Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-23 / 118. szám
Itt az új szovjet kisautó A megyeszékhely „terjeszkedési” gondjai Megépül az új település útja, tíz- és yillanyhálózata Kecskemét fejlődésének, igazi nagyvárossá alakulásának sok nehézséget kell legyűrnie. Az útépítés, a csatornázás szükségességét közgyűlésről közgyűlésre már sok évtizeddel ezelőtt is felvetették a városatyák. Sok elgondolás, program született, de tettekre valójában csak a fel- szabadulás után, s főleg a legutóbbi időben került sor. Csak a mi társadalmi rendszerünkben lehetséges, hogy ilyen gyors tempóban folyik az útépítés, megkezdődött a város csatornázása, új lakótelepek létesítése. Terjeszkedik a város, s ez érthetően újabb problémákat vet fel. Egyik akadályozó tényező például a temető. Az 1700-as évek közepén létesült különböző felekezetű temetők elhelyezése, az akkori fejlődési ütem mellett nem akadályozta a város fejlődését. Ám Kecskemét sírkertjeinek szétszórtságát már az 1869. XII. 18-án megjelent helyi újság is kifogásolta, s követelte: „Egyesítsék sírkertjeinket!” Aztán maradt minden a régiben. 1954- ben, amikor megtelt a Szentháromság temető, a város legnagyobb sírkertje, ismét szóbake- rült a dolog, felvetődött egy új köztemető létesítésének szükségessége. Egyidejűleg megkezdődtek a különböző felmérések, tervezések. Mennyire égető ez a probléma, igazán csak az utóbbi időben derült ki, amikor megkezdődött a Rávágy téri új városrész építése. A fejlődő Kecskemét a maga naponként jelentkező újabb igényeivel, egészséges irányú fejlődésével most már sürgős cselekedeteket vár. Így született meg a városi tanács legutóbbi ülésén a döntés az új köztemető létesítéséről. Eszerint a Kőrösihegyen, a Szlemenics és a Czollner köz közötti területen hétmillió forintos beruházással a napokban megkezdődik és még ez év augusztusában befejeződik az új köztemető kialakítása. Akik járnak a Kőrösihegy környékén, máris szemtanúi a megkezdett hat méter széles, portalanított aszfaltútépítésnek, amely a kialakítandó köztemetőig vezet. Ez az út egyébként egy új településnek a várossal való összekötése szempontjából is jelentős. Két oldalán fognak hozzá ugyanis még ebben az évben az OTP akciója keretében 40 — négylakásos, emeletes — sorház építéséhez, illetve a KISZ lakásépítési programja szerint még idén elkészül 40 földszintes ikerház. A hozzá vezető műút megépítésén kívül az új köztemető kialakítását szolgálja az ugyancsak augusztusig elkészülő víz- és villanyvezeték kiépítése is. A lakosság kegyeleti érzésének méltó kifejezése céljából pedig egészen modem tervek alapján, márványlapokkal díszített, három temetés egyszerre való bonyolítását is lehetővé tevő ravatalozó épül. A városi tanács szerveitől,, vállalataitól megfeszített munkát igénylő létesítményhez hozzájárul az Állami Erdőgazdaság is, amely vállalta az új sírkert parcelláinak nyár-, nyír-, gesztenye- és szomorúfűzfákkal való szegélyezését. Régi, lassan egy évszázados probléma zárul le az új köztemető létesítésével, melynek átadásával egy időben végleg lezárják a most már a város belterületébe ékelődő Szentháromság temetőt. } P. 1. Szovjet tudós nyilatkozata a meteorban talált növényi maradványokról MOSZKVA. (MTI! Borisz Tyi- mofejev, a földtani tudományok kandidátusa, világszerte páratlanul álló felfedezést tett: az 1889-ben Dél-Oroszországban, Migei falu területén lezuhant meteorban szerves élet nyomaira bukkant. A tudós hétfőn újságíróknak elmondotta, hogy a meteorban 10—12 mikron átmérőjű. sárgás színű, vízinövény spórákhoz és más egysejtű vízinövény alakulatokhoz hasonló szerves maradványokat talált. Mint mondotta, a megvizsgált tárgy kozmikus eredete minden kétségen felül áll. ugyanis lezuhanását 73 évvel ezelőtt sok szemtanú figyelte meg. s a világűrből érkezett követ több orosz és külföldi tudós nyomban részletesen megvizsgálta, leírta és nyilvántartásba vette. »Mivel a zuhanó meteorok belsejében rendszerint viszonylag alacsony fokon (100—300 Celsius! marad a hőmérséklet., nem meglepő, hogy a szerves maradványok jól kivehetőek és mesvizsgál- hatóak maradtak« — fejezte be nyilatkozatát Tyimofeiev kandidátus. A híre megelőzte, de megjelent »személyesen« is. A Szovjetunió pavilonja mellett, a szabadtéri gépkocsi-kiállításon látható a Zaporozsec kisautó. ízléses, tetszetős kivitelű. Sebessége kilencven kilométer, 23 lóerős, 750 köbcentis motorja van. Száz kilométeren öt és fél liter a fogyasztása. BeiSréses lopásért - nyolchánapl hörten ödor Mihály 20 éves jánoshalmi lakos 1958-ban egy ideig a Bajai Állami Gazdaság máté- házi üzemegységében dolgozott, s így ott helyiismeretekkel rendelkezett. Az utóbbi időben nem volt állandó jellegű munkája, egyik városból a másikba utazott és pénzt nevelőanyjának néhány bútordarabja eladásával szerzett. Ez év márciusában Má- téháza pusztára utazott és a sötétedés beálltával a brigádszállásra ment. Tudta, hol található a szobák ajtajának kulcsa. Elővette azt és behatolt a szobákba. A munkások szekrényeiről lefeszítette a lakatot, s As öntözéses gazdálkodás kialakítása során „igába fogják” a Duna régi holt-ágait. Az évezredekkel ezelőtt kiszáradt folyómedrek ismét Duna-vízzel telnek meg. Megyénkben 92 kilométeres szakaszon építik meg a kiskunsági öntözőrendszer főcsatornáját, melyből 60 000 hold- nyi területen öntöznek majd, illetve táplálnak halastavakat. A Ut4iai „tec&nUs ff ÜGY I J USB különbség, bármennyire is hihetetlennek tűnik, de mégis az., hogy a két mítoszban két különböző istenség szerepel. mint teremtő. Az első mítosz istenének héber neve Elohim és ezt Károli Gáspár „Isten”-nel fordüja magyarra. A második mítoszban viszont egy „Jahve Elohim« nevezetű istenséget találunk s ezt a nevet Károli „Űr Isten”-riel adja visz- sza a mi nyelvünkön. Amint látható, mindkét istennévben megtaláljuk az Elohim („Isten”) szót. Ebből kiindulva azonban nem lehet kétségbevonni azt a tényt, hogy két eltérő istenség bújik meg a két istennév mögött. Nem .lehet, mert egyrészt a már ismertetett adatokból kiderül, hogy a „teremtés” a két mítosz.ban különböző sorrendben és módon történt. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha az alkotó isten is más-más személy bennük. Ugyanezt az egy világot ugyanis egy isten is csak egyféle sorrendben és m#űon teremthette volna. A valóságban az Elohim és Jahve Elohim nevek két különböző istenséget jelölnek. Az utóbbi mögött tulajdonképpen a későbbi monoteista zsidó vallás egyistene: Jahve — vagy ahogy inkább közismert: Jehova _ re dórik. Jahve korábban a zsidóság egyik, Elohim pedig juásik részének volt az istensége. Egy bizonyos időpontban azonban, amikor a zsidóság egységessé vált politikailag a Juda törzsének vezetése alatt, akkor e törzs szerepe miatt ennek istene, Jahve lett a zsidóság közös egyistene. Természetesen Juda törzse csak harcban tudta ve- zetőszerepét elismertetni a többi törzzsel és az egyesítést végrehajtani. Ezzel Jahve előtérbe és Elohim háttérbe való kerülése járt együtt. Volt azonban olyan időszak, amikor a két istent igyekeztek összeegyeztetni, Elohim tulajdonságait, sajátosságait átvinni Jahvéra. Ennek nyomát őrzi a két bibliai teremtés közül a második, amelyben a két istennevet együtt — ösz- szeolvasztva — használja a biblia. Érdekes az is, hogy egy korai időszakban Elohim és Jahve egyenrangú istenek voltak, mindkettőhöz teremtés-mítoszok és más egyéb szövegek kapcsolódtak. Az „özönvíz”-mítosz, József „története” a kutatók megállapítása szerint két-két változat, egy Elohimhoz és egy Jahvéhoz kapcsolódó eltérő változat ösz- szedolgozása. Az állítólagos özönvíz esetében pl. ez az összeolvasztás nagyon nyilvánvaló, mert az egyik részét alkotó, Jahvéhoz („Úr”) kapcsolódó változatban pl. az szerepel, hogy Noénak a „tisztátalan” állatokból kettőt-kettőt, a tisztákból pedig hetel-hetet kellett a bárkába vinnie, s ugyanakkor az Elohimhoz („Isten”) fűződő részekben arról olvashatunk, hogy minden állatfajból két-két darabot volt köteles Noé bárkájában elhelyezni. Ilyen eltérések találhatók abból a szempontból is az „özönvíz-történetben”, hogy honnét származott a vízmennyiség és hogy mennyi ideig tartott az „özönvíz”. NYILVÁNVALÓ tehát, hogy a két teremtés-mítoszban két külön istenség szerepel. Még any- nyit említünk meg a Jahve Elohim névvel s azzal kapcsolatosan, hogy alatta Jahve rejtőzik, hogy a későbbi bibliai szövegrészekben mindig Jahvéval ösz- szefüggésben történik olyan említés, hogy fizikai tevékenységgel teremtette, mint fazekas alkotta meg az embert stb. Tehát Elohimtól eltérő, de a második teremtés-elbeszélés Jahve Elohim jával egyező tevékenységet végez. Befejezésül még egy olyan dologra térünk ki, amely szintén minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a Genezis két ellentétes teremtés-mítoszt tartalmaz. S ez az, hogy a Teremtés könyvének a cikk elején említett két része teljesen alapvetően ellentétes világszemléletet juttat kifejezésre. Az első mítoszban a világ igenlésével, optimista világnézettel találkozunk. Az ezen mítoszt létrehozó nép elégedett a természetben, az életben elfoglalt helyzetével. Ez az optimizmus több vonatkozásban jut kifejezésre. Egyrészt abban, hogy a Genezis első fejezete szerint az első emberek létrehozására csak utoljára került sor, csak akkor, midőn már minden készen állt. így az ember teremtése a teremtés befejező aktusa, koronája, s ennek az az értelme, hogy mindent az ember érdekében alkotott Elohim. EBBEN az első teremtés-elbeszélésben az ember az istenség áltál egyenesen a világ, elsősorban áz állatvilág urául rendeltetik. A Biblia szerint Elohim az első embereknek — megáldá- suk után — ezt mondja: „Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a földön csúszómászó mindenféle állatokon,” De ezen túlmenően az optimista világszemlélet abban is megnyilvánul az első teremtés-elbeszélésben, hogy itt nem szerepel semmiféle tiltott gyümölcsű fa, mint a második kozmogóniai mítoszban, ahol az istenség a jó és gonosz fájának gyümölcsétől eltiltja az embert. Az első mítoszban inkább az istenség mindent, füveket és fákat az embereknek rendel, hogy azok eledelül szolgáljanak nékik. Az első kozmogóniai „történet” keretén belül hatszor találkozunk olyan kijelentéssel, hogy az Elohim által létrehívott dolgok jók. És a világnak a pozitív megítélését még csak betetőzik, szinte összegezik a Genezis könyve első fejezetének utolsó sorai: „És látá Isten (Elohim), hogy minden a mit teremtett vala, íme igen jó.” (Folytatjuk^ azokból körülbelül 4 ezer forint értékű ruhaneműt és készpénzt lopott. A lopott holmi egy részét Jánoshalmán eladta és a pénzt elköltötte. Később csavargás közben a rendőr igazoltatta és a még nála levő lopott tárgyakat bűnjelként lefoglalta. Ódor Mihály ügyében a napokban hirdetett ítéletet a bajai járásbíróság és betöréses lopás bűntette miatt jogerősen nyolchónapi börtönbüntetésre ítélte. PETŐFI NÉPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács- Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja, felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadd: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér I. szán). Szerkesztőségi telefonközpont: 23-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-sa. Belpolitikai rovat: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 17a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál áa kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hőnapra 12 forint Bács-Kiskun Kecskemét. megye) Nyomda V. — Telefon: U-8S. Macska helyett egérfogót Március 30-án a ballószögi földművesszövetkezet boltjáról írtunk, ahol az élelmiszerek petróleumízűek lesznek, mert a petróleumot is a boltban kénytelenek tárolni egy kis raktár- helyiség hiányában. Úgy látszik, hogy nemcsak Ballószögön van ez így. Móric- gáti olvasóink panaszolják, hogy alig bírják megenni a kenyeret* amit a boltban vásárolnak, mert az ott is petróleumízű. Van azonban ezenkívül is „ízesítője” a móriegáti fmsz-boltban tárolt élelmiszereknek, s ez egy egerésző macska, amit éjszakára a raktárba zárnak. Valószínű, hogy a cica nem szobatiszta* sőt még csak nem is „raktár- tiszta”, mégis igénybe veszik „szolgálatait”. Az üzlet bővítésére, korszerűsítésére, mint hallottuk rövidesen sor kerül Móricgáton, s az árucikkek tárolása is bizonyára célszerűbb lesz. Addig is javasoljuk azonban, hogy a macska helyett inkább tartsanak egérfogót, s valahogy válasszák külön a petróleumot az élelmiszerektől. G. S.
