Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-04 / 102. szám

Növekszik a falusi kereskedelem vonzóereje — Emelkedik az áruforgalom — Beváltak az új rendszeri boltok A Kecskeméti Járási Földművesszövetkezet tapasztalataiból Megszépül a község Kerekegyháza község utcáin az elmúlt években sok fiatal fát hitettek el. A mostani fásítási hónap keretében a kiszá­radt facsemetéket pótolják. M in tégy 1200 fácskát gyűjtöttek össze erre a célra a mezőőrök és a KISZ-szervezet, és az általá­nos iskolások vállalták elültetésüket. Képünkön: a kerekegy- házi központi általános iskola VII. A) osztályának tanulói a község főutcáján pótolják a kiszáradt facsemetéket. »ooooooco<x»oooooocxxxxiooooooooooor .y Valóban nincs megoldás? Még egyszer a tejcsárda ügyében Már nem először, de áp­A megye legnagyobb, 19 köz­séget magában foglaló, széles ta- nyavilágú, kecskeméti járásában a földművesszövetkezetek 270 kiskereskedelmi és vendéglátó- ipari egysége áll a lakosság szolgálatában. Közülük 55 bolt 1958 óta létesült. Az elmúlt négy év alatt kö­zel 37 millió forinttal nö­vekedett a járás földműves­szövetkezeteinek kereskedel­mi forgalma, ami 17,5 százalékos emelkedést jelent. A múlt évi áruforgalom pedig meghaladta az egynegyed milliárd forintot. Az életszínvonal kedvező ala­kulásáról, a növekvő igények kielégítéséről, de a falu kultu­rális fejlődéséről is tanúskodik az elmúlt évben a járásban le­vő földművesszövetkezeti boltok által eladott 256 mosógép, 260 motorkerékpár, 75 televízió, 580 rádió, 15 millió forint .értékű villamossági cikk és háztartási gép. Az egy lakosra jutó havi for­galom járási átlsnhqn 247 fo­(Községi tudósítónktól.) Nemrégiben, egyik értekezle­tünkön elhatároztuk, hogy a ké­sői tavaszkezdet ellenére is a kömpöci Üj Élet Termelőszövet­kezetben a szőlőmetszést, a mák első kapálását befejezzük a munka ünnepe tiszteletére. Az ígéretnek sikerült is eleget tenni közös összefogás segítsé­gével. Április 30-án 24 fő dol­gozott a metszésen és a szőlő­vessző kihordásán. A mákkal nem tudtunk teljes egészében végezni elsejéig, maradt még be­lőle vagy két-háromszáz négy­szögöl kapálatlan. De az adott szó kötelez, így azután május PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. • Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tár 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26- 19 55-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Belpoli'ikal rovat: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskén-s*\ Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dfi 1 hónapra 12 forint^ Bács-Kiskun megyei Nyomda V. fíeoskemét, - Telefon; u-85. rint. Ez az összeg az adottsá­goktól függően községenként változik. Izsákon például 414 forint, Tiszakécskén 350 forint ér­tékű áruforgalom jut egy lakosra, ami országos szinten is kiemel­kedő. A nyolcezer lakosú Izsák évi 41 milliós forgalmával na­gyobb kereskedelmi tevékenysé­get bonyolít le, mint a megye területén levő kedvezőtlenebb adottságú 12—13 ezer lakosú községek. Párhuzamosan a kereskedel­mi hálózat és a boltok kultu­ráltságának , fejlődésével a vi­déki fmsz-eknél jelentősen na­gyobb az egy lakosra eső for­galom növekedése, mint a váro­sokban. Ez törvényszerű, mert a kereskedelem kulturáltságá­nak fejlődésével, a kereskedel­mi dolgozók szakképzettségének növelésével és az áruválaszték bővülésével a falusi lakosság vásárlóerejének egyre nagyobb hányadát köti le a helyi szövet­kezeti kereskedelem. Jól bevált és 1958 óta megho­nosodott a boltok önkiszolgáló és önkiválasztó formája, ami a ke­reskedelem kulturáltságának fejlődését mutatja. A kecske­méti járásban jelenleg 36 boltegység dolgozik az új eladási módszerrel. Az ízlésesen berendezett üzle­tekkel — látva azok előnyös­ségét — hamar megbarátkozott a vidéki vásárlóközönség. Mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy például a lajosmizsei vas- és műszaki bolt 1960. évi for­galma — míg hagyományos for­mában működött — 3 millió 200 ezer forint volt, egy évvel ké­sőbb az új kiszolgálási móddal 4 503 000 forintra emelkedett. A megyei szinten jelentkező 2—3 százalékos felfutással szem­ben itt 44 százalékos volt az eredmény. Hasonló a helyzet az orgoványi szövetkezet új kiszol­gálási formában működő textil-, ruházati és konfekcióüzletében is, ahol 33 százalékos az árufel­futás. A felsorolt eredmények eléré­séhez a kereskedelem kulturált­ságának fejlesztése és a válasz­ték bővülése mellett hozzájárult a kereskedelmi dolgozók lelkiismeretes mun­kája is. Mindezek azt tükrözik, hogy a földművesszövetkezetek méltón veszik ki a részüket a szocia­lista kereskedelem célkitűzései­nek megvalósításából. Hunyadi Imre Szerkesztői üzenet Kecskemétre, a Kiss u. 2. számú ház .lakóinak üzenjük, hogy a vá­rosi tanács ipari és műszaki osztá­lya megvizsgálta panaszukat és az ‘•épület tulajdonosát kötelezte, az egészséget veszélyeztető körülmény megszüntetésére és az árnyékszék megjavítására. letét kívánnak velük beültetni? — Kétszáz hold lesz az idén a kertészetünk területe, melyen hagymát, dughagymát és korai rózsakrumplit is termelünk. Ez utóbbi nagyon szép volt már április közepén, jó termést ígér. Lesz ezenkívül egy kis csemege- kukoricánk és uborkánk is... — LÁTOM, munkakedvben, szorgalomban nincs hiány. Most már csak az időjárás ne valljon szégyent! — jegyzem meg, mire Halász elvtárs gyorsan megnyug­tat. ők már jórészt függetlení­tették magukat az időjárástól. A kertészet ugyanis csatorna mel­lett van és egy nagyteljesítmé­nyű szivattyú máris működésre készen áll. Az asszonyok pedig szeretettel gondozzák a meleg­ágyakat. A maguk területén biztosítani, igyekszenek, hogy a szaporodó munkaegységekre va­rilis 18-i lapszámunkban kissé élesebben, a való tények kö­nyörtelen ábrázolásával tettük szóvá a kecskeméti tejcsárda, sok egyszerű dolgozó embert naponta foglalkoztató ügyét. Választ is kaptunk a Bács- Kiskun megyei Élelmiszer-kis­kereskedelmi Vállalattól, amely­ben megállapítják, hogy a cikk­nek a legteljesebb mértékben igaza van, viszont a tejcsárda bővítése, korszerűsítése egyelőre megoldhatatlan. „A városi és a megyei tanács, valamint a vál­lalat is mindent elkövet, hogy a fennálló nehézségeket megoldja — írja Sohajda Ferenc elvtáp, a vállalat igazgatója —, de ad­dig a munkálatokhoz hozzákez­deni nem lehet, amíg az épület nem kap egy általános méretű renoválást, ami végre biztonsá­gossá teszi az ottani üzemelte­tést.” Sőt — tájékoztat bennün­ket a levél —, arról is szó van, hogy a tej csárdát, az épület rossz állaga miatt le kell zárni, de ez alaposan meggondolandó, hiszen« naponta 1500 liter tejet mérnek itt ki, s ez legalább ugyaneny- nyi család szükségletét jelenti. „Ha a tejcsárda helyiségét le­zárnánk, a város belterületén lóban legyen fedezet. Ezenkívül jó hatású az is, hogy Szakma­ron először a Petőfi Tsz oszt rendszeresen előleget. Búcsúzóul még megjegyezte Halász Ferenc brigádvezető: — Kertészeti üzemágunk munkája alapos tervezést igé­nyelt. Es ha úgy sikerül min­den, ahogyan elgondoltuk, ebben az évben másfél millió forintot hoz a konyhánkra. VÁLJANAK valóra terveik, hozzon gazdag eredményeket a szorgalmuk. A Petőfi Tsz pél­dáját követhetnék mások is, hi­szen Szakmáron van elegendő víz. Ha okosan kihasználják, jól járnak a tsz-gazdák, és a jó zöldség ellátásért bizonyára hálás lesz a városi lakosság is. Szalay János községi tudósító működő, amúgy is zsúfolt élel­miszerboltok annak feladatát át­venni képtelenek — más helyi­séget pedig nem tudnak rendel­kezésünkre bocsájtani —, tehát az említett 1500 család tejellá­tása nem lenne biztosítva” — olvashatjuk a levél további ré­szében. S a válasz azzal fejező­dik be: bár igen komoly prob­léma a tejcsárda ügye, de pil­lanatnyilag nincs más megoldás, mint a jelenlegi körülmények közötti üzemeltetés. Szálljunk vitába Sohaj­da elvtárssal? Nincs szándé­kunkban, hiszen a tejcsárda gondja legkevésbé vállalati ügy. Több annál, hiszen ezért is. fog­lalkoznak vele a városi és a megyei tanácsnál. Az e körül tapasztalható bizonytalankodás azonban érthetetlen. Kecskemét lakossága nem egy, sem két év óta nélkülözi azt a bizonyos korszerű tej csárdát, vagy biszt­rót, amely méltó lenne a megye- székhelyhez, s amelynek létre­hozásában lassan már kis köz­ségek is megelőzik. Kecskeméten sok szép fényes üzlet létesült mostanában a Rá­kóczi és az Arany János utcai új bérházakban. Nem vitatjuk, hogy van-e szüksége a város­nak úgynevezett „gramopresz- szóra”, vagy „Elegancia” ruha­boltra, s ezek mennyire kifize­tődőek, azt sem tudjuk, hogy sorrendben az iparcikk boltok-e az előbb valók, vagy az élelmi­szerüzletek, döntsék ezt el — a lakosság megkérdezésével — a szakemberek. Az azonban bizo­nyos, hogy a tejcsárda elheiyo- zése nem várhat addig a pilla­natig, amíg egy napon — a bér­ház átalakítása miatt — egysze­rűen le kell húzni a redőnyét, anélkül, hogy másutt sor kerül­ne a kinyitására. Sok dolgozó kisember napi reggelijét oldía meg ez a korszerűtlen „talpon­álló« a jelenlegi zsúfoltságával is, a szükségességén tehát sem­miképpen nem lehet vita. Hogy nincs helyiség? Ta­lán a kicsi, de a mostaninál mégis tágasabb Rákóczi út 16. szám alatti, főutcára néző és pillanatnyilag bútorraktárnak használt üzletféleség megfelelne erre a célra. Vagy... de java­soljon a nagyközönség, s dönt­sön — mielőbb — a városi ta­nács végrehajtó bizottsága, ha kell arról, hogy melyik kevésbé fontos bolt helyén nyissák meg a tej csárdát. A bérház tatarozása, építése ugyanis eltarthat legjobb eset­ben is egy évig — addig pedig a város nem maradhat a közét­keztetést segítő tejkiszolgáló, ki­mérő, bisztrószerű helyiség nél­kül. Az áthelyezés tehát min­denképpen így is, úgy is sorra kerül... De aki ott étkezik, az tudja: jobb lenne ma, mint hol­nap! F. Tóth Pál t'~ 1 Nagy a forgalom a lajosmizsei öiíkiszolgáló élelmiszerboltban. ígéretünket teljesítettük Befejezték a vetést Szabadszálláson a Lenin, a József Attila és a Zöld Mező Termelőszövetkezetben csütörtökön délután befejezték minden tavaszi növényféleség vetését. A kukoricát a Lenin Tsz-ben 500 holdon négyetesen juttatták földbe, a Zöld Mezőben és a József Attila Tsz-ben pedig 220, illetve 186 holdon vetették el. A. napraforgót összesen 340 holdon termeszti a három szö­vetkezeti gazdaság. A Lenin Tsz-ben 300, a Zöld Mezőben 25 holdon lucernást is telepítettek. A három tsz példás teljesítménye a szövetkezeti gazdák szorgalmán kívül a vezetők jó szervező munkáját is dicséri: nemcsak gépi, hanem fogaterőt is igénybe vettek a vetéshez. Váljanak valóra terveik elseje reggelén már négy órakor ment kifelé egy öttagú brigád, hogy mire az ünnepély megkez­dődik, a mák kapálása is be le­gyen fejezve. Az elvégzett munka tudatá­ban — mondták a tsz-tagok — még az ünneplés is jobban esett. Korom József, Kömpöc A KALOCSÁRÓL Szakmarra vezető országút mentén tarka­ruhás asszonysereg hajladozik, szorgoskodik a melegágyak kö­rül. Közöttük hol itt, hol ott feltűnik egy — látszólag nem dolgozó — férfi. Ugyan miért nem megy a dolgára, mit keres itt az asszony csapatban? De ni- csak, hiszen ez Halász Ferenc, a szakmári Petőfi Tsz kertészeti brigádvezetője! Látogassunk az 1600 négyzetméter területű bi­rodalmába. " — Az idén építettük ezeknek a melegágyaknak a legnagyobb részét, még hozzá saját erőből. Most korai káposzta-, karfiol-, kelkáposzta- és paprikapalántá­val vannak teli — tájékoztat Halász Ferenc. — Látom, szépek a palánták. jót tesz nekik ez a korán jött nyár, a napsütés. Mekkora terű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom