Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-08 / 105. szám
Felépült az ércdúsító Egy hold fold után egy mossa hús Negyvenezer sertés! hizlalnak állami gazdaságaink MEGYÉNK állami gazdaságai az elmúlt évben a tervezettnél majdnem hatmillió forinttal nagyobb értékű mezőgazdasági terméket állítottak elő. Ezzel az ország állami gazdaságai közötti versenyben a második helyre kerültek. d köizőmíköth meder el Egy-egy nemzeti ünnepen, neves évfordulón a kegyelet és a hála koszorúinak sokasága lepi el a hősök emlékműveinek talapzatát. S utolsó köszöntésül ott vannak a csokorba, koszorúba kötött emlékezés virágai a frissen hántolt sírokon is. Megrendeljük és elszállítjuk a koszorút, de vajon hányszor jutnak eszünkbe a készítői? A kecskeméti Boldogulás Tsz virágboltjának raktárhelyiségében felfedeztük őket. — Virággal bánni, csokorba, koszorúba kötni — nagyon szép mesterség lehet — mondjuk ki gondolatainkat. — Kevesen tudják azonban milyen nehéz... — mondja Antal Andrásné, aki 38 évvel ezelőtt jegyezte el magát e szakmával. A megrendeléseknek mindig gyorsan kell eleget tenni, ezért nem egyszer éjszakába nyúlik a munkaidejük. A virágok között élni kellemes, csak az örökké vil- lanyvilágításos, levegőtlen raktárműhely hat kissé nyomasztóan ... Képünkön Kovács Józsefné, Babinszki Ilona, Micsonai Jó- zsefné és Antal Andrásné, a virágkötészet ügyes mesterei, akiknek munkája nyomán havonta 150—160 koszorú készül el. Évente százezer kéve nád, 80 mázsa hal az orgoványi Sallai Termelőszövetkezetben Orgoványon a Sallai Termelő- szövetkezetben közel 300 holdat borítanak azok a — szétszórtan elterülő — természetes vizek, amelyekben nád és többféle hal található. A közös gazdaság évente mintegy 100 ezer kéve nádat takarít be e nagykiterjedésű vizekről és ezt az Ágasegyházi Földművesszövetkezetnek adja el termelőszövetkezeti létesítmények tetőzetének borítására. Az idén már 70 ezer kéve — 1,80—3 méter nagyságú — nádat értékesített a szövetkezet, összesen 350 ezer forint értékben, s a vágásra és a szállításra fordított költség alig haladta meg ennek az összegnek a 20 százalékát. A nádvágás december elejétől január közepéig tartott. E munkát férfiak végezték és ily módon a téli foglalkoztatásuk biztosított volt. Számottevően növeli a szövetkezet jövedelmét a haltenyésztés is. Tavaly 80 mázsa ponttyal, csukával látták el a környező községek piacait; az idén pedig a Halértékesítő Vállalat útján, szerződéses megállapodás szerint, járulnak hozzá a lakossá e jó halellátásához. A tervszerűbb haltenyésztés megvalósítása érd'■"ében a Sal- lai Tsz az idén nyáron saját erőből hozzáfog ívatónak a létesítéséhez, amely a jövőben nagyarányú pontyivadék nevelését teszi majd lehetővé. Ugyanakkor 20—25 centiméterrel mélyítik a meglevő halastavat, s ezáltal átlagos mélysége eléri az 1,20 métert. Az idén 14 millióval több, összesen 114 millió forint értékű terményt, állatot és állati terméket adnak át a népgazdaságnak. A megnövekedett tervfeladatok végrehajtására ebben az évben is felkészültünk — mondotta Kótun Károly, az állami gazdaságok megyei igazgatója. — A tavaly kialakított tízezer holdon felüli gazdaságok mindegyikében körzetesítettük a termelést. A 800—1000 holdas üzemegységek helyett három—hatezer holdon alakítottuk ki a tájkörzeteket. Egy-egy ilyenen, lehetőleg azonos mértékben munkaidényes növényt termesztünk. — JELENTÖSÉGTELJESEBB az állattenyésztés központosítása. A helyi adottságoknak megfelelően szerveztük át az állattenyésztést. Így például a bajai és a bácsalmási gazdaság szarvasmarhatenyésztő, a solti és az izsáki pedig juhtenyésztő gazdaság lett. Az ország húsellátását figyelembe véve az eddiginél nagyobb figyelmet fordítunk a sertéstenyésztésre. A kukoricát termesztő gazdaságokban új sertéstelepeket, hizlaldákat létesítettünk, s az idén már 40 ezer sertést hizlalunk. Ami a baromfitenyésztést illeti, a tavalyi mennyiségnek az ötszörösét neveljük fel eladásra az aprójószágból. Ebben az évben már minden hold föld után ösz- szesen egy mázsa húst értékesítünk, 17 kilogrammal többet, mint tavaly. — AZ EDDIGINÉL nagyobb termelési feladatokat a fokozottabb gépesítéssel, valamint a kemizálással egyre könnyebben oldják meg dolgozóink. Az utóbbinak eredményességére jellemző, hogy amíg tavaly például egy mázsa kukorica termesztése 7,7 munkaórát vett igénybe, az idén már csak 5,4 munkaórára lesz szükség, mivel a kukoricaföldek mintegy 75 százalékán vegyszeres gyomirtást alkalmazunk. A gabonafélék termesztésénél már majdnem teljes mértékben felváltja az emberi munkaerőt a gép. Az állattenyésztés gépesítését az idén fejezik be a megye állami gazdaságai. Rudabányán a gyengébb vastartalmú pátérc gazdaságos fel- használására 330 millió forintos beruházással korszerű vasércdúsító művet építettek. A pörkölő és szeparáló részlegből álló üzemben különböző eljárásokkal a pátérc vastartalmút 24 százalékról 42 százalékra növelik. Így igen jó minőségű ércet kapnak, amelyet már gazdaságosan hasznosíthatnak hazai nagyolvasztóinkban. Az új gyárból az idén 122 ezer tonna dúsított ércet szállítanak az ózdi, diósgyőri és dunaújvárosi nagy- olvasztókba. A képen: Mispál János a mágneses szeparáló üzem vezénylő termében a műszereket ellenőrzi. Kicsapták őket az óvódéból NE DÖRZSÖLJE a szemét, kedves olvasó, igaz a hír! Nem egyetemről, vagy középiskolából csaptak ki rakoncátlan ifjakat, hanem a keceli óvodából két szöszke fejű, ötéves fiúcskát. Ellenük a vád: annyira „romlottak”, hogy magatartásukkal fertőzik a többi gyereket is. Az eset egyébként súlyosan érinti anyagilag a családot, mert édesanyjuk, aki a Vörös Zászló Termelőszövetkezet tagja emiatt nem tud dolgozni. Imre és Karcsika ikrek. „Múltjukról” legfeljebb azt lehet elmondani, hogy először bölcsődébe, majd óvodába adták őket. Dolgozó szüleik — közismerten csendes, szerény munkásemberek — amikor reggel elmentek hazulról, a gyermekek még aludtak, s amikor este hazamentek már aludtak. Beteges, idős nagymamájuk öltöztette, s küldte őket az óvodába. Hetenként másfél napot — a szombat délutánt és a vasárnapot — töltötte csak együtt az egész család. FELVETŐDIK a kérdés, hol „romlottak” el a gyermekek? Az már világos, hogy otthon nem. Véleményünk szerint — ha Pyas- miről egyáltalán szó lehet — csakis az óvodában, az ottani nevelők hanyagságából. Ámde lehet-e egyáltalán romlottságról beszélni ötéves gyermek esetében? Határozottan ál- 1ítjuk, hogy nem! A kicsinyek elevenek, csintalanok, de semmi esetre sem romlottak. Fertőzik ITT A MIKROBUSZ A Fővárosi Autóbuszüzem egy voníatókccsiból és két pótkocsiból álló. úgynevezett mik- robuszt készített nemrégiben, amelyet a Margitszigeten állítottak forgalomba. A kis jármű a szigeti bejárótól indul, érinti a szabadtéri színpadot, a rózsakertet, a fedett uszodát, s végállomása a Nagyszállónál van. Németül, angolul és oroszul beszélő kalauznők teljesítenek szolgálatot rajta, akik az idegenvezető szerepét töltik be. Mivel menetjegyet nem árusítanak, a viteldíjat az utas perselybe dobja. Az érdekes kis sétaautóbusz nagy sikernek örvend, a legutóbbi kétnapos ünnepen több mint háromezer utasa volt. A tervek- szerint a városligeti vásárvárosban is közlekedik majd egy mikrobusz, magatartásukkal a többieket? Ilyesmi egyszerűen elképzelhetetlen! Igaz, óvodába járatni a kicsinyeket nem kötelező. Ily módon könnyebb onnan „kicsapni” is az elevenebb, csintalanabb gyermekeket. Hozzátehetjük, ez sokkal kényelmesebb megoldás az óvodai nevelők részére — vesződjön velük a szülő — jelszóval. Véleményünk szerint azonban inkább eleven, s egészséges legyen ifjú nemzedékünk, mint csendes és beteges. Aki arra vállalkozott, hogy óvodában lesz nevelő, szeretnie kell1 a gyermekeket, előkészíteni őket az általános iskolára, ahonnan „kicsapni” nem lehet. Annak elvégzése ugyanis minden magyar állampolgárnak kötelessége. ÉPPEN EZÉRT lavasoljuk a keceli óvoda nevelőinek, hogy: mielőbb vegyék vissza Imrét, és Karcsikét. Foglalkozzanak velük — ha kell egy kicsit többet, hiszen ez a kötelességük — de ne akadályozzák meg édesanyjukat abban, hogy családjának jóléte érdekében a termelőszövetkezetben dolgozhasson. Nagy Ottó Sok hosssankodás egy boríték miatt A kecskeméti SZTK tüdőosztályán vizsgálatra jelentkezők a leletet nem mindjárt kapják meg, hanem egy borítékot kell vinni és az osztály postán küldi el az eredményt. Az emberek nagy százaléka azonban ezt nem tudja, illetve csak akkor tudja meg, amikor már kellene a boríték. Nincs mit tenni, visz- sza kell menni valamelyik trafikba és megvenni a tízfilléres borítékot. Ilyenkor aztán van bosszankodás. Nem a tíz fillér miatt, hanem azért, hogy miért nem tudnak kitenni a bejárathoz egy kis táblát, hogy a jelentkezők hozzanak borítékot. Sok időt takarítanának meg vele és megszűnne a bosszankodás is. P. F. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja, felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/? Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dij 1 hőnapra 12 forint. Bács-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon; U-85.
