Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-09 / 106. szám

Huszonkét határidő - ugyanannyi felelős Tisztább lesz a Duna vize A dorogi iparmedencében most épül az ország első nagy­teljesítményű Ipari szennyvíztisztító berendezése. A több tíz­millió forint költséggel épült tisztítót a jövó évben indítják meg. Ezzel nagyfokú szennyezettségtől mentik meg a Dunát, ahonnan a vidék a vizét kapja. A képen: Betonozzák az egyik körmedencét. (MTI Foto — Kácsor László felv.) Levelezünk írja Az iskola tisztaságáról Délelőtt 10 óra. Modok Balázs a Kiskunhalasi Vastö- megcikkipari Vállalat igazgató­ja Erdei István üzemvezető, Odor Sándor szakszervezeti mun­kavédelmi megbízott, Király La­jos diszpécser és Németh Ferenc vállalati biztonsági megbízott kíséretében üzemi munkavédel­mi szemlére indul. A balesetvédelmi előírások, az egészségügyi követelmények, az anyagtárolás, a munkahelyek tisztántartása, a telepi rend el­lenőrzése, valamint az előző szemle után kiadott utasítások végrehajtásának felülvizsgálata szerepel a programban. A gépteremben a közlekedés­re kijelölt utat félkész termé­keket tároló edények, feldol­gozásra váró abroncsok torla­szolják el. A csoportvezető a figyelmeztetés után azonnal in­tézkedik és a fehér sávval jel­zett közlekedési útról elhordják a különböző anyagokat. Nem sokkal később a csiszoló­műhelyben időznek. A finoman szálló kőpor és vaspor szinte mellbevág, önkéntelenül is az elszívó berendezés után kutat minden szem. Az azonban nem UTUNK ELSŐ állomása a XX. század. Dunaújváros. Az ország legnagyobb kohói ontják itt ma­gukból áz izzó vasat hirdetve szocializmust építő népünk al­kotó erejét. Ekkor még nem is sejtettük, hogy ez az IBUSZ- kirándulás, amelyen több mint negyvenen vettünk részt Kecs­kemétről, nem egyszerűen or­szágjárás, s tulajdonképpen most indulunk el visszafelé né­pünk történelmének országút­ion. Dunaújvárost elhagyva az autóbuszból Agárdot — Gárdo­nyi Géza —. Kápolnásnyéket — Vörösmarty Mihály — szülőhe­lyét látjuk, majd a Meleghegy lejtőjén fehér márvány emlék­mű hirdeti, hogy itt zajlott le 1848. szeptember 29-én a pákoz- di csata, amely honvédeink fé­nyes győzelmével végződött. Ezután néhány kilométer és máris Alba Regia tornyai tűn­nek szemünk elé. Sokan közü­lünk ismerősként üdvözölték Székesfehérvárt, de csák keve­sen ismerték sok szép műemlé­két. Utcái, házai, templomai tör­ténelmi levegőt árasztanak. Kö­vetkező állomásunk Veszprém, ahol a vár, mintegy kétszáz mű­emlék, s a vad regényes Séd­völgye a múltról regél, inig a bálytalanság — jegyzi meg a bizottság egyik tagja. Az utána követő csendet az igazgató ha­tározott szava töri meg: — Ki­nek jelentették, hogy nem mű­ködik az elszívó berendezés? — A tervszerű megelőzést végző karbantartóknak. Azon­ban még nem volt idejük kija­vítani — próbálják mentegetni társaikat, no meg önmagukat is a csiszolók. Az igazgató kiadja az utasí­tást. — Huszonnégy órán belül működjön az elszívó. Felelős a TMK vezetője. Németh elvtárs — fordul a vállalati biztonsági megbízotthoz —, ellenőrizze a végrehajtást és jelentse nekem. A szereidében is talál hibát a bizottság. Hat ládában fél­kész gyártmányt tárolnak. A por vastagon rakódott rá. — Miért nincs összeszerelve — kérdi az igazgató a csoport- vezetőtől. — Nincs 6,7 milliméteres fúró a raktáron... — Hívja telefonon az anyag- beszerzőt — szól az újabb uta­sítás. Amíg előkerül, addig el­jutnak a szerszámkészítő mű­nehézvegyipari egyetem a fel­szabadult magyar nép új életéi tárja elénk. ZIRCEN először az apátsági templom méretei nyűgözik le a kirándulás részvevőit, majd a környék életét, népművészetét bemutató múzeum és az ország harmadik legnagyobb könyvtára köti le érdeklődésünket. Ezután szinte jólesik a séta az Arboré­tumban, ahol több mint 400 faj­ta fa és cserje él, s köztük ka­nyarog festői környezetben a Cuha-patak. Sűrűn kattannak a fényképe­zőgépek Csesznek váránál, majd Pannonhalmára érkezünk. Utol­só fejedelmünk Géza erről a hegyről tartott szemlét nemcsak a táj, hanem népének sorsa fe­lett is. Lezárta a kalandozások korát, egyúttal lerakta Pannon­halma alapjait. Az altemplom­ban ülőfülke látható, ahol Ist­ván király foglalt helyet, s nem egyszer tanácskozott itt az or­szág ügyeiről. A levéltárban pá­pák, királyok püspökök eredeti oklevelei sárgulnak, közöttük helybe, s megállnak az egyik forgácsológépnól. — Ki, milyen szabálytalansá­got lát? — kérdi Modok elv­társ. Rövid hallgatás után Vá- radi csoportvezető válaszol: — Nem használja a védőszemüve- get. Katona József esztergályos nem vár külön utasításra, oda­ballag szerszámos szekrényéhez, kiveszi belőle a védőszemüve­get. .. Közben megérkezik Ván Sán­dor anyagbeszerző. Közli az igazgatóval, hogy a részlegveze­tő nem rendelt a szükséges szerszámból. Az igazgató utasí­tására Ván Sándor soron kívül beszerzi a fúrót. Mire a szemle véget ér, 22 határidő és 22 felelős neve ke­rül Németh Ferenc naplójába. Lehetne kevesebb, ha néhány dolgozó és egy-két részlegvezető nemcsak jobban betartaná, ha­nem betartatná a balesetvédel­mi előírásokat. Az előbb emlí­tett szám egyúttal azt is bizo­nyítja, hogy a bizottság felelős­ségének tudatában kritikus szem­mel végezte munkáját. Gacsályi István Kereskedelmi hét Izsákon Szorgos igyekezet előzi meg Izsá­kon a földművesszövetkezet né­hány nap .múlva megnyíló kereske­delmi hetet: A helybeli íöldművesszövetkezet a nyári cikkek és újdonságok egész­hetes seregszemléjén ismerteti meg a lakosságot az áruválasztékkal. A KISZ székházában nagyszabású ci­pó-, készruha-, divat- és méteráru-, kúltúrclkk-kiállítást rendeznek. — Ugyanitt bemutatják a legújabb jár­műveket és villamossági cikkeket. A könyvesbolt könyvkiállítást, me­gyei Írók részvételével író—olvasó találkozót rendez. Az általános is­kola tornatermében lakberendezési kiállítás várja majd az érdeklődő­ket. A Sárfehér vendéglő termeiben gyümölcslé-, konzerv- és édesség­kóstolót rendeznek. A cukrászipar mesterei a Tulipánban mutatják be szakácsművészetüket. Fényképek és tablók ismertetik a szövetkezeti ke­reskedelem fejlődését a pártbizott­ság tanácstermében. A kereskedelmi hetet május hó 13-án a Sárfehér vendéglőben ren­dezendő műsoros esttel nyitják meg, befejezésként pedig fővárosi mane- kenek részvételével 21-én délelőtt szakemberek részére, délután pe­dig a nagyközönség részére divat- bemutatót tartanak. István király kiváltságlevele 1001-ből. Munkások, mérnökök, parasz­tok, orvosok, háziasszonyok van­nak közöttünk. Mindannyian né­ma csendben szemlélik történel­münk emlékeit. GYŐRI VÁR. Hangulatos sé­ta a szűk sikátorok labirintusai­ban. Nagycenk, Széchenyi krip­ta. Meghatottan állunk a nagy magyar, Széchenyi István sírja előtt. Ezután a műemlékek vá­rosába, a 2300 éves múltú Sop­ronba érkezünk. Nehéz lenne azt a sok szépséget leírni, ami itt vár ránk, mindezt látni kell. Reggel kirándulás Felsőrákosra, amelynek kőbányája ma már műemlék. Felettünk magasan a sötétbe vész a boltozat, amely gigantikus kőoszlopokra támasz­kodik. Innen a szelíd szépségű kövérekbe látogatunk el. Brenn- bergbánya felé vezető utunkon pedig az alpesi jellegű táj ro­mantikája bűvöl el bennünket. MŰSORON KÍVÜL nagy él­ményben van részünk. Hó csil­log a fenyőfák tetején, s amint Valamikor a kecskeméti Jókai Mór Általános Iskola híres volt tisztaságáról, rendjéről. Éppen ezért nem lehet szó nélkül hagy­ni, hogy most ellenkező előjelű hírnevet kezd szerezni magá­nak. Az utóbbi időben főként a tantermek tisztasága okoz sok­sok kifogásolnivalót. A padlón és a padokban vöröshagyma­szár, reteklevél, égett cigaretta­végek és egyéb hulladékok fo­gadják reggelenként gyerekein­ket, s ez bizony nem a legjobb módszere a rendszeretetre való nevelésnek. Felvetődik a kérdés: vajon kit, vagy kiket terhel a felelős­ség ezért a rendetlenségért A dolgozók esti általános iskolá­jának tanulóit, vagy az esti ta­nítás utáni takarítást elhanya­goló hivatalsegédeket? Ennek eldöntése úgy gondolom nem az én feladatom, bár véleményem szerint az esti tagozat hallgatói­nak is több szeretettel, megbe­csüléssel kellene illetniük az iskolát, ahol maguk és sok eset­beljebb hatolunk a fenyvesek között, vastagon borít mindent a hó. Néhány órával előbb hó­vihar tombolt itt pár lépésre az osztrák határtól. Pillanatokon belül vidám hócsata fejlődött ki közöttünk, de hamar abbama­radt. A társaság a májusi hó szomorú következményeire gon­dolt. Hazafelé jövet hazánk egyik legszebb műemlékének a fertödi Eszterházy kastélynak megte­kintése tette rá a koronát kirán­dulásunkra. Mikor újra autó­buszra ültünk mindenki csen­des. Látszik az arcokon, hogy élményeiket rendezik a túra résztvevői. Ez azonban nem is olyan egyszerű. Az lBUSZ-prog- ram csak néhány városnevei so­rol fel. Ki gondolta volna, hogy ennyi minden rejlik! emögött. Még a legiskolázottabbaknak is sok meglepetésben volt részük. AZ ELMÚLT évben megyénk­ből csaknem 30 ezer ember — közöttük 14 ezer munkás és pa­raszt — vett részt hasonló or­szágjáráson növelve általános műveltségét, megismerkedett hazánk szép tájaival, történel­mi emlékeivel. Ilyen nagyszerű utak szervezéséért csak a dicsé­ret hangján szólhatunk a kecs­keméti IBUSZ-ról. Nagy Oltó ben saját gyermekeik is meg­szerezhetik az élethez, munká­hoz nélkülözhetetlen ismerete­ket. A másik dolog, amit még szó­vá kívánok tenni: az iskola ud­varát a tízpercekben és a tor­naórák alatt elborító porfelleg. Gondolom ezen is segíteni kell már, ha mással nem, az iskola­udvar rendszeres fellocsolásá­val, amit a gyerekek is szíve­sen elvégeznének, hiszen első­sorban az ő egészségükről van szó. K. P. Mivel levelezőink Írásai nyo­mán nem először tesszük szóvá a Jókai Mór Általános Iskolá­ban uralkodó, közegészséeügyl helyzetet — köztük az iskola­udvar elhanyagoltságát — re­méljük, nemcsak magyarázatot kaounk a levélben említett dol­gokra. de gyors intézkedés Is születik. Vándorkiállítás Kecskeméten Az olasz festészet című reoroditfcw dós vándorkiállítás anyagát Kecs­kemétre szállította a Műcsarnok. Az érdekes gyűjteményt a megyeszék­hely üzemeiben, termelőszövetkeze­teiben mutatja be a városi műve­lődési otthon. A konzervgyár I-es telepe után a napokban a cipőgyár dolgozói tekintették meg a képeket, E héten az Epítőinari Vállalat dol­gozói gyönyörködhetnek a vándor- kiállításban. Az ünnepélyes megnyitók alkalmán val tárlatvezetőkről a rendezőség gondoskodik. A megnyitókon képző- művészeti filmeket is bemutatnak. PETŐFI WEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Báes-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: tO-38. Belpolitikai rovat: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér l/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hőnapra 12 forint. Báes-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon; 11-85. íködik. — Ritka súlyos sza­Robog az egysínű Tyitov szovjet űrhajós amerikai útja során ellátogatott a Seattle! világvásárra is, amelynek egyik szenzációját most be­mutatjuk olvasóinknak. Ez: az egysínű vasút, amely a kiállítás látogatóit a helyszínre szállítja. A felvétel az első kocsi szél­védő üvegén át készült. Keresztül-kasul az országban Történelmi emlékek között i

Next

/
Oldalképek
Tartalom