Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-06 / 104. szám
WW. mlftts 8, vasárnap 3. oldal Krémerék házat úján Felsőszen ti vá n tói néhány kilométerre, a Szállási tanyákon van az Üj Élet Termelőszövetkezet majorsága. Itt tartják a közös gazdaság szarvasmarha-állományát — és itt lakik családjával együtt, közvetlenül a bekötő út melletti házban az egyik állatgondozó, Krémer Márton is. Javakorabeli férfi a házigazda. Valamikor földnélküli cselédember volt, aztán tíz hold juttatott földön gazdálkodott, s több mint fél évtizede a közöst választotta. Nem bánta meg. Megtalálta számítását a termelőszövetkezetben, de a közös munkán kívül példamutatóan gazdálkodik a háztájiban is. Ennek köszönheti, hogy tavaly 45 ezer forintért kétszobás házat vehetett benn, a községben. Az irigységgel megvert falubeli ismerősei bizonyára azt mondják róla: ,.Könnyű neki, hiszen a hízói után harmincezer forintot vágott egyszerre zsebre!” Igen, Krémer Márton az elmúlt évben húsz sertést hizlalt szerződésre, s át is adta valamennyit az Állatforgalmi Vállalatnak. Sőt, két hízót szerződésen kívül is értékesített, s a család részére is hizlalt két sertést. És az idén hány hízóra szerződött? — kérdezzük. — Már átadtam kilencet, kettesével, hármasával. S októberi átadásra már ismét befogtam hatot. Elő is csalja a süldőket az udvarra. Szép, fehér, nagydarab állatok. Lehetnek vagy hetven kilósak. — Milyen súlyban adja át a hízókat? — Általában elérik a 130—140 kilót. De eddig nem volt ritka a 200 kilót meghaladó súly sem. Nagyobb mennyiségű abraktakarmányt csak akkor adunk nekik, amikor már elérték a 80 kilót. Előbb inkább csak moslék, ételhulladék az eledelük, s persze, legeltetjük is őket. Már éppen mondanánk, hogy ilyen szempontból mennyire előnyös tanyán lakni, de a házigazda így folytatja: — Amikor egyéni gazda koromban a faluban laktam, akkor is ilyen nagymértékben foglalkoztam a hizlalással. Krémerék évek óta hizlalnak sertéseket. S ennek nem akadálya az sem, hogy a szövetkezetbe léptek. Sőt. Hiszen az apa János fiával együtt tavaly is 1200 egységnyi munkát végzett. S mivel 42 forintot ért egy munkaegység, tetemes jövedelemre tettek szert. Ennek kétötöd részét természetben kapták, amiből közel húsz mázsa volt a kukorica. De jól fizetett a háztáji föld is, 35 mázsa kukoricát takarítottak le róla. — És megéri a hizlalás? — kérdeztük ezek után. > — Hogy megéri-e? Ha nem fizetődne ki, abbahagynánk. Egy sertés után igaz, hogy körülbelül 200 forint a tiszta jövedelem. Az igazi haszon az, hogy egyszerre, egy összegben kapjuk a pénzt. Mint tavaly a 30 ezer forintot is. Bizony, másképp nem tudtuk volna megvenni a házat. A kis háztáji gazdaság nagy fekete anyakocája egyébként nemrég 14 apró malacot hozott a világra. A család tervei szerint ezek szintén elődjeik sorsára jutnak. S az irigykedőknek sem ajánlhatunk mást: kövessék ők is Krémerék példáját. H. D. Kiváló gépmunkásno Újításért küiíöldi utazás Tavaszi színek — Vers prózában — Az éjszakákat még a fagy apró dárdái járják át, s a serkenő rügyek, gyenge hajtások riadtan dermedeznek a hűvös ölelésben. Aztán a hajnal pasztell-színe pirkad; zord, telet idéző még tán a lehelete, de a reggel ezernyi áradó nesze, a villanások a levegőben már májust mondanak. A délelőtt kócos, füttyögő szelekkel sírja vissza áprilist, mégis dél- idötájt már százszorszép lények nyújtóznak, cirógatón borul fölénk a bodorfelhős, halványkék ég. Künn, a gazdaggá egybeöm- lött határban, ameddig a szem ellát: élet, elevenség, mozgás. Vidáman pereg a mag az aranyos porfátylát teregető vető- gépekből, nevető sugarak csillannak a szerszámok fényese- dő fémén; derű és jókedv az úr az eszmélő táblák fölött, mert az értelemmel párosult munka, lehet bármily nehéz és fáradságos: sohasem kelthet pesszimizmust és lemondást. Levelek rezzennek az éledő fákon, kacér lombok csóko- lóznak, s tiszta-fehér, hamvasrózsaszín pattanó szirmok bódító nászi pompája virít. Szédít és bágyaszt, mégis lelkesít és ifjít e lüktető, zengő, kilobbant tavasz: költészet és dolgos veríték, szár- baszökkenő vágyak és újuló erők évadja. Köszöntünk, zsendülo es egyre jobban ránk ragyog Május! 3 T AHOGY kifogyhatatlanok újítóink az ötletekből, ugyanolyan fáradhatatlanok az újítási megbízottak és aktivisták az újítómozgalom további fellendítésében. Bizonyság erre a Bajai Ruhagyár újítási híradója. A tábla egyik sarkában kifüggesztett papírlap rrrról tudósít, hogy a múlt évi újítási pontversenyt Toma- sovszki György műszerész nyerte 145 ponttal. Jutalomként az újítási díjon felül tíz napra varsó—leningrád—moszkvai társasutazásra szóló jegyet kapott. A FELIRAT mellett buzdításként több oldalas, gépelt, írásos anyag ismerteti a gyár éves újítási feladattervét. S hogy mindig akad vállalkozó szellemű, ötletekben gazdag munkás, műszaki, azt egy fényképpel illusztrált kartonlap jelzi. Ezen Csehók József szalagvezető, Pé- terfai Imre és Bognár Jenő látható. A közölt szövegből megtudjuk, hogy újításaikkal — jelentősen csökkentették a kézimunkát. Az előkalkuláció szerint 32 ezer forint megtakarítás várható. Ehhez még csak any- nyit: a társújítók 800 forint cél- jutalmat is kaptak, mert az évi feladatterv egyik lényeges célkitűzését valósították meg. A MÜLT évben az üzemben 52 újítási javaslatot bíráltak felül, melyből 29-et fogadtak el. Ezenkívül más vállalatoktól tapasztalatcsere címén két újítást vezettek be. Tizenhárom éves sérelmén állt bosszút Lajos Géza kunszállási lakos betért Kovács Sándor tanyájába, ahol összetalálkozott Juhász Istvánnál. Borozgatás közben eszébe jutott, hogy Juhász őt 13 évvel ezelőtt megverte. Amikor hazafelé indultak, kérdőre vonta ivócimboráját, hogy miért verte őt meg annak idején, majd elkezdte ütlegelni. Amaz menekülni igyekezett, Lajos Géza azonban utolérte, földreteperte és fojtogatni kezdte. A megszorult ember segítségért kiabált, ekkor arra jött valaki, mire Lajos Géza elfutott. Juhász Istvánt 20 napon túl gyógyuló sérüléssel szállították a kórházba. Lajos Gézát nem jogerősen hathónapi börtönre ítélték. 60 ezer forint kár — egy cigaretta miatt Vasárnap a Szabadszállás és Kunszentmiklós közötti országúton leégett a 9-es Autófuvarozási Vállalat egyik, töményszeszt szállító tehergépkocsija. A kár értéke a szállított anyaggal együtt 60 ezer forint. A szokatlan és nagy kárösz- szegű tűzesetet a tűzoltóság jelentése szerint az okozta, hogy a vezetőfülkében dohányoztak, s amikor az égő cigarettavéget az ablakon kidobták, azt a szél a hátul szállított szeszesüvegek közé sodorta. Hogy a bevezetőben említettekhez is hű maradjak, idézem Németh Ferencné párttitkár szavait: A könnyűipari vállalatok harmadik csoportjának múlt évi országos versenyében a gyár újítói az első helyet vívták ki. maguknak. Ezért a Könnyűipari Minisztérium gyárunk újítási előadóját, valamint Bobák Imre főmérnököt az újítómozgalom szervezésében végzett jó munkájáért tíznapos szovjetunióbeli tapasztalatcsere-utazással jutalmazta. A KITÜNTETETTEK útiterveiben több szovjet ruhagyár megtekintése szerepel, ahol tanulmányozzák majd az újítók munkáját. Tart Sándor Nyolc esztendő elég hosszú idő egy üzemben, hogy az ember a törzsgárda tagjának vallja magát. Anka Lászlóné több ennél a Bács-Kiskun megyei Finommechanikai Vállalatnál. Debrecenben szabadult a vasas szakmában, mint szerszámkészítő. Elismerésben, megbecsülésben ott is volt része. Szíve azonban Kecskemétre hozta, s a fiatal asszonyka itt is maradt. Mint gépmunkás, olyan megbecsülést vívott ki magának a vállalatnál, amivel nem sok asszony dicsekszik még az üzemben. Szorgalmáért, példamutató fegyelméért, nem utolsósorban pedig több évi selejtmentes munkájáért Kiváló dolgozó jelvénnyel tüntették ki. Mint cs Jé májusi eső őszintén bevallom, kevés tanácskozás kötötte le mindvégig olyan mértékben figyelmemet —. s nem túlzók, ha azt mondom, valamennyi résztvevő érdeklődését — mint a legutóbbi megyei pártaktíva-értekeztet. — Szinte most is hallom az előadásnak azokat a mondatait, amelyek a szocialista termelési módnak a mezőgazdaságban aratott nagyszerű történelmi jelentőségű győzelmeit összegezték, majd pedig megyénk tennivalóit, a soron következő termelési feladatokat jelölték meg körültekintő gondossággal, alapossággal, lehetőségeink számbavételével. De láttam a jelenlevők szemének csillogását is, a párttagok és pártonkívüliek lelkesedését, hallottam a felszólalásokat, s ennek alapján biztosra vettem, hogy az aktíva me- gyeszerte fokozott munkakedvet, még nagyobb ügybuzgalommal végzett tevékenységet vált ki Felkerestem Radvánszki Imrét, á kiskunhalasi járási párt- bizottság titkárát. Az ő javaslatára utazunk Gál Józseffel, a járási pártbizottság munkatársával Mélykútra. Természetesen nemcsak Mélykút meglátogatását ajánlja Radvánszki elvtárs. — A megyei nagyaktíván több mint 80 párttag és pártonkívüli vett részt járásunkból. A tanácskozás híre és szelleme már csak ezért is valamennyi községünkbe eljutott. Nyilvánvaló azonban, hogy nemcsak ezért. A járási párt-végrehajtóbizottság már megtárgyalta az aktíván elhangzottakat, s annak alapján határozta meg a tennivalókat. Most ezek végrehajtásán munkálkodunk, a helyszínen segítünk a községi vezetőknek, a termelőszövetkezeti gazdáknak — mondja a járási titkár. A mélykúti községi pártvezetőség titkárával, Kancsár Sán dórral, már útközben találkoztunk. Az Üj Élet Termelőszövetkezet szőlőjében járt és most a közös gazdaság egyes üzemegységébe igyekszik 125 köbcentiméteres Csepel motorkerékpárián a kukoricavetést megszemlélni. Csak néhány percig beszélgetünk, de az eszmecsere egész napi -tapasztalatokkal ér fel. Szól az aktíváról és ismerteti a pártszervezet, valamint a közös gazdaságok terveit. — Ügy jött a megyei nagyaktíva, mint a jó májusi eső, hirtelen, kiadósán és serkentően. Most már egészen világos előttünk, hogy fontos feladatunk a termésátlagok növelése, a helyes termelési eljárások alkalmazása, a tsz-ek megerősítése, úgyhogy közben az embereket is neveljük, a kevésbé aktívakat is bevonjuk az építők sorába. — Az aktíván hallottak alapján — folytatja — az Űj Élet Tsz-ben előbb a vezetőséggel tanácskoztunk, most pedig a munkacsapatok tárgyalják meg a hozamok növelésének tennivalóit. Az Űj Élet Termelőszövetkezet egyes és kettes üzemegységében ma kétszáz ember ülteti a kukoricát fészkesen, négyzetesen. Tavaly az Alkotmány Termelőszövetkezet gazdái próbálták meg a gyakorlatban az istálló- trágyát nem kapott területeken a kukorica fészektrágyázási módszerrel való termesztését. A kísérlet bevált. Ezeken a földeken 10 mázsával termett több kukorica. Az Üj Élet 570 hold kukoricavetésből 400 holdon, a község többi termelőszövetkezete pedig 2500 hold vetésből 1200 holdon alkalmazza a fészektrágyázást A fészektrágyázott kukorica 35 centiméteres őszi mélyszántásba kerül. A gazdákkal a helyszínen beszél settünk az aktíváról és a VIII. pártkongresszus tiszteletére indult munkaversenyről. A hibridkukorica-vetőmagot 75X75 centiméteres sor- és tőtávolságra ültetik. A 400 holdon a fekáliával és műtrágyával dúsított tőzegből mintegy félmillió kilót használnak fel. A kukoricát kétszálasan termesztik és arra törekszenek, hogy a tervezett 18 mázsa má- iusi morzsolt helyett legalább 20 mázsásátlagtermést érjenek el. Beszélgetés közben érkezik Gyptvai Béla, a termelőszövetkezet üzemegységvezetője. — Az aktíván elhangzottakról én az újságból, azonkívül szövetkezetünk elnökének tájékoztatójából értesültem, — kapcsolódik be a rögtönzött tanácskozásba. Hallom, hcfgy a terméshozamok növeléséről beszélgetnek — folytatja. — Én ezt azzal szeretném kiegészíteni, hogy szövetkezeti gazdáink nemcsak a kukorica, hanem a cukorrépa, burgonya és más növények termésátlagának növelésére is vállalást tettek. Hazái búzából a tervezett 10 mázsa helyett 12-t, a külföldi fajtákból pedig 16 mázsa helyett 18 mázsát akarnak letakarítani. Cukorrépából — amelyet kétszáz holdon termelünk — holdanként 70—80 ezres növényszámmal, azonkívül megfelelő műtrágyázással és jó növényápolással a tervezett 150 mázsa helyett 180 mázsás termés elérésére tettünk felajánlást, A VIII. pártkongresszus tiszteletére tett vállalásaink ösz- szege meghaladja a kétmillió forintot. Ezután ismét Kancsár elvtárs veszi át a szót. A pártszervezetek politikai tevékenységét ismerteti. Megtudjuk tőle, hogy a községben mind a hét termelőszövetkezetben működik párt- alapszervezet, és valamennyi munkáját jelentős számú pártonkívüli aktivista segíti. A községi pártvezetőség a megyei pártaktíván hallottak alapján most azt javasolja a Béke Tsz kommunistáinak, hogy segítsék a kisebb létszámú Egyetértés Tsz pártszervezetét. Meleg kézszorítással búcsúzunk Kancsár Sándor elvtárstól és az üzemegységvezetőtőL Utunk a községi pártszervezet székházába vezet, ahol több kommunistával beszélgetünk, örömmel tapasztaljuk, hogy a mélykúti kommunisták és a oártonkívüli aktivisták lelkesen és hozzáértően munkálkodnak a megyei pártaktíva útmutatásainak valóraváltásán. Nagy József
