata. Gazdasági, pártós szakszervezeti vezetőink egy pillanatra se feledjék: a munkásszállások lakóit megilleti mindaz a gondoskodás, amit megkapnak a központban dolgozók. Mérlegen a pártoktatás egy alapszervezetben Befejeződött a pártöktatásá év. A pártalapszervezetek ezekben a napokban összegezik a pártoktatásá év tapasztalatait. Az elsők között tárgyalta meg a pártoktatási tanfolyamok munkáját Kecskeméten a Bács- Kisikun megyei Vendéglátó Vállalat pártszervezetének taggyűlése. A taggyűlésein elhangzottakról és a pártoktatásá év néhány megszívlelendő tapasztalatáról Molnár Géza, a Vendéglátó Vállalat pártalapszerve- zetérnek titkára, dr. Szentklárai Béla, a pártszervezet saitófele- lőse és Mezei István, a Magyar munkásmozgalom története tanfolyam vezetője tájékoztatott bennünket. Nem volt lemorzsolódás — Első alkalommal sikerült vállalatunknál az oktatási évet Ilyen eredménnyel befejezni — mondja Molnár Géza. — A korábbi években nagy volt a lemorzsolódás, s a tanfolyamok nem jutottak el a záróvizsgáig. Az idén viszont nyolcvanan fejezték be a politikai oktatást, ami annyit jelent, hogy dolgozóink több mint negyed része tanult a párt. és szakszervezeti oktatás tanfolyamain. Az időszerű kérdések tanfolyamát huszonötén, a KISZ Világ térképe előtt című tanfolyamát huszonhármán, a Marxizmus—leniniz- mus kérdései tanfolyamát huszonkettőn és a Magyar munkásmozgalom története első évfolyamát tizenhármán látogatták. — Jó hatással volt a tanfolyamok munkájára, hogy a vállalat vezetői is politikai képzettségüknek megfelelő oktatási formában képezték magukat és példát mutattak a tanulásban. Ezután dr. Szentklárai Béla veszi át a szót. Amire nem jutott idő — A párttaggyűlés az oktatási év eredményeit a fogyatékosságok és a mulasztások számbavételével együtt összegezte. Alapos, körültekintő volt tehát az az elemzés, amelyet a párttaggyűlés készített. A propagandistákat és a tanfolyamok legszorgalmasabb hallgatóit a párttaggyűlés megdicsérte, azokat, viszont, akik többször hiányoztak — bár nem sokan voltak — bíráló szóval illette. — A hallgatók igen nagy érdeklődésit mutattak az SZKP XXII. kongresszusa anyaga iránt. Valamennyien nagy örömmel tanulmányozták ezeket a fontos dokumentumokat, mégis szükséges szóvátenni a szakosított tanfolyamok ősszel készült tankönyveinek azt a fogyatékosságát, hogy nem számoltak a kongresszus anyagának feldolgozásával, s az arra vonatkozó útmutatásokat nem is tartalmazták. E könyvek tematikája nem hagyott sem helyet, sem időt e nagy fontosságú esemény és az azon elhangzott fontos elméleti kérdések tanulmányozására. — Ezzel az észrevétellel az én véleményem is megegyezik — kapcsolódik be a beszélgetésbe Mezei István elvtárs. — A kongresszus anyagát mi úgy dolgoztuk fel, hogy arra az időre a Magyar munkásmozgalom történetének tanulmányozását egyszerűen abbahagytuk. Amikor pedig a kongresszus anyagát befejeztük, már nem volt időnk arra, hogy a tankönyv tematikáját végig átvegyük. Ennek az lett a következménye. hogy a Magyar munkásmozgalom történetének tanulmányozásában a tankönyvben előirányzott 1945-ös időszak helyett csak 1919-ig jutottunk el. — Szemináriumunk hallgatóival megvitattuk a helyzetet és több elvtársnak az volt a kérése, hogy a tankönyv hátralevő anyagait az ősszel kezdődő pártoktatási évben tanulmányozzuk. Ennek figyelembevételével azt javasoljuk az illetékeséknek, hogy a szakosít»® tanfolyamok tematikáját olyan módon határozzák meg. hogy amíg az MSZMP VIII. kongresszusának anyaga napirendre nem kerül, az elmaradt témákat dolgozzák fel a hallgatók. Véleményünk szerint a szeminárium hallgatóinak megjegyzései jogosak és a kovefc- kező oktatási év tematikájának összeállításánál helves, ha ezekkel a tanterv készítői számolnak. Természetesen más a helyzet az időszerű kérdések tanfolyamánál, sőt bizonyos fokig a Marxizmus—leninizmus kérdései tanfolyamnál is, amelyeknél a kongresszus anyagának feldolgozása nem okozott lényegbe vágó tanterwáltozást. A szahsservexet is.~ Majd ismét Molnár Géza mondja él észrevételeit: — Figyelmet érdemel, hogy ebben az évben először a szak- szervezet is szervezett politikai oktatást. Az időszerű kérdések tanfolyamát ugyanis nálunk nem a pártalapszervezet, hanem a szakszervezet készítette elő és az is irányította. Ennek a tanfolyamnak 25 résztvevője közül 23 pártonkívüli volt. A beszélgetés során megtudtuk, hogy az előadók valamennyi foglalkozásra alaposan készültek és a tankönyvben előirányzotton kívül mindig ismertették a tananyag helyi vonatkozásait. is. Növelte a foglalkozások elevenségét hogy a korábbi gyakorlattól eltérően az előadók most rendszeresen megkérdezték, müven politikai kérdések foglalkoztatták az embereket. miről vitatkoznak a vendéglátó vállalat különböző egységeiben, a presszókban és étkezdékben. Ezeket a kérdéseket ezután megtárgyalták és megválaszolták. Ez a gyakorlat célszerűnek bizonyult és jövőre is alkalmazzák, mert elősegítette, hogy a pártoktatás rész- v evői gyorsan hasznosítsák a tanultakat. Nagy József
