Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-08 / 105. szám

4, »»Mais 1963. május 8, kedd TftTETlE 3l SZOBÁK1, ÉHE A Sa^lP^lETES: «, « . A szocialista ízlés és a giccs Minden tizedik lakos könyvtári tag Az énekkar szerepelt a Rádióban Megnyerték a sajtóterjesztési versenyt Jánoshalma kulturális életéből Napjainkban nagy társa­dalmi átalakulásinak vagyunk részesed és szemtanúi. A szocia­lista építésnek abban a folya­matában. amely 17 évvel ez­előtti felszabadulásunkkal kez­dődött, agy új, nagy történelmi vívmánnyal lettünk gazdagab­bak; mezőgazdaságunk is a szo­cializmus pillérein nyugszik és ezzel a valamikor mérhetetlen elnyomást és nyomort szenve­dett parasztságunk visszavonha­tatlanul a jólét, a boldogulás és a kulturálódói; útjára lépett. A parasztság szocialista útra térése azonban nem végét, ha­nem a kezdetét jelenti egy fo­lyamatnak, amely munkánktól és egyéb feltételeink egyre hasz­nosabb működésétől függően, hosszabb-rövidebb idő alatt jut­tat él bennünket a gazdálkodás szocialista szervezéséhez, a szo­cialista szokások és az ízlés meggyökeresedéséhez. És ha most, alig egy hónappal a Köz­ponti Bizottság legutóbbi ülése «ten azt mondjuk, hogy a ter­melőszövetkezeti mozgalom meeszilárd í fásának. a magyar mezőgazdaság világszínvonalra emelésének tennivalói egyetlen nagy feladatban, a mezőgazda­sági termelés általános gyors fellendítésének feladatában sű­rűsödnék. akkor azt is le kell szögezni, hogy a gazdálkodás ennék a munkának csak egyik oldala, míg a másik — a rang­ban egyáltalán nem kisebb — az emberek tudatának szocia­lista formálása- műveltségek sokoldalú gyarapítása és min­den olyannal íelvértezése, ami­re egy nagyszerű távlatok' felé menetelő embernek nélkülözhe­tetlenül szüksége van. Egymás­sal szorosan összefüggő és el nem választható program vég­rehajtásáról van szó. amelyet szocialista építésünk gyorsítása, tehát objektíve az élet tűz ilyen módon napirendre. És ha most különösen hangsúlyozzuk a tu­datformálás nagy jelentőségét, azt annál is inkább tesszük, mert még sokak fejében — és itt a vezetőkről is szó van — a kulturális tennivalókat az addig mellékesen kezelt közle­gény! rangról tiszti, rangra kell emelni; Ahogyan a szocialista világ­ban, úgy hazánkban és me­gyénkben is hatalmas eredmé­nyeket hozott a mostanság szin­te viharosan zajló kulturális forradalom. A fejlődés azonban nem lineáris, hiszen ennek a front­nak egyes arcvanalai viszony­lagosan elmaradottak. Ezek kö­zött van a képzőművészettel kapcsolatosan kialakult igény­telenség is, amely persze szoros Összefüggésben van. a múltból hozott, de még mindig ható örökségünkkel. Ezért tud ma­cának még imit.t-amott tért hó­dítani a giccs és ezért merül fel annak tovább nem odázható szükségessége, hogy társadalmi méretekben vegyük fel a giccs elleni harcot A giccs nem ijl dolog és egyáltalán nem az utóbbi idő­ket kell kárhoztatni azért, hogy a giccs még tenyészik. Törté­nelmi feltétele maga a kapita­lizmus. Hiszen akkor keletke­zett. amikor minden. így a művészet is áruvá lett. Tehát sajátosan » kapitalizmussal összefüggő jelenség. Mert ami­kor a proletariátus kialakult, egyrészt a tőkések közvetlen érdeke volt, hogy a munkások műveltsége a technikai gyors ütemű változásoknak megfele­lően.« emelkedjék, másrészt az is érdekük volt, hogy ez a műve­lődési színvonal ne hágjon a kelleténél magasabbra. A mun­kásosztály kulturális igényei pedig nőttek. Ahogyan a költő mondotta: »Éhe a Szónak, éhe a Szépnek...« hajtotta őket, s ezt az igényt, ki kellett elé­gíteni, de olcsón és főleg ve­szélytelenül, hiszen a művészet, az igazi művészet az igazság felismeréséhez vezieti az embe­reket S mit tesz a giccs? A giccs felszínesein, csak külső ha­tásokra törekszik és ezért meg­hamisítja a valóságot És mi. akik manapság egy valamikor csak áhítozott társa­dalmi valóság, a szocializmus rendjében élünk, nem a hamis­ra, nem a hazugságra a tartal­matlanra és a hatásvadászat­ra szomjazunk, hanem az olyan művészetre és ennek a művé­szetnek olyan tömegméretekben élvezetére, amely a valóságot tükrözi, amely híven, lelkesí­tőén, nevelően. emberien, Össz­egészében . tudatformálóan adja vissza és egyben örökíti is meg népünk új történelmet író és alkató munkáját. Éppen ezért a giccs és a társadalmi valóság talajából fakadó, az igazat vá­szonra vivő, vagy más módon kifejező művészet nem élhet­nek békésen egymás mellett Ezt a? antagonizmust a giccs ellen frontálisain fellépő, de a türelem és a nevelés eszközeit feltételező munkával kell felol­dani, végső soron az igazi mű­vészet győzelmével. Miért kell manapság is szá­molni a giccs elteriedtségével? Az emberek nagy tömege: mun­kások. parasztok, az utóbbi év. tizedben jutottak olvan körül­mények közé, hogy az évtizedes nyomorúság és az otthontalan- ság után új lakásukat az ad­dig látottak, tapasztaltak alap­ján akarják berendezni. A jó­lét. a stabilitás szimbólumának érzik a falra akasztott képet is, amelynek értékét tulajdonosa képzőművészeti felkészültségé­nek megfelelően határozta meg. De nemcsak a lakás falaira kerültek az ezüstholdas érdiéi tájképek, a kacér mosolyú ba­lerinák. s pirosajkú. buja ei- gánylányok. a doromboló hófe­hér cicák, ott találjuk ezeket a hivatalok, közintézmények, vál­lalatok, éttermet és eszpresszók falain is. S mindez azon túl, hogy tovább rombolia az embe­rek ízlését, sok pénzbe is kerül a népgazdaságnak, ami azután olyanok zsebébe folyik, akik er­re a busás dotációra teljes mér­tékben illetéktelenek. Sajnos, a giccs még nagyon sok helyen kelleti magát és csábítja a még hozzá nem értőket. Ott találjuk ez ügyben utazók táskájában megbújva, művészi képek mel­lett. Ez az olcsó »szép", ami ta­lán biztossá teszi az üzletet, ha tényleg művészi kének nem ta­lálnák gazdára. De ott találjuk a piacokon, -képkeretezőknél és másutt is, várakozva emberek ízlését romboló szerepükre. A gICCS tulajdonképpen ta­laj talanná lett hiszen az élet- srinvonal megfelelő alakulása és a kispolgári életeszmény túl- haladottsága társadalmilag már lehetetlenné tette. De azért még mindig létezik és hat, vagy ahol optimális létfeltételekhez jut. tenyészik is. Éppen ezért az igazi művészet értékeinek védelme és elterjesztése, a tö­megek ízlése helves irányú fej­lesztése érdekében harcot kell hirdetni a giccs ellen. Ehhez elégtelenek a hivatalos és ha­talmi eszközök. A giccsnek a társadalom ízlése feilődésének kínai falával kell szembe talál­nia magát, levegőtlenséget keli teremteni számára, hogy elpusz­tuljon. (Részletek a „Glees a művészet­ben” kiállításon elhangzott megnyitó beszédből.) Weither Dániel J ánoshalma 13 ezer lakosa közül mind többen vesz­nek részt a napról napra ele­venebb kulturális életben. A művelődés már jó ideje nem­csak egy szűkkörű réteg ügye. Nemcsak az iskolákban és a művelődési otthonban találunk lelkes fiatalokat, idősebbeket, akik hűségesen eljárnak a kul­turális rendezvényekre, vagy maguk is tevékenyen részi: vesz­nek azokon. Sikeresen tartanák ismeretterjesztő előadásokat ma már a termelőszövetkeze­tekben és jól dolgozó, öntevé­keny művészeti csoportok iá alakulnak egymásután. A község kulturális fejlődésé­nek ékes bizonyítéka a szépen berendezett, tiszta, otthonos könyvtár. Az 5600 kötetes könyvállományt a lakosság tíz százaléka rendszeresen olvassa. Mozi csak egy van a község, ben, e bizony a téli idényben kicsinek bizonyult. A rádió- előfizetők száma meghaladja a 2100-at, televíziós vevőantenna pedig 61 háztetőn díszeleg. Igen értékes munkát vé- * géz a község kulturális életében a földművesszövetke- zet. Az énekkar tagjainak szor­galmát, vezetőik lelkiismeretes munkáját több sikeres vidéki szereplés bizonyítja. Március 17-én »Zenei séta Bácskában-“ címmel a Bádióban is előadtak egy balladarészleteit Legutóbb jugoszláviai vendégszereplésre kaptak meghívást. A földmű- vesszövetkezetneir színvonalas irodalmi színpada is van. amely május 26-án mutatkozik be K ecskeméten, hat megye iro­dalmi színpadainak találkozó­ján. Az ének- és tánccsoport részt vett a kulturális szem­lén. A KISZ ifjúsági háznak foto- szakkore. színjátszó csoportja szintén gyűlölik a légiónak még az irmagját is? Kezet kellene velük szorítani, nem idegesked­ni miatta! Leült az asztalhoz, fejét te­nyerébe hajtotta. Igen. Itt dön­teni kell Barátai nincsenek... Vámos, aki talán a legtisztáb­ban látott mindent — meghalt. Egyedül kell határoznia! Ta­lán az lenne a legjobb, ha itt­hagyna mindent: légiót, szabad­ságharcosokat izgalmat Igen, itthagyni mindent, de hogyan? Szinte alig van rá mód! És Ti- tit? Itt tudná hagyni? A virá­gokra tekintett;, melyeket a lány a nap folyamán hozott szobájába. S egyszerre megele­venedett előtte Ti-ti ragyogó, rajongó fekete szeme, máskor őszintén aggódó tekintete... Felugrott Nem. nem tudná itthagyni. Szereti a lányt. És Ti-ti? Nem csupán érdekből csinálta-e az egészet? Nem azért volt-e kedves hozzá, hogy becsalja a faluba, s elvégez­tesse vele a műtétet? De nem! E? két különböző dolog! Ügy érzi, Ti-ti sem közömbös irán­ta. Ami pedig a műtétet illeti, hát kihez fordulhatott volna szegény lány? A tizedeshez? A másik némethez? Nem emberek azok! Kiadták volna a sebesül­tet, s még jutalmat is kaptak volna érte, A bennszülöttekkel tilos kap­csolatot fenntartani. Tilos nekik fegyvert vagy gyógyszert adni. így írják ezt elő a légiós pa­rancsok. A parancs megszegé­séért pedig halál iá#. De neki gyógyszert kellett adnia! És ad holnap is, és mindaddig, »míg arra szükség lesz! Az emberség, a humaniz­mus, a lélküsmaret nevében! Lélkiismeret? Emberség? Hát van a légióban ilyesmi? Ha megtudják, mii tettéi, megfog; van és most szervezik a báb­szakkört Jó eredményeket érnék el a községben a mezőgazdasági szakoktatásban. A mezőgazda- sági technikum kihelyezett osz­tályaiban és a mezőgazdasági szakiskolában igen sok felnőtt sajátítja el a szükséges ismere­teket Élénk az érdeklődés az ezüstkalászos gazdatanfölyám iránt is. A parasztság megnövekedett kulturális igényeire jellemző, hogy sikerrel működnek a ter­melőszövetkezetekben a művé­szeti csoportok és van érdeklő­dés az ismeretterjesztő előadá­sok iránt is. A tavasszal az Űj Alkotmány asszonyainak összejövetelén könyvismertető előadást tartottak. Bölönyi György: Hallja kend. Táncsics című könyvét ismertette az előadó, s utána Csokonai és Ady verseket hallgattak a meg­jelentek. A Jókai Tsx KISZ-csoport|a egy jelenettel, a Petőfi Tsz KlSZ-csopartja pedig szavalat­tal, ének- és táncszámokkal vett részt a kulturális szemlén. D izanyos, hogy van még u tennivaló Jánoshalmán a kulturális élet fellendítése ér­dekében. Az elmondottak egy része még csak kezdeti lépés­nek tekinthető. Megállapítható azonban, hogy a művelődés iránti érdeklődés rohamosa» növekszik. Erre vall az is, hogy az öthónapoe járási saitóterjesz­tési versenyben a község az élaő helyre került Az este hazatérők lába előtt higanygőz-lámpa világítja mag a betonjárdát, a szórakozni vá­gyók változatos művelődési te­hetőségek között válogathatnak Szüntelenül szépülnek, fejlőd­nek a jánoshalmi emberek élet­körülményei, Dási Karolina nak, kitekerik a nvakad ás kész! A lánynak pedig még aX irmagját is kiirtják. A . lány... Ti-ti;.. Az erőd» beliek ezzel a csúnva szóval illetnék: spiom. Kém. Pedig övéi szempontjából a legszen­tebbet a legértékesebbet teszL 16 hónap óta. élete kockáztatá­sával hozza, viszi a hírt... Min­dent tud, ami az erődben tör­ténik, s így minden bizonnyal tudnak a szabadságharcosok is. Ti-ti .;. Törékeny, fiatal lány. Mégis, mennyi akarat erő la­kozik benne, ha hazáiéról, övéi­ről van szó! Nem kétséges, gon­dolkodás nélkül odadobná éle­tét, ba szeretett hazája így kí­vánná- .. Nem tudta, mit tegyen. For­rott, kavargóit benne minden. Újabb cigarettára gyújtott. Ek­kor jutott eszébe, hogy a nála levő műszereket más nem ad­ta le... Idegesen nyitott be a kötöző- szobába. ahol szerencséjére, senki sem tartózkodott Elő­szedte a műszereket, injekciós­tűket megtisztította, s a he­lyükre raktam Éppen befejezte munkáját amikor az udvaron feltűnt az orvos. Kezében most is tenisz­ütő volt, jobbján pedig a szőke nővérke. Gazsi magára vette köpenyét, és az 1-es kórterembe sietett Amint belépett, egy pillanatra meghökkent A terem másik vé­gében Ti-tit pillantotta meg. A lány munkáját végezte: kiöntött te a hamutartókból a cigaretta- végeket, megigazította az aszta­lokon a kopott térítőkét ., — Amint a fiú belépett, egy pil­lanatra megállt, majd alig ész­revehető mosolyt küldött feléje mkwm* @UZmiUKCf-®£CZ£ • SAVOLY 51. — Tegyél fel lavórban tiszta vizet melegedni! Engem pedig vezess fel az üzletbe ... Hama­rosan visszajövök a szükséges szerekkel... Amint az üzletbe ért, a keres­kedő egy selyempapírba csoma­golt kicsiny valamit nyomott a markába. — Fogja uram — mondotta meghajolva —, piég szüksége le­het rá. Gazsó a kórházba sietett, megköszönte Szalai segítségét, aki azonnal szobájába sietett, s lefeküdt aludni. Általában a ko­ra délutáni órákban mindenki pihent az erődben, a betegek is csendben szunyókáltak, s ez kedvezett Gazsónak, A gyógy­szerszekrényből többféle gyógy­szert, injekciót, kötözőszert, csi­peszt rejtett el zsebében, aztán sietve visszafelé indult. Ti-ti már izgatottan várta. G azsó bemosakodott, aztán meg­kezdte a szörnyű seb kitisztítá­sát. Az idősebb ember arcán a fájdalom legkülönbözőbb árnya­latai suhantak végig, olykor-oly­kor egész teste megrándult, de szó nélkül tűrt.., Egy jaj szó nem hagyta el ajkát.,. Gazsó kimosta, fertőtlenítette a sebet, majd bekötözte. Fájda­lomcsillapító injekciót adott a betegnek. Ti-tinek pedig több­féle csillapítót, nyugtatót és al­tatót adott át, pontosan meg­magyarázva, hogy miből, mikor és mennyit kell beadnia. Ti-ti apja az injekció hatásá­ra és mivel nagyon kimerítette a műtét, elaludt. Egyenletesen szedte a levegőt, látszólag nyu­godtan aludt, pedig még mindig magas láza volt. Gazsq halkan súgta a lány­nak. — Ne félj!... Minden rend­be jön ... Most mennem kell, várnak a kórházban, de holnap ilyenkor ismét elnézek ... Ti-ti a folyosóig kísérte. Ott elébe állt. • — Tudod mire vállalkoztál? — kérdezte halkan. A fiú bólintott. — Nagyon vigyázz — szorí­totta meg kezét Ti-ti. — Az éle­teddel játszol!... Gazsó az ágyra vetette ma­gát. Feje majd szétpattant az izgalomtól. A bolt, a folyosó, a pince... olyan álomszerűnek tűnik minden. Felugrott, idegesen cigarettára gyújtott, s fel-alá iárkált szo­bájában. A kedves bútordara­bok ..; a virágok... az otthona. Óh. mily messze van mindez hozzá! Úgy érezte, becsapta azokat, akik bíztak benne, akik szép szobát, kellemes beosztást adtak neki Bá-Kánban. Fölhözvágta cigarettáját. De vajon becsapta-e? Nem őt csap­ták-e be Bécstől kezdve foly­ton-folyvást?! Eddig lázongott, meg akart szökni és Itt meg­nyugodott volna, mert egészség­ügy! lett? Igaz, szereti ezt a foglalkozást, de ő ettől légiós marad továbbra is. Légiós, sem­mi más, aki gyűlöli ezt az egész bandát, ugyanúgy mint két hét­tel, két hónappal ezelőtt. Hát akkor? Most miért mászkál szo­bájában fel-le7 Miért7 Mert olyanokká] találkozott, akik I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom