Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-22 / 117. szám

í elétet 1989. niáius 22. keid a- ni. b) u Heti magáért Mivel foglalkoznak a Katona József Gimnázium III. B) osz­tálya KiSZ-alaoszervezetének tagjai, hogyan teljesítik az Ifjúság a szocializmusért moz­galom követelményéit? — er­ről beszélgettünk Bóka József­fel. a KJSZ-szervezetet segítő tanárral. Tájékoztatójából meg- wdtuk, hogy az iskolai KISZ- vezetőség a III, B) osztály ifjú­sági szervezetét az iskola leg­jobb KISZ-szervezete címmel tüntette ki az elmúlt naDokban. A KISZ-alapszervezet ‘tagjai teljesítik az Ifjúság a szocializ­musért mozgalom célkitűzéseit, szorgalmasan tanulnak, részt vesznek a kulturális munkában, six>rtolnak, a társadalmi mun­kavállalásuk is dicséretre méltó. Legfőbb feladatuknak termé­szetesen a tanulást tekintik. A KISZ-szervezet tagjai megtár­gyalták a tanulás elősegítéséinek módját és javaslatukra tanuló­párokat szerveztek az iskolá­ban. Ez a módszer bevált és a gyengébb tanulók is gyorsan megjavították tanulmányi ered­ményeiket. Különösen szembe­tűnő eredményt ért el Jánka Katalin, Nagy Vera. Csorba Éva és Kiss Árpád. A tanulópárok megszervezése óta az osztály ■4 faion ízléstelen, rifcftő- sszfaű tájkép. Baljós alakú, vér­vörös sziklák, tenger, naplemen­te, Egy ábrándos tekintetű le­ány felsóhajt: — de szép!.. Mi­be a másik tudós arccal leinti: “ ugyan te! Hiszen ez giccs! Hanem gyere csak a másik szo­bába, ott mutatok néked sokkal szebbet Máris szalad, megáll egy-egy kép előtt, magyaráz: — nézd, milyen finom színek, han­gulatos, szép tájak... így ment ez napról napra a Kecskeméti Katona József Mú­zeumban, ahol érdekes kiállítás «altatta be a giccs eredetét, leg­kirívóbb képviselőit, készítésé­nek módját és ezzel ellentétesen fiatal festőink néhány ügyes al­kotását. Nem a festőművészet nagyjainak remekeit! A bemu­tatott képek nem tartoztak a legkiemelkedőbb mesterművek közé, de így megszüntették azt a téves nézetet, hogy a giccs el­lentéte a remekműnek. A remekmű ritka, kivételes jelenség. A giccs ellentéte pedig általában s művészet, kimagasló csúcsok nélkül. A színek, a for­mák, az arányok ábrázolásbeli sajátosságai egyéni, festői látás­módokat tükröznek. Azt, hogy áz a festő felfedezett valami nagyszerűt, amit a maga mód­ján közölni szeretne a világgal, az emberekkel.., A szépség igénye ott él min­denkiben. Közeli és távoli hatá­sok, élmények és emlékek leg­többször akkor válnak tudatos­sá, ha könyvben, dalban vagy festményben felismerhetők, újra átólhetők. Messzi gyermekkorra emlékeztető virágzó fák, az örök­ké elérhetetlen szépség illúziója egy nevető női arcon — meg­annyi háló, melyen a gyanútlan vásárló fennakad. Pár száz fo­rinttal könnyebb, egy értékte­len képpel, olcsó, hamis élmény- nyel lesz ily módom „gazda­gabb” a hozzá nem értő vevő. As emberek vonzódnak a nagy és szép érzésekhez, a sze­relem, barátság, hűség eszmé­nyeihez, A giccs visszaél ezzel és olcsón kiárusítja őket. Nem az érzelmekre, hanem az érzel­gősségre fektetve a főhangsúlyt. A festmények — általában a képzőművészet — értékelésének területe még eléggé szűk és el­határolt, éppen ezért még min­dig kedvelt a giccsek torz, ha­mis Világa. A XIX. század pol­gártársadalma, képmutató szno­bizmussá iüllesztette az őszinte tanulmányi eredménye egy egész értékkel emelkedett. Szépek a KISZ-alapszervezet kulturális teljesítményei is. A József Attila olvasómozgalom­ban a- III. B) osztálynak több mint 40 százaléka vett részt. Az iskoláiban megrendezett kul­turális szemle bemutatóián az osztály 32 tanulója lépett fel. Említésre méltó, hogy Fagyejev: Ifjú gárda című regényének színpadra írt egyik részletét az osztály tanulói eredetiben, orosz nyelven adták elő. Meghonosították a csoportos mozi- és színházlátogatást. Az idei tanévben eddig 10 filmet tekintettek meg közösen és nyolc alkalommal voltak együt­tesen színházban a KlSZ-alap- szervezet tagjai. A gimnázium legjobb kosár­labdázói is ebből a KlSZ-szer- vezetből kerülnek ki. Jó ered­ménnyel szerepelnek az osztály fiataljai — Szabó Irén. Bencze Ilona, Csibrány Valéria és Nagy Etelka — a különböző atlétikai versenyeken is. Nem lehet büszkeség nélkül említeni azt sem. hogy több fiatal egy magára hagyott öreg nénit segít rendszeresen. A KISZ-isták minden héten felke­érzéseket, hazug illúziókat nép­szerűsített, melynek romboló hatását mind a maá napig érez­zük. A kiállítás nagy lépést jelen­tett — előre!... Közel ötezren nézték meg és vonták le belőle a megfelelő, hasznos tanulságot. Csoportok vitatkoztak, szálltak síkra egy népszerű giccsfigura védelmében és ismerték be té­vedésüket fiatal festőink képei láttán. A közízlés irányítása, ne­velése napjaink legfontosabb feladatainak egyike A kiállítás iránti nagyarányú érdeklődés, a megjegyzések, párbeszédek azt mulatták: — hasznos dolog volt megrendezni a giccskiáJlítást, mert előbbrevitt az ízlésfejlődés 83i Ez sok tekintetben ugyan jó, mert könnyen élkotyog dolgo­kat, de veszélyes is, hiszen pon­tosan felelőtlensége miatt nem lehet rá építeni. Azaz, alkalmi híreket lehet tőle szerezni, de beszervezni s vele dolgozni nem lehet... Különben sem szívlelik egymást Ti-tivel túlságosan... De hát akkor ki lehet?... Ko­molyabb, hajlíthatatlanabb em­bernek kell lennie... De ki az? Az orvos? Ti-tit tulajdonképpen ő hozta az erődbe. És a lány lényegéiben csak az orvossal beszél, csak tőle fogad él utasí­tásokat. .. Nem... ö sem le­het. .. Az orvoskapitány tudja,- hogy gazember érdekeket szol­gál, de azt zslványbecsülettel teszi... Hatalmas pénzt, mint­egy negyvenezer frankot vág zsebre havonta, (ugyanakkor, amikor egy közlegény 180 fran­kot kap), s ezért igyekszik is megdolgozni, .. Nem, az elkép­zelhetetlen, hogy az orvos le­gyen. De hát akkor ki... vagy kik?... Ti-ti mintha a fiúba látott volna. Odament hozzá, megfog­ta kezét és halkan mondta: — Ne gondolkozz ezen Mi­hály. Te katona vagy, tudod mit jelent a parancs! Amint utasítást kapok rá, azonnal köz­resik az idős asszonyt, ki talyi- rftják a lakását és elvégzik a heti bevásárlásait. A KISZ- alapszervezet fiataliai eddig több mint 20 óra társadalmi munkát végeztek az iskolai sportpálya építésénél. • örömmel hallgattuk Bóka József tájékoztatóját, amely azt tükrözi, hogy a XII. Bv osztály KISZ-istái becsülettel teljesítik kötelességüket, méltóak a kom­munista névre. Gyár math? László k ünnepi Könyvhét könyvei Fodor József: EMBERSÉG TANÚJA A kötet a költő elmúlt két esztendő alatt írt verseit gyűjti egybe. Fodor a nagy humanista eszméknek, a szabadságnak, a békének, az Ifjúság győzelmé­nek, a népek testvériségének énekese. A rajongás hangján szól korunk nagy eseményéről — konstruktív indulata és er­kölcsi szenvedélyessége nagy­szerű példaként állhat a fiatal költő- és olvasónemzedék előtt. Galambos Lajos: ISTEN ŐSZI CSILLAGA A történet 1947 első felében ját­szódik, de mondanivalója a mának szól. A József Attila-díjas író re­gényének tárgya egy kubikosokból alakult rizstermelő szövetkezet nér hány hónapos küzdelme, a kora ta­vasztól, a megalakulástól az aratá­sig. A történet középpontjában egy fiatal agrármérnök, kubikosfiúból lett értelmiségi áll, aki félig vélet­lenül működik közre a szövetkezet megalakulásában. A regény az Ő drámája, ide-oda . csapódása, két,, kezdetben egyenlő erejű pólus kö­zöttEgyik oldalon a. kubikosok, á szövetkezet, a párt, a másikon a városka „úri társasága”, s egy jó állás, meg egy gazdag házasság ki­látása. Roppant feszült, nagysodrá­sú ez ä dráma. Nagyerejű képek­ben, törfiőr jelentekben pereg a szőr vetkezet harca a mostoha körül­ményekkel, s a mérnök harca ön­magával, sorsával. Galabárdi Zoltán: Átkozottak Egy törvénytelen származású púpos kisgyerek életsorsa. A történet az 1920-as években ját­szódik, színhelye egy kis dunán-. túli falu. Híz a sötétbe ragadt világ megfojt mindenkit, aki tehetségesebb, de védtelenebb, gyengébb a töbieknél. Km veled, kitől kapom értesü­léseimet. — Rendben van, Ti-tikém. Mindenesetre így is nagyon jó tudni, hogy van az erődben se­gítőtárs. Ide figyelj! Egy fél órán belül összeállítom a „szeny- nyest”. Akkor ki tudod még vinni? — Kiviszem feltétlenül. Gazsó magára vette bő fehér köpenyét és a raktárkulcsot. Ti- ti pedig visszavitte az edénye­ket a konyhába: Mintegy fél óra múlva a lány kisietett a kapun. Az egyik őr megkérdezte. — Ne segítsek, kislány? TVti megvetően nézett rá. A másik őr nevetett. — Ugyan, hagyd, ez ugyan nem szól hozzád, ha egy napig könyörögsz neki, akkor sem. Egyébként én is szívesen, segíte­nék. Sőt elvinném Ót, magát, bátyustól együtt... A másik őr elgondolkozva né­zett a lány után. — Te, mondd — szólt társá­hoz —, ennek ki szabad men­nie? — Hát persze, te szamár — szólt nevetve a kérdezett., — Másfél év óta mindennap ki- és bejár. — És most, hogy életbelépnek az új rendszabályok? — Hát.. . őrá vonatkozólag nem kaptunk semmiféle utasí­Oszlanak már a hazug illúziók !.... utján. mzimiKür-mcZE -WWOLY ÚTKÖZBEN — Magyarul beszélő színes szovjet filiti —“ Mi sem egyszerűbb, mint összehasonlítani a filmet a re­génnyel és megállapítani, mi az eltérés közöttük, mi lett. színe­sebb és meggyőzőbb, és mi lett halványabb, jelentéktelenebb. Az Útközben című filmnél nem lenne helyénvaló az ilven ösz- szehasonlítás. Ez a film bízvást tekinthető önálló alkotásnak, amelyet a regény motívumai alapján készítettek, s nem ne­vezhető egyszerűen a regény megfilmesítésének. Mindenek­előtt azért nem. mert a film fő problémája nem egyezik a re­gényével. A regény első feje­zetében felvetődik- a kérdés: mit vitt el magával a halál, és mi az, ami megmarad örökké? Ennek a problémának a fényé­nél vizsgálja a mű a jelleme­ket. tetteket. A filmben ez a kérdés már eldöntött mi már a győzedelmeskedett lenini elv gyakorlati kérdéseit látiuk. Nem véletlen, hogy a film cselekmé­nye nem 1953—54-ben játszó­dik. mint a regényé: az alko­tók áthelyezték a XX. kong­resszus utáni időszakra. A kérdés itt már akörül bo­nyolódik, hogyan lehet a he­lyes elveket bevinni az életbe, hogyan lehet megszabadulni a megszokottá vált, régi munka­stílustól, az elmúlt korszak visz- szaéléeeitől. amelyekkel a párt ötökre szakított de amelyek megélnek — elsősorban az em­berek tudatában.­A vásznon két erős akaratú ember találkozik. Ellentétes jel­lemű emberek. Az ő küzdel­mük, Bahirjev győzelme áll a cselekmény tengelyében. És kö­rülöttük él egy nagy üzem, a mindennapi, megváltozott élet ezernyi problémájával, konflik­tusával. A filmben nem egysze­rűen a pozitív és negatív jelle­mek összeütközését látiuk, ha­nem a jellemek analízisét is, ezért különös fontosságú a szí­nészi játék elmélvültsége, Mi­hail Uljanov Bahirjev megsze­mélyesítője. Az általa megfor­mált alak rokonszenvet ébreszt a nézőben, mert mentes min­déin póztól, emberien egyszerűi kétségtelenül az utóbbi idők egyik legsikerültebb színészi alakítása. Jelenetek sorát ragadhatjuk ki, amelyek híven tükrözik a film eszmei mondanivalóját, az alkotók szándékát Ilven első­sorban a pártaktíva ülése, amelynek hangulata, izzása ma- gávalragadó. Nem könnyű feladat egy ilyen nagy sikert aratott, sokak által olvasott regény után fil­met készíteni. Nyikoläjeva és Szagalovics forgatókönyvírók és Vlagyimir Bászov rendező ne­héz. de hálás feladatot oldott meg. tást. Tehát marad minden a régiben... — De... legalább a batyuját meg kellett volna nézni. A másik jóízűen felkacagott. — Csak nem gondolod, hogy légióst szöktet meg a batyu­ban? ... A másik elvörösödött és el- sonfordált a még mindig haho- tázó társától. * A tank csörgése lassult, aztán a hatalmas páncélkolosszus megállt. A szállítmány parancs­noka hamarosan kiugrott belőle, és a tank mellett várta meg, amíg a karaván felzárkózik. A tank után következő négy páncélkocsi már megállt, s a ka­tonák, amint látták, hogy a pa­rancsnok az úttesten áll, szin­tén kiszálltak a helyükről. Meg­állt már a húsz teherautó is, a sor végét pedig négy páncélko­csi zárta be. A karaván állt. A páncélkocsik parancsnokai odasiettek Courtie főhadnagy­hoz, a karaván parancsnokához és kissé szorongva érdeklődtek. — Főhadnagy úr, miért áll­tunk meg? A főhadnagy nevetett. — Semmi, csupán cigaretta­szünetet tartunk. A többiek megdöbbenve néz­tek rá. Courtie még jobb kedv­re derült. — No, ml az? Miért vannak így megdöbbenve? Cigaretta­szünetet tartunk, mi van ebben? — Cigarettázni, lőszeres ko­csik mellett? — Eh, a lőszeres kocsik hát­rább vannak. De mi az? Csak nem félnek? Vagy attól tartar nak, hogy miután kiszálltunk a kocsikból, lepuskáznak benün- ket? Egyik idősebb hadnagy hal­kan válaszolt. — Jobb lett volna megállás nélkül folytatni az utat. Csak akkor lehetünk nyugodtak, ha már átadtuk a szállítmányt __ — Ugyan. Az út jórészét már megtettük. Már csak 35 kilomé­ter van hátra ... Lassan a vég­állomáson, Bá-Kánban leszünk, és sehol semmi. Még egy pus­kát sem kellett elsütnünk út­közben ... Hogy milyen peches ember vagyok én!... Jóformán semmiben sincs részem... Las­san már egy fél éve vagyok itt, Távol-Keleten és még egyetlen kalandom sem akadt... Már nem tudok mit hazudni bará­taimnak, akik állandóan várják leveleimet... Sehol egy kis cse­tepaté, ’ amerre én járok ... Mintha direkt kikerülnének a vietnamiak ... Eh! Cigarettát szedett elő, s rá­gyújtott. A többiek félé fordult, akik kelletlenül álltak körülötte. — Kérem, gyújtsanak rá önök is. Parancsoljanak. Néhányan vettek, mások hát­rahúzódtak járműveikhez és az indulási parancsot várták. Courtie a rádióshoz fordult. — Jelentse colonel Simonnak, hogy végcélunk, azaz Bá-Kán előtt 35 kilométernyire vagyunk. Utunk zavarmentes volt, táma­dás sehol nem ért benünket. Az élelmiszert és lőszert mindenütt leadtuk, már csak a bá-kánl erőd tíz kocsi lő- és élelmiszere van nálunk. (Folytatjuk^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom